BH+ 2014.11.498 Közérdekű adat kiadása iránti kérelem esetén az adat döntés-előkészítő jellegének, illetve üzleti titok minőségének vizsgálata [2011. évi CXII. tv. 3. §, 26. §, 27. §; 1959. évi IV. tv. 81. §].

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes 2013. február 1-jén írt kérelmében az alperestől az X. Zrt. 2013. január 31-i közgyűlésére, mandátum kiadásáról szóló előterjesztés és annak mellékletei megküldését kérte. A közgyűlés napirendi pontját képezte a földgáz-kereskedelmi és tárolói engedéllyel rendelkező társaságokba történő befektetések, valamint az ehhez kapcsolódó, korábbi közgyűlési hatáskörbe tartozó döntések meghozatala. A közgyűlés akként döntött, hogy az X. Zrt. részvény adásvételi szerződés útján szerezze meg az Y. Zrt. és a W. Zrt. alaptőkéje 100%-át megtestesítő részvények tulajdonjogát a lehető legkedvezőbb feltételekkel, legfeljebb 875 millió euró vételárért.

Az alperes válaszában megtagadta a kért adatok kiadását azzal, hogy azok döntés előkészítő adatoknak minősülnek.

A felperes keresetében a kérelmében megjelölt iratok kiadására kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy a január 31-i közgyűlésre a mandátum kiadása megtörtént, a döntés megszületett, így az előterjesztés megismerhető.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül bocsássa a felperes rendelkezésére az X. Zrt. 2013. január 31-i közgyűlésére, mandátum kiadásáról szóló előterjesztést, annak minden mellékletével együtt, lehetőleg elektronikus formában.

Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) alapján megállapította, hogy a felperes által kért adatok közérdekű adatok, mivel az, hogy a földgázpiacon az állam a költségvetés terhére kötendő szerződéssel milyen szempontok által vezérelt gazdasági döntést hoz, a nyilvánosság számára megismerhető adat kell legyen. Annak kérdése, hogy az ügyletkötésnek mik a várható előnyei, hátrányai, miket mérlegelt az állami tulajdonos, amikor az általa tulajdonolt társaság közgyűlése elé vitte ezt a javaslatot, milyen kockázatot jelent ez az X. Zrt. jövőbeni gazdálkodásában, nyilvánosságra hozandó adat. A szerződést a 2013. április 16-i tárgyalás időpontjában az X. Zrt. már megkötötte, így nincs olyan jövőbeni döntés, amit a kiadás befolyásolhat. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az üzleti titoksértésre hivatkozás tekintetében az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség. Azt nem tartotta értelmezhetőnek a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a felhívott közgyűlésen megszavazott, kiadott mandátumot megalapozó előkészítő anyag mennyiben sértené az alperesi tulajdonos üzleti titkát, a kötendő adásvételi szerződés megkötése során alkupozícióját, a vételár meghatározását, vagy az alperes által megjelenített állampiaci helyzetét. Az alperesnek fel kellett volna tárnia azokat a tényadatokat, amelyek alátámasztják, hogy üzleti titka sérülne, így az adat kiadására nem köteles, illetve legalábbis ennek a veszélyét kellett volna valószínűsítenie.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla megállapította, hogy az eljárás során nem volt vitás, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatok, illetve, hogy lehetnek közöttük olyan adatok, amelyek a döntés előkészítését szolgálják. A másodfokú bíróság kifejtette: a társasági részesedések adásvétel útján történő megszerzésével összefüggő közgyűlési döntésre kiadott mandátum alapján legkésőbb az adásvételi szerződés aláírásával a döntés megszületett. Tehát a kért adatok kiadása kizárólag az Infotv. 27. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén tagadható meg. Az ítélőtábla nem értett egyet az alperes álláspontjával, miszerint a vételi tranzakció finanszírozásáról még nem született döntés. Az elsőfokú eljárásban tartott tárgyaláson ugyanis az alperes azt adta elő, hogy a döntéshozatal négyütemű, ennek utolsó fázisa a közgyűlés döntése, a finanszírozás módjáról a költségvetés érintettségére tekintettel valószínűleg kormányhatározat dönt majd. Ezért az elsőfokú ítélet helytállóan állapította meg, hogy az adásvételi szerződés megkötésére tekintettel már nincs olyan jövőbeni döntés, amit befolyásolhat a kiadás.

Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy az alperes nem tárta fel az üzleti titok sérelmét, általánosságokat fogalmazott meg. Tényadatok nélkül nem volt megállapítható, hogy a 2013. január 31-én kiadott mandátumot megalapozó előkészítő anyag legalább az üzleti titok megsértésének veszélyét hordozná. Az alperes feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, zavartalan működését veszélyeztető körülményeket sem részletezte és nem támasztotta alá. A fellebbezés sem tartalmazott ebben a körben tényeket, hanem üzleti megfontolásokat, gazdasági racionalitásokat állított, konkrétumok nélkül.

Az iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdésére történt részletes kioktatással tájékoztatta az alperest arról, hogy e körben őt terheli a bizonyítás. Bírói kérdésre határozottan és kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a tájékoztatás ellenére nincs bizonyítási indítványa. A másodfokú eljárásban felajánlott új bizonyíték értékelésének az akadályát képezi a Pp. 235. § (1) bekezdése, ezzel a lehetőséggel ugyanis az alperes már az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt is élhetett volna.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.

Az alperes érvelése szerint az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait, a Pp. 221. § (1) bekezdését és a Pp. 206. §-át sértette meg, illetve a bizonyítási eljárás kiegészítése szükséges.

Az előterjesztés döntés-előkészítő jellege tekintetében előadta, hogy a dokumentum a finanszírozási kockázatok elemzését, ezek elkerülésére megoldási javaslatot is tartalmaz a döntéshozó felé, ezért azzal, hogy az elsőfokú bíróság az előkészítő jelleget nem a finanszírozás módjáról szóló döntés meghozataláig állapította meg, megsértette az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdéseit. A döntés-előkészítés folyamatának utolsó állomásaként jelölte meg a mandátum szerint a finanszírozás módjáról való döntéshozatalt. A veszélyeztetés tényét kellő módon valószínűsítette, ami elegendő az adatok kiadásának megtagadásához.

A felülvizsgálati kérelem jogi álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértően értelmezte az üzleti titok fogalmát. Az alperes által készített előterjesztés megfelel a Ptk. 81. §-ában meghatározott fogalom elemeinek. Valószínűsítette, hogy jogszerű piaci érdekeit veszélyeztetné az adatok, különösen az adásvétel piaci pozíciókra gyakorolt hatásainak nyilvános bemutatása. Emellett az előterjesztést üzleti titokká is nyilvánította.

A Ptk. 81. §-át úgy kell értelmezni, hogy az aránytalan sérelem bekövetkezésének lehetősége is elegendő a nyilvánosság elvének korlátozásához.