BH 1994.1.31 Alkotmánysértő jogszabály megalkotásával okozott kár megtérítése iránt indított per elbírálásánál irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 348. § (1) bek., 349. § (1) bek., 1989. évi XXXII. tv. 43. § (2) bek.].

A felperes keresetében az alpereseket egyetemlegesen 525 000 Ft közigazgatási jogkörben okozott kár és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Keresetét arra alapította, hogy a Magyar Köztársaság kormánya III. r. alperes által kibocsátott 32/1990. (VIII. 21.) Korm. rendelet, illetve a Népjóléti Minisztérium I. r. és a Belügyminisztérium II. r. alperesek által kibocsátott 1/1990. (VIII. 21.) NM-BM együttes rendelet - amelyeket az Alkotmánybíróság 31/1991. (VI. 5.) AB határozatával 1991. június 5-i hatállyal megsemmisített - megalkotásával az alperesek neki kárt okoztak. A kára abban jelentkezett, hogy a rendeletek alkalmazása során korábbi munkakörét elveszítette, és megváltozott munkaköre miatt keresetveszteséget szenvedett.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest 31 500 Ft le nem rótt kereseti illeték megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint a perbeli esetben a jogszabályalkotással okozott kár megtérítése iránt a jogszabály alkotójával szemben a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján helye van kereset benyújtásának. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a fenti jogszabályok alapján az I. r. és II. r. alperes a miniszter által kibocsátott jogszabályért kártérítő felelősséggel - jogviszony hiányában - nem tartozik. A III. r. alperes felelőssége pedig az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. (Tv.) 43. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel nem áll fenn jogellenes magatartás és felróhatóság hiányában.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatása mellett az alperesek marasztalását kérte. A felperes fellebbezési álláspontja szerint a Tv. 43. §-ának (2) bekezdése a kártérítő felelősség megállapítását nem zárja ki. A jogszabály jövőre nézve történő megsemmisítése esetén ugyan a kialakult jogviszonyok érintetlenül maradnak, a károsult azonban a kártérítési igényétől még nincs elzárva.

Az alperesek az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték.

A fellebbezés alaptalan.