32008D0344[1]

2008/344/EK: A Bizottság határozata ( 2007. október 23.) a Lengyelország által a Grupa Technologie Buczek acélgyártó részére nyújtott C 23/06 (ex NN 35/06) állami támogatásról (az értesítés a C(2007) 5087. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. október 23.)

a Lengyelország által a Grupa Technologie Buczek acélgyártó részére nyújtott C 23/06 (ex NN 35/06) állami támogatásról

(az értesítés a C(2007) 5087. számú dokumentummal történt)

(Kizárólag a lengyel nyelvű szöveg hiteles.)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/344/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a csatlakozási szerződés lengyel vas- és acélkohászat szerkezetátalakítására vonatkozó (1) 8. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: 8. jegyzőkönyv),

az érdekelt feleknek a fenti cikkek (2) szerinti észrevételek megtételére vonatkozó felhívását követően,

mivel:

I. ELJÁRÁS

(1) 2002 márciusában a Huta Buczek (a továbbiakban: TB-HB) előterjesztette a lengyel hatóságoknak szerkezetátalakítási programját. 2003. május 7-én a TB-HB a nevét Technologie Buczek S.A.-ra változtatta (a továbbiakban: TB).

(2) 2002. november 5-én a lengyel minisztertanács jóváhagyta a lengyelországi vas- és acélkohászat 2006-ig tartó szerkezetátalakítási és fejlesztési programját (a továbbiakban: országos szerkezetátalakítási program vagy OSZP). A program elsősorban állami támogatás nyújtását teszi lehetővé a lengyel acélipar számára, annak 1997 és 2006 közötti időszakban történő szerkezeti átalakításához kapcsolódóan, maximum 3,387 milliárd PLN összegben (846 millió EUR) (3).

(3) Az OSZP-t az EU elé terjesztették, a Bizottság pedig 2003. március 25-én értékelte azt. Ennek alapján a Bizottság bemutatta a Tanács határozattervezetét a lengyel acélkohászati ágazatnak - az Európai Egyezmény keretein belül - nyújtandó állami támogatások türelmi idejének meghosszabbításáról (ez az időszak eleinte csak 1997-ig volt kötelező érvényű) Lengyelország EU-s csatlakozásának pillanatáig, azzal a feltétellel, hogy a kedvezményezettek 2006-ig jövedelmezőséget érnek el (4).

(4) Az EU, eltérve saját elveitől (5), engedélyezte Lengyelországnak, hogy támogatást nyújtson az acélipar számára a szerkezeti átalakításra. E végleges megállapításokat a csatlakozási szerződésnek a lengyel vas- és acélkohászat szerkezeti átalakítására vonatkozó 8. jegyzőkönyvében rögzítették (6). Ebben megerősítették az arra vonatkozó engedélyt, hogy az állam támogatást nyújtson nyolc, a 8. jegyzőkönyv 1. mellékletében felsorolt vállalatnak, többek között a TB-HB-nak 3,387 milliárd PLN-t meg nem haladó összegben a 2003. év végéig.

(5) Annak érdekében, hogy a jegyzőkönyvben foglalt feltételeket betartsák, a 8. jegyzőkönyv részletesen taglalja a bevezetésre és az ellenőrzésre vonatkozó előírásokat. Lengyelország többek között köteles évente kétszer ellenőrzési jelentést benyújtani, a 2003., 2004., 2005. és 2006. években pedig elvégezték az ellenőrzés eredményeinek független értékelését (7). A TB tevékenységére vonatkozó jelentéseket 2004 februárjában és 2005 áprilisában mutatták be. Ezeket megtárgyalták a lengyel hatóságokkal és a támogatás kedvezményezetteivel, a Bizottság szolgálatai és a lengyel hatóságok pedig jóváhagyták.

(6) 2005 szeptemberében a TB módosította egyéni üzleti tervét (a továbbiakban: 2005. évi EÜT), majd beterjesztette a Bizottságnak, egyúttal kérvényezve annak elfogadását a 8. jegyzőkönyv 10. pontja alapján. Tekintettel azonban arra, hogy e pillanattól kezdve a vállalat többször is módosította üzleti tervét, 2006 óta pedig felszámolás alatt áll, a kérvény tárgytalanná vált.

(7) A 2005-ben elvégzett független értékelés eredményeként, amelyben a TB közhitelezőkkel szembeni növekvő pénzügyi kötelezettsége mellett a jövedelmezőség hiányát állapították meg, a Bizottság szolgálatai 2005. március 29-én, 2005. augusztus 1-jén és 2005. december 2-án levélben fordultak Lengyelországhoz további tájékoztatást kérve. Lengyelország 2005. június 23-án, 2005. szeptember 28-án és 2006. február 14-én kelt leveleiben válaszolt.

(8) A Bizottság 2006. június 7-én kelt levelében értesítette Lengyelországot arról a döntéséről, hogy kezdeményezi az EK Szerződés 88. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárást a fent említett támogatási eszközök ügyében.

(9) Az eljárás kezdeményezésére vonatkozó bizottsági döntés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában (8). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a fent említett támogatási eszközökkel kapcsolatban.

(10) A Bizottság harmadik féltől észrevételt nem kapott.

(11) A lengyel hatóságok 2006. szeptember 18-án, 2006. október 2-án és 2006. október 20-án kelt leveleikben válaszoltak. A Bizottság szolgálatai 2006. november 6-án, 2006. december 18-án és 2007. március 15-én kelt leveleikben Lengyelországhoz fordultak további információért. Lengyelország 2006. november 24-én, 2007. január 23-án és 2007. május 23-án kelt leveleiben válaszolt. 2006. december 13-án találkozó jött létre a lengyel hatóságok és a Bizottság szolgálatai között.

II. A TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK RÉSZLETES LEÍRÁSA

1. A TB csoport

(12) A TB lengyel csőgyártó vállalat, amelynek székhelye Sosnowiecben, a sziléziai vajdaságban található. A cég 2006-ig acéltermékek gyártásával foglalkozott, forrasztott csöveket, valamint erős ötvözetű acélcsöveket előállító üzemében. Ezek a termékek acéltermékeknek minősülnek az állami támogatásra vonatkozó közösségi előírások értelmében (9). A cég teljes gyártási kapacitása kb. 60 ezer tonna (10). A forrasztott csövek üzeme négy forrasztósorból áll (W 1.5, W 2 - amelyet 1993-ban és 2001-ben korszerűsítettek, W 3 - amelyet 1999-ben adtak át, valamint W 4 - amelyet 2003-ban adtak át), valamint két szalaghasító sorból (az egyik 2004-ben került átadásra). Ezenfelül a cég 2005-ig a kohászati hengerüzemben is gyártási tevékenységet folytatott.

(13) A TB olyan részvénytársaság, amelynek saját tőkéje 2004-ben körülbelül 20 millió PLN-t (5 millió EUR) tett ki. A cég többségi részvénytulajdonosa a Górnośląski Fundusz Restrukturyzacyjny S.A. (a továbbiakban: GFR), amely a részvények körülbelül 78,1 %-át birtokolja. 2005. december 30-ig a GFR fő részvényese az Eurofaktor S.A. cég volt (a továbbiakban: EF), amely a részvények 51,3 %-át birtokolta (az EF részvényesei magánbefektetők, többek között a Bonum Sp. z o.o. 37,25 %-os részvénycsomaggal, az ING TFI 13,40 %-os részvénycsomaggal, a Polmetal Sp. z o.o. 11,31 %-os részvénycsomaggal, a Stabilo Group Sp. z o.o. 10,93 %-os részvénycsomaggal). Később az EF eladta részesedését a Stabilo Group Sp. z o.o. cégnek. A GFR kisebbségi tulajdonosa az államkincstár volt.

(14) Jelenleg a TB négy, lényeges tevékenységet folytató leányvállalattal rendelkezik:

a) Buczek Automotive Sp. z o.o. (a továbbiakban: BA, eredetileg REMEBUD P.U.R.M. (Przedsiębiorstwo Usług Remontowo-Mechanicznych) Sp. z o.o. elnevezéssel), amelyben a TB jelenleg 51 %-os részesedéssel rendelkezik. A vállalat a kezdeti időkben gépek és berendezések felújítását végezte a TB részére. 2005 decemberében a TB fő, a járműiparhoz kapcsolódó tevékenységét is a BA-hoz helyezte át (a TB akkoriban 100 %-os részesedéssel rendelkezett a BA-ban) és megváltoztatta annak nevét BA-ra. 2005. december 1-jén a BA meglévő 76 dolgozója mellé még 227 személyt helyeztek át. 2006. január 1-jén a TB és a BA határozatlan idejű bérleti szerződést kötött, amely alapján a BA használja a TB járműiparhoz kapcsolódó eszközeit. 2006 novemberében az EF, a TB ki nem fizetett adóssága fejében kikövetelte a BA részvényeinek zálogosítását, és 49 %-os arányban a BA részvényeinek tulajdonosa lett. A BA az állami támogatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok értelmében acélgyártó cégnek minősül.

b) Huta Buczek Sp. z o.o. (a továbbiakban: HB, amelyben a TB 100 %-os részesedéssel rendelkezik), a TB vállalatból kivált kohászati hengereket gyártó üzem. A vállalat 227 dolgozót foglalkoztat. A HB cég 2004. december 3-án jött létre és alapításának napján 100 000 PLN (körülbelül 25 000 EUR) összegű részvénytőkével rendelkezett. 2005-ben és 2006 első felében a TB tőkeinjekciók révén növelte meg a HB tőkéjét, összesen 14 811 600 PLN összegben. Az állami támogatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok értelmében a HB nem minősül acélgyártó cégnek.

c) Buczek - HB - Zakład Produkcji Rur Sp. z o. o. (a továbbiakban: ZPR, 18 %-ban a TB tulajdona, a többi részvény azonban a vállalat dolgozóinak tulajdonában van), húzott csövek gyártása, acélvágás és feldolgozás területén nyújt szolgáltatásokat; 100 főt foglalkoztat. 2001-ben a vállalatot a bezárás elkerülése céljából a TB dolgozói vették át. A gyártási felszerelés, amelyet a TB-ZPR bérel, továbbra is a TB tulajdona.

d) SAMKOL (amelyben a TB 100 %-os TB részesedéssel rendelkezik) szállítási szolgáltatásokat nyújt. A vállalat 1997-ben jött létre. Tőkéjét utoljára 2001-ben emelték. Korábban szolgáltatásai 80 %-át a TB számára nyújtotta, jelenleg a vállalat bevételeinek mindössze 20 %-a származik a TB-vel való együttműködésből.

2. Az eredeti szerkezetátalakítási terv

(15) 2002-ben a nehéz pénzügyi helyzet orvoslására a TB-HB egyedi üzleti tervet dolgozott ki (a továbbiakban: 2002. évi EÜT). Amint az az eljárás kezdeményezésére vonatkozó határozatban említésre került, a szerkezetátalakítás operatív terve azzal számolt, hogy a vállalat a tevékenységét speciális felhasználású, alumíniumbevonatú, illetve galvanizált acélszalagból előállított, kalibrált varratos csövek gyártására összpontosítja. E célból több gyártási berendezés megvételét tervezték (11).

(16) Egészében véve az üzleti terv a potenciális beruházások költségét 25 millió PLN összegben vázolta fel. Ez magában foglalta a járműipari felhasználású csövek gyártására és feldolgozására, valamint a varratos csövek gyártási soraira vonatkozó fő beruházásokon kívül az olyan terveket is, mint a számítástechnikai fejlesztés, más kisebb projektek korszerűsítése, valamint tartós eszközök beszerzése. Kívánatos volt továbbá a hengerrészleg fejlesztése, ezt azonban irreálisnak ítélték és elhalasztották.

(17) Emellett a tervben költségcsökkentési program bevezetésével, azon belül a dolgozók számának 532 főről 407-re való csökkentésével is számoltak. E célból a 2002-2006 közötti időszakra 2 910 000 PLN összköltséget terveztek. Különösen a foglalkoztatottak számának 161 fővel történő csökkentése céljából 823 000 PLN összegű külső köztámogatás megszerzésével számoltak, ami nettó 597 000 PLN támogatással egyenértékű. Ezenfelül 2,754 millió PLN összegű támogatással számoltak tudományos kutatási és fejlesztési célokra (a továbbiakban: K+F), ebből 1 250 000 PLN-nel a 2002. évre, ami nettó 900 000 PLN támogatással egyenértékű, valamint 2 540 000 PLN-nel a 2003. évre, ami nettó 1 854 000 PLN támogatással egyenértékű (12).

(18) Végezetül 8,411 millió PLN összegű pénzeszközt irányoztak elő a pénzügyi szerkezetátalakításra, ami adósságelengedés formájában (főként ingatlanadó címén a polgármesteri hivatallal és kisebb mértékben az adóhivatallal és a társadalombiztosítási igazgatósággal (ZUS) szemben felhalmozott adósság) nettó 3,392 millió PLN támogatással egyenértékű, valamint a társadalombiztosítási igazgatósággal és a Fogyatékkal Élők Rehabilitációjának Országos Pénzalapjával (MROP) szembeni 6,014 millió PLN összegű adósság törlesztési ütemtervének módosítására, ami nettó 5,019 millió PLN támogatással egyenértékű (5,001 millió PLN a társadalombiztosítási igazgatósággal szemben, valamint 18 000 PLN a MROP-val szemben). A pénzügyi szerkezetátalakítás célja az anyagbeszerzés és a cég gyártási folytonosságának fenntartása volt (13).

3. Állami támogatás

a) A szerkezetátalakítási terv keretein belül tervezett támogatás

(19) A szerkezetátalakítási program alapjában véve az alábbi támogatásokkal számolt: 1. táblázat Tervezett állami támogatás a TB részére a 2002. és 2003. évre

(20) A szerkezetátalakítási terv azt az információt is tartalmazta, hogy az 1997-2001 közötti időszakban a HB-TB nettó 4 422 411 PLN összegű állami támogatást kapott. A támogatás legnagyobb részét a K+F-re szánt támogatás tette ki (3 243 626 PLN). 196 800 PLN összegű támogatást környezetvédelemre, 132 240 PLN képzésre irányoztak elő, a fennmaradó 849 746 PLN összeget pedig a "szerkezetátalakítási folyamatra" szánt támogatás, valamint az ad hoc jellegű támogatás képezte (15).

(21) Összességében a TB támogatására 16 184 411 PLN összeget szántak, majd hagytak jóvá az OSZP és a 8. jegyzőkönyv alapján.

b) Az állam által nyújtott támogatás

(22) Független szakértő véleménye szerint a 2002-2003 közötti években a vállalat által kapott állami támogatás csak 2,235 millió PLN-t tett ki (a nettó támogatásnak megfelelő összeg) (16). Ebből 2,045 millió PLN K+F-re, 190 400 PLN pedig a foglalkoztatás szerkezetátalakítására szánt támogatás (17) volt.

(23) Ezenfelül a 2005. évi egyéni üzleti tervnek megfelelően a vállalat költségvetési támogatást kapott a foglalkoztatás szerkezetátalakítására a 2004-2006 közötti időszakra 877 000 PLN összegben (18). A lengyel hatóságok tisztázták, hogy a kormány pénzügyi fedezetet nyújtott az acélipar elbocsátott dolgozóinak támogatására, annak érdekében, hogy magasabb képesítést biztosító képzéseken keresztül megkönnyítse számukra a munkapiacra való újbóli visszatérést, illetve, hogy korkedvezményes, alacsony összegű járandóságok részleges kompenzációján keresztül korábbi nyugdíjba vonulásra késztesse őket. A támogatást odaítélték a 2001. augusztus 24-i, vas- és acélkohászat szerkezetátalakításáról szóló törvény 2003. decemberi módosítása alapján, amely kimondja, hogy a támogatás egyedüli kedvezményezettje a dolgozó, a munkaadó pedig csupán a költségvetési pénzalapokat - az elbocsátott dolgozóknak - átadó közvetítő.

4. A szerkezetátalakítási terv bevezetésének elmaradása - a helyzet alakulása a 2003-2006. években

(24) A TB szerkezetátalakítása nem vezetett a szerkezetátalakítási tervben előirányzott eredményre és 2006-ban a vállalat csődjével zárult, az alábbi okoknál fogva:

a) Az adósság elengedése

(25) A TB nem volt képes tartozásainak az EÜT-ben előirányzott elengedését elérni.

(26) A társadalombiztosítási igazgatósággal, a Sosnowieci Polgármesteri Hivatallal és az adóhivatallal szemben fennálló 3 392 000 PLN összegű tartozás a 2002. augusztus 30-i, a nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozók egyes köztartozásainak szerkezetátalakításáról szóló törvény (a továbbiakban: 2002. augusztus 30-i törvény) alapján került volna elengedésre (19). A törvény lehetőséget biztosított a nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozók köztartozásainak szerkezetátalakítására, adósságelengedés formájában. A törvény értelmében az adott vállalatnak kérvényt kellett volna benyújtania (a szerkezetátalakítási programmal együtt), minden olyan szervhez, amellyel szemben a szerkezetátalakítás által érintett tartozás fennállt (a továbbiakban: szerkezetátalakítási hatóság).

(27) A szerkezetátalakítási hatóság, miután megállapította, hogy a javasolt szerkezetátalakítási program javíthat a vállalat pénzügyi helyzetén, ún. szerkezetátalakítási feltételekre vonatkozó határozatot adott ki a szerkezetátalakítással érintett tartozások listájával együtt. Abban az esetben, ha a vállalat teljesíti a határozatban foglalt valamennyi feltételt, azaz befizeti a szerkezetátalakítási díjat, bemutatja a szerkezetátalakítási programot, és nem rendelkezik más lejárt tartozással, a szerkezetátalakítási hatóságnak kötelessége kiadni egy végleges határozatot (egy úgynevezett szerkezetátalakítás lezárásáról szóló határozatot), a szerkezetátalakítási feltételekről szóló határozatban felsorolt tartozások elengedéséről.

(28) A végleges határozat azonban legkorábban egy évvel az után kerülhet kiadásra, hogy elfogadták a szerkezetátalakítási feltételekről szóló határozatot, és kiadásához nélkülözhetetlen volt a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal (lengyel szerv, amely a versenyügyekkel foglalkozik, a továbbiakban: VéFH) elnökének pozitív véleményezése arra vonatkozóan, hogy a tartozás elengedése megfelel az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályoknak. A szerkezetátalakítási feltételekre vonatkozó határozat elfogadását követő időszakban és a szerkezetátalakítás lezárására vonatkozó határozat kiadása előtt, az elengedésre szánt tartozásokat hátralékként kellet bejegyezni. Ezenfelül e tartozásokra késedelmi kamat is felszámításra került. A Bizottság értelmezésében e műveletek alapját az képezte, hogy a tartozások elengedésére azután kerülhessen sor, hogy megállapítást nyert, a vállalat valóban teljesíti a szerkezetátalakítási programot.

(29) A Bizottság arról kapott tájékoztatást, hogy a ZUS, a Sosnowieci Polgármesteri Hivatal és az adóhivatal nem rendelte el az ilyen jellegű tartozás elengedését.

(30) A TB Sosnowieci Polgármesteri Hivatallal szemben fennálló tartozásának (ingatlanadóból származó 2 964 000 PLN összegű tartozás) elengedését a VéFH elutasította, mivel a kérvényt 2003. december 31. után terjesztették be, miközben a 8. jegyzőkönyv tiltja, hogy e dátumot követően az acélipari vállalatok állami támogatásban részesüljenek. Ebből kifolyólag 2004. április 28-án a VéFH kijelentette, hogy a tervezett tartozáselengedés nem hagyható jóvá, mivel sértené a 8. jegyzőkönyv előírásait. Ugyanezen oknál fogva 2004. február 6-án a VéFH negatív véleményt adott ki a TB-nek a MROA-val szemben fennálló tartozásának tervezett elengedéséről.

(31) A TB Sosnowieci Adóhivatallal szemben fennálló tartozásának (163 000 PLN) elengedésére vonatkozó kérvényét az adóhivatal elutasította. A 2002. augusztus 30-i törvény értelmében ez csak abban az esetben fordulhatott elő, ha a vállalat nem fizette volna be a szerkezetátalakítási díjat (az elengedésre kerülő tartozás értékének 15 %-át), vagy ha a vállalat más lejárt tartozással rendelkezett volna az adóhivatalnál.

(32) Végül, amint az a 2005. évi üzleti tervből kiderült, pénzügyi okokból a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatósággal szemben fennálló tartozás (265 000 PLN) szerkezetátalakítása sem sikerült. Amint az a fentiek ((26) preambulumbekezdés) alapján látható, a 2002. augusztus 30-i törvény hatálya alapján a tartozás elengedésének elérése érdekében a vállalatnak a szerkezetátalakítás alá nem tartozó más köztartozásait ki kellett volna fizetnie, vagy elérnie azok elhalasztását. Éppen ezért a 2002. évi EÜT 6 420 000 PLN összegű tartozás részletfizetését irányozta elő. Ebből kifolyólag a Bizottság megállapítja, hogy a TB vagy nem tudott megállapodni a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatósággal a részletfizetésről, vagy a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatóság olyan döntést hozott, amelynek feltételeit a TB nem tartotta be.

b) Az adósságállomány növekedése

(33) 2001 és 2006 között megnövekedett a TB köztartozása a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatósággal, a Sosnowieci Polgármesteri Hivatallal, az adóhivatallal és a MROA-val szemben. Az adósság növekedése 2001-ben kezdődött és 2002 decemberéig folyamatosan emelkedett. Rövid, 2002 februárja és 2003 novembere közötti, stabilizálási időszakot követően a tartozás tovább növekedett. Csak 2003 novemberétől 2004 októberéig volt képes a vállalat újból kezelni az adósságát, valószínűleg a 2002. augusztus 30-i törvény feltételeinek teljesítése érdekében, hogy tartozását elengedjék. 2004 novemberében azonban a vállalat tartozása ismételten növekedni kezdett.

(34) 2004 őszén a tartozáselengedés sikertelen kísérletét követően a TB kb. 20 millió PLN adósságot halmozott fel. Ezt alátámasztja a 2005. március 8-án kelt, a 2004. évi negyedik lengyel monitoringjelentés, amely tartalmazza az alábbi részletes tartozáskimutatást: 2. táblázat A TB adósságállománya a 2005. márciusi lengyel monitoringjelentés szerint

(35) 2004. év végére tehát a TB-nek a közhitelezőkkel szembeni tartozása elérte a kb. 20 millió PLN összeget. A lengyel hatóságok rámutattak, hogy 2004-ben a többletvagyon értékesítése következtében a TB kb. 5 millió PLN-t tudott törleszteni (1,2 millió PLN-t a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatóságnak és 3,8 millió PLN-t a polgármesteri hivatalnak). Ettől függetlenül a jelentés rámutatott, hogy a 2004. évet követően a tartozás ismételten megnövekedett és 2005 januárjában elérte a 21,1 millió PLN-t.

(36) A lengyel hatóságok ezt követően 2004. év végére korrigálták a fent kimutatott összeget 20,761 millió PLN-re. 2005. március 31-én ez 22,43 millió PLN-re, 2005. június 30-án pedig 22,91 millió PLN-re növekedett. Közben a vállalatnak nyilvánvalóan sikerült értékesítenie egyes eszközeit, aminek köszönhetően 2005. év végéig a tartozását 20,87 millió PLN-re csökkentette. 2006 közepére azonban a tartozás ismét 22,11 millió PLN-re növekedett, 2006 augusztusában - azaz a csőd kihirdetésének pillanatában - elérte a 22,67 millió PLN összeget.

(37) Amint az a Bizottság által szerzett információkból kitűnik, 2004-ben a TB nem mutatott be semmilyen, az adósság törlesztésének megtervezésére irányuló, átfogó szerkezetátalakítási tervet.

(38) A vállalat közhitelezői a törvény által megkövetelt felszámolási eljárást kezdeményezték. A Sosnowieci Polgármesteri Hivatal és a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatóság például követeléseik behajtása érdekében zárolták a vállalat bankszámláit. Ezek a lépések azonban nem bizonyultak hatékonynak, mivel a számlákra befolyó pénzügyi eszközök a dolgozók fizetését fedezik.

(39) Ennélfogva az adósságok behajtása főként az ingatlanok megterhelésével, valamint a földtulajdon örökös használati jogának megszerzése révén történt. Ezenfelül némely eszköz tulajdonjoga nyilvánvalóan a polgármesteri hivatalra szállt át az adótörvény 66. cikke értelmében.

(40) Kiváltképpen a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatósággal szembeni tartozások behajtása valósult meg jelzálogokkal való terhelés révén, amelyek értéke 25 millió PLN. Ezen felül a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatóság 12 millió PLN értékű záloggal rendelkezik a gyártási eszközökön, ebből kb. 9,5 millió PLN elsőbbségi zálogjog (többek között elsőbbségi zálogjoggal terhelték a W-3 forrasztósort, amelynek értéke meghaladja a 7 millió PLN-t).

(41) 2007 májusában a vagyonkezelő közzétette a csődeljárás alatt álló TB elismert, 63 millió PLN összértékű tartozásainak listáját. Ez az összeg tartalmazza a köztartozásokat; a fő hitelező az EF cég, amelynek kinnlevősége 35,9 millió PLN.

c) Beruházások

(42) A TB nem valósította meg teljes mértékben a 25 millió PLN értékű beruházási tervét, kb. 10 millió PLN-t azonban beruházásokra költött, és bizonyos további pénzügyi eszközöket K+F-re fordított.

(43) A TB vállalat saját EÜT-je szerint elindított néhány beruházást. 2003-ban és 2004-ben beruházásai a járműipari felhasználású csövek gyártásának fejlesztésére összpontosultak. Ebből kifolyólag először 2003-ban megbízást adott az alumíniumbevonatú csövek előállításához szükséges forrasztósor kivitelezésére (3 207 000 PLN értékben), majd 2004-ben a szalaghasító sor kivitelezésére, amely rövid csövek gyártását tette lehetővé (733 000 PLN értékben). Ezenkívül korszerűsítették a már meglévő forrasztósorokat (1 063 000 PLN) és néhány épületet (1 379 000 PLN értékben a fűtési rendszerrel együtt), amelyek a gépjárműipari gyártás szempontjából nélkülözhetetlenek voltak. Ebből kifolyólag 2002-2005 között a gépjárműipari tevékenységbe összesen 6,383 millió PLN-t fektettek. A lengyel hatóságok megerősítették, hogy a beruházások mindegyike azt a vagyont érinti, amelyet időközben bérbe adtak a BA-nak (20).

(44) Ezenfelül kb. 3,5 millió PLN-t más, az IT-rendszerekkel, egyéb vagyoni javakkal és projektekkel kapcsolatos beruházásokra irányoztak elő (21).

(45) Mi több, 2005-re és 2006-ra további 12 és 13 millió PLN közötti összeget irányoztak elő, amelyből a krómcsőelemek gyártásának beindítását akarták meggyorsítani, így 2006-ban egy új forrasztósor megvásárlását tervezték (kb. 6 millió PLN), amely a Bizottság értelmezése szerint mégsem jött létre.

d) A vállalat általános eredményei

(46) A TB nem volt képes leküzdeni a pénzügyi nehézségeket és nem szerzett semmilyen banki hitelt.

(47) A szerkezetátalakítás időszakában a TB sem a hitelezőktől, sem a helyi pénzintézetektől nem tudott pénzügyi támogatást szerezni (22). A bank valójában már 2003-ban korlátozta a cégnek ajánlott hiteleszközöket. A helyzet kizárólag azért javult, mert megjelent egy pénzügyi befektető - a GFR - és felvásárolta a kötvények jelentős részét, amelyet ezt követően hosszúlejáratú kölcsönökre váltott át. Ennek ellenére a TB 2004-ben sem volt képes banki hitelt szerezni (23).

(48) Ez azzal a ténnyel áll összefüggésben, hogy a szerkezetátalakítás időszakában a TB nem volt képes jövedelmezően működni annak ellenére, hogy a piacon nagyon kedvező változások mentek végbe.

(49) Valójában, amint az a független pénzügyi jelentésekből kiderül, 2003-ban a TB értékesítése jóval a tervezett 48 ezer tonna cső értékesítése alatt maradt, mindössze 30 ezer tonnát ért el (24). Ezenfelül a vállalat a gyártás fő nyersanyagára, a melegen hengerelt széles szalagra kirótt tarifákkal és az árkedvezmény sikertelen stratégiájával küszködött, ami alacsonyabb bevételt eredményezett. Ezért a 2004. évet a cég negatív eredménnyel, 5 millió PLN veszteséggel zárta (a forgalma 92 millió PLN volt). Ennek következtében a vállalatnak nem sikerült pozitív eredményt elérnie a Bizottság rentabilitási vizsgálatán. A 2004. januári összesítő jelentésben a Bizottság független szakértője azt állapította meg, hogy a TB továbbra is kereskedelmi tevékenységet folytat, amely valójában nem kifizetődő (25).

(50) A 2004 szeptemberében kelt harmadik lengyel ellenőrzési jelentés arra mutatott rá, hogy a TB vállalatnak alacsony volt a likviditása, a nyereség nem volt képes fedezni a hitel részleteinek kamatokkal terhelt törlesztését, ami a hitelrészletek késedelmes törlesztésével fenyegetett (26). A 2004. évi negyedik lengyel jelentés részletes adatokat tartalmazott a lejárt tartozásokra vonatkozóan (lásd a fenti (34) preambulumbekezdést) és arról tájékoztatott, hogy a vállalatnak nem sikerült támogatást szereznie a pénzintézetektől, nem teljesítette a foglalkoztatás csökkentésére vonatkozó tervét, és nem érte el a tervezett gyártási kapacitást. Ezenfelül, ami a vállalat pénzügyi helyzetét illeti, megállapították, hogy az elemzett csoporthoz tartozó összes vállalat közül a Technologie Buczek Sp. z o.o.-t [TB] fenyegeti leginkább a fizetőképesség fenntartásának kockázata. A kockázatot nem csökkenti a folytatott gazdasági tevékenységből származó nettó haszon sem, mivel nem jár további pénzügyi eszközök beáramlásával. [...] A kockázat meglétét bizonyítja, hogy magas az eszközöknek a tartozásokból történő finanszírozási szintje, és jelentős a közintézményekkel szemben fennálló adósság. Emiatt a tőketulajdonosok nem szívesen fektetnek a vállalatba, amit a banki hitel felvételének nehézségei is igazolnak.

(51) A lengyel hatóságok véleményét a 2005. májusi független ellenőrzési jelentés is igazolta (27). Megerősítette, hogy 2004-ben az acélipar emelkedő árfolyam tendenciája és az acél árának növekedése ellenére (az árak az előre jelzettnél 30 %-kal magasabbak voltak) a TB veszteséget termelt, és az előre jelzettnél 20 %-kal alacsonyabb értékesítési szintet ért el. Ebből kifolyólag a szakértő megállapította, hogy a vállalat 2003-as és 2004-es eredményei alapján nagy a kockázata annak, hogy 2006. év végéig a vállalat nem lesz képes piaci versenyképességet megvalósítani (28).

(52) 2005 szeptemberében az ötödik lengyel jelentés megerősítette, hogy a TB elvesztette likviditási képességét. A jelentésben hangsúlyozták továbbá, hogy a likviditás elvesztése a hengermű tevékenységének leválasztásából is következett (29).

e) Stratégiaváltás

(53) A TB néhányszor leváltotta az igazgatóságot és változtatott a tevékenység stratégiáján.

(54) A TB kísérletet tett különböző strukturális változtatások végrehajtására a vállalaton belül. A vállalat igazgatótanácsát többször lemondatták: 2003-ban, 2005-ben (februárban és októberben), valamint 2006-ban.

(55) A 2003. év végén, 2005 szeptemberében és 2006 elején a TB megváltoztatta szerkezetátalakítási stratégiáját. A 2005. évi EÜT-ben a stratégia egyértelműen megváltozott, a TB tevékenysége az alumíniumbevonatú acélcsövek és krómozott acélból előállított csövek gyártására szűkült. Ennélfogva azt tervezték, hogy a foglalkoztatottak számát 267 főre csökkentik. Az aktualizált EÜT egyértelműen azt a kötelezettséget rótta a TB-re, hogy hagyjon fel a varratmentes erős ötvözetű acélcsövek és forrasztott csövek veszteséges gyártásával. A vállalat a krómozott acélból előállított, forrasztott csövek gyártását is megszüntette.

(56) Ezenfelül, ahogyan arra a lengyel hatóságok 2006. február 14-én kelt levelükben is rámutattak, 2006-tól kezdődően a TB 2007-ben be akarta fejezni a gyártást, hogy kizárólag ügyvezető cégként működhessen tovább. A TB egy új, vezető lengyel céget szeretett volna létrehozni, amely a járműipar szükségleteinek kielégítésére alumínium- és krómozott csövek gyártására specializálódik. E célból egy különálló vállalat alapítását tervezték, mivel a TB eszközeinek és pénzügyeinek folyamatban lévő szerkezetátalakítása [...] lehetetlenné teszi a pénzügyi stabilizáció elérését, a költségvetési tartozások kiegyenlítését és hitel felvételét, amely olcsóbb finanszírozási források elérését tette volna lehetővé (30). A létrehozandó vállalat a W-4, és a W-2 forrasztási sorokat használta volna, a TB-től bérelve azokat, ugyanakkor a TB vezetésével megbízott néhány dolgozó kivételével a teljes munkaerőt átirányították volna. A szükséges infrastruktúrát is egyértelműen a TB vagyonából különítették volna el. A többi forrasztógépet értékesítették volna az eszközök szerkezetátalakítása érdekében. Figyelembe véve azt, hogy a gyártást 2006 végéig be kellett volna fejezni, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a TB új szerkezetátalakítási stratégiája a vállalat tényleges felszámolását feltételezte.

(57) Időközben, 2006. szeptember 15-én a TB csődeljárást kért maga ellen. A TB Csoport a csődeljárás alatt továbbra is folytathat gazdasági tevékenységet. Jelenleg a TB tevékenysége a leányvállalatok részére történő eszközök bérlésén alapul. A vagyonkezelő a vállalat szervezett részeinek értékesítését tervezi, míg a vállalat addig is folytatja a bérlési tevékenységet.

f) A csoport szerkezetátalakítása

(58) A TB végrehajtotta a csoport szerkezetének átalakítását és két jövedelmező tevékenységi körét elkülönítette egymástól, azaz a krómozott acélhengerek gyártását a HB-ba, az alumínium- és krómozott csövek gyártását pedig a BA-ba helyezte (lásd a fenti (14) preambulumbekezdést).

(59) A hengergyártás nem tartozik a TB fő tevékenységi körébe. Az EÜT már 2002-ben rámutatott arra, hogy a HB-ba történő befektetés helyett inkább annak kiszervezésére van szükség.

(60) A HB 2004 decemberében jött létre 100 000 PLN törzstőkével. A következő évben értéke 14 911 600 PLN-re növekedett azáltal, hogy 2005. január 17-én3 330 900 PLN értékű eszközt, 2005. február/márciusban 3 850 000 értékű tőkét, 2005 novemberében ismételten 1 830 700 PLN értékű tőkét és 2006. július 13-án5 800 000 PLN értékben immateriális javakat vittek be.

(61) Az úgynevezett svájci módszer alapján a HB teljes értékét 38 millió PLN-re becsülték. Ennek következtében a vállalat piaci értéke jóval magasabb, mint a 14,9 millió PLN értéket képviselő részvényei. A HB valójában jövedelmező vállalat. Nincsenek közintézményekkel szembeni tartozásai. 2005 júniusa és júliusa között a HB ingatlant és gépeket vásárolt a TB-től 9 450 013 PLN összegben, amelyek értékét 10 430 194 PLN-re becsülték. Az eszközöket továbbra is zálogjog terheli, a HB pedig a lengyel törvények értelmében (az adótörvény 112. cikke) a TB társadósa lett a TB társadalombiztosítási igazgatóság felé fennálló egyes tartozásait illetően.

(62) A BA tevékenysége 2005-ben újraindult abból a célból, hogy a vállalat átvegye az alumínium- és krómozott csövek gyártását. Ennélfogva a TB dolgozói átkerültek a BA-hoz, és 2006 augusztusában a vállalatot 1 550 000 PLN összeggel feltőkésítették. Ezenfelül a BA gyártási eszközöket bérel (köztük a W2 és W4 forrasztósort, valamint a szalaghasító sort) a TB-től, amelyeket kipufogórendszerek járműipar részére történő gyártásához használnak. A bérleti szerződést határozatlan időre kötötték, a BA pedig ezen a jogcímen havonta 258 000 PLN-t plusz áfát fizet. Ennek alapján a BA érthető módon az ezen eszközökre történt beruházásokat aknázza ki. Lengyelország hetedik jelentése ténylegesen megerősíti, hogy a TB 20 ezer tonna gyártási kapacitást adott át a BA-nak (31).

(63) 2004 februárjában az EF cég szerződést kötött a TB-vel faktoring szolgáltatások nyújtására. A szerződés megfelelősége érdekében a HB és a BA részvényeire zálogjog került bejegyzésre. Ily módon az EF lett a TB legnagyobb hitelezője. Mivel az EF csak részvényese volt a GFR-nek, az EF követelései nem tekinthetők a TB-be való tőkebefektetésnek.

(64) A TB jelenleg a BA 51,2 %-os részvénycsomagjának tulajdonosa. A BA többi részvényét az EF vette át a 2006. július 20-i zálogjog érvényesítése során, adósságok fedezése címén. Az adósság behajtása a részvények névleges értékén történt 7,2 millió PLN összegben.

(65) Az EF mint hitelező a vagyonkezelőhöz kérvényt nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a csődtömegből kizárjon 48,8 % HB-részvényt. Ezt a kérvényt azonban a bíróság 2006 szeptemberében elutasította.

III. AZ ELJÁRÁS ELINDÍTÁSÁNAK ALAPJAI

(66) Az eljárás elindításával kapcsolatos határozatában a Bizottság megállapította, hogy a TB szerkezetének átalakítása nem felel meg a 8. jegyzőkönyvnek, és három kérdést fogalmazott meg:

a) mivel a szerkezetátalakítási programot nem teljesítették, meg kell vizsgálni, hogy rendeltetésszerűen használták-e a szerkezetátalakításra szánt támogatást;

b) a közintézmények felé fennálló tartozások behajtásának hiánya állami támogatásnak számít-e az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében;

c) nyújtottak-e további költségvetési támogatást a foglalkoztatás szerkezetátalakítására 2003 után, ami potenciálisan állami támogatást jelent az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(67) A Bizottság rámutatott, hogy a támogatás kedvezményezettjének az egész csoportot tekinti.

IV. LENGYELORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

(68) Először is a lengyel hatóságok vitatják azt a tényt, hogy a szerkezetátalakítási támogatás nem megfelelő módon került felhasználásra. Lengyelország állítja, hogy a támogatás nem tekinthető teljes egészében szerkezetátalakítási támogatásnak.

a) Ez mindenekelőtt a K+F-re 2002-ben és 2003-ban odaítélt támogatásra vonatkozik. A TB társaság valójában a szerkezetátalakítási program keretein belül kapott támogatás legnagyobb részét K+F-re használta fel. Lengyelország biztosított afelől, hogy a támogatást valóban K+F célokra használták fel. Lengyelország átadta a Tudományos Kutatások Bizottsága elnökének 2001. november 30-i, az állami költségvetésben tudományos célokra elkülönített pénzügyi eszközök odaítélésének kritériumaira, módjára és elszámolására vonatkozó rendeletét. E rendelet értelmében a K+F kiadásokat megfelelően ellenőrizték a benyújtott számlák és a részletes éves beszámolók alapján, amelyek kimutatták, hogy a támogatást megfelelően használták fel.

b) Ezenfelül a 2004 előtt nyújtott foglalkoztatási támogatás a közös piaccal egyező támogatásnak tekinthető, mivel jóváhagyása más, a csatlakozási tárgyalások során felmerült tényezőkhöz kapcsolódott. A lengyel hatóságok azonban nem állítják azt, hogy e támogatás - a szerkezetátalakítástól eltérő célokra szánt támogatáshoz hasonlóan - összhangban volt a közös piaccal.

c) Lengyelország továbbá azt állítja, hogy a 2002 előtt nyújtott támogatás egy részét valóban K+F-re, környezetvédelemre, valamint képzési célokra használták fel, és a megállapított célra költötték el.

(69) Másodszor a lengyel hatóságok továbbították a közhitelezők, a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatóság, a Sosnowieci Polgármesteri Hivatal és a MROA magyarázatait az általuk kezdeményezett behajtási cselekményekkel kapcsolatban annak hangsúlyozására, hogy ezek az intézmények magánhitelezőként jártak el.

a) A ZUS Társadalombiztosítási Igazgatóság a végrehajtási cselekmények során lefoglalta a vállalat számláit és kinnlevőségeit, 2005-ben pedig sikeresen behajtott 2,3 millió PLN-t. Ezenfelül a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatóság zálogjoggal rendelkezik a TB ingatlanán, amely meghaladja a 25 millió PLN értéket, és zálogba vette a vállalat 12,2 millió PLN értékű eszközeit. A ZUS Társadalombiztosítási Igazgatóság véleménye szerint nem megalapozott az az állítás, hogy a TB csődjének bejelentése esetén a tartozások nagyobb része kerülne kielégítésre, mint a TB-vel szemben lefolytatott intenzív végrehajtási eljárás során. Valószínű azonban, hogy az eszközök értékesítési ára jóval alacsonyabb lenne, mint a zálogjoggal terhelt kötelezettségek többsége. Ezenfelül a TB eszközeit terhelő kényszer zálogjogokat, amelyek a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatóság javára kerültek bejegyzésre, más hitelezők javára bejegyzett biztosítékok előzték meg, akik az ingatlanok értékesítése esetén a csődeljárás során elsőbbséget élveznének követeléseik kielégítésében.

b) A Sosnowieci Polgármesteri Hivatal a bankszámlák lefoglalásával (a behajtott tartozások értéke kb. 1,7 millió PLN-t tesz ki), valamint a követelések bérleti díj formájában történő lefoglalásával (0,5 millió PLN-nel egyenértékű bevétel) folytatta le a végrehajtási eljárást. A Polgármesteri Hivatal saját követeléseit szintén kényszer zálogjog bejegyzésével biztosította 3,2 millió PLN plusz kamatok összértékben.

c) A MROA arról adott tájékoztatást, hogy a TB-vel szemben 2005-ben hat végrehajtási címen folytatott végrehajtási eljárást, ami 2006 júliusában részleges törlesztéshez vezetett.

(70) Harmadszor Lengyelország válaszolt az Európai Bizottság 2003 után nyújtott foglalkoztatási és szerkezetátalakítási támogatásokkal kapcsolatos kételyeire. Tisztázta, hogy a 2001. augusztus 24-i, vas- és acélkohászat szerkezetátalakításáról szóló törvény 2003 decemberében módosult abban a tekintetben, hogy a támogatás kizárólag az elbocsátott dolgozókat illeti meg, a kohászatok pedig csak a pénzalapokat továbbító közvetítőként léptek fel (lásd a fenti (20) preambulumbekezdést).

(71) A lengyel hatóságok úgy tartják, hogy a TB leányvállalatait csak akkor lehet felelősségre vonni, ha valóban felhasználták a támogatásokat. Ezenfelül azt állítják, hogy a tőke és az aktívák befizetése megfelelő módon történt. Mi több, a lengyel hatóságok észrevételezik, hogy a HB nem acélgyártó, és ebből kifolyólag nem tartozik a 8. jegyzőkönyv hatálya alá.

V. A TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

1. A hatályos jogalap

(72) A 8. jegyzőkönyv 1. pontja úgy határoz, hogy az EK-Szerződés 87. és 88. cikke megszegése nélkül a Lengyelország által a lengyel kohászat meghatározott részeinek szerkezetátalakítására nyújtott támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, amennyiben többek között az e jegyzőkönyvben meghatározott feltételek teljesültek.

(73) Az Európa-megállapodáson belül a lengyel kohászat részére nyújtandó szerkezetátalakítási támogatás türelmi idejét a Bizottság meghosszabbította Lengyelország uniós csatlakozásának pillanatáig. Ezt a megállapodást belefoglalták Lengyelország csatlakozási szerződésének 8. jegyzőkönyvébe. E cél elérése érdekében a türelmi idő felöleli a csatlakozás előtti és utáni időszakot. Pontosabban szólva, korlátozott szerkezetátalakítási célú támogatás nyújtására jogosít fel az 1997-2003 közötti időszakban, és további állami támogatás nyújtását tiltja a lengyel kohászat szerkezetátalakítására 1997-2006 között. Ebből a szempontból határozottan különbözik a csatlakozási szerződés más előírásaitól, mint például a IV. mellékletben meghatározott átmeneti mechanizmustól (a fennálló támogatásra vonatkozó eljárás), amely kizárólag a csatlakozás előtt nyújtott állami támogatásra vonatkozik, olyan mértékben, amelyben a csatlakozás dátumát követő mértékben kerül továbbra is alkalmazásra. A 8. jegyzőkönyv tehát lex specialis-ként is értelmezhető abban a tárgykörben, amelyre vonatkozóan helyettesíti a csatlakozási szerződés egyéb előírásait (32).

(74) A Bizottság észrevételezi továbbá, hogy az OSZP és a 8. jegyzőkönyv hatálya nem korlátozódik az Európai Szén- és Acélközösség szerződésének 1. számú mellékletére. Ehelyett a 8. jegyzőkönyv felöleli az acélipar néhány olyan szektorát, amelyet az Európai Szén- és Acélközösségre vonatkozó szerződés nem foglal magában, különös tekintettel a varrat nélküli és az erős ötvözetű acélcsövekre (33). Ez összhangban van az acél 8. jegyzőkönyv életbelépésének pillanatában hatályos definíciójával az állami támogatásokra vonatkozó közösségi előírások értelmében (34), ami mindenekelőtt a 8. jegyzőkönyv által bevezetetett OSZP-ből adódik. A végleges OSZP-ben szereplő kedvezményezettek fele valójában csőgyártó, nevezetesen a csőd alatt álló Huta Andrzej S.A., a csőd alatt álló Huta Batory S.A., a Mittal Steel Poland (volt PHS) leányvállalata a Huta Pokój, valamint a TB S.A. Éppen ezért a 8. jegyzőkönyv szintén a csőgyártókra, különösen a TB-re alkalmazható.

(75) Ebből adódóan, mivel az EK-Szerződés 87. és 88. cikke normális esetben nem vonatkozik a csatlakozás előtt nyújtott, a csatlakozást követően nem alkalmazható támogatásokra, a 8. jegyzőkönyv előírásai kiterjesztik az EK-Szerződés által meghatározott, 1997-2006. közötti állami támogatások ellenőrzését a lengyel kohászat restruktúrálására nyújtott összes támogatásra.

(76) Lehetőség van arra, hogy Lengyelország uniós csatlakozását követően az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése alapján hozzanak döntést, mivel a 8. jegyzőkönyv részletes előírásainak hiányában az egyszerű szabályokat és elveket kell alkalmazni. Éppen ezért alkalmazzák az 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletet, amely az EK-Szerződés 93. cikkének részletes alkalmazási elveit határozza meg (a továbbiakban: eljárásjogi rendelet) (35).

2. A támogatás megléte

(77) A EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében az állami támogatás, azaz a tagállam által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, összeegyeztethetetlen a közös piaccal, amennyiben érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(78) Lengyelország felhatalmazást kapott arra, hogy a 8. jegyzőkönyv értelmében szerkezetátalakítási támogatást nyújtson a TB-nek szerkezetátalakítási programja végrehajtására.

(79) A támogatás odaítélésének lehetősége azonban időbeli korláthoz volt kötve, amely 2003 végén lejárt. Ezen időszakot követően Lengyelország elvesztette azt a jogát, hogy szerkezetátalakítási támogatást nyújtson a 8. jegyzőkönyv keretein belül. Ebből kifolyólag minden támogatás a 8. jegyzőkönyv (18) bekezdésének c) pontjába ütközik, amely tiltja a kohászat állami támogatását, különös tekintettel a jegyzőkönyvben felsorolt támogatási kedvezményezettekre.

(80) Ennek ellenére 2003 után a lengyel hatóságok továbbra is támogatást nyújtottak a TB-nek, vagy meghosszabbították a vissza nem fizetett hiteleket, amit az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatásnak kell tekinteni.

(81) A Bizottság emlékeztet arra, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése olyan intervencióra vonatkozik, amely - különböző formában - a vállalat költségvetésének egyszerű terhelését csökkenti, anélkül, hogy sensu stricto szubvenciót képezne, bár ugyanolyan jellegű és hatású. Ez számtalan olyan esetben bebizonyosodott, amikor a társadalombiztosítási járulékok beszedéséért felelős közintézmény tolerálja e járulékok fizetésének hiányát vagy késedelmét, mivel ez az eljárás azáltal, hogy csökkenti a társadalombiztosítási rendszer normális működésével járó terhelést, kétségtelenül versenyelőnyt biztosít annak a vállalatnak, amely e segítség kedvezményezettje (36). A törlesztés elhalasztása helyett a közhitelező követelhette volna az őt megillető tartozások azonnali befizetését, szükség esetén a részére bejegyzett jelzálogból fedezve a követeléseit (37).

(82) Annak érdekében, hogy megállapítható legyen a versenyelőny megléte, amely az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt célokra nyújtott állami támogatásnak tekinthető, a Bizottságnak ki kell mutatnia, hogy a hatóságok tevékenysége nem azokra a feltételezett magánhitelezőkre jellemző tevékenység volt, akik abban a hatáskörben, amelyre lehetőségük nyílik, ugyanebben a helyzetben lennének az adóssal szemben (38).

(83) Előzetes megjegyzés címén a Bizottság észrevételezi, hogy önmagában az a tény, hogy a vállalat már korábban állami támogatásban részesült, lehetetlenné teszi a közösségi bíróságok bevett döntései alapján az ügy megítélését a feltételezett magánhitelezők szemszögéből, mivel az ilyen feltételezett magánhitelező korábban nem tolerálta volna az eredeti tartozás elengedését, ellenkező esetben az nem volna támogatás (39). Ez különösen olyan vállalati szerkezetátalakításra vonatkozik, amely során mindkét eszköz a szerkezetátalakítási időszakra esik.

(84) Ezenfelül az aktualizált szerkezetátalakítási terv hiányában lehetetlen a feltételezett magánhitelező szemszögéből történő értékelés. Ebben az esetben is, a bevett ítélkezési gyakorlat szerint, az adósság szerkezetátalakítására vonatkozó szerződés - piaci alapokon működő beruházó szemszögéből történő - értékelése alapján az ilyen beruházó megkövetelte volna a szerkezetátalakítási terv komplex aktualizálását. Egyetlen magánhitelező, illetve beruházó sem fogadta volna el a szerkezetátalakítást ilyen terv nélkül úgy, ahogyan az a tárgyalt esetben történt (40).

(85) Mi több, egyetlen feltételezett beruházó sem kötött volna további szerződést a szerkezetátalakítás ügyében, még a feltételezett szerkezetátalakítási terv alapján sem.

(86) A Bizottság nem vonja kétségbe azt a tényt, hogy a köztartozások behajtásának - az EÜT/OSZP alapján az adósság elengedésének minősülő - hiányát bizonyos időn keresztül a 2002. augusztus 30-i törvényben foglalt mechanizmusok igazolják. A valóságban a szerkezetátalakítás alá tartozó tartozások végrehajtása a 2002. augusztus 30-i törvény alapján tiltva volt a szerkezetátalakítási eljárás lezárásáig vagy megszakításáig, a törvényben felsorolt okoknál fogva. Ezenfelül a Bizottság figyelembe veszi, hogy a szerkezetátalakítás alá nem tartozó további adósságot illetően a hitelezők számíthattak a TB pénzügyi helyzetének javulására az adósság tervezett elengedése következtében, ezért okuk volt felfüggeszteni az adósság végrehajtását egészen a támogatás odaítéléséig a 2002. augusztus 30-i törvény alapján.

(87) Nyilvánvaló azonban, hogy a 2002. augusztus 30-i törvény alapján végrehajtandó szerkezetátalakítás nem sikerült egyrészt a 8. jegyzőkönyvvel való egyezés hiánya miatt, amire a VéFH a negatív értékelésében rámutatott (az elsőben, amely 2004. február 6-án kelt), részben pedig a vállalat pénzügyi problémái miatt, amelyek akadályozták a TB-t az országos törvények feltételeihez való alkalmazkodásban. A Bizottság elismeri, hogy e sikertelenségre vonatkozó információknak el kellett jutniuk a fő közhitelezőkhöz, a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, a polgármesteri hivatalhoz és az adóhivatalhoz, mivel ezek mind részt vettek az adósság első szerkezetátalakításában. Hasonlóképpen a VéFH véleményének figyelmeztetésként kellett volna szolgálnia a MROA számára arról, hogy a TB-nek a MROA-val szemben adóssága van.

(88) Attól a pillanattól kezdve, hogy kudarcot vallott a korábbi szerkezetátalakítási szerződés, a magánberuházó részéről különleges óvatosság várható el, aki pontosan megvizsgálná az adós gazdasági helyzetét (41). Ez alapján az adósság visszafizetésének eltörléséből származó előnyök figyelmes mérlegelése megmutatta volna, hogy a potenciális visszafizetés nem haladja meg a cég lehetséges felszámolásából eredő biztonságos visszatérítést (42). Valójában a törlesztés eltörlésére vonatkozó új szerződésnek meg kellett volna követelnie, hogy a szerkezetátalakítás minden esetben a vállalat jövedelmezőségéhez vezessen, a tartozások ne növekedjenek, valamint a hitelező ésszerű időn belül számolhasson a kinnlevőség visszatérítésével.

(89) A TB esetében a jövedelmezőség elérése 2004 végére roppant kétségessé vált, mivel a vállalat üzleti eredménye 2003-ban és 2004-ben negatív volt, a 49-től 51-ig terjedő pontokban leírtak szerint. A vállalat forgalma nem volt képes fedezni a kiadásokat. Ezenkívül a TB 2004-ben nem tudta kihasználni a kohászati ágazat fellendülését. Ebből kifolyólag a TB jövedelmezőségének visszanyerésére vonatkozó jelek mindegyike negatív volt.

(90) Továbbá mivel a TB elvesztette fizetőképességét, adóssága fokozatosan nőtt. 2004 novemberétől a TB a szerkezetátalakítási folyamat ellenére nem volt képes tovább törleszteni folyó adósságát. Ennélfogva az elmaradt adósságok ésszerű törlesztésére nem létezett volna lehetőség még az adósság ismételt, feltételezett szerkezetátalakításának keretein belül sem.

(91) Tekintettel arra, hogy a közhitelezők, azaz a polgármesteri hivatal, a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatóság, a MROA és az adóhivatal jó biztosítékokkal rendelkeztek, lehetőségük nyílt arra, hogy a fizetésképtelenség végett a lengyel csődjog alapján lefolytatott behajtási eljárás keretein belül ezeket a biztosítékokat készpénzre váltsák. A Bizottság nem fogadhatja el a ZUS Társadalombiztosítási Igazgatóság azon érvelését, hogy nem rendelkezett jó biztosítékokkal, mivel a lengyel hatóságok által előterjesztett információk azt mutatják, hogy ha a jelzálogok összessége nem is, de azok jelentős része elsőbbségi zálog volt (lásd a fenti (40) preambulumbekezdést). Mivel a vállalat és eszközeinek helyzete romlott, ezen biztosítékok kihasználása gazdaságilag ésszerűbbnek tűnt a szerkezetátalakításnál (43).

(92) Ezenfelül, még ha egy feltételezett szerkezetátalakítási terv javasolta volna az eszközök valamilyen hipotetikus szerkezetátalakítását, ez a javaslat nem csökkentette volna a magánhitelezők szerkezetátalakítással szembeni ellenszenvét. Ez abból a tényből adódik, hogy a TB-hez hasonlóan eladósodott cégek összes eszköze általában jelzáloggal terhelt, ezért eladás esetén igen csekély mértékben garantálnak bármilyen bevételt. Valójában annak ellenére, hogy a vállalat 2005-ben néhányszor meghirdette az eszközök szerkezetátalakítását, értékesítésükből alig ért el 5 millió PLN-t készpénzben.

(93) A Bizottság érti, hogy 2004-ben (és később) a TB néhány kísérletet tett az adósság egy részének törlesztésére, de azt is észrevételezi, hogy ezek a visszafizetések csak kis mértékben fedezték a felszámolt kamatok összegét (lásd az 5 millió PLN visszafizetésének következményeit a (34) preambulumbekezdés táblázatában).

(94) Végezetül a teljes kép érdekében, szükséges hangsúlyozni, hogy a 2005. szeptemberi terv semmilyen szempontból nem képezett megfelelő alapot a tartozás további szerkezetátalakítására. Figyelembe véve, hogy a vállalatot fel akarták számolni, magától értetődő, hogy a vállalat által folytatott tevékenység nem hozott volna további hasznot, és hogy a felszámolás az egyedüli megoldás. A valóságban a terv kimutatta, hogy a társadalombiztosítási igazgatóság csak az adósság egy részének visszafizetésére számíthatott. Ez a törlesztés 20 millió PLN értékű eszköz szerkezetátalakításából származott volna 2005. év végéig, ami nem tűnt reálisnak az előző cikkben foglalt okoknál fogva. A 2005. után javasolt 100 000 PLN összegű havi törlesztések, amelyek a TB fizetőképességétől függtek, szintén nem voltak reálisak, mivel a TB már nem folytatta tevékenységét.

(95) Ellenkezőleg, a TB beismerte a 2005. évi EÜT-ben, hogy az eszközök BA-ba való átvitelében látja az egyedüli lehetőséget a tevékenység jövedelmezőségének visszaszerzésére. Ez nemcsak az egyetlen jövedelmező tevékenység kiválását (BA) vonta maga után, hanem determinálta a TB sorsát, azaz a felszámolást is.

(96) Összefoglalva, a Bizottság elismerte, hogy a feltételezett magánhitelező a saját követései mellett döntött volna már 2004 végén. Ebben az időszakban vált világossá, hogy a TB nem képes megfelelni a korábbi adósság-szerkezetátalakítási szerződéseinek, és már nem lesz képes fizetni folyó tartozásait; ugyanakkor nem mutattak be semmilyen aktuális szerkezetátalakítási tervet, és az sem volt valószínű, hogy a vállalat bevételt hoz majd.

(97) Lengyelország tehát felfüggesztette a 20,761 millió PLN végrehajtását (a szerkezetátalakításról készült negyedik lengyel jelentésben 20,267 millió szerepel, később Lengyelország ezt az összeget korrigálta). Ez üzleti támogatást jelent a cég számára annak érdekében, hogy az eredménytelen tevékenységét tovább folytathassa, ebből kifolyólag olyan állami forrásból származó hasznot képez, amely a verseny torzításával fenyeget, mivel hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre, ezért nem egyeztethető össze a közös piaccal az EK-Szerződés 87. cikke értelmében.

(98) A támogatás összegszerű megállapítása céljából el kell végezni egy, az adósság behajtásának feltételezett hiányára vonatkozó szimulációt. Figyelembe véve, hogy a magánhitelező jobban be szeretné hajtani követeléseit, a cég haszna, amely a behajtás hiányából fakad, a követelések teljes összegét teszi ki, amelyeket a cégnek nem kell kifizetnie. Más szóval a cég rendelkezésére áll az az összeg, amelyet pénzügyi helyzetéből kifolyólag nem lenne képes megszerezni a piacon. Különösen, ha az állam behajtaná a követeléseit, a cég nem lenne képes kifizetni a tartozás összegét és valószínűleg csődbe menne. A végrehajtás felfüggesztése tehát ugyanolyan hatással van, mintha a kedvezményezett megkapta volna a végrehajtással nem érintett teljes összeget (44). Az elért haszon tehát a 2005. január 1-jétől nyújtott 20,761 millió PLN-t érinti. Feltételezve azonban, hogy a piacgazdaság alanya kikövetelte volna az eredeti adósságot, elméletileg az eredeti adósságnak már nem kellene léteznie, éppen ezért nem kell kétszer figyelembe venni.

(99) Ami a foglalkoztatás szerkezetének átalakítására 2004 után odaítélt költségvetési eszközöket illeti, a Bizottság kételyei eloszlottak. Valójában ezeket nem lehet állami támogatásnak tekinteni, mivel, ahogyan arra a lengyel hatóságok rávilágítottak, ezek kizárólag az elbocsátott dolgozókat illetik meg, akik nem tekinthetők vállalatnak, továbbá e kifizetések a munkaadóra sem vonatkoznak, mivel a dolgozók elbocsátását követően kerülnek átadásra, más terhek csökkentése nélkül, amelyeket a vállalatnak kell viselnie az ilyen költségvetési támogatás hiánya esetén.

3. A nem rendeltetésszerűen nyújtott támogatás

(100) A 8. jegyzőkönyv 18. pont a) alpontja feljogosítja a Bizottságot arra, hogy "megfelelő eszközöket alkalmazzon annak érdekében, hogy kötelezze a vállalatot a jelen jegyzőkönyvben foglalt feltételek megszegésével kapott támogatás visszatérítésére [...] abban az esetben, ha az ellenőrzési folyamat kimutatja, hogy a jelen jegyzőkönyvben foglalt átmeneti egyeztetések feltételeit nem teljesítették."

(101) A Bizottság észrevételezi, hogy a TB nem léptette teljes mértékben életbe a szerkezetátalakítási tervet, amint az egyértelműen kiderül a 8. jegyzőkönyv 9. pontjából és azzal, hogy az (56) preambulumbekezdésben felsorolt különböző eszközöket alkalmazta, hozzájárult a cég csődjéhez. Lengyelország ezeket a megállapításokat nem vonja kétségbe.

(102) Ezenfelül a TB nem teljesített néhány, a 8. jegyzőkönyv 9. pontjában meghatározott irányelvet:

a) A TB nem volt képes pénzügyi támogatást szerezni a hitelezőktől és a helyi pénzintézetektől, ahogyan azt a 8. jegyzőkönyv 9. pontja c) alpontja kiköti.

b) A TB csak részlegesen csökkentette a költségeket a 8. jegyzőkönyv 9. pontja, c) alpontja értelmében. A szakértő megerősítette, hogy ez a kötelezettség csak részben teljesült (45).

c) A TB csak részlegesen léptette életbe költségmegtakarítási program elemeként a foglalkoztatás szerkezetátalakítását. A dolgozók számát 550-ről 294-re csak azért csökkentették, mert a hengergyártó üzem átkerült a HB-hoz, nem pedig az alaptevékenység keretein belüli leépítés eredményeként (46).

d) A TB nem volt képes javítani a vállalat termelékenységén és cégvezetési hatékonyságán, ahogyan azt a 8. jegyzőkönyv 9. pontja a) alpontjának (2) preambulumbekezdése megköveteli. A valóságban 2002 óta többször menesztették a TB igazgatóságát.

(103) Ebből kifolyólag, mivel a TB nem teljesítette a 8. jegyzőkönyvben foglalt feltételeket és nem megfelelő módon léptette életbe az EÜT-t, a szerkezetátalakítási támogatást nem rendeltetésszerűen használták fel és vissza kell téríteni.

4. A támogatás megfelelősége

a) Az OSZP alapján 1997-2003 között

(104) Az eljárás kezdeményezésének ügyében hozott döntésében a Bizottság kimutatta, hogy a támogatás közös piaccal való egyezésének elveivel kapcsolatban túlsúlyban lehetnének más okok, azokkal szemben, hogy a szerkezetátalakítási támogatás nem a szerkezetátalakítási tervnek megfelelően került felhasználásra. A Bizottság észrevette, hogy az OSZP alapján nemcsak szerkezetátalakítási támogatást ítéltek oda, hanem más jellegű támogatást is. A szerkezetátalakítás sikertelensége nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tejes támogatást nem a rendeltetésnek megfelelően nyújtották (47), amennyiben a közös piaccal összeegyeztethetőnek bizonyul az állami támogatásokra vonatkozó más szabályok alapján (48).

(105) A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az acélszektor számára nyújtott állami támogatást egészen 2002. július 23-ig az acéliparnak nyújtott állami támogatásra vonatkozó közösségi jogszabályok megállapításáról szóló, 1996. december 18-i 2496/96/ESZAK bizottsági határozat (49) (a továbbiakban: az acélipar támogatási kódexe) szabályozta (50). Amint az a 8. jegyzőkönyv alkalmazási gyakorlatából kiderül, a Bizottság alapvetően azon az állásponton van, hogy más keretmegállapodásokkal összhangban nyújtott eszközök, úgymint a K+F-re vonatkozó elvek a közös piaccal egyezőnek tekinthetők, ha a Bizottságnak nincsenek komoly kételyei azok egyezőségét illetően a csatlakozási szerződés IV. melléklete 3. cikkének (2) bekezdése alapján (51).

(106) Először is az acélipar támogatási kódexének 2. cikke az állami támogatásra vonatkozó közösségi előírásokhoz hasonlóan engedélyezi a K+F-re vonatkozó közösségi előírásokkal összhangban lévő támogatás nyújtását. A K+F-re szánt támogatásokat az OSZP kontextusában a Tudományos Kutatások Bizottsága (TKB) nyújtotta és a Tudományos Kutatások Bizottsága elnökének 2001. november 30-i, az állami költségvetésben az oktatásra szánt pénzügyi eszközök odaítélésének és elszámolásának kritériumaira és módozataira vonatkozó programja tartalmazta, és ezeket a támogatásokat a Bizottság a csatlakozási szerződés IV. mellékletének PL 6-os számú támogatási eszközeinek keretein belül létező támogatásként fogadta el. A OSZP a TKB eszközöket a K+F-re nyújtott, engedélyezett köztámogatási eszközként határozta meg, világosan megkülönböztetve azokat a szerkezetátalakítási eszközöktől (52). Az ilyen megkülönböztetéseket tartalmazó OSZP a 2003. júliusi tanácsi döntéssel került jóváhagyásra. Ebből kifolyólag a Bizottság elhatározta, hogy nem emel kifogást az 1997-2003 között a Tudományos Kutatások Bizottsága eszközeiből szerzett támogatással szemben a csatlakozási szerződés IV. melléklete alapján, és ezzel a K+F-re nyújtott támogatást a közös piac szabályaival megegyezőnek ítéli (53).

(107) Mivel az EÜT-ben a Tudományos Kutatások Bizottsága által nyújtott támogatás a K+F-re szánt támogatásként szerepel, a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak tekinthető. Ezenfelül a Bizottság megállapította, hogy Lengyelország képes volt kimutatni, hogy a támogatást kizárólag a K+F-fel kapcsolatos tevékenységekre fizették ki. Ez a 2002-ben és 2003-ban nyújtott támogatásra, valamint az 1997-2000 között a K+F-re nyújtott támogatásra vonatkozik.

(108) A további képzési és foglalkoztatás-szerkezetátalakítási támogatásra, valamint más szerkezetátalakítás-támogatási formákra vonatkozóan azonban a Bizottság nem talált sem az acélipar támogatási kódexe rendelkezéseinek, sem az állami támogatásokra vonatkozó előírásoknak megfelelő szabályokat, amelyek alapján az ilyen támogatás a közös piac szabályaival összeegyeztethetőnek tekinthető.

(109) Először is a közösségi irányelvek alapján a támogatás egyetlen része sem környezetvédelmi támogatás (54). Lengyelország bizonyítani kívánta, hogy az 1997-ben környezetvédelmi támogatásként megjelölt támogatás környezetvédelmi célokra nyújtott támogatás volt, azonban ezen célokat semmilyen módon nem pontosította. Továbbá az a tény, hogy ezt a támogatást a vajdasági Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alapok nyújtották, még nem elegendő bizonyíték a támogatás egyezésére, mivel ezek az alapok az OSZP-ben egyértelműen szerkezetátalakítási eszközként szerepelnek, és a K+F-re nyújtott támogatással ellentétben nincsenek a szerkezetátalakítási eszközöktől függetlenül felsorolva (lásd a (106) preambulumbekezdést). Másodszor ezt a támogatást nem a gyártás befejezésére használták fel (az acélipar támogatási kódexének 4. cikke), mivel a TB nem zárt be egyetlen üzemet sem. Végezetül a lengyel hatóságok a környezetvédelmi alapokból nyújtott támogatáson kívül nem hivatkoztak semmilyen eltérésre az acélipar támogatási kódexe alapján, sem közösségi előírásokra, amelyek alapján a támogatást a közös piaccal megegyezőnek lehetne tekinteni.

(110) A Bizottság továbbá meg kívánja jegyezni, hogy, még ha bizonyos eszközöket a szerkezetátalakításra nyújtható támogatásnak tekintünk az átfogó szerkezetátalakítási program kontextusában, amely a rentabilitás visszaállítását biztosítja, a teljes szerkezetátalakítási terv életbeléptetésének és a jövedelmezőség visszaállításának hiánya azt jelenti, hogy tulajdonképpen a teljes szerkezetátalakítási program sikertelen volt, és az erre a célra nyújtott minden eszköz elveszti célját. Ezért a terv alapján korábban nyújtott támogatás elveszti indokoltságát és végeredményben, ex post a közös piaccal nem összeegyeztethetőnek kell tekinteni.

(111) A valóságban Lengyelország azzal érvel, hogy a foglalkoztatás szerkezetátalakítására nyújtott támogatás összeegyeztethető volt a közös piaccal, mivel elfogadása a csatlakozási tárgyalásokon más tényezőkhöz kapcsolódott. A Bizottság ezt nem vonja kétségbe, azonban megjegyzi, hogy az egyezőségre vonatkozó érv nem jelenti azt, hogy a támogatás egyezett volna a szerkezetátalakítási terv hiánya esetében. A szerkezetátalakítás sikertelensége esetén tehát az olyan egyedi támogatás felhasználását, mint a foglalkoztatás szerkezetének átalakítására szánt támogatás, ebben az esetben nem lehet rendeltetésszerűen felhasználtnak tekinteni. Amennyiben nincsenek arra vonatkozó információk, hogy a támogatás a közös piaccal összeegyeztethető, a Bizottságnak úgy kell tekintenie, hogy a közös piaccal nem összeegyeztethető.

(112) Összefoglalva, figyelemmel arra a tényre, hogy a további képzési és foglalkoztatás-szerkezetátalakítási támogatás és más szerkezetátalakítás-támogatási eszközök nem tartoznak semmilyen más kivétel alá az ESZAK acélipari támogatási kódexe vagy az állami támogatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok keretein belül, a Bizottság azokat szerkezetátalakítási célokra nem engedélyezett támogatásnak tekinti, amelyek a 8. jegyzőkönyv értelmében nem egyeztethetők össze a közös piaccal. Ebből kifolyólag a Bizottság megállapította a támogatás nem megfelelő felhasználását, amelynek meghatározása: 849 746 PLN összegű szerkezetátalakítási támogatás, 132 240 PLN összegű képzési támogatás, 196 800 PLN összegű környezetvédelmi támogatás és 190 400 PLN összegű foglalkoztatási támogatás, ami összesen 1 369 186 PLN-t tesz ki.

b) Az OSZP-n kívüli és az EU-csatlakozást követő támogatás

(113) Ezenfelül 2004 végén az adósság végrehajtásának hiánya üzleti tevékenységre nyújtott támogatásnak számít, és mint ilyen, egyértelműen nem egyeztethető össze a közös piac szabályaival. Ez a támogatás szerkezetátalakítási célokra nyújtott támogatásként nem fogadható el, sem a 8. jegyzőkönyv alapján - amely kategorikusan megtilt minden támogatást 2003 után - sem az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének bármely rendelkezése alapján. A Bizottság arra emlékeztet, hogy a lengyel hatóságok nem is állították az ellenkezőjét. Ezért a TB, a BA és a HB cégeknek Lengyelország EU-csatlakozásának napja után nyújtott összes támogatás nem egyeztethető össze a közös piac szabályaival, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett (ebben az esetben a HB) acélgyártó vagy sem.

5. A támogatás kedvezményezettje

(114) Az eljárás megindítására vonatkozó döntésében a Bizottság azt a véleményét fejezte ki, hogy a támogatás kedvezményezettje a TB csoport a leányvállalatokkal együtt, talán a TB-ZPR kivételével. Ez azért van, mert a HB és a BA egyértelműen ugyanaz a gazdasági alany, azaz a TB részét képezi.

(115) Ami az adósság végrehajtásának hiányát illeti, amely elérte a 20 761 643 millió PLN összeget, a jelenlegi eljárás megerősíti, hogy ebből a csoport vállalatai húztak hasznot. A Bizottság nem tudott azonban ilyen hasznot megállapítani a ZPR és a SAMKOL esetében.

a) A ZPR részvényeinek többségét nem a TB birtokolja, hanem a ZPR dolgozói, ezért a lengyel jogszabályok szerint a ZPR nem a csoport tagja. Ezenkívül ez a vállalat nem volt tárgya semmilyen beruházásnak, és nem is kapott a TB-től sem eszközöket, sem tőkét a 2003-2006 közötti időszakban, és valószínűleg korábban sem.

b) A SAMKOL, annak ellenére, hogy a csoport tagja, nem acélgyártó, nem volt tárgya semmilyen beruházásnak, és nem kapott sem aktívákat, sem tőkét a 2003-2006. közötti időszakban, és valószínűleg korábban sem.

(116) Másfelől az eljárás kimutatta, hogy a BA és a HB felhasználták a támogatást. A valóságban a műveleti tevékenységre nyújtott támogatás nem maradt a TB-nél, mivel a végrehajtás hiánya lehetővé tette a TB számára a további gazdasági tevékenység végzését és belső szerkezete átalakításának megszervezését.

(117) A valóságban a szerkezetátalakításra és a műveleti tevékenységre nyújtott támogatás lehetővé tette a TB számára, hogy először a járműipar céljaira gyártott kipufogócsövek gyártásába fektessen 6,383 millió PLN-t (lásd a (43) preambulumbekezdést) (55), a 2003-2005 közötti időszakban, ami nem lett volna lehetséges, ha a TB-t adósságának megfelelő kezelésére, és a csődeljárási kérelem korábbi benyújtására kötelezték volna. A járműipari célú gyártáshoz nélkülözhetetlen eszközöket jelenleg a BA használja. Annak ellenére, hogy a BA ezeket az eszközöket csak bérli a TB-től, a vállalatnak a teljesített beruházások hiányában önállóan kellett volna hasonló beruházásokat eszközölnie. Ezenfelül az eszközök bérlésével a BA egyszerűen elkerüli az eszközökkel kapcsolatos jelzálogok behajtását, ugyanakkor a tulajdonoshoz hasonló jogosítványokkal rendelkezik, figyelembe véve azt a tényt, hogy a bérleti időszak korlátlan idejű. Mi több, a BA egyértelműen a TB - a szerkezetátalakítási terv keretein belül kialakított - fő tevékenységét folytatja a TB csoport tagjaként a TB gyártási eszközeivel és munkaerejével.

(118) Másodszor az eszközök, a munkaerő és a tőke átvitele a leányvállalatokra (14,81 millió PLN a HB-ra és 1,55 millió PLN a BA-ra, lásd a (60) és (62) preambulumbekezdést) csak azért volt lehetséges, mert az üzleti célokra nyújtott támogatás megakadályozta a TB csődjét. E támogatás nélkül a két említett leányvállalat valószínűleg nem jött volna létre, és kétségtelenül nem lett volna lehetőségük a tevékenység folytatására.

(119) Annak ellenére, hogy a BA, a HB és a TB különböző jogi személyek, a Bizottság elismeri a gazdasági folytonosság fennállását, és figyelembe véve a tulajdonosi struktúrát, feltételezi, hogy a három vállalat együttesen egy vállalatot alkot (56), amelyet ebből kifolyólag a támogatás kedvezményezettjének kell tekinteni (57).

(120) A fenti, haszonszerzésre vonatkozó véleményen nem változtat az a tény, hogy a TB a haszon átengedése ellenében sajátságos díjazást kapott (azaz részvényeket a tőkésítés ellenében és bérleti díjat bérleti szerződés címén), mivel az összes eszköz végső tulajdonosa (közvetlenül vagy közvetetten) a TB maradt, a tranzakcióknak pedig nem a haszonszerzés volt a célja, hanem inkább a csoport belső átszervezése. A fő szempont az, hogy a haszon átadásra került a csoport keretein belül, azaz átadásra került a TB verseny pozíciója, amely a versenyt torzító támogatásnak köszönhetően jött létre. Ezen nem változtat az a tény, hogy a TB részvényekkel rendelkezik saját leányvállalataiban (58). A Bizottság azonban nem vont volna le olyan messzemenő következtetéseket, hogy a TB eszközeinek a HB részére történő eladását olyan mértékű haszonként értékelje, amely a megfelelő áron történt (59).

(121) A tények ilyen megítélése alapján és a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlatának figyelembevételével a Bizottság úgy tartja, hogy a TB csoportot fel kell kérni a közös piaccal össze nem egyeztethető támogatás visszatérítésére, a támogatás következtében elért valós haszon figyelembevételével (60).

(122) A Bizottság nem ért azonban egyet a lengyel hatóságokkal abban, hogy az ügy egyedül azon követelések eredeti címzettjére vonatkozik, amelyek végrehajtását nem kezdeményezték, és amelyek ennél az oknál fogva támogatásnak tekintendők. Ebben az esetben a támogatás visszatérítése véghezvihető lenne a követelésnek a TB csődtömegéhez való bejegyzése útján. Ez az opció a rögzült döntéshozatal alapján történhetne, amely elismeri, hogy a vállalat felszámolása a támogatás teljes visszatérítésének helyettesítéseként értelmezhető, mivel a cél a támogatás megszüntetése, ezt a célt pedig a vállalat felszámolásához vezető folyamat útján lehet elérni (61).

(123) A Bizottság megállapította azonban, hogy a támogatás eredeti kedvezményezettjének felszámolása a verseny szempontjából nem kielégítő, abban az esetben, ha a támogatás nyújtásából származó valós haszon átvitelre került. Ebben a helyzetben a követelés bejegyzése a TB csődtömegébe nem lenne elegendő annak a versenyelőnynek a megszüntetésére, amely abból a támogatásból származó valós haszonból ered, amelyet a TB leányvállalatai vettek át. Amennyiben egyedül a TB-hez fordulnának, az a leányvállalatok mint jogi alanyok értékesítését eredményezné, de nem lenne hatással gazdasági tevékenységükre mint olyanra, mivel egy ilyen eladás nem befolyásolná magát a tevékenységet, a leányvállalatok pénzügyeit és üzleteit.

(124) Ezen oknál fogva a verseny szempontjából az az egyedüli megfelelő opció, ha a valós kedvezményezettek visszatérítik a támogatást. Éppen ezért a lengyel hatóságoknak mindenekelőtt a leányvállalatokhoz kell fordulniuk (a csoporthoz csak abban az esetben, ha a leányvállalatok a támogatást már nem tudják visszatéríteni). Ez a megoldás összhangban van a csőd állapotában található vállalatokra vonatkozó döntéshozatali gyakorlattal (62), különösen, a Seleco üggyel, amely hasonló tényeken alapul, a Bizottság azonban azt állapította meg, hogy a támogatás visszatérítésének követelését a kiszervezett egységre is ki kell terjeszteni. A Seleco ügytől eltérően a Bizottság nem akarja kiterjeszteni a támogatás visszatérítésének lehetőségét, csak amellett érvel, hogy a csoport keretein belül visszaszerezze a valóban megszerzett hasznot. Amíg a visszatérítés lehetőségeinek kiterjesztését illetően fontos kérdés, hogy az egység kiszervezése eltávolította-e a felszámolás alatt álló vállalat aktíváiból az eszközöket (63), addig ez nem lényeges a csoporton belüli forgatókönyvben, amint az feljebb bizonyítást nyert.

(125) A közösségi bíróságok mindenkor lehetővé teszik, hogy a támogatás visszatérítése követelhető legyen a leányvállalatoktól, amennyiben azok a támogatás tényleges kedvezményezettjei voltak (64), ami a jelen esetben fennáll. Ezenfelül az Európai Közösségek Bírósága beleegyezett abba, hogy a Bizottság a támogatás visszatérítését a felszámolási eljáráson kívül érvényesítse, hogy a támogatás visszatérítésének következményeit ne lehessen a hatásától megfosztani (65). A fenti (56) preambulumbekezdésben tisztázódott, hogy a TB szándékosan vitte át a gépjárműipar részére előállított acéltermékekkel kapcsolatos tevékenységét a BA-ba, hogy folytathassa azt a tevékenységet, amelyre a támogatást kapta (66). A Bizottság azonban ezt csak egy további oknak tartja arra, hogy a támogatást visszaszerezze a tényleges kedvezményezettől.

(126) Másfelől a Bizottság nem képes megállapítani, hogy a nem megfelelően felhasznált szerkezetátalakítás céljából 2004 előtt nyújtott támogatás a TB leányvállalatai javára került-e felhasználásra, ezért a visszatérítését a TB-nél kell érvényesíteni.

VI. KÖVETKEZTETÉSEK

(127) A Bizottság elismeri, hogy a TB szerkezetátalakítása nem megfelelő módon zajlott és nem járt sikerrel. Ebből kifolyólag a TB-nek szerkezetátalakítási céllal a szerkezetátalakításának időszakaiban nyújtott teljes támogatást nem a rendeltetésnek megfelelő módon felhasznált támogatásnak kell tekinteni. Ennek ellenére minden, a közös piaccal összeegyeztethető támogatás, amelyet K+F-re nyújtottak és költöttek el, nem tekinthető nem megfelelően felhasználtnak.

(128) Következésképpen a szerkezetátalakítási támogatás, amelyet a TB csoport 1997-2003 közötti években 1 369 186 PLN összegben kapott, nincs összhangban a csatlakozási szerződés 8. jegyzőkönyvének 9. és 18. pontjával, és a 8. jegyzőkönyv 18. pontja értelmében vissza kell azt téríteni.

(129) Ezenfelül a szerkezetátalakítási céllal 2004. év végén 20 761 643 PLN összegben kapott támogatás nem egyeztethető össze a közös piaccal az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése, valamint a 8. jegyzőkönyv 6. és 18. pontja értelmében.

(130) Amint arra a fentiek rámutattak, ezt a támogatás 2005. január 1-jén kapott támogatásnak kell tekinteni, és mint olyat, a (133) preambulumbekezdésben foglaltak szerint kamatokkal együtt vissza kell téríteni. Tekintettel arra, hogy a támogatás hasonló eredményekkel járt, mint a tartozás elengedése, a Bizottság elfogadná, hogy a lengyel hatóságok folytassák a támogatás visszaszerzését úgy, mintha az eredeti tartozást elengedték volna. Ezenfelül a Bizottság elfogadná azt is, hogy a támogatás visszaszerzése céljából a TB minden új tartozását, amely 2004 után keletkezett, mellőzzék, mivel ezzel párhuzamosan a TB bizonyos adósságokat 2005 eleje és 2006 augusztusa között a közhitelezőknek visszafizetett, ami nagyjából semlegesíti a 2004 után felhalmozódott tartozásokat (67). Amint arra a (36) preambulumbekezdés rámutatott, a TB adósságának teljes összege 2005 januárja után soha nem csökkent 20,76 millió PLN alá, és 2005 augusztusában a TB adóssága a közhitelezőkkel szemben 22,7 millió PLN-re növekedett.

(131) A fentiek értelmében a támogatás visszatérítésénél figyelembe kell venni, hogy mely vállalatok használták valójában a nyújtott támogatást. Ami a 20 761 643 PLN-t illeti, figyelembe kell venni, hogy 7,833 millió PLN összegű eszközöket vett át a BA, 14,81 millió PLN összegű eszközöket pedig a HB (lásd a (117) és (118) preambulumbekezdést). Mivel e két összeg 22,643 millió PLN-t tesz ki, ami meghaladja a kapott támogatás összegét, a visszatérítés teljes összegét megfelelő módon csökkenteni kell a támogatás teljes összegére. Ennek a redukciónak arányosnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy a BA-nak, amely a teljes azonosított haszon 34,6 %-át kapta, a visszatérítés összegének is a 34,6 %-át kell visszafizetnie (7 183 528 PLN), miközben a fennmaradó 65,4 %-át (13 578 115 PLN) a HB-nál kell érvényesíteni.

(132) Ezenfelül az 1 369 186 PLN összegű, 2002 előtt kapott, nem megfelelően felhasznált támogatást a TB-től kell visszaszerezni, mivel semmi sem utal arra, hogy ezt a támogatást a TB csoport más tagjaira átruházták.

(133) A visszatérítés alá eső összegeket kamatokkal növelik, amelyek a végrehajtási rendelet alapján kerülnek felszámításra. Különösen a végrehajtási rendelet 9. cikkének (4) bekezdése határoz úgy, hogy az ötéves bankközi swapügyleti kamatláb hiánya esetén a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy az érdekelt tagállammal való szoros együttműködésben állapítsa meg az állami támogatás visszatérítésének kamatlábát más módszer alapján, és a rendelkezésére álló információk birtokában. Tekintettel arra, hogy Lengyelország számára nem voltak elérhetők az ötéves bankközi swapügyleti kamatlábak abban az időszakban, amelyre a közös piaccal össze nem egyeztethető támogatás vonatkozik, a támogatás visszatérítésére alkalmazott kamatláb alapjának az elérhető kamatlábat kell tekinteni, amelyet ezen időszakra vonatkozóan kötelezőnek kell elfogadni. Ebből a célból Lengyelország és a Bizottság között egyeztetett gyakorlatra lehet támaszkodni (68),

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 20 761 643 PLN összegű állami támogatás, amelyet Lengyelország jogtalanul nyújtott a Technologie Buczek csoportnak, sérti a szerződés 88. cikkének (3) bekezdését és nem összeegyeztethető a közös piaccal.

2. cikk

Az 1 369 186 PLN összegű állami támogatás, amelyet Lengyelország nyújtott a Technologie Buczek csoportnak 1997 és 2003 között, nem a csatlakozási szerződés 8. jegyzőkönyvében foglalt feltételeknek megfelelően került felhasználásra és ezért nem felel meg a közös piac elveinek.

3. cikk

(1) Lengyelország visszakapja az 1. cikkben említett támogatási eszközöket, amelyeket jogtalanul nyújtott a Technologie Buczek csoportnak, különösen a Huta Buczek Sp. z o.o., valamint a Buczek Automotive Sp. z o.o. leányvállalattól, az általuk valóban kapott kedvezménnyel arányosan. Ebből kifolyólag Lengyelország 13 578 115 PLN-t kap vissza a Huta Buczek Sp. z o.o. cégtől, valamint 7 183 528 PLN-t a Buczek Automotive Sp. z o.o. cégtől.

(2) Lengyelország a Technologie Buczek S.A.-tól visszakapja a Technologie Buczek csoport által kapott, a 2. cikkben említett, nem megfelelően felhasznált támogatást.

(3) A visszatérítendő összeg a kamatokat is tartalmazza, amelyek az összeg kedvezményezett javára történő átadásának és a visszatérítés dátuma közötti időszakra kerül felszámításra.

(4) A kamat kiszámítása összetett kamatláb alapján történik az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet V. melléklete alapján (69).

4. cikk

(1) Az 1. és 2. cikkben említett támogatás visszatérítése késedelem nélkül és hatékonyan történik.

(2) Lengyelország jelen döntést az értesítés dátumától számított négy hónapon belül végrehajtja.

5. cikk

(1) A jelen döntés közlésétől számított két hónapon belül Lengyelország az alábbi információkat adja át a Bizottságnak:

a) a teljes összeget (főösszeget és kamatokat), amelynek visszatérítését el kell érni a kedvezményezettől;

b) a jelen döntés teljesítése érdekében már életbe léptetett és tervezett eszközök részletes leírását;

c) a támogatás kedvezményezettől való visszatérítésének követelését bizonyító dokumentumokat.

(2) Lengyelország naprakészen tájékoztatja a Bizottságot az országos szinten a jelen döntés végrehajtása érdekében alkalmazott eszközökről, egészen az 1. és 2. cikkben említett támogatás teljes visszatérítéséig. A Bizottság kérésére Lengyelország haladéktalanul átadja az információkat a jelen döntés végrehajtása érdekében már alkalmazott és tervezett eszközökről. Lengyelország továbbá részletes információkkal szolgál a kedvezményezett által már visszatérített támogatási összegről és kamatokról.

6. cikk

E határozat címzettje a Lengyel Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2007. október 23-án.

a Bizottság nevében

Neelie KROES

a Bizottság tagja

(1) HL L 236., 2003.9.23., 948. o.

(2) HL C 196., 2006.8.19., 23. o.

(3) 1 EUR = 4 PLN értéken.

(4) Részletes információk: lásd a Bizottság 2005. július 5-i 2006/937/EK határozatát a C-20/04 sz. Huta Częstochowa ügyben (HL L 366., 2006.12.21., 1. o., 23. pont et seq).

(5) Az Európai Unió nem engedélyezi az acélipar állami támogatását; lásd a Bizottság közleményét az acélipar üzemeinek megmentése, valamint szerkezetátalakítási és bezárási támogatása ügyében (HL C 70., 2002.3.19., 21. o.).

(6) Lásd csatlakozási szerződés, a lengyel acélipar szerkezetátalakítására vonatkozó 8. jegyzőkönyv (HL L 236., 2003.9.23., 948. o.).

(7) A továbbiakban: független ellenőrzési jelentések, amelyek az ellenőrzött évre vonatkoznak.

(8) Lásd 2. lábjegyzet.

(9) Lásd a multiszektorális keretszabály B. mellékletét (HL C 70., 2002.3.19., 8. o.), módosítva a 2007-2013 közötti nemzeti regionális támogatásokra vonatkozó irányelvek I. mellékletével (HL C 54., 2006.3.4., 13. o.).

(10) A TB-re vonatkozó információkat a Huta Buczek 2002. márciusi, 2002-2006. évekre vonatkozó szerkezetátalakítási programjából (a továbbiakban: 2002. évi EÜT) merítették, amely a támogatás jóváhagyásának alapját képezi az OSZP elfogadását követően. További információk a témában az eljárás kezdeményezésére vonatkozó döntésben találhatók (2. lábjegyzet).

(11) Lásd 2002. évi EÜT, 57. o.

(12) Lásd 2002. évi EÜT, 74. o.

(13) Lásd 2002. évi EÜT, 74. o.

(14) A Dolgozók Garantált Juttatásainak Pénzalapja - a dolgozói követelések kifizetését biztosítja a munkaadó fizetésképtelensége esetén.

(15) Lásd 2002. évi EÜT, 30. o.

(16) 2004. évi, 2005. áprilisi független ellenőrzési jelentés, 14. o.

(17) Ezt igazolták a Lengyelország által átadott féléves, 2003. évi ellenőrzési jelentésben foglalt számadatok - lásd a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal 2. jelentés 5. mellékletének 5. pontját. Az a tény, hogy a TB 2005. évi üzleti terve alacsonyabb összeget tartalmaz, amely nem foglalja magában a K+F-re szánt eszközöket, elfogadhatatlan.

(18) 2006. október 2-i levél.

(19) Lásd 2002. évi IBP, 73. oldal.

(20) Lengyelország 2007. január 23-án kelt levele.

(21) Lásd 2005. évi EÜT, 69. o.

(22) Lásd 2003. évi független ellenőrzési jelentés, 2004 januárjából, 7. o.

(23) Lásd 2004. évi negyedik lengyel jelentés, 2005 márciusából, 168. o.

(24) Lásd 2003. évi független ellenőrzési jelentés, 2004 januárjából.

(25) Lásd 2003. évi független ellenőrzési jelentés, 2004 januárjából, 16. o. A 2004. évi jelentésben még azt is feljegyezték, hogy a vállalat eredményei 2003-ban lényegesen rosszabbak voltak, mint a 10 hónapos időszakra vonatkozó becslések (az első ellenőrzés dátumától).

(26) Lásd a 2004. évi januártól júniusig terjedő időszakra vonatkozó harmadik lengyel jelentés, 2004 januárjából.

(27) Lásd 2004. évi független ellenőrzési jelentés, 2005 májusából.

(28) Lásd 2004. évi független ellenőrzési jelentés, 2005 májusából, 1. o.

(29) Lásd 2005. szeptember 9-i ötödik lengyel jelentés, 18. o.

(30) A tervet soha nem terjesztették a Bizottság elé, tartalma azonban Lengyelország 2006. február 14-i levelében egyértelműen tükröződik.

(31) Lásd 2006. szeptember 10-i hetedik lengyel jelentés, 15. o.

(32) Lásd a 2006/937/EK határozatot.

(33) HL C 320., 1998.10.17., 3. o.

(34) Lásd a multiszektorális keretszabály B. melléklete (HL C 70., 2002.3.19., 8. o.), módosítva a 2007 és 2013 közötti nemzeti regionális támogatásokra vonatkozó irányelvek I. mellékletével (HL C 54., 2006.3.4., 13. o.).

(35) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(36) C-256/97 sz. DMT ügy, 21. pont, EBHT 1999, I-3913. o.

(37) T-36/99 sz. Lenzing ügy, 146. pont, EBHT 2004, II-3597. o.

(38) Lásd C-342/96 sz. Tubacex ügy, 46. pont, EBHT 1999, I-2459. o., C-256/97 sz. DMT ügy, 21. pont, 1999, EBHT I-3913. o., C-480/98 sz. Magefesa ügy, EBHT 2000, I-8717. o., T-152/99 sz. HAMSA ügy, 167. pont, EBHT 2002, II-3049. o.

(39) T-11/95 sz. BP Chemicals ügy, 170. és 179. pont, EBHT 1998, II-3235. o., amelyben a Bíróság arról döntött, hogy a tőkésítést nem lehet a folyamatban lévő szerkezetátalakításból kiragadva tárgyalni. Más szóval, arról döntött, hogy - nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalat részére történő - szerkezetátalakítási támogatás nyújtása esetén más pénzügyi támogatás normális esetben nem felelhet meg a piacgazdasági befektető tesztjén.

(40) Lásd T-126/96 sz. BFM ügy és T-127/96 sz. EFIM ügy, 86. pont, EBHT 1998, II-3437. o., valamint a T- 318/00 sz. Freistaat Thüringen kontra Bizottság (CDA Alrechts) ügy, EBHT 2005, II-4179. o., amelyben a Bíróság a 200. és 248. pontban megállapítja: Hangsúlyozni kell, hogy a katasztrofális helyzet kontextusában, amelybe a PA került, ezen megállapodás megkötése pillanatában, minden ésszerűen gondolkodó beruházó, aki kellő körültekintéssel jár el a piacgazdaság viszonyai közepette, a vállalat gazdasági helyzetének mélyebb elemzését végezte volna el, és megkövetelte volna a haszonnal számoló szerkezetátalakítási terv elkészítését, mielőtt ilyen jelentős kölcsönöket nyújt számára - e vállalat megvétele előtt pedig még inkább.

(41) Hasonlóképpen: a T-36/99 sz. Lenzing ügyben hozott ítélet, 140. pont et seq., EBHT 2004, II-3597. o.

(42) A T-152/99 sz. HAMSA ügyben hozott ítélet, 170. pont, EBHT 2002, II-3049. o.

(43) Ebben az értelemben a T-36/99 sz. Lenzing ügyben hozott ítélet, 160. pont, EBHT 2004, II-3597. o., amelyben az Elsőfokú Bíróság megállapította, hogy a jó biztosítékkal rendelkező közhitelezőnek nincs alapja arra, hogy túl sokáig késlekedjen a csoportos végrehajtás eszközeinek alkalmazásával.

(44) Ugyanezekre a következtetésekre kellene eljutni, ha az adósság végrehajtásának hiányát fizetési halasztásként kezeljük, ami ugyanolyan hatással van, mint a kölcsönfelvétel, tekintettel arra, hogy normális körülmények között a kedvezményezettnek kölcsönt kellene felvennie a tőkepiacon, hogy az adósság végrehajtást elkerülje. Mivel azonban a TB elvesztette hitelképességét, ez a kölcsön 100 % értékű támogatási elemet tartalmazott volna (lásd a termelési szektor közvállalkozásaira vonatkozó közleményt, HL C 307., 1993.11.13., 3. o., 41. pont, amely a 2004. július 7-i bizottsági határozatban került alkalmazásra, a C 58/2003 sz. Alstom ügyben, HL L 150., 2005.6.10., 24. o. 132. és 133. pont). Tudomásul kell továbbá venni, hogy az a feltevés, miszerint amennyiben a támogatás 100 %-ot tesz ki, akkor nem követeli meg az állami tartalékok konkrét transzferjét, inkább ex ante típusú feltevés. Ezért lényegtelen, hogy a korábbi feltevésekkel ellentétben a kölcsönt később visszafizetik-e. Ez alkalmazható az adósság végrehajtásának hiánya esetén is, ahol nem merülhetne fel a kérdés, miszerint mit tud majd kikövetelni a feltételezett magánhitelező.

(45) Lásd 2004. évi független ellenőrzési jelentés, 2005 áprilisából, 13. o.

(46) Lásd 2004. évi független ellenőrzési jelentés, 2005 áprilisából, 15. o.

(47) Erre a Bizottság gyakorlatából lehet következtetni, az 1999. évi, megmentésre és szerkezetátalakításra vonatkozó irányelvek alapján, amelyek a 8. jegyzőkönyv életbelépésének pillanatában hatályban voltak (veszélyeztetett vállalatok megmentésére és a szerkezetátalakításra vonatkozó közösségi irányelvek, HL C 288., 1999.10.9., 2. o.). Ez már nem volna lehetséges a veszélyeztetett vállalatok megmentésére és a szerkezet átalakítására nyújtott állami támogatásra vonatkozó közösségi irányelv 20. pontja alapján, 2004. évi HL C 244., 2004.10.1., 2. o.). Annak ellenére, hogy ezeket nem alkalmazzák közvetlenül, mivel az acélipar mentesül a szabály alól, a Bizottság, amikor kivételes esetben engedélyezték a szerkezetátalakítási támogatást, legalább ihletet meríthet az irányelvekből.

(48) Lásd a 2006/937/EK határozatot.

(49) HL L 338., 1996.12.28., 42. o.

(50) A Bizottság közleményének 44. pontja értelmében, amely a versennyel kapcsolatos ügyekben való eljárás szempontjaira vonatkozik az ESZAK-Szerződés lejárta következtében (HL C 152., 2002.6.26., 5. o.) a 2002. július 23. után hozott döntés esetében, az említett napon vagy azt követően, a Bizottság előzetes engedélye nélkül megvalósított állami támogatás esetén a Bizottság a jogtalanul odaítélt állami támogatás értékelésének elveire vonatkozó értesítés szerint fog eljárni. Ez a közlemény (lásd: HL C 119., 2002.5.22., 22. o.) arról rendelkezik, hogy a jogtalanul odaítélt támogatást a támogatás odaítélésének pillanatában érvényes előírások szerint kell értékelni.

(51) Lásd a 2006/937/EK határozatot.

(52) 38. o.

(53) Lásd a 2006/937/EK határozatot.

(54) HL C 72., 1994.3.10., 3. o.; az acélipar támogatási kódexének 3. cikke alapján alkalmazva (időközben helyettesítve, HL C 37., 2001.2.3., 3. o.).

(55) Nagyobb számú beruházás végrehajtása esetén 2005-ben és 2006-ban, a 45. pontban foglaltak alapján, azokat a beruházásokat is figyelembe kell venni.

(56) Lásd 323/83 sz. Intermills ügy, 11. pont, amelyben a bíróság megállapította, hogy: "[...] annak ellenére, hogy a három vállalat a volt SA Intermills cégtől külön jogi személyiséggel rendelkezik, az összes vállalat együtt egy csoportot alkot, legalábbis ami a belga hatóságok által nyújtott támogatást illeti". Hasonló megközelítést ajánl a Geelhoed vezető szóvivője a C-328/99 és C-399/00 sz. Seleco egyesített ügyekben, EBHT 2003, I-4035. o., annak ellenére, hogy a Bizottság inkább azt állította, hogy a támogatás visszatérítésére vonatkozó követelést ki kell terjeszteni a leválasztott egységre is (és nem rendelkezett a gazdasági folytonosságra vonatkozó érvvel).

(57) A bevett döntéshozatal alapján a támogatást annak a vállalatnak kell visszafizetnie, amelyik azt valóban felhasználta úgy, hogy a konkurencia - a támogatás által okozott versenyelőnyből adódó - megzavarása ki legyen zárva, lásd: T-111/01 és T-133/01 sz. Saxonia Edelmetalle egyesített ügyek, 115. pont, EBHT 2005, II-01579. o.

(58) Ezzel érvel a Geelhoed vezető szóvivője a C-328/99 és C-399/00 sz. Seleco egyesített ügyekben, 79. és 84. pont, EBHT 2003, I-4035. o.

(59) A fentiek alkalmazandók függetlenül attól, hogy a TB aktíváinak HB részére történő eladása következtében a TB adósságának egy része átkerült a HB-ra, a 61. pontban foglaltak szerint. Mindenesetre, az aktívákért fizetett árat szemmel láthatóan nem szállították le a követelések áthelyezése során, mivel a HB az aktívákért a piaci árral majdnem egyenlő árat fizetett.

(60) A Bizottság tisztában van azzal, hogy "nem volt köteles tisztázni [...], hogy az egyes vállalatok milyen mértékben használták fel a támogatást., és arra szorítkozhatott volna, hogy a tagállamhoz fordul annak érdekében, hogy a támogatást visszaszerezze a kedvezményezet(tek)től, a vállalat(ok)tól," amely(ek) azt valóban felhasználták, lásd: T-111/01 és T-133/01 sz. Saxonia Edelmetalle egyesített ügy, 124. pont. Annak ellenére, azonban, hogy elég, ha a Bizottság a tagállamhoz fordul, hogy rámutasson az alanyra, akitől a támogatás visszatérítését követelni kell, semmi sem korlátozza a Bizottságot abban, hogy meghatározza, kinek származott valós haszna a támogatásból.

(61) 277/00 SMI ügy, 85. pont, EBHT 2004, I-4355. o., 52/84 Bizottság kontra Belgium ügy, 14. pont, EBHT 1986,89. o., valamint C-142/87 Tubemeuse ügy, 60-62. pont, EBHT 1990, I-959. o.

(62) Összekapcsolt C-328/99 és C-399/00 Seleco ügy, EBHT 2003, I-4035. o., 277/00 SMI ügy, EBHT 2004, I-4355. o., T-318/00 és T-324/00 CDA Albrechts II. ügy, EBHT 2005, II-4179. o.

(63) 277/00 sz. SMI ügy, 86. pont a 92. ponttal kapcsolatban, EBHT 2004, I-4355. o. Ez arra a helyzetre vonatkozik, amikor az aktívák nem piaci áron kerülnek átadásra, vagy a tranzakciót a támogatás visszatérítésének elkerülése indokolja.

(64) Lásd a 277/00 sz. SMI ügy, 86. pont, EBHT 2004, I-4355. o., amelyben a Bíróság kimondta, hogy természetesen lehetőség van arra, hogy - amennyiben a leválasztott vállalatokat azzal a céllal hozták létre, hogy a támogatást kapott de csődbe került vállalat tevékenységének egy részét folytassák - ezektől a vállalatoktól szükség esetén a támogatás visszafizetése követelhető legyen, amennyiben megállapítást nyer, hogy azok továbbra is hasznot húznak a kapott támogatásból eredő versenyelőnyből.

(65) Az EK Bírósága valóban tisztázta, hogy amennyiben a nehéz gazdasági helyzetben lévő vagy csőd alatt álló vállalat számára feltételek nélkül engedélyeznék, hogy a kapott támogatásra vonatkozó formális eljárás során leányvállalatot alapíthasson, amelybe aztán a vállalat átvihetné legjövedelmezőbb aktíváit az eljárás lezárása előtt, az egyenlő volna annak a helyzetnek az elfogadásával, hogy minden vállalat az anyacég aktíváit átcsoportosíthatná, ha a támogatást vissza kell téríteni, ami a támogatás visszatérítésének következményeit semmisíti meg részben vagy egészében. C-328/99 és C-399/00 sz. Seleco ügyek, 77. pont, EBHT 2003, I-04035. o. Hasonló értelmezést fogadtak el a C-415/03 sz. Bizottság kontra Görögország (Olympic) ügyben EBHT 2005, I-3875. o.

(66) Ami a HB-t illeti, a tevékenység kiszervezését már az első EÜT-ben tervezték (lásd: 59. pont).

(67) Ennek ellenére, a 2006 augusztusa utáni összes végrehajtás eredménye figyelembe vehető a visszatérítendő összegek egyeztetése során.

(68) A 2006/937/EK határozat folytán.

(69) HL L 140., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb az 1935/2006/EK rendelettel (HL L 407., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.