Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

...Tovább...

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
...Tovább...

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
...Tovább...

EH 2004.1119 A foglalóval biztosított szerződés közös megegyezéssel történt megszüntetése önmagában nem jelenti azt, hogy ne lenne a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy [Ptk. 245. §, 319. §].

1998. június 13-án a peres felek megállapodtak abban, hogy egymással adásvételi szerződést kötnek az alperes kizárólagos tulajdonában álló perbeli társasházi öröklakás ingatlanra. A vételárat 3 450 000 forintban határozták meg, melyből a felperesek 1 500 000 forintot adtak át az alperesnek. Az 1 500 000 forintból 345 000 forint foglaló volt.

A szerződés szerint a felek a végleges szerződést akkor kötik meg, amikor a vevő felperesek a saját lakásukat el tudják adni. Ennek határidejét 1998. október 22. napjában jelölték meg.

Az alperes az 1998. október 1-jén kelt levelében a felperesektől a vételár kifizetése előtt nyolc napon belül 500 000 forint előleg megfizetését kérte annak érdekében, hogy az általa korábban előszerződéssel lekötött ingatlanból annak eladója ki tudjon költözni. Kérte továbbá a végleges szerződéskötés idejének 1998. október 31-ére történő módosítását.

A felperesek 1998. október 14-én jelezték, hogy további előleget nem áll módjukban adni, a határidő október 31-ére történő módosításához azonban hozzájárultak.

A felperesek lakásingatlanukat - melynek vételárából az alperesnek járó vételárat ki akarták egyenlíteni - nem tudták eladni. Ezért a felek között tárgyalások kezdődtek arról, hogy az alperes lakását másnak értékesítve az átadott összeget a felpereseknek visszafizeti. 1998. november 4-én a felek az 1998. június 13-án létrejött előszerződést mindkettőjük körülményeiben bekövetkezett változások miatt felbontották. Az alperes vállalta az 1 155 000 forint előleg és annak 20%-os kamata, összesen 1 247 400 forint megfizetését. A megállapodás szerint a felek a 345 000 forint foglaló tekintetében további megbeszélést folytatnak arról, hogy abból az alperes milyen összeget tart meg.

1998. november 6-án az alperes - miután lakásingatlanát más személynek eladta - az 1 247 400 forintot a felpereseknek visszaadta. Az ekkor létrejött megállapodás felbontása elnevezésű okiratban a felperesek úgy nyilatkoztak, hogy az 1998. június 13-án kötött megállapodásban foglalt fizetési feltételeket határidőre nem tudják teljesíteni. Az alperes az újabb határidő módosításhoz nem tud hozzájárulni, ezért a felek mindkettőjük körülményeiben bekövetkezett változások miatt a szerződést felbontják.

A megállapodás 5. pontja szerint az alperes a megállapodás felbontásából származó kárigényének enyhítésére visszatartja a 345 000 forint foglalót.

A felperesek a 2003. május 12-én kelt levelükben felhívták az alperest, hogy a 345 000 forint foglalót fizesse vissza. Az alperes ezt megtagadta, ezért a felperesek keresetükben az alperes kötelezését kérték 345 000 forint és ezen összeg 1998. november 6-ától járó törvényes kamatainak a megtérítésére.

Álláspontjuk szerint az előszerződést mindkettőjük körülményeiben bekövetkezett változások miatt bontották fel, azt az alperes sem tudta teljesíteni, mert a lakásból nem tudott elköltözni, ezért azt nem tudta a szerződés szerint birtokba adni.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kifejtette, hogy a felperesek lakásukat nem tudták eladni - abban azóta is bennlaknak - ezért a vételárat nem tudták kiegyenlíteni. Lakását a felperesek birtokába tudta volna adni, mert nem volt akadálya annak, hogy az általa megvett lakásból annak eladója kiköltözzön. Állította, hogy az ő körülményeiben változás nem következett be, ez a kitétel az 1998. november 4-ei megállapodásba megtévesztésével került be. Hivatkozott az 1998. november 6-ai megállapodás-felbontás 5. pontjára, mely szerint kárigényének enyhítésére a foglalót megtarthatja. Utalt arra is, hogy a felperesek ezt több mint négy és fél év elteltével kérték vissza.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresete szerint marasztalta az alperest. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest terhelő marasztalási összeg után a kamatfizetés kezdő időpontját 2003. május 20. napjában állapította meg.

Jogerős ítéletének indokolásában a bíróság megállapította, hogy a felek a köztük létrejött szerződést mindkettőjük körülményeiben bekövetkezett változás miatt közös megegyezéssel bontották fel. Emiatt a felperesek felelőssége szóba sem jöhet még akkor sem, ha azt ők kezdeményezték. A szerződés felbontása folytán megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal mindkettejük körülményeiben bekövetkezett változások miatt szűnt meg, ezért ellenkező megállapodás hiányában a foglaló visszajár. Arra pedig a felek megállapodása nem terjed ki, hogy a foglalót az alperes kártérítésként megtarthatja. Az alperes azonban a foglaló visszafizetésével mindaddig nem esett késedelembe, amíg arra a felperesek őt nem szólították fel, ezért kamat csak 2003. május 12-étől jár.

A jogerős ítélet ellen - annak megváltoztatása és a felperesek keresetének az elutasítása érdekében - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint iratellenes a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy a felek megállapodása nem terjed ki a foglalóra. Az 1998. november 6-án kelt megállapodásban ugyanis a felek rögzítették, hogy az alperes kárainak enyhítésére visszatartja a 345 000 forint foglalót. A felperesek ezt elfogadva a megállapodást aláírták és közel négy és fél év elteltével támasztottak igényt a foglaló visszafizetésére.

A felperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

Jogerős ítéletében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak a Pp. 206. § (1) bekezdése szerinti helyes egybevetésével állapította meg. Helytelen azonban az abból levont jogkövetkeztetés.

Nem vitás, hogy a felek az 1998. június 13-án létrejött szerződést közös megegyezéssel felbontották, ily módon az a Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése szerint megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnt meg. Ebből azonban automatikusan nem következik az, hogy az alperesnek a kapott foglalót is vissza kellene adnia. A Ptk. 245. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis az adott foglalót a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy veszti el. Az a körülmény, hogy a felek a foglalóval biztosított szerződést közös megegyezéssel azért szüntetik meg, mert annak teljesítésére már nincs remény, nem jelenti azt, hogy ne lenne a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy.

A per során a felperesek nem vitatták, hogy 1998. október 31-éig nem adták el azt a lakásukat, melynek vételárából az alperest ki tudták volna fizetni. A szerződésben a felek a perbeli ingatlan birtokbaadásának határidejében nem állapodtak meg, kizárólag azt rögzítették, hogy amennyiben erre mód lesz, a végleges szerződés megkötése előtt sor kerül a birtokbaadásra. A végleges szerződés megkötésének feltétele a megállapodás 3. pontja szerint kizárólag a teljes vételár kifizetése volt, ezért nincs jelentősége annak, hogy az alperes a lakást birtokba tudta volna e adni a felpereseknek. Egyébként az a körülmény, hogy a birtokbaadásra nem kerülhetett volna sor, kizárólag feltételezés, az azonban tény, hogy a felperesek a vételárat nem tudták kiegyenlíteni.

A végleges szerződés megkötésére tehát azért nem került sor, mert a felpereseknek a vételár nem állt a rendelkezésükre. Ebből következően a teljesítés meghiúsulásáért a felperesek a felelősek, még abban az esetben is, ha a felek mindkettőjük körülményeiben bekövetkezett változásra hivatkozással a szerződést közös megegyezéssel bontották fel.

A Ptk. fentiekben hivatkozott 319. §-ának (3) bekezdése szerint a szerződés felbontása esetén megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Nincs azonban akadálya annak, hogy a felek a szerződés felbontása esetén ettől eltérően állapodjanak meg. Az 1998. november 4-ei megállapodás 5. pontja szerint a felperesek a teljes foglaló elvesztését nem tudták elfogadni. További megbeszélést tartottak szükségesnek arról, hogy a foglalóból milyen összeget tart meg az alperes.

Ezt követően az 1998. november 6-ai megállapodás 5. pontjában pedig a felek rögzítették, hogy az alperes a megállapodás felbontásából származó kárigényének enyhítésére visszatartja a 345 000 forint foglalót.

Helytelenül állapította meg tehát jogerős ítéletében a bíróság, hogy a foglaló megtartására a megállapodás nem terjedt ki. Az 1998. november 4-ei megállapodás 4. pontja és az 1998. november 6-ai megállapodás-felbontás 5. pontjának összevetése alapján ugyanis azt lehet megállapítani, hogy a felek megállapodása szerint a foglalót az alperes kárainak enyhítése érdekében megtarthatta. Ezt bizonyítja az is, hogy a felperesek a foglaló visszafizetése iránti igényüket több mint négy év elteltével érvényesítették.

Miután a jogszabály rendelkezése és a felek megállapodása alapján az alperes a foglalót megtarthatta, jogerős ítéletében a bíróság helytelenül járt el akkor, amikor az alperest a foglaló visszafizetésére kötelezte.

A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperesek alappal hivatkoztak a Pp. 270. §-ának (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra, mely szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő. Ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.

(Legf. Bír. Pfv. VI. 21.693/2004. sz.)