62004TJ0385[1]

Az Elsőfokú Bíróság (első tanács) 2009. április 1-i ítélete. Gregorio Valero Jordana kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Közszolgálat - Tisztviselők - Megsemmisítés iránti kereset - Kártérítési kereset - Előléptetés. T-385/04. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2009. április 1-je

T-385/04. sz. ügy

Gregorio Valero Jordana

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"Közszolgálat - Tisztviselők - Megsemmisítés iránti kereset - Kártérítési kereset - Előléptetés - Elsőbbségi pontok odaítélése"

Tárgy: A következők megsemmisítése iránti kereset: először is a Bizottság jogi szolgálatának főigazgatója által hozott, a felperes részére a 2003. évi előmeneteli eljárás során csak egy elsőbbségi pontot odaítélő, a felperessel 2003. július 7-én közölt határozat, amelyet megerősített a kinevezésre jogosult hatóságnak a felperessel 2003. december 16-án közölt határozata; másodszor a kinevezésre jogosult hatóságnak a felperes részére a 2003. évi előmeneteli eljárás során összesen 20 pontot odaítélő, a felperessel 2003. december 16-án közölt határozata; az A5 besorolási fokozatba tartozó tisztviselőknek a 2003. évi előmeneteli eljárás során készített, a 2003. november 13-i 69-2003. sz. Közigazgatási Tájékoztatóban közzétett érdemek szerinti listája; az A4 besorolási fokozatba a 2003. évi előmeneteli eljárás során előléptetett tisztviselőknek a 2003. november 27-i 73-2003. sz. Közigazgatási Tájékoztatóban közzétett listája; és a felperes nevét e listákra fel nem vevő határozat; harmadszor a kinevezésre jogosult hatóságnak a felperes részére a 2003. évi előmeneteli eljárás során kiegészítő elsőbbségi pontot nem megítélő határozata, ahogyan az a 2007. február 22-i levélből és a 2007. április 17-i határozatból következik; továbbá 5000 eurós kártérítésre irányuló kérelem.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság megsemmisíti a Bizottság azon határozatait, amelyekben összesen 20 előléptetési pontot ítélt oda Gregorio Valero Jordanának, és nem vette fel az A4 besorolási fokozatba a 2003. évi előmeneteli eljárás során előléptetett tisztviselők listájára. Az Elsőfokú Bíróság a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja. Az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

1. Tisztviselők - Kereset - Sérelmet okozó aktus - A Bizottság által bevezetett előléptetési rendszer - Az előléptetési eljárásnak az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatot és a tisztviselőknek odaítélt pontokat rögzítő határozatot tartalmazó aktus útján való lezárása - Különálló keresetekkel vagy egyetlen keresettel megtámadható önálló határozatok

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, (1) bekezdés, 90. és 91. cikk)

2. Eljárás - Keresetlevél - A jogvita tárgya - Az eljárás során történő módosítás

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §; személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

3. Tisztviselők - Előléptetés - Az érdemek összehasonlító vizsgálata - Módozatok - Az érdemeknek a pontok odaítélése céljából történő számszerűsítése

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, (1) bekezdés)

1. A bizottsági belső szabályozás által bevezetett előléptetési rendszer keretében, amelyben az előléptetési eljárást abban az értelemben összetett természetű aktus zárja le, hogy a kinevezésre jogosult hatóság két különböző határozatát tartalmazza, éspedig az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatot és az ezen első határozat alapjául szolgáló, a tisztviselők összpontszámát megállapító határozatot, ez az összpontszámot megállapító határozat önálló aktus, amely ellen önállóan terjeszthető elő panasz és adott esetben - a személyzeti szabályzatban előírt jogorvoslati lehetőségek keretében - bírósági felülvizsgálat iránti kereset.

Következésképpen az a tisztviselő, akit azért nem léptettek elő, mert - állítása szerint indokolatlanul - az előléptetési küszöbérték eléréséhez nem elegendő pontot kapott, egyszerre támadhatja jogorvoslattal a kinevezésre jogosult hatóságnak az összpontszám megállapításáról szóló határozatát, illetőleg az előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatát.

Ezzel szemben a felperesnek elsőbbségi pontokat odaítélő határozat, a felperesnek az érdem szerinti listára való felvételét mellőző határozat, valamint maga ez a lista előkészítő aktusnak minősül, amely nem támadható meg önálló, megsemmisítés iránti keresettel. Mindazonáltal jogszerűségük vitatható a végleges határozat elleni kereset keretében.

(lásd a 69-72. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-134/02. sz., Tejada Fernández kontra Bizottság ügyben 2003. április 9-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2003., I-A-125. o. és II-609. o.) 18. pontja; T-311/04. sz., Buendía Sierra kontra Bizottság ügyben 2006. október 19-én hozott ítéletének (EBHT 2006., II-4137. o.) 90., 93. és 96-98. pontja.

2. A Törvényszék eljárási szabályzata 48. cikkének 2. §-a, amelynek alapján az eljárás során akkor lehet új jogalapot felhozni, ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel, bizonyos esetekben alkalmazható a kereseti kérelem megváltoztatására is. Ugyanis az eljárásgazdaságosság követelménye alapján, ha a megtámadott jogi aktust az eljárás során ugyanolyan tárgyú jogi aktus váltja fel, akkor ez utóbbi aktus olyan új tényezőnek minősül, amely lehetővé teszi a felperesek számára, hogy arra tekintettel megváltoztassák kérelmeiket és jogalapjaikat. Mindazonáltal a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkéből az következik, hogy a kinevezésre jogosult hatóság által hozott határozatban megtestesülő sérelmet okozó jogi aktus ellen előterjesztett kereset csak akkor elfogadható, ha az érintett előzetesen panaszt nyújtott be az említett hatósághoz, és a hatóság ezt a panaszt kifejezetten vagy hallgatólagosan elutasította.

(lásd a 76-78. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-161/00. sz., Tsarnavas kontra Bizottság ügyben 2001. július 6-án hozott végzésének (EBHT-KSZ 2001., I-A-155. o. és II-721. o.) 26-28. pontja; T-55/03. sz., Brendel kontra Bizottság ügyben 2004. október 26-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2004., I-A-311. o. és II-1437. o.) 50. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3. Azoknak az érdemeknek az értékelésekor, amelyeket a személyzeti szabályzat 45. cikke szerinti előléptetési határozat meghozatala és - ebből következően - az elsőbbségi pontok odaítéléséről szóló határozat meghozatala során is figyelembe kell venni az olyan előléptetési rendszerben, amelyben ez az értékelés számszerűsített, az adminisztráció széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és a közösségi bíróság felülvizsgálati jogkörének annak eldöntésére kell korlátozódnia, hogy - tekintettel azokra az szempontokra és indokokra, amelyek az adminisztráció álláspontjának kialakulásához vezettek - az adminisztráció ésszerű határokon belül maradt-e, és hatáskörét nem gyakorolta-e nyilvánvalóan hibásan.

(lásd a 131. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-261/04. sz., Crespinet kontra Bizottság ügyben 2007. május 3-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2007., II-A-2-717. o.) 58. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.