A Debreceni Törvényszék P.21402/2015/14. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ÖRÖKLÉSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 205. §, 207. §, 586. §, 598. §, 599. §, 629. §, 650. §, 655. §, 656. §, 657. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

... T Ö R V É N Y S Z É K

8.P.21.402/2015/14. szám

A ... Törvényszék a Dr. Végh Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek - a Dr. Varga György ügyvéd által képviselt alperes ellen öröklési szerződés érvénytelensége iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a törvényszék a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 850.000 (Nyolcszázötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéknél írásban 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérésére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél fellebbezésében kérheti.

Tájékoztatja a törvényszék a feleket, hogy a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél a ... Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata előtt terjeszthet elő.

Indokolás:

A törvényszék a peres felek nyilatkozatai és a lefolytatott bizonyítási eljárás eredménye alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A peres felek testvérek. Szüleik, F.A.S. és F.A.S.-né 1987. évig voltak házastársak, amely időtartam alatt a közös tulajdonukat képező D. település, ... szám alatti ingatlanban éltek. Házasságuk felbontását követően az ingatlanból F.A. elköltözött, a házastársi vagyonközösség megosztására azonban nem került sor. Körülbelül 2-3 év elteltével a volt házastársak az életközösséget helyreállították és ezt követően ismét a D. település, ... szám alatti - perbeli - ingatlanban éltek életvitelszerűen. F.A. 30 hektár termőföldterülettel rendelkezett H. település területén, amely földterület a különvagyonát képezte és amelynek jövedelméből leányait, a peres feleket rendszeres támogatásban részesítette.

2004. július 4. napján a C. Kft-től megvásárlásra került F.A.-né G.E. - továbbiakban örökhagyó - nevére egy ... típusú ... forgalmi rendszámú gépjármű, amelynek üzembentartója a kezdetektől a felperes volt és folyamatosan ő birtokolta és használta kizárólagosan a gépjárművet.

A peres felek közös tulajdonát képezi a D. település, ... szám alatt található 53 m2 alapterületű ingatlan, amelyet 2002. évtől kezdődően kizárólagosan az alperes hasznosít bérbeadás útján, a felperes az ingatlanhoz kulcsokkal nem rendelkezik.

Az örökhagyónak 2008. szeptemberében gyomorpanaszai miatt kivizsgálására került sor, amelynek eredményekét 2008. novemberben a szövettani vizsgálat alapján gyomortumort állapítottak meg és műtétet javasoltak a részére, az örökhagyó azonban a műtétet elutasította. Habár a kivizsgálást gyomorfájdalom és hányás, valamint egyéb panaszok miatt kezdeményezte, általános állapota nem volt rossz, fizikailag nem gyengült és teljes mértékben ellátta magát, valamint a háztartást és a házkörüli teendőket.

Az örökhagyó házastársa 2009. júniusában elhalálozott, a hagyatéka ügyében folyó eljárásban az örökhagyó F.A. tulajdonaként nyilvántartott, de az életközösség helyreállítását követően vele közösen vásárolt ... forgalmi rendszámú ... típusú gépjármű közös vagyoni jellegére hivatkozott, amely körülményt a peres felek elismerték, és az alperes a gépjármű öröklés útján megszerzett ¼-ed tulajdoni illetőségét édesanyjának ajándékozta, a felperes azonban ugyanerre nem volt hajlandó. A felperes és az örökhagyó között ekkor vita alakult ki amiatt is, hogy az örökhagyó tulajdonaként nyilvántartott, de a felperes által üzemeltetett ... forgalmi rendszámú ... gépjármű tulajdonjoga kit illet meg. A felperes az ... gépjárműben édesapja halálával öröklés útján szerzett tulajdoni illetősége örökhagyó részére történő átadását attól tette függővé, hogy az örökhagyó ugyanakkor elismeri azt, hogy a ... gépjármű pedig kizárólagosan az ő tulajdonát képezi.

Az örökhagyó ezt nem volt hajlandó elismerni, amely miatt véglegesen a gépjárművek tulajdoni helyzetét nem tudták rendezni, egy megállapodás jött létre és ment teljesedésbe közöttük a gépjárművekkel kapcsolatban, amelynek eredményeként 2010. február 15. napján az ... gépjármű üzembentartójaként az okmányirodában az örökhagyó került bejelentésre (... sorszám alatti beadvány).

A peres felek édesapjának elhalálozását követően a D. település belterületi ... hrsz.-ú, ténylegesen D. település, ... szám alatti ingatlan 2/4-ed tulajdoni illetősége maradt F.A.né tulajdonában adásvétel jogcímén, míg az ingatlan további fejenként ¼-ed részben - a ... számú bejegyző határozat szerint - öröklés jogcímén a felperes és alperes tulajdonába került.

Az örökhagyó D. településen, 2010. február 19. napján "végrendelet" elnevezésű okiratot készített, amelyben halála esetére úgy rendelkezett, hogy a D. település, ... szám alatti ingatlannak a tulajdonát képező teljes része tulajdonjogának örököse alperes legyen, aki jóban, rosszban, mindenben segítségére van és bármikor számíthat rá. Az okirat további rendelkezése szerint az örökhagyó akarata az volt, hogy a ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsi tulajdonát képező ¾-ed részét, valamint minden egyéb ingóvagyonát F.É., lánya örökölje. Kikötötte az örökhagyó, hogy mindennek fejében elvárja, hogy végrendeleti örököse szükség esetén ápolását, gondozását biztosítsa és gondoskodjon illő eltemettetéséről. Ugyanakkor kifejezésre juttatta a másik lányához, felperes felpereshez fűződő viszonyát is, miszerint őt többször megbántotta, megfenyegette, megfélemlítette, betegségére és egyedülállóságára nem volt tekintettel és együttműködésére sem számíthatott.

A végrendelet keletkezésének időpontjában és azt követően is a viszony az örökhagyó és a felperes között kifejezetten rossznak volt mondható, találkozásaik indoka és beszélgetéseik témája kizárólag a gépjárművekkel kapcsolatos probléma megoldása volt, amelyre azonban nem került sor, minden megbeszélés veszekedésbe torkollott. Az örökhagyó amiatt, hogy a felperes tetszőleges időpontban a lakóhelyéül szolgáló ingatlanba se tudjon bejutni, zárcserét hajtott végre, amelyet követően a felperes csak az örökhagyó, vagy az alperes kifejezett engedélyével tudott bejutni a perbeli ingatlanba.