BH+ 2013.5.199 I. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható megelőző távoltartás időtartamát a távoltartást elrendelő határozat meghozatalától kell számítani.

II. A megelőző távoltartás elrendeléséhez a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az eset összes körülményeiből a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan következtetni lehet-e [2009. évi LXXII. tv. 16. §].

Pertörténet:

Szentesi Járásbíróság Pk.50144/2012., Szegedi Törvényszék Pkf.21418/2012/1., Kúria Pfv.21587/2012. (*BH+ 2013.5.199*)

***********

A jogerős végzés alapjául szolgáló tényállás szerint a kérelmező és a kérelmezett házasságából Z. és T. utónevű gyermekek születtek. A felek házasságát a bíróság 2005-ben felbontotta.

A volt házastársak azóta is a Sz.-i, Z. sétány 7. I. em. 3. szám alatti ingatlanban élnek közös gyermekeikkel, illetve a kérelmező korábbi és későbbi kapcsolatából született gyermekeivel együtt. A kérelmező és a kérelmezett között gyermekelhelyezés iránti per van folyamatban.

A kérelmező 2012. június 21-én a Sz.-i Rendőrkapitányságon előadta, hogy a kérelmezettel a kapcsolata megromlott, viszonyuk elmérgesedett, a kérelmezett a gyermekeket "kisajátítja", csak meghatározott napokon engedélyezi számára a gyermekeivel való együttlétet. Ha a gyermekek a köztes időszakokban is az édesanyjuk társaságát keresik, akkor bántja őket és alkalmanként a kérelmezőt is, a családját tehát terrorizálja, fenyegeti. 2012. június 20-án meg akarta akadályozni, hogy a kérelmező a gyermekekkel a nagyszülőket meglátogassa. Ezért a kérelmezőt ököllel a bal válla fölött nyakon ütötte, tépte a haját és belökte az asztal alá. A bántalmazásnak Z. is tanúja, illetve részese volt. A kérelmező a bántalmazást követően felkereste a Csongrád Megyei dr. B. I. Kórház sürgősségi traumatológiáját. Az ambuláns kezelőlap értelmében a kérelmező elmondása szerint a saját lakásán mintegy másfél órával korábban a férje megütötte, mindkét alkarja és jobb könyöke sérült. A kezelőlapon rögzítették, hogy "a bal karon két db ujjbegynyi, a bal alkaron egy ujjbegynyi, a jobb alkaron az alsó-középső harmad határán ulnarisan egy db ujjbegynyi vérbeszűrődés. Az agyidegek részéről kóros nincs." A sérülések nyolc napon belüli gyógytartamúak.

A rendőrkapitányságon a kérelmező kezdeményezte, hogy a bíróság rendelje el a kérelmezett távoltartását, annak érdekében, hogy se őt, se a gyermekeit ne tudja megközelíteni, mivel a kérelmezett őt és a gyermekeket több alkalommal bántalmazta, félelemben tartja őket és ezért a kérelmező és a gyermekek is nagyon félnek tőle.

A Sz.-i Rendőrkapitányság a távoltartás iránti kérelmet megküldte az ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Szentesi Városi Bíróságnak.

A megelőző távoltartás elrendelése iránti ügyben az elsőfokú bíróság 2012. július 17-én meghallgatást foganatosított, melyen a kérelmező a kérelmét fenntartotta, a kérelmezett - tartalmát tekintve - annak elutasítását kérte.

A meghallgatás során a kérelmező csatolta az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat részéről eljáró G. H. tanácsadó szakpszichológus igazgató átiratát, melynek értelmében a kérelmező már 2010 januárjában pszichológusi segítséget kért a gyermekek érdekében, a kérelmezett magatartása miatt. Az anya és a gyermekek igazságügyi pszichológus által történt vizsgálata megállapította az anya és a kiskorúak súlyos lelki, fizikai veszélyeztetését a kérelmezett által. G. H. 2012. június 11-én találkozott a felek Z. utónevű gyermekével, aki elmondta, hogy hónapokkal azelőtt eldöntötte, miszerint el fogja mondani egy hivatalos személynek az élményeit, "mert már nem bírja tovább a kialakult családi helyzetet". Sírva adta elő, hogy mindenképpen az anyával szeretne maradni, mert nagyon fél, hogy ha az anya nem lesz mellette, akkor nem lesz aki megvédje őt, az apjának ugyanis nem mer ellentmondani. A szakpszichológus megállapítása szerint az apa súlyosan veszélyezteti a gyermekek személyiségfejlődését. Minden téren akadályozza, hogy az anya normálisan és élhető módon tartsa a kapcsolatot gyermekeivel.

Az elsőfokú bíróság végzésével a megelőző távoltartást 30 napra elrendelte, azzal, hogy annak hatálya alatt a kérelmezett köteles magát távoltartani a kérelmezőtől, illetve a Z. sétány 7. I. em. 3. szám alatti ingatlantól.

Az elsőfokú bíróság az érintettek személyes meghallgatása, az ambuláns kezelőlap, valamint a csatolt pszichológusi vélemény alapján rendelte el a megelőző távoltartást, indokolása szerint ugyanis a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a felek közötti elmérgesedett viszonyból, magatartásból a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehetett következtetni. A kérelmezett magatartása közvetlenül és súlyosan veszélyezteti a kérelmezőt.

A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és végzését helytállóan megindokolta.

A kérelmezett fellebbezése kapcsán a másodfokú bíróság leszögezte, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (Hketv.) 16. §-ának (1) bekezdéséből következően a megelőző távoltartás elrendeléséhez - a szabályozás alá vont viszonyok speciális jellegéből adódóan - nem szükséges a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésének egzakt bizonyítása. A megelőző távoltartás elrendelése akkor is lehetséges, ha az erőszak elkövetésére az összes körülmény figyelembevétele együttes mérlegelése alapján megalapozott következtetés vonható le. A rendelkezésre álló bizonyítékok pedig jelen esetben alátámasztották a hozzátartozók közötti erőszak elkövetését. Ezért az elsőfokú bíróság a törvényben meghatározott jogkövetkezményt helyesen alkalmazta.

A távoltartás hatálya az elsőfokú határozat közlésével állt be, azaz a 30 napra elrendelt távoltartás 2012. július 17. napján vette kezdetét. E határidő a Hketv. 1. §-ának (6) bekezdése értelmében folyamatosan számítandó.

A jogerős végzés ellen a kérelmezett nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a távoltartási kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság végzése anyagi és eljárásjogi szempontból egyaránt törvénysértő.

Az első-, illetve a másodfokú bíróság jogellenesen értelmezte a vonatkozó törvényt, ugyanis a távoltartást nem a kérelmező által megjelölt esemény időpontjától, hanem a végzés kihirdetésétől számította. Ezzel összefüggésben a kérelmezett hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH 2011.311. számú eseti döntésére, mely szerint a bíróságnak vagy a jövőre nézve kell elrendelnie a legfeljebb 30 napos megelőző távoltartást, vagy, ha a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésének veszélye a határozat hozataláig megszűnt, azt mellőznie kell. Visszamenőleges hatállyal a megelőző távoltartás elrendelésére nem kerülhet sor. A kérelmező szerint a hivatkozott legfelsőbb bírósági határozatból kitűnően a távoltartást csak a kérelmező szerint 2012. június 20-án történt bántalmazástól számított legfeljebb 30 napra lehetett volna elrendelni és nem a jövőre nézve, az elsőfokú bíróság 2012. július 17-én hozott határozatától kezdődően.