EH 2006.1412 A végrendelet tanújának aláírását sem neve kezdőbetűjének feltüntetése, sem olvashatatlan írásjel vagy a tanú ügyvédi bélyegzőjének használata nem pótolja [Ptk. 629. §].
A 2003. március 14-én elhunyt Gy. M. örökhagyónak a felperes oldalági rokona (egyik testvére leszármazója), az alperesek végrendeleti örökösei. Az örökhagyó végrendelete K.-n, 2001. október 25-én kelt.
A hagyatéki eljárásban eljárt közjegyző az örökhagyó hagyatékát: a k.-i 437. hrsz.-ú ingatlant és 329 553 forintot végrendeleti öröklés jogcímén a II-VI. r. alperesek részére adta át, akik ezt követően az ingatlant értékesítették.
A felperes keresetében a végrendelet érvénytelensége megállapítását és a hagyaték 1/4-ének részére való kiadását kérte. Az érvénytelenség megállapítását arra alapította, hogy a végrendeleten az egyik tanúnak csak a kézjegye szerepelt.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy Gy. M. örökhagyónak a K.-n, 2001. október 25-én kelt végrendelete érvénytelen. Megállapította, hogy a hagyatékból a felperest 1/6 illetőség illeti meg törvényes oldalági öröklés jogcímén. Kötelezte a II-IV. r. alpereseket, hogy 15 napon belül egymás közt egyenlő arányban fizessenek meg a felperesnek 54 925 forintot, valamint a hagyatékot képező k.-i 327. hrsz.-ú ingatlan értékesítése folytán 250 000 forintot. A felperes I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében tényként állapította meg, hogy az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletét az okiratszerkesztő ügyvéd tanúként kézjegyével látta el. A Ptk. 629. § (1) bekezdése szerint a tanúknak e minőségük feltüntetésével kell aláírni a végrendeletet. A kézjegy a tanú részéről névaláírásként nem fogadható el, ezért a végrendelet alaki okból érvénytelen. Az örökhagyó elhalt testvére jogán törvényes öröklésre a felperes és két testvére, míg a másik elhunyt testvére jogán az alperesek lennének a Ptk. 608. § (2) bekezdés alapján öröklésre jogosultak, azaz a felperest a hagyaték 1/6-a illeti, ezért az alpereseket a hagyatéki érték szerint rá eső összeg megfizetésére kötelezte. Az I. r. alperes a hagyatékból nem részesült, a vele szembeni kereset ezért alaptalan.
Az ítélet megváltoztatása iránt a felperes és a VI. r. alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének az I. r. alperessel szembeni keresetet elutasító rendelkezését nem érintette, fellebbezett részét megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a felperes fellebbezése alaptalan, a VI. r. alperes fellebbezése alapos. Az ügyvéd tanú aláírásaként az olvashatatlan írásjelen kívül cím és ügyvédi bélyegző is szerepel, ezért az nem tekinthető egyszerű kézjegynek. A Ptk. 196. § (1) bekezdés a) pontjához fűzött magyarázat szerint a saját kezű aláírásnak nem feltétele a teljes családi és utónév leírása. Nem szabható szigorúbb feltétel a tanúk aláírását illetően sem, mint a végrendelkezőre vonatkozóan. Tanú esetében elfogadható aláírásként a tanú által magáénak elismert olvashatatlan aláírás és a bélyegző. A végrendelet ezért alaki okból nem érvénytelen és ebből eredően a felperesnek a törvényes örökrész kiadása iránti fellebbezése alaptalan.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet "a másodfokú tárgyaláson pontosított keresetének való helyt adás" iránt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 629. § (1) b) pontjában, valamint a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat sérti, mert a jogszabály a végrendeleti tanúktól aláírást követel meg, amely a családi és utónév feltüntetését jelenti. A kézjegy aláírásként nem fogadható el, az olvashatatlan írásjel az aláírást bélyegző használatával sem pótolja.
A II. és VI. r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelme - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra utal, hogy a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértést illetően vizsgálta felül.
A felperes alaki érvénytelenségi okra hivatkozott.
A Ptk. 629. §-ának (1) bekezdés b) pontja szerint a más által aláírt magánvégrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező azt két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is e minőségük feltüntetésével aláírják.
A Ptk. 629. §-ának a tanúk aláírását megkövetelő rendelkezése a végrendelet alakiságára vonatkozik ugyan, az azonban az anyagi jogszabály előírása, ezért ebben a vonatkozásban az eljárási jog szabályainak (a Pp. 196. §-ának) ügydöntő jelentősége nincs.
Az aláírás szokásos módja: a családi és utónév együttes használata, az érvényességi feltételeknek megfelel akkor is, ha nehezen vagy alig olvasható. A tanúk szerepe, hogy az örökhagyó névaláírását hitelesítsék, mégpedig akként, hogy a végrendeletet e minőségük feltüntetésével aláírják. Miként a törvény az örökhagyói névaláírás más módon történő hitelesítését sem teszi lehetővé (pl. közjegyzői tanúsítvánnyal - BH 2000/10/446. sz. jogeset, vagy más személytől származó aláírásnak a végrendeleti tanúk előtt sajátjakénti elismerésével - Pfv. V. 22.402/1993., Pfv. V. 20.536/1995.) úgy a tanú aláírása sem helyettesíthető nevének kezdőbetűjelével, olvashatatlan írásjellel. Az aláírást pedig az ügyvédi bélyegző használata sem pótolja.
Téves ezért a jogerős ítélet abban, hogy a tanú által magáénak elismert név kezdőbetűjelének, olvashatatlan írásjelnek, valamint az ügyvédi bélyegzőnek a használatával az anyagi jogszabályban előírt alaki kellék (az aláírás) teljesült.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes a Pp. 270. §-ának (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra alappal hivatkozott.
Az öröklési rendet az eljárt bíróságok a hagyatéki eljárás adataival egyezően állapították meg, további jogszabálysértést pedig a felperes felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a másodfokú ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletének ugyanezen rendelkezését helybenhagyta.