A Fővárosi Törvényszék P.20798/2008/24. számú határozata jogsértés megállapítása tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 2. §, 8. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 219. §, 233. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 137. §] Bíró: Parlagi Mátyás

Fővárosi Bíróság

...P..../2008/24.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

dr. Fónagy Gergely ügyvéd (....) által képviselt

felperes neve (... felperesnek

dr. Csizmadia Annamária jogi előadó (....) által képviselt

Budapesti Fegyház és Börtön (....) alperes ellen

jogsértés megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság megállapítja, hogy a feljegyzett 21.000.- (huszonegyezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Bíróságon kell 3 példányban írásban előterjeszteni.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2007. február 12. napjától 2008. június 4. napjáig volt az alperes fogvatartásában. Ennek idején a felperes a "B" objektum zárkáiban, valamint az "A" objektum .... és .... zárkájában került elhelyezésre. A "B" objektumban a zárkák alapterülete 25,7 nm légterük nagysága 77,10 légköbméter. A zárka berendezési tárgyak méretét leszámítva a zárkák hasznos alapterülete 16,30 nm. Az "A" objektum ... és ... számú zárkáinak alapterülete 5,88 nm, légterük nagysága 17,64 légköbméter, a zárkák hasznos alapterülete 3,48 nm. A 147. zárka alapterülete 7,84 nm, légterének nagysága 23,52 légköbméter, hasznos alapterülete 3,92 nm.

A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII.12.) IM rendelet 137. § (1)-(2) bekezdései szerint a zárkában elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre legalább hat köbméter légtér, és férfi elítéltek esetén három négyzetméter mozgástér jusson. A mozgástér meghatározása szempontjából a zárka alapterületéből az azt csökkentő berendezési és felszerelési tárgyak által elfoglalt területet figyelmen kívül kell hagyni.