1969. évi IX. törvény

a védjegyről

ELSŐ RÉSZ

A VÉDJEGY JOGI OLTALMA

I. fejezet

A VÉDJEGYOLTALOM FELTÉTELEI

A védjegyoltalom tárgya

1. § E törvény alapján védjegyoltalomban részesülhet minden olyan megjelölés,

a) amely alkalmas áruknak és más szolgáltatásoknak (a továbbiakban: áru) más áruktól való megkülönböztetésére, és

b) amelynek oltalmát a törvény nem zárja ki.

Megkülönböztető jelleg

2. § (1) Megkülönböztetésre alkalmas a megjelölés, ha az árunak más azonos vagy hasonló jellegű árukkal szemben sajátos, eltérő jelleget ad.

(2) A megjelölés lehet különösen szó, szóösszetétel, ábra, kép, színösszetétel, sík vagy térbeli alakzat, hang- vagy fényjel, vagy ezek együttes alkalmazása.

(3) Nincs a megjelölésnek megkülönböztető jellege különösen akkor, ha

a) az áru megjelölésére általánosan használják;

b) kizárólag az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, jellemzőit, rendeltetését, értékét, származási helyét vagy előállítási idejét tünteti fel.

A védjegyoltalomból kizárt megjelölések

3. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha

a) megtévesztésre alkalmas;

b) használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék;

c) másnak személyhez fűződő jogát sérti;

d) másnak az országban közismert védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló, - még akkor is, ha a közismert védjegy belföldön nincs lajstromozva.

(2) Nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés sem, amely kizárólag valamely állam, hatóság, hivatalosan elismert nemzetközi- vagy államközi szervezet megnevezéséből, rövidítéséből, zászlójából, címeréből, jelvényéből vagy ezek utánzatából áll; e jelzések azonban az illetékes szerv hozzájárulásával a védjegy elemeként felhasználhatók.

(3) Azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha:

a) hivatalosan elfogadott ellenőrzési, szavatossági, hitelesítési jegyből, bélyegből vagy ezek utánzatából áll;

b) korábban más javára védjegyoltalom alatt állott, az oltalom lemondás vagy megújítás hiánya miatt megszűnt és a megszűnés óta két év még nem telt el;

c) másnak védjegyoltalom alatt álló vagy korábbi elsőbbséggel bejelentett védjegyével vagy másnak ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít;

d) szabadalmazott növény- vagy állatfajta neve.

II. fejezet

A VÉDJEGYOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A védjegyoltalmi igény

4. § (1) A védjegy és a védjegy jogi oltalma csak azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja. Ha több bejelentő azonos vagy hasonló megjelölés lajstromozását kéri, a védjegyet annak javára kell lajstromozni, akinek korábbi elsőbbsége van, kivéve, ha valamelyik érdekelt az elsőbbséget megelőző használatot igazol.

(2) A védjegyre oltalmat: vállalat, szövetkezet, gazdasági tevékenység folytatására feljogosított más szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: vállalat) szerezhet.

(3) Vállalatok jogi személyiséggel felruházott szervezetei (szövetség, érdekképviseleti szerv stb.) együttes védjegyoltalmat szerezhetnek az érdekelt vállalatok által használható védjegyre akkor is, ha maguk gazdasági tevékenység folytatására nem jogosultak, feltéve, hogy

a) az érdekelt vállalatok áruinak valamilyen közös jellemzője van (pl. tájjelleg) és

b) az együttes védjegyet a vállalatok a szervezet ellenőrzésével használják.

A védjegyoltalom keletkezése

5. § A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik.

A védjegyoltalom időtartama

6. § (1) A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.

(2) A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítással meghosszabbítható. Megújítás esetében az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.

A védjegyoltalom hatálya

7. § A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licenciát) adjon.

III. fejezet

HASZNÁLATI SZERZŐDÉS

A használati szerződés megkötése

8. § Használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alapján a védjegyjogosult engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

A felek jogai és kötelezettségei

9. § (1) A használati szerződés a védjegyoltalom fennállása idejére területi korlát nélkül, az árujegyzékben szereplő valamennyi árura kiterjedő használati engedélyt ad. A használó azonban csak kifejezett kikötés esetén nyer kizárólagos használati jogot és csak akkor adhat másnak használati engedélyt, ha ezt a védjegyjogosult kifejezetten megengedte.

(2) A használati szerződésben a védjegyjogosult kikötheti, hogy a védjegyet a használó csak meghatározott minőségű áru tekintetében használhatja. Ebben az esetben a védjegyjogosult a védjeggyel ellátott áruk minőségét akkor is ellenőrizheti, ha a szerződésben ezt nem kötötték ki.

(3) A használati szerződés semmis, ha megkötése vagy fenntartása megtévesztésre alkalmas.

A használati szerződés megszűnése

10. § A használati szerződés a benne megállapított idő elteltével vagy a meghatározott körülmények bekövetkeztével a jövőre vonatkozóan megszűnik.

A használati szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya

11. § (1) A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja.

(2) A használati szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.

IV. fejezet

JOGUTÓDLÁS

12. § (1) A vállalat jogutóda a vállalattal együtt a védjegyoltalmat is megszerzi.

(2) A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. Az átruházásra irányuló szerződés semmis, ha a jogutód védjegyoltalmat nem szerezhet vagy ha az átruházás folytán a védjegy az oltalomból kizárttá válik, különösen, ha az átruházás a megtévesztés veszélyével jár.

(3) A jogutódlásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.

V. fejezet

BITORLÁS

Védjegybitorlás

13. § (1) Védjegybitorlást követ el, aki a védjegy áru jegyzékében szereplő vagy ahhoz hasonló áruval kapcsolatban jogosulatlanul használja más védjegyét vagy ahhoz összetéveszthetőségig hasonló más megjelölést.

(2) A védjegyjogosult a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt és szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

d) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;

e) követelheti, hogy a bíróság rendelje el a védjegybitorlásra használt eszközök és a védjegygyei ellátott termékek lefoglalását.

(3) A bíróság az eset körülményeihez képest elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket jogsértő mivoltuktól fosszák meg, vagy azokat a bírósági végrehajtás szabályai szerint értékesítsék, ez utóbbi esetben a befolyó összeg felől ítéletében határoz.

(4) Ha a védjegybitorlás vagyoni kárt is okozott, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kártérítés jár. A kár megállapítása során figyelembe kell venni a védjegybitorlásnak a vállalat egész gazdasági tevékenységére gyakorolt káros hatását.

A használó jogai védjegybitorlás esetén

14. § A védjegybitorlás ellen a védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevében akkor léphet fel, ha a védjegyjogosultát előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg és felhívása harminc napon belül nem vezetett eredményre.

Nemleges megállapítás

15. § (1) Aki attól tart, hogy ellene védjegybitorlás miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa használt vagy használni kívánt megjelölés nem sérti valamely általa megjelölt védjegy oltalmát.

(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt védjegy alapján védjegybitorlás miatt eljárást indítsanak.

VI. fejezet

A VÉDJEGYOLTALOM MEGSZŰNÉSE

A megszűnés módjai

16. § A védjegyoltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon,

b) a védjegyjogosult az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,

c) a védjegyet az országban öt év óta nem használják, a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban,

d) ha a védjegyjogosult vállalat vagy az együttes védjegyre jogosult szervezet jogutód nélkül megszűnt, megszűnésének napjával,

e) a védjegy törlését elrendelték, a bejelentés napjára visszaható hatállyal [19. § (1) bekezdés].

Lemondás a védjegyoltalomról

17. § A védjegyjogosult az Országos Találmányi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat. Ha a lemondás másnak jogszabályon, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló jogát érinti, a lemondás csak az érintett hozzájárulásával hatályos.

Megszűnés használat hiánya miatt

18. § (1) Védjegyhasználat a védjegy alkalmazása az árun, csomagolásán, továbbá a hirdetés és üzleti levelezés során.

(2) A használat hiánya miatt az oltalom megszűnése nem állapítható meg, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

A védjegy törlése

19. § (1) A védjegy törlését - keletkezésére visszaható hatállyal - el kell rendelni, ha a védjegy az 1-3. § értelmében nem volt oltalmazható.

(2) Ha a lajstromozás óta öt év már eltelt és a védjegy a tényleges használat folytán ismertté vált, a védjegy törlésének csak azon az alapon van helye, hogy használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütközik [3. § (1) bek. b) pont].

(3) Ha a törlési ok csak a védjegy árujegyzékének egy részével kapcsolatban áll fenn, az árujegyzéket megfelelően korlátozni kell.

MÁSODIK RÉSZ

ELJÁRÁS VÉDJEGYÜGYEKBEN

VII. fejezet

AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ELJÁRÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az Országos Találmányi Hivatal hatásköre

20. § Az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe tartoznak:

a) a védjegy lajstromozása,

b) a védjegy oltalmának megújítása,

c) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása,

d) a védjegy törlésének elrendelése,

e) a nemleges megállapítás,

f) a védjegyek nyilvántartásával kapcsolatos ügyek.

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

21. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal védjegyügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint jár el. Az Országos Találmányi Hivatal a külön jogszabályban meghatározott esetekben tanácsban határoz.

(2)[1] Az Országos Találmányi Hivatal a védjegyügyekben hozott érdemi határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig vonhatja vissza vagy módosíthatja. Határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük fellebbezésnek nincs helye.

(3) Az Országos Találmányi Hivatalnak a védjegyügyekben hozott határozatát a 37. §-ban foglaltak szerint a bíróság megváltoztathatja.

Képviselet

22. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal indokolt esetben elrendelheti, hogy a fél képviselőként, vagy társképviselőként szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet bízzon meg.

(2) Külföldi személy az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy arra jogosult más személyt képviseletével megbízni.

A védjegyügyek nyilvántartása

23. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal a lajstromozott védjegyekről és az ezekre vonatkozó jogokról és tényekről védjegylajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni minden olyan körülményt, amely a feltüntetett adatokat érinti.

(2) Jóhiszemű harmadik személlyel szemben a védjegyoltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték.

(3) A védjegylajstromba csak az Országos Találmányi Hivatal vagy a bíróság jogerős határozata alapján lehet bejegyzést tenni.

(4) A védjegylajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról másolatot kérhet.

(5) Az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában közölni kell mindazokat a határozatokat és tényeket, amelyek közzétételét jogszabály elrendeli.

Igazolás

24. § A védjegyeljárásokban - amennyiben jogszabály ki nem zárja - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni.

Nyelvhasználat

25. § A védjegyeljárásban idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, az Országos Találmányi Hivatal azonban magyar nyelvű fordítást kérhet.

VIII. fejezet

LAJSTROMOZÁSI ELJÁRÁS

A védjegylajstromozási kérelem

26. § (1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az Országos Találmányi Hivatalhoz intézett bejelentéssel indul meg.

(2)[2] A védjegybejelentés a kérelemből, az előírt adatok közléséből és egyéb mellékletekből áll.

(3) Jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely legalább a bejelentő nevet és címét, a lajstromozni kért megjelölést és az árujegyzéket tartalmazza.

Az elsőbbség

27. § (1) Az elsőbbséget megalapító elsőbbségi nap:

a) általában az a nap, amelyen a védjegybejelentés az Országos Találmányi Hivatalhoz beérkezett (bejelentési elsőbbség),

b) külön jogszabályban meghatározott esetekben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),

c) az Országos Találmányi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményével meghatározott esetekben a védjegy kiállításának napja (kiállítási elsőbbség).

(2) Ugyanazon a napon érkezett bejelentések elsőbbségét az iktató sorszáma határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott elsőbbséget csak az veheti igénybe, aki erre irányuló elsőbbségi nyilatkozatát a védjegybejelentéssel egyidejűleg előterjeszti. Az igényelt elsőbbséget megalapozó iratot azonban - az elsőbbségi igény elvesztésének terhével - legkésőbb a bejelentést követő három hónapon belül be kell nyújtani.

A védjegybejelentés alaki vizsgálata

28. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal a védjegybejelentést megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a 26. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2) Ha a védjegybejelentés annyira hiányos, hogy arra jogot alapítani nem lehet [26. § (3) bekezdés], a bejelentést további eljárás mellőzésével el kell utasítani.

(3) Ha a védjegybejelentés nem felel meg a 26. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására. Amennyiben a felhívás eredménytelen, a védjegybejelentést el kell utasítani,

A védjegybejelentés érdemi vizsgálata

29. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:

a) a megjelölés megfelel-e az 1-3. §-ban foglaltaknak és

b) a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség.

(2) Az érdemi vizsgálat során észlelt lajstromozási akadály miatt a bejelentőt fel kell hívni az akadály természete szerint az akadály elhárítására vagy nyilatkozattételre.

(3) Ha az Országos Találmányi Hivatal a kitűzött határidő elteltével az akadály elhárítása, illetve nyilatkozat hiányában vagy annak ellenére úgy találja, hogy a megjelölés nem alkalmas lajstromozásra, a bejelentést elutasítja.

Módosítás

30. § (1) A bejelentő a bejelentett védjegyet nem változtathatja meg.

(2) A védjegy árujegyzéke nem terjeszthető kl.

A védjegy lajstromozása

31. § Az Országos Találmányi Hivatal az érdemi vizsgálat eredményéhez képest a bejelentett védjegyet lajstromozza vagy a bejelentést elutasítja.

A védjegy meghirdetése

32. § A védjegyekről az Országos Találmányi Hivatal védjegyokiratot ad ki. A védjegyet be kell jegyezni a védjegylajstromba, és meg kell hirdetni az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában.

IX. fejezet

AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ELJÁRÁSA LAJSTROMOZOTT VÉDJEGGYEL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN

Megújítási eljárás

33. § (1) A védjegyjogosultnak a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelmét a védjegy lajstromszámának közlése mellett az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtania.

(2) A megújítás az előző lajstromozás végső állapotához képest módosítást nem tartalmazhat.

(3) A védjegyoltalom megújítását a védjegylajstromba be kell jegyezni, és meg kell hirdetni az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában.

A védjegyoltalom megszűnésének megállapítása

34. § A védjegyoltalomnak a 16. § b)-d) pontja alapján történő megszűnését az Országos Találmányi Hivatal határozatban állapítja meg, azt a védjegylajstromba bejegyzi és hivatalos lapjában meghirdeti.

Törlési eljárás és a használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítására irányuló eljárás

35. § (1) A védjegy törlését és a használat hiánya miatt történő megszűnés megállapítását bárki kérheti. A kérelmet és mellékleteit az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtani két példányban. A kérelemben meg kell jelölni az okokat, amelyekre a kérelmet alapozzák, továbbá eredeti vagy hiteles másolatban csatolni kell az okirati bizonyítékokat.

(2) Az Országos Találmányi Hivatal a kérelmet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a védjegyjogosult részére kiadja és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a törlés, illetve megszűnés kérdésében.

(3) A kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból lehet folytatni. Az eljárásban egyezségnek nincs helye.

(4) Az eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.

(5) A megszűnést a védjegylajstromba be kell jegyezni és az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában meg kell hirdetni.

Nemleges megállapítási eljárás

36. § (1) A kérelmezőnek nemleges megállapításra irányuló kérelmét a használt vagy használatba venni kívánt megjelölés és árujegyzék közlése és a vonatkozó védjegy megjelölése mellett az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtania. A nemleges megállapítás kérdésében az Országos Találmányi Hivatal szóbeli tárgyaláson határoz.

(2) A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.

X. fejezet

Bírósági eljárás védjegyügyekben

Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása

37. § (1) Az Országos Találmányi Hivatalnak

a) a védjegy lajstromozása és a lajstromba való egyéb bejegyzés,

b) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása,

c) a védjegy törlésének elrendelése,

d) a nemleges megállapítás kérdésében hozott határozatát a bíróság kérelemre megváltoztathatja.

(2) A határozat megváltoztatását kérheti az, aki az Országos Találmányi Hivatal előtt az eljárásban félként vett részt, továbbá, akinek a határozat megváltoztatásához jogi érdeke fűződik; a határozat megváltoztatását kérheti az ügyész is.

(3) A kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közlésétől számított harminc nap.

(4)[3] A kérelem az Országos Találmányi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

Hatáskör és illetékesség

38. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(2) A Budapesti Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik.

A bíróság összetétele

39. § A Budapesti Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

A polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazása

40. § (1) A bíróság a védjegyügyben hozott határozat megváltoztatására irányuló kérelmeket a nemperes eljárás szabályai szerint - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - bírálja el. Az ügyész a nemperes eljárásban egyébként őt megillető jogokat gyakorolhatja.

(2) Az első fokú bíróság a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályai szerint bizonyítást folytat le és tárgyalást tart Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságra - meg kell hallgatnia.

(3) A másodfokú bíróság az első fokú bíróság végzését a Pp. szabályai szerint bírálja el, azzal, hogy kisebb terjedelmű bizonyítást maga is lefolytathat.

Kizárás

41. § (1) A Pp. 13-15. és 21. §-ában foglalt eseteken felül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban bíróként nem vehet részt az, aki

a) az Országos Találmányi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett,

b) az a) pontban említett személynek a Pp. 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és szakértők kizárására is alkalmazni kell.

Igazolás

42. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 24. § rendelkezését kell alkalmazni.

Képviselet

43. § Az eljárás során meghatalmazottként a Pp. 67. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyeken kívül szabadalmi ügyvivő is eljárhat

Határozat

44. § (1) Ha a bíróság a védjegyügyben hozott határozatot megváltoztatja, végzése az Országos Találmányi Hivatal határozatának helyébe lép

(2) A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az Országos Találmányi Hivatalt új eljárásra utasítja, ha a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok áll fenn, vagy ha az Országos Találmányi Hivatal előtti eliárásban olyan lényeges eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható.

Törvényességi óvás

45. §[4] Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek az Országos Találmányi Hivatalnak a 37. § (1) bekezdésében felsorolt határozatai megváltoztatása tárgyában hozott jogerős végzés ellen.

XI. fejezet

VÉDJEGYPEREK

Hatáskör és illetékesség

46. § (1) A védjegybitorlás miatt inditott perek a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.

(2) E perekben a Budapesti Fővárosi Bíróság a 39. §-ban meghatározott összetételű tanácsban jár el.

(3) Az (1) bekezdésben említett perekre egyébként a Pp. szabályait, valamint a törvény 41. és 43. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben nem említett, védjeggyel kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a megyei (fővárosi) bíróság, illetve a gazdasági döntőbizottság az általános szabályok szerint jár el.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. § (1) Ez a törvény 1970. évi július 1-én lép hatályba.

(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:

- a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. tv és az 1895. évi XLI. tv még hatályban levő rendelkezései, az ezeket kiegészítő és módosító jogszabályok (1911. évi XI. tv-nek a védjegyekre vonatkozó rendelkezései, 1913. évi XII. tv., 1921. évi XXII. tv., 1932. évi XVII. tv., 20700/1948. (XI. 24.) Ip. Min. számú rendelet), valamint az ezek végrehajtása tárgyában kibocsátott rendelkezések;

- a belföldi származású árucikkek kötelező megjelölése és egyes cikkek márkázása tárgyában kiadott 121/1950. (IV. 25.) MT számú rendelet 6. §-ának (1) és (4) bekezdése, valamint 7-18. §-a.

(3)[5]

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben - a védjegyügyekben a bírósági eljárás részletes szabályait megállapítsa.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára