A Kúria Pfv.20169/2012/4. számú precedensképes határozata védjegy tárgyában. [1969. évi IX. törvény 3. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás
A határozat elvi tartalma:
A lajstromozni kért megjelölés és az ellentartott védjegy összetéveszthetőségének vizsgálata nem vonatkoztatható el az érintett áruktól. Amennyiben az összehasonlított megjelölések összetéveszthetőségének csupán a lehetősége is fennáll, a lajstromozni kért megjelölés védjegyoltalomban nem részesíthető. 1969. IX. Tv. 3. § (3) c)
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.IV.20.169/2012/4.szám
A Kúria a dr. Szamosi Katalin ügyvéd által képviselt ... kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegybejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 1.Pk.25.513/2010. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.597/2011/8. számú jogerős végzésével befejezett ügyében a kérelmező által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t :
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Ez ellen a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A kérelmező 1990. április 24-én a BUD szómegjelölés lajstromozását kérte a Magyar Szabadalmi Hivataltól (MSZH) a 32. osztályba tartozó "ale és porter sörök; ásványvizek és szénsavas vizek, valamint más alkoholmentes italok; szirupok és más készítmények, italok előállításához" árukra. Az MSZH - az eljárás többször történt felfüggesztését követően - a 2010. június 24-én meghozott határozatával a védjegybejelentést elutasította. A bejelentés elbírálása szempontjából irányadó, a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény (rVt.) 3. § (3) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy a lajstromozni kért megjelölés - az árujegyzékek hasonlósága mellett - az összetéveszthetőségig hasonlít az ellentartott ... lajstromszámú BUD, valamint a ... lajstromszámú BUDWEISER BUDVAR és a ... lajstromszámú BUDWEISER védjegyekhez, ezért kizárt a védjegyoltalomból.
A kérelmező a bíróságtól elsődlegesen az MSZH határozatának a megváltoztatását és a megjelölés védjegykénti lajstromozásának elrendelését, másodlagosan az MSZH határozatának hatályon kívül helyezését és az MSZH új eljárás lefolytatására utasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság végzésével a megváltoztatás iránti kérelmet elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a ... lajstromszámú BUD ábrás védjegy, attól függetlenül, hogy az oltalma a használat hiánya miatt a tárgyi védjegy bejelentését követő időponttól (1998. január 29.) szűnt meg, nem tekinthető korábbi akadályozó jognak, miután a bejelentést megelőző, huzamosan elmulasztott használatra figyelemmel az összetéveszthetőség legcsekélyebb veszélye sem fenyeget. A ... lajstromszámú BUDWEISER BUDVAR ábrás védjegy elsőbbségi időpontja (1997. május 19.) későbbi, mint a kérelmezői megjelölés bejelentési napja, ezért a lajstromozásnak nem akadálya. Az ellentartott ... lajstromszámú BUDWEISER szóvédjegy és a kérelmezői megjelölés az első három betű azonossága miatt, a szótagszámok eltérése ellenére, vizuálisan és a kiejtés szempontjából hasonlók. A fantáziaszónak minősülő kérelmezői megjelölés és a helységnevet jelölő ellentartott védjegy ugyanakkor jelentésüket tekintve lényegesen eltérők, ezért az összetéveszthetőség nem áll fenn. Az Európai Bíróság C-342/97. számú ügyben (Lloyd-ügy) hozott határozatában kifejtett jogelvnek megfelelően azonban az érintett áruk azonossága miatt az összetéveszthetőség a védjegy és a megjelölés közötti kisebb fokú hasonlóság ellenére is megállapítható.
A kérelmező fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását és a BUD szómegjelölés védjegyként való lajstromozásának elrendelését kérte.
A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A jogerős végzés indokolása szerint a bejelentett megjelölés és az ellentartott védjegy árujegyzékében szereplő sör termékek azonosak, míg az ásványvizek, szénsavas vizek és más alkoholmentes italok - rendeltetésük, előállításuk és értékesítési jellemzőik alapján - a sörökhöz hasonló áruknak minősülnek. Ezért az érintett termékek részben azonosak, részben hasonlók. A megjelölés és az ellentartott védjegy nem vitásan eltérő jelentéstartalma azonban nem zárja ki, hogy a vásárlók az azonos, illetve hasonló árukat a megjelölések hasonlósága miatt összetévesszék. A kérelmezői megjelölés a védjegy első három betűjét tartalmazza. A betűk és a szótagok számának eltérése ellenére felmerülhet a BUDWEISER védjegy kérelmezői megjelölés szerinti rövidítésként való használatának lehetősége, miután a fogyasztók közismerten hajlamosak a megjelölések egyszerűsítésére. A kérelmezői megjelölés további, megkülönböztetést biztosító elemet pedig nem tartalmaz. A kérelmezői megjelölés és az ellentartott védjegy első hangsúlyos elemének egyezése miatt, az összehasonlított megjelölések kiejtésükben is nagy mértékben hasonlók. A BUD szó, mint fantáziaszó esetében fogalmilag kizárt a kiejtésre irányadó szabályok alkalmazhatósága. Így nincs jelentősége a magyar átlagfogyasztó idegennyelv és a szó származására vonatkozó ismeretének. A kérelmező fellebbezésében hivatkozott európai bírósági eseti döntések a Pp. 235. § (1) bekezdése alapján, mint új bizonyítékok a másodfokú eljárásban nem vehetők figyelembe. Azok azonban az eltérő tényállás miatt, még értékelésük esetén sem eredményezhettek volna a kérelmező számára kedvezőbb döntést. Helytállóan érvelt ugyanakkor a kérelmező azzal, hogy az eltérő jogszabályi környezetre tekintettel az ún. Lloyd-döntés a jelen eljárásban nem releváns. Mindezekre tekintettel a megjelölések közötti jelentésbeli eltérés ellenére, az azonos szóelemek miatt az íráskép és a kiejtés nagyfokú hasonlósága az összetéveszthetőség kizártságát nem teszi megállapíthatóvá, ezért a megjelölés nem részesíthető oltalomban.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!