3299/2018. (X. 1.) AB végzés

alkotmányjogi panasz eljárás megszüntetéséről

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 72. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszünteti.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.

[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozót elsőfokon a Debreceni Törvényszék bűnösnek mondta ki többrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt, a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla az ítéletében az indítványozót egy rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt felmentette, illetve az elsőfokú ítéletet - a minősítés tekintetében - részben meg is változtatta, egyebekben pedig helybenhagyta. A harmadfokon eljáró Kúria a Bhar.III.396/2017/31. számú végzésével az indítványozót érintő egyik vádpont vonatkozásában a büntetőeljárást - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 72. § (3) bekezdése és 265. § (1) bekezdései alapján - elkülönítette. A Kúria az ügyben az elkülönítéssel nem érintett részében a Debreceni Ítélőtábla ítéletét az indítványozó tekintetében helybenhagyta, míg az elkülönített ügyben a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletét hatályon kívül helyezte és a Debreceni Ítélőtáblát új eljárás lefolytatására kötelezte. (Az alkotmányjogi panasz benyújtását követően az elkülönített ügyben is jogerősen befejeződött a büntetőeljárás a Debreceni Ítélőtábla Bf III.696/2017/10. számú ítélete eredményeként.)

[3] 2. Az indítványozó kifejezetten a Kúria Bhar.III.396/2017/31. számú végzésével szemben fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, amelyben azt kifogásolta, hogy a kúriai végzésben alkalmazott régi Be. 72. § (3) bekezdése ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal. Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés azért alaptörvény-ellenes, mert az abban szereplő "egyéb ok" fordulat lehetőséget biztosít az elkülönítésre olyan esetekben is, amelyekben az elkülönítés ténye önmagában a terhelt büntetésére is hátrányosan hat, így például az egyébként bűnhalmazatban lévő bűncselekmények külön eljárásban történő elbírálása esetén.

[4] Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte régi Be. 72. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[5] 3. Az indítvány benyújtását követően, 2018. július 1. napján hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.), amelynek 879. §-a hatályon kívül helyezte a régi Be.-t. Az Alkotmánybíróság főszabályként a hatályos jogszabályok alaptörvény-ellenességét vizsgálhatja. Az Abtv. 41. § (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha azt konkrét ügyben még alkalmazni kellene. Tekintettel arra, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezést a Be. hatálybalépését követően már nem lehet alkalmazni, az indítvány tárgytalanná vált.

[6] Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság - ügyrendjében meghatározottak szerint - a nyilvánvalóan oka-fogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján - egyebek mellett - okafogyott válik az indítvány, ha az tárgytalanná vált, ezért az Alkotmánybíróság eljárását jelen ügyben megszüntette.

Budapest, 2018. szeptember 25.

Dr. Szívós Mária s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Varga Zs. András s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/878/2018.