A Kúria Mfv.10288/2019/7. számú precedensképes határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/E. § (3) bek., (3) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 221. §, (1) bek., 332. §, (3) bek., 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. §, (1) bek., 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) 5. § (1) bek., (1) bek., (2) bek., (2) bek., 11. § (1) bek., (1) bek., 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (Tny. Vhr.) 73/B. §, 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (Tbj. Vhr.) 4/A. §, (2) bek., (2) bek.] Bírók: Farkas Katalin, Magyarfalvi Katalin, Zanathy János
A határozat elvi tartalma:
Szolgálati járandóság visszafizetésére kötelező határozat felülvizsgálata iránti perben a szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággá alakításával és a szolgálati járandóság kereseti korlát elérése miatti szüneteltetésével kapcsolatos kérdések és a visszafizetésre kötelezés alapjául nem szolgáló jogszabályok alkotmányossága vizsgálatának nincs helye.
***********
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Mfv.III.10.288/2019/7.
A tanács tagjai: Dr. Zanathy János
a tanács elnöke
Dr. Magyarfalvi Katalin
előadó bíró
Dr. Farkas Katalin
bíró
A felperes:
A felperes képviselője: dr. Karakas Attila ügyvéd
Az alperes: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága
Az alperes képviselője:...kamarai jogtanácsos
A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
Az elsőfokú bíróság határozatának száma:
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 56.M.418/2019/4.
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 56.M.418/2019/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
Tényállás
[1] Az alperes a 2016. augusztus 2-án kelt határozatával - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khtv.) 2. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 84. § (1) bekezdése és a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (Tnyvhr.) 80. § (1) bekezdése alkalmazásával - a 2016. május 1. és május 31. között jogalap nélkül felvett 263.640 forint szolgálati járandóság visszafizetésére kötelezte a felperest.
[2] A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú szerv a 2016. május 25-én kelt határozatával - a Tny. 83/B. §-a alapján - elrendelte a felperes szolgálati járandóságának szüneteltetését, mivel a felperes keresete, jövedelme 2016. április hónapban meghaladta a jogszabályban meghatározott éves keretösszeget. Ezt az elsőfokú határozatot a másodfokú társadalombiztosítási szerv helybenhagyta; az ellátás folyósításának beszüntetésére 2016. június 1-től került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére a felperes a Tny. 84. § (1) bekezdése szerinti objektív felelőssége alapján köteles, a számlán jóváírt ellátás felvettnek tekintendő; mindezek miatt az elsőfokú szerv határozata megfelel a jogszabályoknak.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[3] A felperes keresetében az ellátás visszafizetésére kötelező és az azt helybenhagyó határozat hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy jogszerűen, a 2013., 2014. és 2015. évekkel azonosan, nem kötelezhető olyan járandóság visszafizetésére, amely még ténylegesen nem került a birtokába. Hivatkozott arra is, hogy a Tnyvhr. 73/B. §-a és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet (Tbjvhr.) 4/A. § (2) bekezdése túlterjeszkedik a Tny. rendelkezésein, amelyben a jogalkotó a decemberben a minimálbér tizennyolcszorosát elérő jövedelem esetén meghatározta a visszafizetés módját, ami miatt a 2016. májusi járandóság átutalására, mivel az nem jogalap nélküli ellátás, jogszerűen került sor. A felperes másodlagosan kérte, hogy a bíróság kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását a Khtv. 11. § (1) bekezdése, a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdése, a Tnyvhr. 73/B. §-a és a Tbjvhr. 4/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenessége, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe és XV. cikk (1) bekezdésébe, valamint az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (Egyezmény) 14. cikkébe és az Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkébe ütközése megállapítása érdekében.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!