A Kúria Bfv.1279/2011/5. számú precedensképes határozata magánlaksértés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 176. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 427. §] Bírók: Belegi József, Mészár Róza, Szabó Péter

A határozat elvi tartalma:

A magánlaksértés bűntettének törvénysértő minősítése alapján kiszabott törvénysértő büntetés enyhítése.

Kapcsolódó határozatok:

Esztergomi Járásbíróság B.302/2008/9., Esztergomi Járásbíróság B.240/2010/9., Tatabányai Törvényszék Bf.8/2011/7., *Kúria Bfv.1279/2011/5.* (BH 2012.9.213)

***********

KÚRIA

Bfv.I.1279/2011/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. év március hó 27. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A magánlaksértés bűntettének kísérlete miatt a terheltek ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Esztergomi Városi Bíróság 2.B.240/2010/9. számú ítéletét, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Bf.8/2011/7. számú végzését az I. rendű terheltre vonatkozó részében megváltoztatja:

a terhelt cselekményét a Btk. 176. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette kísérletének minősíti;

a vele szemben kiszabott börtönbüntetés tartamát 4 (négy) hónapra enyhíti.

Egyebekben a támadott határozatokat az I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.

I n d o k o l á s :

Az Esztergomi Városi Bíróság a 2.B.240/2010/9. számú, 2010. december 2. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 176. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a (4) bekezdés szerint minősülő, társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettének kísérletében, és ezért nyolc hónapi börtönbüntetésre és egy évi közügyektől eltiltásra ítélte; emellett elrendelte a vele szemben az Esztergomi Városi Bíróság 2.B.302/2008/9. számú ítéletével kiszabott egy év nyolc hónapi szabadságvesztés végrehajtását is, és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítéleti tényállás lényege e terheltet érintően a következő:

az I. r. terhelt társával, a II. r. terhelttel együtt megjelent a sértett lakásánál 2009. november 19. napján 23 és 24 óra között. Miután a sértett kinézett az ajtón lévő kisméretű ablakon, az I. rendű terhelt közölte vele: "gyere ki, te köcsög, a szádon keresztül húzom ki a beledet, ha nem jössz ki, én bemegyek." Majd be is nyúlt az ablakon, és megkísérelte megfogni a sértettet, rajta keresve egy másik személyt.

Miután a sértett a felszólításnak nem tett eleget, a terheltek az ajtót - lenyomva annak kilincsét - kinyitották. A sértett felkapcsolta a villanyt, és kiabálni kezdett, hogy "kapni fognak", ha nem mennek el, majd az ajtót visszacsukta.

A terheltek észlelték, hogy a lakásban többen vannak, ezért elszaladtak.

Az első fokú határozatot az ellene bejelentett fellebbezésekre tekintettel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a 2011. június 7. napján kelt 1.Bf.8/2011/7. számú végzésével az I. r. terheltre vonatkozó részében felülbírálta, és azt helybenhagyta.

A jogerős határozatok ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, annak jogalapját a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjában jelölve meg.

Az indítványozó arra hivatkozott, hogy mind az első, mind a másodfokú bíróság tévedett, amikor védencének a lakás ajtaja előtt elhangzott kijelentését a magánlaksértéshez szükséges speciális fenyegetésként értékelték. Arra is utalt, hogy az első fokú bíróság eltérően rögzítette az ítélet tényállási részében és az indokolásban a történteket, az utóbbiban a tényállásban rögzített fenyegető kijelentésre nem is hivatkozva; miután így kétséget kizáróan a fenyegető kijelentés elhangzása nem is bizonyított, azt a terhelt terhére nem is értékelhették volna az eljárt bíróságok.

Ezt meghaladóan a védő az első fokú ítélet tényállásának és indokolásának ellentmondásaira hivatkozva az erőszakos elkövetést sem találta bizonyítottnak, így annak a terhelt terhére értékelését is sérelmezte.