32015R0763[1]

A Bizottság (EU) 2015/763 végrehajtási rendelete (2015. május 12.) a Kínai Népköztársaságból, Japánból, a Koreai Köztársaságból, az Oroszországi Föderációból és az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes, szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/763 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. május 12.)

a Kínai Népköztársaságból, Japánból, a Koreai Köztársaságból, az Oroszországi Föderációból és az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes, szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésére,

a tagállamokkal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Az eljárás megindítása

(1) 2014. augusztus 14-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az 5. cikk alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), Japánból, a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea), az Oroszországi Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) és az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA) (a továbbiakban együttesen: az érintett országok) származó, szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált (a továbbiakban: GOES) síkhengerelt termékek Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2) Az eljárás azt követően indult, hogy 2014. június 30-án az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer vagy panaszos) panaszt nyújtott be az Unió teljes GOES-termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében. Ebben az esetben a vizsgálati időszak alatt ismert uniós gyártók alkották együttesen az "uniós gazdasági ágazatot". A panasz meggyőző bizonyítékot szolgáltatott az említett termék dömpingjére, illetve az abból eredő jelentős kárra, így elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

(3) 2015. február 16-án a panaszos az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján kérte a behozatal nyilvántartásba vételét a vámoknak az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdés alapján történő visszamenőleges hatályú beszedése érdekében. Több érdekelt fél azt állította, hogy ebben az esetben a nyilvántartásba vétel feltételei nem állnak fenn, a vámok visszamenőleges hatályú beszedése pedig komolyan sértené az uniós transzformátor-gyártók érdekeit, míg az uniós gazdasági ágazat számára semmilyen előnnyel nem járna. 2015. április 14-én a panaszos arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy visszavonta nyilvántartásba vétel iránti kérelmét.

1.2. Érdekelt felek

(4) A Bizottság tájékoztatta a panaszost, az érintett országok ismert exportáló gyártóit és hatóságait, az ismert importőröket, beszállítókat és felhasználókat, a kereskedőket, valamint a vizsgálat megindításával összefüggésben érdekelt szervezeteket. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ideiglenesen a Koreai Köztársaságot választotta az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti, piacgazdasággal rendelkező harmadik országnak (a továbbiakban: analóg ország), és felkérte a feleket arra, hogy tegyék meg erre vonatkozóan észrevételeiket.

(5) Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Kérésre minden olyan érdekelt felet meghallgattak, aki bizonyította, hogy meghallgatását különleges okok indokolják.

1.3. Mintavétel

(6) A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érintett országok független importőrei és exportáló gyártói körében.

(7) Az uniós gyártók esetében nem volt szükség mintavételre, mivel az ismert uniós gyártók (hat ilyen van) a hasonló termék uniós össztermelésének 100 %-át képviselik.

a) Mintavétel az importőrök körében

(8) A Bizottság felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát.

(9) Két független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az együttműködő importőrök korlátozott számára tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

b) Mintavétel az exportáló gyártók körében

(10) A Bizottság felkérte az érintett országok valamennyi exportáló gyártóját, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát. Ezenfelül a Bizottság felkérte az érintett országok hatóságait, hogy nevezzék meg és/vagy lépjenek kapcsolatba azokkal az esetleges további exportáló gyártókkal, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(11) Összesen hét, érintett országonként legfeljebb két exportáló gyártó, illetve exportáló gyártók csoportja bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. Az együttműködő exportáló gyártók kis számára tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy az érintett országok egyike tekintetében sincs szükség mintavételre.

1.4. Piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapok

(12) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából a Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küldött a Kínai Népköztársaság hatóságainak és együttműködő exportáló gyártóinak. Az együttműködő exportáló gyártók egyike sem kérelmezte a piacgazdasági elbánást.

1.5. A kérdőívre adott válaszok

(13) A Bizottság kérdőíveket küldött minden ismert érintett félnek, és minden más olyan vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkezett. Valamennyi (mind a hat) ismert uniós gyártó, tíz felhasználó és két olyan importőr nyújtott be kitöltött kérdőívet, amely nem áll kapcsolatban az érintett országok exportáló gyártóival. Két kínai exportáló gyártó, egy koreai exportáló gyártó, két japán exportáló gyártó, egy orosz exportáló gyártói csoport és egy amerikai exportáló gyártó szintén kitöltötte a kérdőívet.

1.6. Ellenőrző látogatások

(14) A Bizottság az alaprendelet 16. cikk alapján a következő vállalatoknál tett ellenőrző látogatást:

- Uniós gyártók:

- ThyssenKrupp Electrical Steel UGO SAS, Isbergues, Franciaország,

- ThyssenKrupp Electrical Steel GmbH, Gelsenkirchen, Németország,

- Tata Steel UK Limited (Orb Electrical Steels), Newport, Egyesült Királyság (3),

- Stalprodukt s.a., Bochnia, Lengyelország,

- ArcelorMittal Frýdek-Místek a.s., Frýdek-Místek, Cseh Köztársaság,

- Független uniós importőrök:

- Hyundai Corporation Europe GmbH, Schwalbach am Taunus, Németország,

- Siecop Europe GmbH, Duisburg, Németország,

- Uniós felhasználók:

- Siemens Aktiengesellschaft, München, Németország,

- Legnano Teknoelectric Company S.p.A., San Giorgio su Legnano (MI), Olaszország,

- ABB AB, Córdoba, Spanyolország,

- SGB-Smit Group, Regensburg, Németország,

- Končar - Distribution and Special Transformers, Inc., Zágráb, Horvátország,

- Alstom Grid UK Limited, Stafford, Egyesült Királyság,

- Az érintett országokbeli exportáló gyártók:

- Baoshan Iron & Steel Co., Ltd. ("Baosteel"), Sanghaj, Kína,

- Wuhan Iron & Steel Co., Ltd. ("WISCO"), Vuhan, Kína,

- JFE Steel Corporation, Tokió, Japán,

- Nippon Steel & Sumitomo Metal Corporation, Tokió, Japán,

- POSCO és a vele kapcsolatban álló vállalatok: POSCO TMC, POSCO Koha és DWIC, Szöul, Korea,

- OJSC Novolipetsk Steel, Lipeck és VIZ Steel, Jekatyerinburg, Oroszország (az NLMK csoport része)

- AK Steel Corporation, Ohio, USA,

- Kapcsolatban álló importőr/kereskedő:

- Novex Trading (Swiss) S.A. (az NLMK csoport része), Svájc,

- Wisco Europe, Németország,

- Baosteel Germany, Németország,

- Baosteel Italy, Olaszország,

- DWIC Germany (a POSCO csoport része), Németország,

- DWIC Italy (a POSCO csoport része), Olaszország.

1.7. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(15) A dömping és a kár kivizsgálása a 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. Az érintett termék

(16) Az érintett termék a Kínából, Japánból, Koreából, Oroszországból és az USA-ból származó, jelenleg az ex 7225 11 00 és ex 7226 11 00 KN-kód alá besorolt, 0,16 mm-nél vastagabb, szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek (a továbbiakban: érintett termék).

(17) A GOES-t melegen hengerelt, különböző vastagságú szilícium-elektroacél tekercsekből állítják elő, amely szemcsézetének iránya egységes annak érdekében, hogy nagy hatékonyságú mágneses vezetőképességet tegyen lehetővé. A vezetőképesség elégtelenségét "vasveszteségnek" nevezik, amely a termék minőségének elsődleges mutatója, és amelyet W/kg-ban adnak meg. Az előállított GOES lehet "nagy permeabilitású", azaz nagy vezetőképességű, illetve szabványos vagy hagyományos GOES. A nagy permeabilitású típusok kisebb vasveszteséget mutatnak, a lemezek vastagságától függetlenül. Ezen túlmenően a nagy permeabilitású típusokat finomított doménű (domain refined, a továbbiakban: DR) típusként is elő lehet állítani, amelynek még kisebb a vasvesztesége annak eredményeként, hogy vékony vonalakat írnak az acél felületére.

(18) A permeabilitás-, a vastagság- és a szélességbeli különbségek ellenére az érintett termék valamennyi típusának ugyanazok az alapvető fizikai jellemzői, és alapvetően ugyanarra a célra használják őket.

(19) A GOES-t elsősorban olyan elektromos berendezésekben használják, amelyekben a mágneses fluxust az "irányított" irányba lehet kényszeríteni, például amikor az elektromos energiát nagy távolságokra továbbítják. Ennek megfelelően az érintett terméket hálózati és elosztótranszformátorok magjának anyagaként használják.

(20) A GOES-t söntfojtókban is használják, amelyeket a nagyfeszültségű energiaszállító rendszerekben a feszültség stabilizálására alkalmazzák a terhelésingadozások alatt. Az érintett termék a kisebb transzformátorokat magukban foglaló berendezésekben, például villamos háztartási készülékekben, valamint űrrepülési, repülésműszaki és elektronikus berendezésekben is használható. A GOES-t ezenkívül nagyméretű, nagyteljesítményű generátorokban is alkalmazható, ha kialakításuk lehetővé teszi az irányított mágneses jellemzők hatékony kiaknázását.

(21) A legfeljebb 0,16 mm vastagságú GOES-termékek nem tartoznak az érintett termék körébe. Az ilyen vékony GOES-termékeket jellemzően a repülőgépgyártásban és az orvostechnikai iparban alkalmazzák. A vékony GOES-termékeket olyan közönséges GOES-lemezekből állítják elő, melyekről a hengerelt bevonatot eltávolítják, a lemezeket pedig újrahengerlik, újralágyítják és újra bevonják. A panaszosok szerint valószínűleg csak nagyon kis mennyiségű vékony GOES-terméket importáltak az Unióba az érintett országokból.

2.2. Hasonló termék

(22) A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

a) az érintett termék;

b) az Oroszországban, Koreában, Japánban, Kínában és az USA-ban gyártott és a belföldi piacon értékesített termék;

c) az uniós gazdasági ágazat által gyártott és az uniós piacon értékesített termék.

(23) A Bizottság ezért ideiglenesen úgy határozott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékek.

2.3. A termékkört érintő kérelmek és pontosítások

(24) Két exportáló gyártó kérte, hogy a transzformátorokban való felhasználáshoz formára vágott, az iparban lemezek néven ismert GOES-lemezeket zárják ki a termékkörből. Azt állították, hogy az érintett terméket az ügyfelek kérésének megfelelően tekercsben vagy egyenes formában állítják elő (és értékesítik), míg a lemezek nem rendelkeznek ezzel a jellemzővel.

(25) A Bizottság egyetértett azzal, hogy a lemezek kívül esnek a termékkörön, mivel már rendelkeznek azokkal a jellemzőkkel (különleges formák, méretek és lukak), amelyeknek köszönhetően transzformátorok részeként azonosíthatóak. Ennélfogva már nem pusztán síkhengerelt termékek. Ezek a lemezek eltérő KN-kód alá tartoznak.

(26) Három exportáló gyártó és az egyik felhasználó azt állította, hogy az olyan nagy permeabilitású és/vagy DR típusú termékeket, amelyeknek legfeljebb 0,90 W/kg a vasvesztesége, ki kell zárni a vizsgálat hatályából. Azzal érveltek, hogy a legalacsonyabb vasveszteséggel rendelkező terméktípusok tulajdonságai és felhasználási céljai jelentősen eltérnek, ezért azokat nem ugyanazok a vevők vásárolják, és azok nem állnak versenyben az érintett termék egyéb típusaival. Ezért két különálló eljárásban kell elemezni a kárt, az ok-okozati összefüggést és az uniós érdekeket.

(27) Mindazonáltal a vasveszteségtől eltekintve az érintett termék ugyanabból az alapanyagból készül, ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel rendelkezik, és végső felhasználási céljai is hasonlóak. Az uniós felhasználók egyaránt vásárolnak legfeljebb 0,90 W/kg vasveszteségű érintett terméket és 0,90 W/kg-nál nagyobb vasveszteségű érintett terméket. Emiatt a Bizottság ideiglenesen elutasítja ezeket az állításokat anélkül, hogy kizárná annak további vizsgálatát, hogy egyes különösen jó minőségű, nagy permeabilitású és/vagy DR típusú termékek külön elemzést érdemelnek-e a végleges szakaszban, további benyújtásra váró információk alapján.

(28) Egy exportáló gyártó azt állította, hogy az 1 150 mm-nél szélesebb érintett terméket ki kellene zárni a termékkörből, mivel az uniós gazdasági ágazat nem képes 1 150 mm-nél szélesebb hasonló terméket gyártani, ők viszont igen. Egyes vevők kifejezetten ezeket a nagy szélességű termékeket keresik, mivel általuk csökkenthető az acélveszteség, amikor a vevők előírásainak megfelelően hosszában méretre vágják a tekercset.

(29) Az e termékek kizárására irányuló kérelmet a Bizottság nem fogadta el. Attól, hogy az érintett termék szélessége esetleg kismértékben meghaladja az 1 150 mm-t, még nem válik eltérő termékké, amely nem tartozik a vizsgálat hatálya alá. A szélességbeli különbségek ellenére az érintett termék valamennyi típusának ugyanazok az alapvető fizikai és műszaki jellemzői, és alapvetően ugyanarra a célra használják őket. Ezenkívül a vizsgálat hatályának bizonyos szélességekre való korlátozása egyes exportáló gyártók számára lehetővé tenné a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések elkerülését.

(30) Végezetül az egyik exportáló gyártó és az Oroszországi Föderáció Európai Unió melletti állandó képviselete azzal érvelt, hogy az "első osztályú" exportált GOES-termékük (simább, kevesebb hegesztési varrattal) és a "másodosztályú", illetve "harmadosztályú" exportált GOES-termékük (több hibával, varrattal és kisebb simasággal) az orosz iparági gyakorlat szerint egyáltalán nem felcserélhetők (egyik irányban sem), és különböző termékeknek számítanak. Ezért úgy érveltek, hogy a "másodosztályú" és "harmadosztályú" anyagokat ki kell zárni a termékkörből.

(31) A minőség szempontjából az érintett termék jelenlegi leírása és a KN-kód potenciálisan a terméktípusok széles skálájára vonatkozhat. Azonban mind az uniós gyártók, mind pedig az exportáló gyártók által előállított gyengébb minőségű termékek előállítása szorosan összefügg a gyártási folyamattal, és a gyengébb minőségű típusokat is ugyanabból az alapanyagból, ugyanazokkal a gyártóberendezésekkel állítják elő. Az ilyen, viszonylag gyengébb minőségű típusok, amelyeket ugyancsak transzformátorgyártáshoz való felhasználásra árulják, teljes mértékben megfelelnek az érintett termék meghatározásának. Ezért a Bizottság ideiglenesen ezt a kérelmet is elutasította.

3. DÖMPING

3.1. Általános módszertan

(32) A Bizottság az alábbi (33)-(43) preambulumbekezdésben meghatározza az általános módszertant, amelyet a dömpingszámítások során alkalmazott. Minden, a számítások szempontjából releváns ország- vagy vállalatspecifikus kérdést indokolt esetben az alábbi országspecifikus szakaszok vizsgálnak.

3.1.1. Rendes érték

(33) Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdése alapján a Bizottság először megvizsgálta, hogy az egyes együttműködő exportáló gyártók esetében a belföldi értékesítés összmennyisége reprezentatívnak tekinthető-e. A belföldi értékesítés akkor minősül reprezentatívnak, ha a hasonló termék független vevők részére hazai piacon történő belföldi értékesítésének összmennyisége az egyes exportáló gyártók esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló exportértékesítési összmennyiségének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt.

(34) A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak az Unióba irányuló exportra értékesített terméktípusokkal, és megvizsgálta, hogy az egyes együttműködő exportáló gyártók által belföldön értékesített egyes terméktípusok összmennyisége reprezentatívnak tekinthető-e az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére történt belföldi értékesítésének összmennyisége eléri az Unióba irányuló exportra értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus összmennyiségének legalább 5 %-át.

(35) A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát annak megállapítására, hogy a rendes érték kiszámítását az alaprendelet 2. cikke (4) be kezdésének megfelelően a tényleges belföldi értékesítési ár alapján végezze-e el.

(36) A rendes értéket - függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem - az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

a) a terméktípusnak a kiszámított előállítási költséggel megegyező, vagy azt meghaladó nettó áron értékesített mennyisége meghaladta e terméktípus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át, valamint

b) e terméktípus értékesítési árának súlyozott átlaga megegyezett, vagy meghaladta az egy egységre jutó előállítási költséget.

(37) Ebben az esetben a rendes érték a terméktípus vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga.

(38) A rendes értéket az egyes terméktípusok vizsgálati időszak alatti - kizárólag nyereséges - belföldi értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

a) a terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb az adott típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át tette ki; vagy

b) e terméktípus súlyozott átlagára nem érte el az egy egységre jutó előállítási költséget.

(39) Amennyiben a szokásos kereskedelmi forgalomban nem vagy csak elégtelen mennyiségben értékesítették a hasonló termék valamely terméktípusát, vagy a belföldi piacon nem értékesítettek valamely terméktípust reprezentatív mennyiségben, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számította ki.

(40) A rendes érték kiszámítása úgy történt, hogy a következő tényezőket hozzáadták az egyes együttműködő exportáló gyártók által gyártott hasonló termék vizsgálati időszakban jellemző előállítási költségeihez:

a) az egyes együttműködő exportáló gyártóknál a hasonló termék belföldi, rendes kereskedelmi forgalomban, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítése során felmerült értékesítési, általános és adminisztratív költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) súlyozott átlaga; és

b) az egyes együttműködő exportáló gyártóknak a hasonló termék belföldi, rendes kereskedelmi forgalomban, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítésével elért nyereségének súlyozott átlaga.

3.1.2. Exportár

(41) Az exportáló gyártók az Unióba vagy közvetlenül független vevőknek, vagy importőrként eljáró, kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportáltak.

(42) Ha az exportáló gyártó az érintett terméket - akár kereskedőkön keresztül is - közvetlenül az uniós független vevőknek exportálta, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített érintett termékért ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő árak alapján állapították meg.

(43) Ha az exportáló gyártók az érintett terméket importőrként eljáró, kapcsolatban álló vállalaton keresztül exportálták az Unióba, az exportárat - az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban - az importált termék független vevők részére történt első unióbeli viszonteladásakor alkalmazott ára alapján képezték. Az exportárat abban az esetben is az említett cikkel összhangban képezték, ha az érintett terméket nem ugyanabban az állapotban értékesítették tovább, amelyben behozták. Ezekben az esetekben az árat a behozatal és a viszonteladás között felmerülő összes költség, ezen belül az SGA-költségek, valamint a nyereség tekintetében kiigazították.

3.1.3. Összehasonlítás

(44) A Bizottság a rendes értéket és az exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(45) Amennyiben azt a tisztességes összehasonlítás elve megkövetelte, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

3.2. Koreai Köztársaság

(46) Az egyetlen koreai exportáló gyártó, a POSCO teljes mértékben együttműködött a Bizottság vizsgálatában. A POSCO az értékesítési csatornák bonyolult hálózatán keresztül értékesíti az érintett terméket az EU-ban, illetve a hazai piacán.

3.2.1. Rendes érték

(47) Az egyetlen exportáló gyártó esetében a rendes értéket a fenti 3.1.1. szakaszban megállapított általános módszertan szerint határozták meg. Ennek eredményeképpen az Unióba exportált terméktípusok többségének rendes értéke a hazai áron alapult. A többi típus esetében a rendes érték számtanilag képzett érték.

3.2.2. Exportár

(48) Az egyetlen exportáló gyártó közvetlenül, koreai kereskedelmi vállalatokon keresztül és az Unióban található, importőrként eljáró, kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportált az Unióba. Az Unióban található importőrökön keresztül lebonyolított export esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján képezték.

(49) Ellenkező esetben az exportárat a fenti 3.1.2. szakaszban megállapított általános módszertan szerint határozták meg.

(50) Az exportáló gyártó azt állította, hogy kereskedelmi vállalataival és az Unióban található, vele kapcsolatban álló vállalatokkal egy gazdasági egységet képez, és ezért a 2. cikk (9) bekezdése szerinti kiigazítás nem szükséges az exportár meghatározásához.

(51) Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint az exportár megbízhatatlannak tekintendő, ha kapcsolat áll fenn az exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló importőrök között. Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely:

- különbséget tenne a kapcsolatok különböző típusa között,

- előírná az ellenőrzés vagy integráció azon mértékét, amely a kiigazítások alkalmazásával jár, vagy

- egy gazdasági egység esetében kizárná a kiigazítások alkalmazását.

(52) Egyértelmű tehát, hogy a kapcsolat formája nem lehet hatással a kiigazítások alkalmazására, amelynek célja, hogy megbízhatóvá tegye az exportárat. E kiigazítások kötelezőek, ha az árat számtanilag kell képezni.

(53) A Bizottság ellenőrizte, hogy a POSCO Germany és a POSCO Italy minden olyan funkciót betölt, amelyet az Unióban a kapcsolatban álló importőrök általában betöltenek. Nem vitatott, hogy a POSCO Germany és a POSCO Italy a koreai exportáló gyártóval kapcsolatban álló importőrként jártak el.

(54) A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy kapcsolat áll fenn az exportáló gyártó és az importőrök között, és a behozatal és viszonteladás között felmerülő összes költség, valamint egy ésszerű mértékű nyereség tekintetében alkalmazta az előírt kiigazításokat annak érdekében, hogy megbízható exportárat állapítson meg. A Bizottság ezért az állítást elutasította.

3.2.3. Összehasonlítás

(55) A Bizottság a rendes értéket és az egyetlen exportáló gyártó exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(56) Amennyiben azt a tisztességes összehasonlítás elve megkövetelte, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításokat végeztek a fuvarozási, az anyagmozgatási, a csomagolási, a hitel- és a banki költségek tekintetében.

(57) Azzal érvelve, hogy valamennyi belföldi értékesítése végfelhasználók részére, míg az Unióba irányuló összes exportértékesítése kapcsolatban álló vagy független kereskedőknek történik, az exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdés d) pontjának i. alpontja alapján kérelmet nyújtott be a kereskedelmi szint kiigazítására.

(58) Az exportáló gyártó azonban nem tudta bizonyítani, hogy akár a belföldi, akár az exportpiacán következetes és határozott árkülönbségek érvényesülnének a különböző kereskedelmi szinteken. A Bizottság ezért ezt a kérelmet nem fogadhatta el.

(59) Ezt követően az exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdés d) pontjának ii. alpontja alapján nyújtott be kérelmet kiigazításra. A Bizottság ezt a kérelmet sem fogadhatja el, mivel az Unióba irányuló kivitel kapcsolatban álló vállalatokon keresztül független végfelhasználóknak történt, ezért a kivitel és a belföldi értékesítés kereskedelmi szintje azonos volt.

3.2.4. Dömpingkülönbözet

(60) A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban az egyetlen exportáló gyártó esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(61) Korea nagymértékben együttműködött, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló teljes kivitel közel 100 %-át az együttműködő exportáló gyártó kivitele tette ki. Ennek alapján a Bizottság az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözetet ugyanazon a szinten állapította meg, mint az egyetlen exportáló gyártó esetében.

(62) Az ideiglenes dömpingkülönbözetek - a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve - a következők:

3.3. A Kínai Népköztársaság

(63) A vizsgálatban két exportáló gyártó, a Baosteel és a WISCO működött együtt, amelyek az EU-ba irányuló összes export mintegy 100 %-át képviselik. Mindkét vállalat kapcsolatban álló uniós importőrökön keresztül exportált az EU-ba.

(64) A kínai együttműködő exportáló gyártók egyike sem kérelmezte a piacgazdasági elbánást. Ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ("analóg ország") ára vagy számtanilag képzett értéke alapján határozták meg.

3.3.1. Analóg ország

(65) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy megfelelő analóg országként a Koreai Köztársaságot javasolja figyelembe venni, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket erre vonatkozóan. Az egyik fél azt állította, hogy Korea nem lenne megfelelő analóg ország, és helyette Oroszországot javasolta.

(66) Az orosz belföldi piac viszonylag zárt, és egyetlen gyártó csoport uralja. A behozatal piaci részesedése rendkívül alacsony (2013-ban kevesebb mint 5 % volt), és Oroszország (5 %-os) importvámot vet ki a GOES-termékekre. Továbbá az orosz GOES típusa/minősége nem összehasonlítható az Unióba irányuló kínai GOES-exporttal. Ezért Oroszországot a Bizottság nem tekintette megfelelő analóg országnak.

(67) Amint az eljárás megindításáról szóló értesítésben szerepel, a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy az érintett országok egyike vagy valamely más olyan, piacgazdasággal rendelkező harmadik ország, amelyben GOES-t állítanak elő, megfelelő analóg országnak tekinthető-e. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az érintett országokon kívül csak Brazília és India gyárt GOES-t.

(68) Brazíliában és Indiában is csak egy vállalat gyárt GOES-t, és egyik sem gyárt olyan terméktípusokat, amelyek összehasonlíthatók lennének a kínai együttműködő exportáló gyártók által gyártott és exportált típusokkal. Emellett mindkét ország behozatali vámot vet ki a GOES-termékekre, és különösen India elsősorban importáló ország, amelyben elhanyagolható a hazai termelés. Ezért a Bizottság Brazíliát és Indiát sem tekintette megfelelő analóg országnak.

(69) Japán és az Egyesült Államok vizsgálata feltárta, hogy mindkét piacot két-két belföldi gyártó uralja, és mindkettő csekély mennyiséget importál. Japán és az USA hazai piaca ezért egyaránt viszonylag zártnak tekinthető a verseny szempontjából.

(70) Ami Koreát illeti, a GOES belföldi piaca viszonylag nyitott, és a behozatal piaci részesedése jelentős (2013-ben több mint 20 %). A koreai gyártó nagy gyártó, amely jelentős mennyiségben termel belföldi és exportértékesítésre. Ahhoz hasonló típusú hasonló termékeket gyárt, mint amelyeket a kínai gyártók exportálnak az Unióba. Az Unióból, Kínából és Japánból behozott GOES-termékeket nem terheli vám.

(71) A Bizottság az eljárásnak ebben a szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy a Koreai Köztársaság minősül az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti legmegfelelőbb analóg országnak.

3.3.2. Rendes érték

(72) A fent (a (64) preambulumbekezdésben) említettek szerint a két kínai exportáló gyártó esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban az analóg ország - ebben az esetben Korea - ára vagy számtanilag képzett értéke alapján határozták meg.

3.3.3. Exportár

(73) Az exportáló gyártók mind Kínában, mind az Unióban található kereskedőkön és importőrökön keresztül exportáltak az Unióba.

(74) Az exportárat ezért - az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban - az importált termék független vevők részére történt első unióbeli viszonteladásakor alkalmazott ára alapján állapították meg. Ebben az esetben az árat egy független importőr behozatal és viszonteladás között felmerülő összes költsége, ezen belül SGA-költségei, valamint nyeresége tekintetében kiigazították.

3.3.4. Összehasonlítás

(75) A Bizottság az analóg országban megállapított rendes értéket és a kínai exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(76) Az egyik exportáló gyártó egyik terméktípusát nem lehetett megfeleltetni a koreai gyártó által gyártott terméktípusoknak. Ez az adott terméktípus vasvesztesége miatt volt. Ebben az esetben az exportárat valamennyi jellemzőt megfeleltetve és a vasveszteség tekintetében a legközelebbi értéket választva leginkább hasonló terméktípus rendes értékével hasonlították össze.

(77) Amennyiben azt a tisztességes összehasonlítás elve megkövetelte, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításokat végeztek a fuvarozási, a hitel-, az anyagmozgatási, a rakodási, a csomagolási és a banki költségek tekintetében.

(78) A rendes érték kiigazításra került annak érdekében, hogy ugyanolyan mértékű adó terhelje, mint az exportárat, mivel a vizsgálati időszak alatt a Kínában a GOES kivitelére felszámított héa egy részét nem térítették vissza az érintett vállalatoknak.

3.3.5. Dömpingkülönbözetek

(79) A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésével összhangban az együttműködő exportáló gyártók esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó, analóg országbeli rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(80) A kitöltött kérdőívek alapján a Bizottság megállapította, hogy a két vállalat közös tulajdonban van, ezért kapcsolatban áll egymással.

(81) A Bizottság ezért a két vállalatra külön-külön vonatkozó dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga alapján egyetlen dömpingkülönbözetet állapított meg a két vállalatra.

(82) Az együttműködés szintje magas volt, mivel a vizsgálati időszakban a Kínából az Unióba irányuló teljes kivitel 100 %-át az együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatal tette ki. Ennek alapján a Bizottság az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözetet a két együttműködő exportáló gyártó tekintetében megállapított dömpingkülönbözet szintjén állapította meg. Az ideiglenes dömpingkülönbözetek - a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve - a következők:

3.4. Japán

(83) A vizsgálati időszak alatt Japánban két exportáló gyártó volt: a JFE Steel Corporation és a Nippon Steel & Sumitomo Metal One Corporation. Mindkét exportáló gyártó együttműködött. Az egyik exportáló gyártó egy japán kereskedőn keresztül értékesített az uniós piacra. A másik exportáló gyártó főként feldolgozatlan (nem felvágott) tekercseket exportált az Unióba, amelyek további feldolgozását (felvágását) a vele kapcsolatban álló uniós fél végzi. Ugyanez az exportáló gyártó importálta is az érintett terméket a vele kapcsolatban álló uniós importőrön keresztül. A belföldi piacon mindkét exportáló gyártó közvetlenül, valamint velük kapcsolatban álló és független kereskedőkön keresztül is értékesítette az érintett terméket.

3.4.1. Rendes érték

(84) A fenti 3.1.1. szakaszban leírt általános módszertan alapján a Bizottság megállapította, hogy az egyik exportáló gyártó esetében a belföldi piacon értékesített terméktípusok egyike sem tekinthető reprezentatívnak az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdés értelmében. Ezért ennek az exportáló gyártónak az esetében a rendes értéket valamennyi terméktípus tekintetében számtanilag kellett képezni.

(85) A másik exportáló gyártó esetében a Bizottság megállapította, hogy az Unióba irányuló kivitelre értékesített terméktípusoknak több mint a fele összehasonlítható a szóban forgó terméktípusok reprezentatív belföldi értékesítésével. Ezért az ilyen terméktípusok esetében a rendes érték kiszámításához az általános módszertannak megfelelően a tényleges belföldi eladási árat használták. A többi terméktípus esetében a rendes érték számtanilag képzett érték volt.

3.4.2. Exportár

(86) Az egyik exportáló gyártó az érintett terméket egy független japán kereskedőn keresztül értékesítette az Unióba irányuló exportra. Az exportárat ezért a ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő exportárak alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban. E független kereskedő ellenőrzött adatait használták az export CIF-paritáson vett értékének megállapításához.

(87) A másik exportáló gyártó vele kapcsolatban álló uniós kereskedőkön keresztül értékesítette az érintett terméket. A terméktípusok többségét azonban nem abban az állapotban értékesítették tovább, ahogy importálták, mivel a kapcsolatban álló fél elvégezte a további feldolgozást (felvágást). A Bizottság ezért a feldolgozatlan (nem felvágott) tekercsek exportárát az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint úgy állapította meg, hogy azt az árat, amelyen az importált termék elsőként viszonteladásra került egy független uniós vevő részére, kiigazította az importálás és a viszonteladás között felmerült összes költséggel, többek között az unióbeli feldolgozási költségekkel, a felvágás miatt bekövetkező súlycsökkenéssel, az SGA-költségekkel és a nyereséggel annak érdekében, hogy az árat visszaszámítsa a feldolgozatlan (nem felvágott) tekercsek árára. Más ésszerű referenciaérték hiányában ehhez egy független importőr nyereségszintjét használták.

(88) Azon terméktípusok esetében, amelyeket ugyanabban az állapotban értékesítettek, ahogy egy kapcsolatban álló importőrön keresztül importálták, azaz nem történt további feldolgozás az Unióban, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint úgy állapították meg, hogy azt az árat, amelyen az importált termék elsőként viszonteladásra került egy független uniós vevő részére, kiigazították egy független importőr behozatal és viszonteladás között felmerülő összes költsége, ezen belül SGA-költségei, valamint nyeresége tekintetében.

3.4.3. Összehasonlítás

(89) A Bizottság a rendes értéket és az exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(90) Amennyiben azt a tisztességes összehasonlítás elve megkövetelte, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításokat végeztek a jutalék-, a fuvarozási, a hitel-, a banki, az anyagmozgatási, a rakodási és a csomagolási költségek tekintetében.

(91) Azzal érvelve, hogy szinte valamennyi belföldi értékesítése végfelhasználók részére, míg az Unióba irányuló exportértékesítésének fele kapcsolatban álló vagy független kereskedőknek történik, az exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdés d) pontjának i. alpontja alapján kérelmet nyújtott be a kereskedelmi szint kiigazítására.

(92) A Bizottság megállapította, hogy a kérelmet nem támasztották alá megfelelően. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

3.4.4. Dömpingkülönbözetek

(93) A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban az együttműködő exportáló gyártók esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(94) Az együttműködés szintje magas volt, mivel a vizsgálati időszakban a Japánból az Unióba irányuló teljes kivitel 100 %-át az együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatal tette ki. Ez alapján a Bizottság úgy döntött, hogy az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözetet azon vállalat szintjén határozza meg, amelyiknek a legmagasabb a dömpingkülönbözete.

(95) Az ideiglenes dömpingkülönbözetek - a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve - a következők:

3.5. Oroszországi Föderáció

(96) A vizsgálat feltárta, hogy Oroszországban csak az NLMK csoport gyártja az érintett terméket. A csoport két exportáló gyártója, az OJSC Novolipetsk Steel és a VIZ Steel egyaránt együttműködött. Az uniós piacra irányuló exportértékesítések minden esetben egy kapcsolatban álló svájci kereskedőn keresztül történtek. A belföldi piacon az értékesítés közvetlenül a független feleknek történt.

(97) Mivel a fent említett exportáló gyártók külön-külön szolgáltattak adatokat, a dömpingkülönbözetet minden vállalatra külön számították ki, majd a csoport egészére nézve kiszámították a dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát.

3.5.1. Rendes érték

(98) A Bizottság megállapította, hogy az uniós exportra értékesített legnagyobb terméktípus összehasonlítható az adott terméktípus reprezentatív belföldi értékesítésével, és hogy az említett terméktípus esetében a belföldi értékesítés a rendes kereskedelmi forgalomban történtek. Ezért e terméktípus esetében a rendes érték kiszámításához a fenti 3.1.1. szakaszban leírt általános módszertannak megfelelően a tényleges belföldi eladási árat használták. A többi terméktípus esetében a rendes érték számtanilag képzett érték volt.

(99) Az orosz gyártók olyan mértékben integrált vállalatok, hogy a csoport vállalatai termelik ki és szállítják a vasércet és egyéb nyersanyagokat a csoport azon vállalatainak, amelyek a GOES-termékeket gyártják. Az exportáló gyártócsoport azt állította, hogy nem kell az előállítási költségeket az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően kiigazítani, mivel ezen nyersanyagok belső értékesítése piaci áron történt. A Bizottság ideiglenesen úgy döntött, hogy nem végez kiigazítást, mivel ezeket e nyersanyagokat a csoporton belül hasonló árakon értékesítik, mint a csoporton kívül.

3.5.2. Exportár

(100) Mivel az érintett terméket mindkét exportáló gyártó importőrként eljáró, kapcsolatban álló vállalaton keresztül exportálta az Unióba, az exportárat - az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban - az importált termék független vevők részére történt első unióbeli viszonteladásakor alkalmazott ára alapján állapították meg. Ebben az esetben az árat egy független importőr behozatal és viszonteladás között felmerülő összes költsége, ezen belül SGA-költségei, valamint nyeresége tekintetében kiigazították.

3.5.3. Összehasonlítás

(101) A Bizottság a rendes értéket és a két kapcsolatban álló exportáló gyártó exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(102) Amennyiben azt a tisztességes összehasonlítás elve megkövetelte, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításokat végeztek a szállítási, a biztosítási, a hitelköltségek és a jutalékok tekintetében.

3.5.4. Dömpingkülönbözetek

(103) A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a két kapcsolatban álló exportáló gyártó esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával. Ezután a két kapcsolatban álló exportáló gyártó dömpingkülönbözete alapján kiszámították a dömpingkülönbözeteknek az NLMK csoportra vonatkozó súlyozott átlagát.

(104) Oroszország esetében az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló teljes kivitel 100 %-át az együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatal tette ki. Ez alapján a Bizottság úgy döntött, hogy az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözetet az NLMK csoport szintjén határozza meg.

(105) Az ideiglenes dömpingkülönbözetek - a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve - a következők:

3.6. Amerikai Egyesült Államok

(106) Az egyetlen együttműködő exportáló gyártó egy vele kapcsolatban álló holland kereskedőn keresztül értékesítette az érintett terméket az uniós piacra. A belföldi piacon az értékesítés közvetlenül a független feleknek történt.

3.6.1. Rendes érték

(107) A 3.1.1. szakaszban leírt általános módszertan alapján a Bizottság megállapította, hogy az amerikai együttműködő exportáló gyártó által a belföldi piacon értékesített terméktípusok többsége nem azonos vagy összehasonlítható az exportra értékesített terméktípusokkal, ezért azok nem tekinthetők reprezentatívnak az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdés értelmében. E terméktípusok esetében a rendes érték az általános módszertannak megfelelően számtanilag képzett érték volt. A többi terméktípus esetében a rendes értéket a belföldi árak alapján állapították meg.

3.6.2. Exportár

(108) Az egyetlen együttműködő exportáló gyártó egy vele kapcsolatban álló uniós kereskedőn keresztül exportált az uniós piacra.

(109) A terméktípusok egy kis részét nem abban az állapotban értékesítik tovább, ahogy importálják, mivel további feldolgozást végeznek rajtuk (felvágják őket) az Unióban. Mivel a szóban forgó értékesítések esetében az Unió határán vámkezelt export CIF-paritáson vett értéke a feldolgozatlan (nem felvágott) tekercsek értéke, a Bizottság a feldolgozatlan (nem felvágott) tekercsek exportárát az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint állapította meg.

(110) Ez úgy történt, hogy azt az árat, amelyen az importált termék elsőként viszonteladásra került egy független uniós vevő részére, kiigazította az importálás és a viszonteladás között felmerült összes költséggel, többek között az unióbeli feldolgozási költségekkel, a súlycsökkenéssel, az SGA-költségekkel és a nyereséggel annak érdekében, hogy az árat visszaszámítsa a feldolgozatlan (nem felvágott) tekercsek árára. Más ésszerű referenciaérték hiányában ehhez egy független importőr nyereségszintjét használták.

(111) Azon értékesítések esetében, amelyek nem esnek át további feldolgozáson, az exportárát az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint úgy állapították meg, hogy azt az árat, amelyen az importált termék elsőként viszonteladásra került egy független uniós vevő részére, kiigazították egy független importőr behozatal és viszonteladás között felmerülő összes költsége, ezen belül SGA-költségei, valamint nyeresége tekintetében.

3.6.3. Összehasonlítás

(112) A Bizottság a rendes értéket és az egyetlen exportáló gyártó exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(113) Amennyiben azt a tisztességes összehasonlítás elve megkövetelte, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításokat végeztek a fuvarozási, az anyagmozgatási, a csomagolási, a hitel- és az eladás utáni költségek tekintetében.

3.6.4. Dömpingkülönbözet

(114) A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban az egyetlen exportáló gyártó esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(115) Az együttműködés szintje magas volt. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözetet az egyetlen exportáló gyártó szintjén határozza meg.

(116) Az ideiglenes dömpingkülönbözetek - a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve - a következők:

4. KÁR

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározása

(117) Az Unión belül hat vállalat gyártja az érintett terméket. A panaszból származó információk alapján az Unióban nem gyártja más uniós gyártó az érintett terméket. Ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ez a hat vállalat alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

(118) A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy 340 000 tonna volt. Ezt a számot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló összes információ alapján állította össze, például a panaszostól és az összes ismert uniós gyártótól származó információk alapján. A hat ismert uniós gyártó a hasonló termék uniós össztermelésének 100 %-át képviseli.

4.2. Uniós felhasználás

(119) A Bizottság az uniós felhasználást a) az összes ismert uniós gyártó által és b) az összes harmadik országból az uniós piacra irányuló behozatalok alapján az uniós piacon realizált értékesítésnek az Eurostat jelentése szerinti értéke alapján határozta meg az érintett országok együttműködő gyártói által benyújtott adatokat is figyelembe véve.

(120) Ami Japánt illeti, a figyelembe vett időszak alatt a japán érintett termék Hollandiába irányuló behozatalának nagy részét bizalmas KN-kód alatt jelentették. (4) Ezért az uniós felhasználásra vonatkozó alábbi táblázatban, valamint az import volumenére és értékére vonatkozó egyéb releváns táblázatban tartományok vannak megadva.

(121) Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

(122) A Bizottság az érintett termékkel összefüggő összes tevékenységről szerzett adatokat, és megállapította, hogy a gyártás saját felhasználásra vagy a szabadpiacra történik-e. A Bizottság azt állapította meg, hogy az uniós gyártók termelésének csak egy kis része (az összes felhasználás körülbelül 0,4 %-a) készül saját felhasználásra. Ezt a részt gyakran egyszerűen csak átadták és/vagy transzferáron átadták ugyanazon a vállalaton vagy vállalatcsoporton belül további feldolgozás céljából. Figyelembe véve a kötött piac méretét, az nem érinti a kárt.

(123) 2003 eleje óta példa nélküli mértékben megnőtt a kereslet a transzformátorok iránt, ami ugyanilyen mértékű emelkedéshez vezetett az érintett termék iránti kereslet és az árak vonatkozásában. Ez azt eredményezte, hogy a 2003/2004 gazdasági évtől kezdve mind a transzformátorok, mind a GOES-termékek gyártói jelentősen megnövelték kapacitásukat. A világpiacon (és ezen belül az uniós piacon is) némi idő elteltével, 2011-től pedig egyértelműen jelentősen csökkent a felhasználás, ami a transzformátoripart is sújtja.

(124) A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás mintegy 11 %-kal csökkent. A felhasználás csökkenése elsősorban a kapcsolódó ágazatok, azaz a transzformátorgyártók által támasztott kereslet csökkenésével magyarázható.

4.3. Az érintett országokból érkező behozatal

4.3.1. Az érintett országokból származó behozatal hatásainak összesített értékelése

(125) A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból származó érintett termék behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében összesítve kell-e értékelni.

(126) A Kínából, Japánból, Koreából, Oroszországból és az USA-ból származó behozatal vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözetek mind az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott de minimis küszöbérték fölött voltak.

(127) Az egyes érintett országokból származó behozatal mennyisége az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmében nem volt elhanyagolható.

(128) Az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és a hasonló termék közötti verseny feltételei hasonlóak voltak.

(129) Az importált termékek egymással és az Unióban előállított érintett termékkel versenyeztek, mert valamennyit a végfelhasználók hasonló kategóriáinak értékesítik.

(130) Következésképpen az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében meghatározott összes követelmény teljesült, és az érintett országokból érkező behozatalt összesítve vizsgálták a kár meghatározása céljából.

(131) Mind az amerikai, mind a japán exportáló gyártó vitatta, hogy célszerű-e összesített értékelést végezni. Mindkét vállalat azzal érvelt, hogy a figyelembe vett időszakban csökkent a tőlük érkező behozatal, és hogy nem kínáltak alá az uniós gyártók árainak.

(132) Annak ellenére, hogy a Japánból és az USA-ból származó import csökkent a figyelembe vett időszak során, ez a dömpingelt behozatal is hozzájárult ahhoz, hogy az érintett termék tekintetében árnyomás alakult ki az EU piacán. A behozatal dömpingelt, és termékeik egyértelműen közvetlen versenyben állnak az uniós termékekkel és a többi exportáló gyártó termékeivel. Az öt érintett országból származó behozatal hatásainak összesített értékelésére vonatkozó feltételek továbbra is teljesülnek. A GOES valamennyi típusát, beleértve a japán és az amerikai exportáló gyártók által értékesített típusokat is transzformátormagok gyártásához való felhasználásra értékesítik a felhasználók viszonylag korlátozott, ugyanazon csoportja számára. Ezért a Bizottság ideiglenesen elutasította ezeket az érveket.

4.3.2. Az érintett országokból származó behozatal volumene és piaci részesedése

(133) A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat és az érintett országok együttműködő gyártói által szolgáltatott adatok alapján állapította meg. A behozatal piaci részesedését az Eurostat adatai alapján határozták meg.

(134) Amint azt már korábban említettük, a figyelembe vett időszak alatt a japán érintett termék Hollandiába irányuló behozatalának nagy részét bizalmas KN-kód alatt jelentették. Ezért az érintett országokból érkező behozatalra vonatkozó alábbi táblázatban tartományok vannak megadva.

(135) Az érintett országokból származó, Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

(136) A fenti táblázat azt mutatja, hogy abszolút számokban kifejezve az érintett országokból származó behozatal kismértékben csökkent a figyelembe vett időszak alatt. A figyelembe vett időszakban azonban mintegy három százalékponttal nőtt az Unióba irányuló dömpingelt behozatal teljes piaci részesedése.

4.3.3. Az érintett országokból származó behozatal árai és az áralákínálás

(137) A Bizottság az importárakat az Eurostat és az érintett országok együttműködő gyártói által szolgáltatott adatok alapján állapította meg.

(138) Az érintett országokból származó, Unióba irányuló behozatal súlyozott átlagárai a következőképpen alakultak:

(139) A dömpingelt behozatal átlagára a 2011. évi 1 813 EUR/tonnáról 1 263 EUR/tonnára csökkent a vizsgálati időszak alatt. A figyelembe vett időszak alatt a dömpingelt behozatal átlagos egységára közel 30 %-kal csökkent.

(140) A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

a) a hat uniós gyártó által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti eladási árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlaga; valamint

b) az érintett országok együttműködő gyártóinak az uniós piacon, az első független vevő számára értékesített behozatalainak terméktípusonkénti, megfelelő súlyozott átlagára, amelyet költség, biztosítás, fuvardíj figyelembevételével (CIF-paritás alapján) állapítottak meg és megfelelőképpen kiigazítottak a behozatal utáni költségek tekintetében.

(141) Az árakat - a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az engedmények és a visszatérítések levonása után és az adatokat szükség esetén kiigazítva - terméktípusonként hasonlították össze. Az összehasonlítás eredményét az uniós gyártók vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki.

(142) Az árak csökkenése ellenére az exportáló gyártók általában nem kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak. Általánosságban elmondható, hogy az uniós gazdasági ágazat árai hasonlóak vagy kissé magasabbak voltak. Az összehasonlítás eredménye azt mutatta, hogy általában nem történik alákínálás. Csak egy japán exportáló gyártó esetében állapították meg, hogy 0,50 %-kal alákínál az uniós gazdasági ágazat árainak.

(143) Az áralákínálás hiánya azonban nem jelenti azt, hogy az exportárak nem okozhattak kárt. Az uniós gazdasági ágazat árai az alacsony árú, dömpingelt behozatal okozta súlyos árerózió eredményeként alakultak ki. A világpiacon a 2003-2010-es évek virágzása nyomán kialakult többletkapacitás következtében intenzív árverseny kezdődött az uniós gyártók és az exportáló gyártók között a figyelembe vett időszak alatt.

(144) Különösen az uniós piacon érvényesültek agresszív árstratégiák, amelyeket az exportáló gyártók a következő okok miatt hosszabb ideig képesek alkalmazni, mint az uniós gyártók: egyrészt az exportáló gyártók piaci részesedése a hazai piacon sokkal nagyobb, mint az uniós gyártók piaci részesedése az Unióban. Az uniós piac nyitott piac, míg az érintett országok exportáló gyártóinak belföldi piacaira - a fenti 3.3.1. Analóg ország szakaszban említettek szerint - más versenytársak, többek között az uniós gyártók nem tudnak könnyedén bejutni. Másrészt a legtöbb exportáló gyártó nagy nyereséget ér el a hazai piacain, ami kényelmes mértékű árrést biztosít számukra ahhoz, hogy az uniós piacon dömpingáron vagy akár veszteséggel értékesítsenek. Különösen a japán és az amerikai exportáló gyártók értékesítenek veszteséggel az uniós piacon. A figyelembe vett időszakban az uniós gyártók mind az uniós piacon, mind az EU-n kívül veszteségesek voltak.

(145) Ilyen körülmények között nem az a döntő kérdés, hogy az exportáló gyártók az uniós gazdasági ágazat már eleve veszteséges árai alatt értékesítenek-e, vagy sem. A kár megállapítása szempontjából sokkal inkább az bír döntő jelentőséggel, hogy az uniós gyártóknak az eladási áraikra nehezedő súlyos árnyomás miatt nem volt más választásuk, mint hogy a költségeik alatti áron értékesítsenek annak érdekében, hogy megvédjék piaci részesedésüket, és gazdaságos termelési szintet tartsanak fenn.

(146) Az orosz exportáló gyártó azt állította, hogy a szóban forgó exportáló gyártó által előállított és értékesített érintett termék és az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék közötti minőségbeli különbségek tekintetében kiigazítást kell alkalmazni. Ennek az állításnak az az alapja, hogy ugyanazon típus esetében a szóban forgó exportáló gyártó által előállított érintett termék minősége jóval elmarad az uniós gazdasági ágazat által előállított termékek minőségétől.

(147) Ezt az állítást nem támasztották alá, és nem állt rendelkezésre arra vonatkozó bizonyíték, hogy ugyanazon terméktípus esetében minőségbeli különbség lenne az orosz export és az uniós termelés között. A Bizottság ezért az állítást ideiglenesen elutasította. Mindazonáltal a terméktípusok tisztességes összehasonlítása érdekében a Bizottság ideiglenesen elfogadta, hogy a "másodosztályú" és "harmadosztályú" orosz érintett termékeket nem lehet összehasonlítani az uniós gazdasági ágazat "első- és másodosztályú" termékeivel.

(148) Egy másik állítás a kereskedelem szintjére vonatkozott. Azzal is érveltek, hogy a kereskedelem szintjére vonatkozó különbség kiigazítást tesz szükségessé, mivel az NLMK kizárólag kereskedőn keresztül értékesít, míg az uniós vállalatok közvetlenül a végfelhasználók számára is értékesítenek. A Bizottság azonban ideiglenesen ezt az állítást is elutasította, mivel a vizsgálat nem bizonyította, hogy ennek a kereskedelem szintjében mutatkozó különbségnek hatása lett volna az árakra. Közelebbről vizsgálva nem bizonyították, hogy következetes és határozott árkülönbségek érvényesülnének a fenti kereskedelmi szintek között.

4.4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.4.1. Általános megjegyzések

(149) A dömpingelt import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A kár meghatározása során a Bizottság nem tett különbséget a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között, mivel az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az ismert uniós gyártók alkotják az uniós gazdasági ágazatot. A kármutatókat a Bizottság az összes ismert uniós gyártó által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok és a panaszos által szolgáltatott adatok alapján értékelte.

4.4.1.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(150) A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

(151) A figyelembe vett teljes időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 17,2 %-kal esett vissza.

(152) A jelentett, kapacitásra vonatkozó számadatok a technikai kapacitásra vonatkoznak, amelynek értelmében - az iparág által szokványosnak tekintett - kiigazításokat, így az üzemeltetés indítását, a karbantartást, a szűk keresztmetszeteket és egyéb szokásos leállásokat figyelembe vették. A figyelembe vett időszak során a kapacitás kismértékben nőtt.

(153) A figyelembe vett időszak alatt egyes uniós gyártók beruházásokat hajtottak végre a meglévő gyártóberendezések korszerűsítésére annak érdekében, hogy nagyobb arányban gyártsanak nagy permeabilitású típusokat, mint hagyományos típusokat. Ez azonban a figyelembe vett időszak során nem volt hatással a termelési kapacitásra.

(154) A kapacitáskihasználás mértékének csökkenése a termelési kapacitás enyhe növekedésének és a termelési volumen visszaesésének együttes eredménye. Ez a csökkenés 15 százalékpontot tett ki a figyelembe vett időszak során.

4.4.1.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés

(155) Ami Japánt illeti, a figyelembe vett időszak alatt a japán érintett termék Hollandiába irányuló behozatalának nagy részét bizalmas KN-kód alatt jelentették. Ezért az értékesítési volumenre és a piaci részesedésre vonatkozó alábbi táblázatban tartományok vannak megadva.

(156) A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

(157) A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált értékesítési volumene 11,4 %-kal csökkent a 2011. évi 189 000-204 000 tonnáról 167 000-182 000 tonnára a vizsgálati időszakban. Ez a csökkenés már a figyelembe vett időszak előtt megkezdődött, mivel az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2010-ben még 210 693 tonna volt.

(158) A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése enyhén csökkent: 51,7 %-58,4 %-ról 51,1 %-57,6 %-ra. Egyébként ez a csökkenés is már a figyelembe vett időszak előtt megkezdődött, mivel az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2010-ben még 60,6 % volt. A piaci részesedés e csökkenése időben egybeesett a felhasználás csökkenésével, de az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene nagyobb mértékben csökkent, mint felhasználás. Ezen túlmenően az exportáló gyártók által okozott folyamatos árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat a piaci részesedése további csökkenésének elkerülése érdekében az eladási árai csökkentésére kényszerült.

4.4.1.3. Növekedés

(159) A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás mintegy 11 %-kal, míg az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon 11,4 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése tehát kismértékben csökkent, szemben az érintett országokból származó behozatal piaci részesedésével, amely némileg növekedett a figyelembe vett időszak során.

4.4.1.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(160) A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

(161) A termelés csökkentése érdekében hozott döntések következtében az uniós gazdasági ágazatban jelentősen csökkent a foglalkoztatás szintje a figyelembe vett időszak alatt. Ennek következtében 9 %-kal csökkent a munkaerő a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós gazdasági ágazat munkaerejének teljesítmény/fő/évben mért termelékenysége lassabb ütemben csökkent, mint a tényleges termelés. Ez a mutató azonban nem tekinthető releváns tényezőnek annak megállapításakor, hogy az uniós gazdasági ágazat hatékony-e, különösen azért, mert az uniós gazdasági ágazat arányában több nagy permeabilitású terméktípusokat gyártott a figyelembe vett időszak alatt. Valójában az érintett termék nagy permeabilitású típusainak előállításához vékonyabb és ezért kevesebb anyag szükséges, annak ellenére, hogy az érintett termék e típusai előállítása több költséggel jár.

4.4.1.5. A dömpingkülönbözet nagysága és felépülés a korábbi dömping hatása alól

(162) Valamennyi dömpingkülönbözet lényegesen meghaladta a minimális szintet. Figyelembe véve az érintett országokból származó behozatal volumenét és árait, a ténylegesen magas dömpingkülönbözetek mértékének uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem volt elhanyagolható.

(163) Bár Oroszországgal szemben a 2005-2008 közötti időszakban, az USA-val szemben pedig a 2005-2010 közötti időszakban hatályban voltak intézkedések, az EU-ban jelenleg nincsenek hatályban kereskedelmi védintézkedések e termékkel szemben. Ezért nem álltak rendelkezésre friss adatok a lehetséges korábbi dömping hatásainak felméréséhez.

4.4.1.6. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(164) Az uniós gyártók által független uniós vevőknek felszámított eladási egységárak súlyozott átlaga a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

(165) A fenti táblázat az egységenkénti uniós eladási ár alakulását mutatja be az annak megfelelő előállítási költséggel összevetve; ennek nagy részét az alapanyag teszi ki, azaz az előállítás összköltség átlagosan mintegy 50-58 %-át a melegen hengerelt tekercsek adták a figyelembe vett időszak alatt. A táblázat az uniós gazdasági ágazat eladási árainak jelentős mértékű erózióját tükrözi. A figyelembe vett időszak alatt az eladási árak átlagosan nagyobb mértékben csökkentek, mint a hozzájuk kapcsolódó költségek. Ezenfelül a figyelembe vett időszak alatt - a 2011-es év kivételével - az eladási árak átlagosan alacsonyabbak voltak, mint a termelési egységköltség. Ez jelentős veszteségeket okozott az uniós gyártók számára, és ez a helyzet egy olyan időszakkal esett egybe, amikor a dömpingelt behozatal átlagos eladási árai jelentősen csökkentek, és így folyamatos nyomást gyakoroltak az uniós gyártókra. Az uniós gyártók piaci részesedésük megtartására törekedve arra kényszerültek, hogy jelentősen csökkentsék eladási áraikat.

4.4.1.7. Munkaerőköltségek

(166) Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

(167) A figyelembe vett időszak alatt az egy munkavállalóra jutó átlagbér enyhén emelkedett, de ez a növekedés még mindig alacsonyabb volt, mint a bérek össznövekedése az Unióban. Ahogy az a (161) preambulumbekezdésben is szerepel, a foglalkoztatás mértéke csökkent.

4.4.1.8. Készletek

(168) Az uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

(169) A figyelembe vett időszakban a zárókészletek szintje viszonylag stabil maradt. Az uniós gazdasági ágazat a hasonló termék legtöbb típusát a felhasználók kifejezett rendelésére gyártja. A készletek ezért nem tekinthetők jelentős kármutatónak az ágazat számára.

4.4.1.9. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(170) Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

(171) A Bizottság az uniós gyártók jövedelmezőségét oly módon állapította meg, hogy a hasonló termék független uniós vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó veszteséget az értékesítési árbevétel százalékos arányában fejezte ki. Amint az a (164) preambulumbekezdésben szereplő táblázatból látható, az uniós független vevőknek felszámított eladási egységár 26,5 %-kal csökkent a dömpingelt behozatal által gyakorolt árnyomás miatt. Ezenkívül míg 2011-ben az uniós gyártók közel nullszaldós eredményt értek el, 2012-ben és 2013-ban már olyan mértékben súlyosbodott a veszteség, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a költségek optimalizálására tett kísérletei - többek között a bejelentett munkaerő-csökkentések és az átmeneti munkarend - ellenére mintegy - 22 %-ot ért el a vizsgálati időszak alatt.

(172) A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a jövedelmezőséghez hasonló csökkenő tendenciát mutatott, és negatívvá és fenntarthatatlanná vált.

(173) A figyelembe vett időszakban elszenvedett veszteségek ellenére a beruházások összege a figyelembe vett időszak minden évében 23 millió EUR felett maradt. Ezek a beruházások elsősorban a gépek és berendezések továbbfejlesztésére irányultak az érintett termék nagy permeabilitású típusainak előállításához.

(174) A beruházások megtérülése elvben a beruházások nettó könyv szerinti értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Az elszenvedett veszteségek miatt a befektetések megtérülése negatív volt a figyelembe vett időszak alatt. Valójában ugyanazt a csökkenő tendenciát követte, mint a jövedelmezőség. A figyelembe vett időszak alatt felmerült veszteségek a tőkebevonási képességet is érintették. Például az egyik uniós gyártó 2015-re halasztott egy, a GOES-termékek nagy permeabilitású típusainak kifejlesztésére irányuló jelentős beruházást.

4.5. A kárra vonatkozó következtetés

(175) Annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt konkrét intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a költségek csökkentésével és a gyártási költségek szigorú kézbentartásával, többek között a bejelentett munkaerő-csökkentések és az átmeneti munkarend révén javítsa a hatékonyságot, a figyelembe vett időszak során jelentősen romlott az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete: a veszteség a 2011. évi - 0,8 %-ról - 22,3 %-ra nőtt a vizsgálati időszak alatt. Ezenfelül a nyereség 2010-hez viszonyított csökkenése még ennél is drámaibb volt, hiszen az uniós gazdasági ágazat a 2010. évben még 14 %-os nyereséget tudott elérni.

(176) Ezenfelül az uniós piaci értékesítési volumene 11,4 %-kal, az eladási egységárak 26,5 %-kal, a termelés 17,2 %-kal, a termelési kapacitáskihasználás pedig 15 %-kal csökkent. Továbbá a foglalkoztatottság 9 %-kal esett vissza. Ennek következtében a veszteség olyan mértékű vált, amely többé nem tartható fenn.

(177) A jelen ügy konkrét körülményei között, amikoris az exportáló termelők általában nem kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá, a kár megállapítása szempontjából sokkal inkább az bír döntő jelentőséggel, hogy az uniós gyártók arra kényszerültek, hogy a költségek alatti árakon értékesítsenek, mivel az exportáló gyártók jelentős része nemcsak hogy dömpingelt árakon, de ráadásul a költségek alatti árakon értékesítettek, és ezáltal jelentős nyomást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat eladási áraira.

(178) A figyelembe vett időszak alatt a fent említett tényezők következtében elszenvedett veszteségek miatt az olyan egyéb mutatók, mint például a pénzforgalom vagy a beruházások megtérülése ugyanazt a csökkenő tendenciát követték, mint a jövedelmezőség.

(179) A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat ezen szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett fő kármutatók szerint.

5. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(180) Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően azt is megvizsgálta, hogy más ismert tényezők ezzel egy időben okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országokból származó dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák. Ezen tényezők az alábbiak: a gazdasági válság és a kereslet csökkenése, az uniós termelők nem kellő versenyképessége, a harmadik országokból történő behozatal, az uniós gyártók exportteljesítménye, valamint az európai acélipar "állítólagos kapacitásfeleslege".

5.1. A dömpingelt behozatal hatása

(181) Az exportáló gyártók átlagos eladási ára a 2011. évi 1 813 EUR/tonnáról 1 263 EUR/tonnára csökkent a vizsgálati időszak alatt. A figyelembe vett időszak alatt folyamatosan csökkentve eladási egységáraikat az érintett országokból származó gyártók növelni tudták piaci részesedésüket (a 2011. évi 40,2 %-46,9 %-ról 41,8 %-48,3 %-ra a vizsgálati időszakban). Az árcsökkenés következtében intenzív árverseny kezdődött az uniós gyártók és az exportáló gyártók között a figyelembe vett időszak alatt.

(182) Az érintett országok exportáló gyártói árainak a figyelembe vett időszak során tapasztalt jelentős - igen gyakran a költségek alatti szintre való -csökkenése kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Az uniós gyártóknak nem volt más választásuk, mint hogy elkezdjék csökkenteni az áraikat és veszteséggel értékesíteni annak érdekében, hogy fenntartsanak egy bizonyos szintű értékesítési volument és piaci részesedést. Ennek azonban hátrányos hatása volt az ágazat jövedelmezőségére, amely negatívvá vált, és a vizsgálati időszak alatt elérte a fenntarthatatlan - 22,3 %-os szintet. Egyértelmű, hogy ha az uniós gazdasági ágazat nem csökkentette volna az árakat a termelési költség alá, akkor nagyon hamar veszített volna piaci részesedéséből, és arra kényszerült volna, hogy csökkentse termelését és gyártó létesítményeket állítson le.

(183) Tekintettel az egyértelműen megállapított időbeli egybeesésre egyfelől a dömpingelt behozatalnak a folyamatosan csökkenő árak melletti folytatódása, másfelől az uniós gazdasági ágazat veszteséges helyzetbe torkolló, az értékesítési volumen csökkenése és az árerózió között, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingelt behozatal okolható az uniós gazdasági ágazat kárának létrejöttéért. Még ha nincs is folyamatos áralákínálás, olyan agresszív árképzés folyik elsősorban az uniós piacon, amelyet hosszú távon csak az exportáló gyártók tudnak fenntartani. Ez azért van így, mert az uniós gyártókkal ellentétben elvben nagyon jó nyereséget érnek el a belföldi piacon, ahol nagyon nagy piaci részesedéssel rendelkeznek.

5.2. Az egyéb tényezők hatásai

5.2.1. A gazdasági válság

(184) A gazdasági válság hatására a figyelembe vett időszak során az EU-ban csökkent a kereslet, amit az értékesítési árak csökkenése követett. Míg azonban a válság világszinten érintette a GOES-termékek piacát, figyelemre méltó, hogy az exportáló gyártók nem szenvedtek hasonló kárt a belföldi piacokon. Ennek alátámasztására az USTR (5) megállapította (4491. sz. kiadvány, 2014. szeptember, VII. rész: Konklúzió, 36. oldal), hogy az amerikai gazdasági ágazat jelenleg nem szenved jelentős kár miatt. Ezenkívül a japán, orosz és koreai gyártók néha jelentős nyereséggel értékesítettek a hazai piacaikon.

(185) Ideiglenesen megállapítható, hogy nem a gazdasági válság az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár kiváltó oka, és a válság nem érvényteleníti az ok-okozati összefüggést a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között.

5.2.2. Az uniós gyártók nem elég versenyképesek

(186) Néhány érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gyártók nem elég versenyképesek a viszonylag magasabb nyersanyag-, energia- (elsősorban villamosenergia-) és munkaerőköltségek miatt.

(187) Lehetséges, hogy az uniós gyártók komparatív hátrányban lennének, ha a nyersanyag- és villamosenergia-költségeiket összehasonlítanák például egyes orosz vagy amerikai exportáló gyártók költségeivel.

(188) Ezek az érvek azonban nem adnak kielégítő magyarázatot arra, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakot megelőző években miért volt képes nyereséget elérni, lévén, hogy ez a költség tekintetében fennálló komparatív hátrány nagy valószínűséggel a korábbi időszakban is létezett. Emellett az uniós gazdasági ágazat 2011-től költségmegtakarítást ért el, ami a munkaerőköltség és a termelési egységköltség csökkenéséhez vezetett. Ezt az állítást ezért a Bizottság ideiglenesen elutasítja.

5.2.3. Harmadik országokból származó behozatal

(189) Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

(190) Az Unió összes importjának túlnyomó többségét az érintett országokból érkező behozatal alkotja. A figyelembe vett időszak alatt az egyéb behozatal 63,8 %-kal csökkent. Figyelembe véve a behozatal volumenének (1 891 tonna) és a piaci részesedésnek (0,6 %) a vizsgálati időszak végére kialakult alacsony szintjét, semmi nem enged arra következtetni, hogy az egyéb behozatal okoz kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

5.2.4. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(191) Az uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

(192) Az uniós gyártók független vevőknek történő exportértékesítése (volumenben) a figyelembe vett időszakban 22,7 %-kal csökkent. Az uniós gyártók arra kényszerültek, hogy csökkentsék exportáraikat ahhoz, hogy továbbra is versenyezni tudjanak a többi gyártóval a harmadik országok piacain. Azonban az exportvolumen a vizsgálati időszak végén a teljes termelés 45,6 %-át tette ki, míg 2011-ben ez az arány még 48,9 % volt, ami egy viszonylag rövid idő alatt bekövetkezett 3,3 százalékpontos csökkenésnek felel meg.

(193) Eszerint az uniós gyártók exportteljesítménye is hozzájárult a kárhoz, de nem olyan mértékben, hogy megszüntette volna az ok-okozati összefüggést a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között, mégpedig a következő okok miatt. Egyrészt az uniós gyártók által az uniós piacon felszámított eladási egységárhoz (1 235 EUR/tonna) képest az exportpiacokon felszámított alacsonyabb eladási egységárat (1 139 EUR/tonna) annak tudatában kell értékelni, hogy nagy arányban foglalja magában az uniós gyártók másodosztályú GOES-termékeit, amelyeket elsősorban exportálnak, mégpedig az első osztályú GOES-termékeknél alacsonyabb áron. Másrészt az exportvolumenhez (155 239 tonna) képest az EU-n belül értékesítés volumene (172 410 tonna) képviselte az uniós gyártók eladásainak nagyobb részét. Harmadrészt a exportteljesítmény romlása azzal is összefügg, hogy az Unió jelentős kereskedelmi partnereinek számító érintett országok piacai meglehetősen zárt piacok, amelyekre nehéz bejutni. Ezzel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének magas szintjét sikerült megóvni. Ami azt illeti, ha az exportértékesítéseket nem sikerült volna ilyen magas szinten tartani, akkor a dömpingelt behozatal által kifejtett erőteljes árnyomás mellett a méretgazdaságossági veszteség, illetve az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltségére kifejtett hatás még nagyobb mértéket ért volna el.

5.2.5. Az európai acélipar kapacitásfeleslege

(194) Néhány érdekelt fél azt állította, hogy nem az érintett országokból származó behozatal, hanem az uniós acélipar olyan szerkezeti problémái, mint például a kapacitásfelesleg okozott kárt a vertikálisan integrált acélgyártókból álló uniós gazdasági ágazatnak.

(195) Azonban e tényező negatív hatása nem tulajdonítható az uniós GOES-gyártóknak. Miként a kárelemzés is mutatta, az uniós gyártók konkrét lépéseket tettek a hatékonyság javítása érdekében: például a termelési volument 70 482 tonnával csökkentették (- 17,2 %), a munkavállalók száma 251 teljes munkaidős egyenértékkel zsugorodott (- 9 %), és az egységköltség is 11 %-kal mérséklődött.

(196) Továbbá az érintett termék hagyományos típusai tekintetében nincs jelentős kapacitásfelesleg az uniós piacon. Ezenkívül mivel az uniós gyártók kisebb vasveszteségű termékösszetételre fognak átállni, az érintett termék hagyományos típusainak előállítására használt kapacitás tovább fog csökkenni.

(197) A vizsgálat eddig nem tárt fel olyan strukturális problémákat az Unión belül, amelyeket a kár okának lehetne tekinteni. Az uniós gazdasági ágazat számára inkább az jelenti a problémát, hogy a Japánból, Koreából, az USA-ból és Kínából származó dömpingelt behozatal miatt az uniós termelők a folyamatosan csökkenő árak mellett nem képesek többet előállítani (és értékesíteni) az érintett termék nagy permeabilitású típusaiból. Emellett az uniós gyártók az érintett termék hagyományos típusai tekintetében ellátási egyensúlyhiánnyal is kénytelenek szembenézni az Oroszországból származó dömpingelt behozatal miatt, amely szintén lenyomja az érintett termék e típusának árait. Ebből az következik, hogy az állítólagos kapacitásfelesleg, ha van is ilyen, inkább a dömpingelt behozatal következménye, nem pedig az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár oka.

5.2.6. Az Oroszországból származó behozatal hagyományos minőségű termékeket foglal magában

(198) Az orosz exportáló csoport azzal érvelt, hogy a kár kizárólag a kiemelkedő minőségű termékeket érinti, a GOES-termékek állítólag mind a termelés, mind az értékesítés tekintetében fenntartható hagyományos ágazatát azonban nem. Ezért ebben az ügyben az Oroszországból származó export nem tekinthető a kár állítólagos okának.

(199) Azonban valamennyi uniós gyártó - köztük azok is, amelyek kizárólag hagyományos GOES-termékeket állítanak elő - jelentős kárt szenvedett a termelési volumen, az értékesítési volumen, a piaci részesedés, az eladási árak és a nyereségesség tekintetében. Ez egyértelművé tette, hogy ez az állítás nem megalapozott.

5.3. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(200) Ideiglenesen megállapítást nyert, hogy okozati összefüggés áll fenn az uniós gyártók által elszenvedett kár és az érintett országokból származó dömpingelt behozatal között. Egyértelmű időbeli egybeesés volt közelebbről a dömpingelt behozatal árszintjének meredek zuhanása és az Unió teljesítményének visszaesése között. Az uniós gazdasági ágazat 2011-ben próbálta fenntartani árszintjét, de később nem volt más választása, mint hogy piaci részesedésének fenntartása vagy legalább e piaci részesedés további zsugorodásának elkerülése érdekében kövesse a dömpingelt behozatal által diktált árszintet. Ez olyan veszteséges helyzetet teremtett, amely már nem fenntartható.

(201) A Bizottság megkülönböztette és szétválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait. A Bizottság ideiglenesen úgy ítélte meg, hogy a többi tekintetbe vett tényező, mint például a gazdasági válság, az uniós gazdasági ágazat állítólag elégtelen versenyképessége, a harmadik országokból származó behozatal, az uniós gyártók exportteljesítménye vagy az uniós gazdasági ágazat kapacitásfeleslege még az esetleges együttes hatásukat tekintetbe véve sem szünteti meg a fent megállapított ok-okozati összefüggést. A felhasználás csökkenése, valamint az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye is hozzájárulhatott valamelyest a kárhoz, de ha a dömpingelt behozatal árai nem csökkentek volna folyamatosan, biztosan nem érintették volna ilyen mértékben az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Különösen az eladási árak nem estek volna vissza ilyen alacsony szintre.

(202) A fentiek alapján a Bizottság e szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt az érintett országokból származó dömpingelt behozatal okozta, és a többi tényező - akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva - nem befolyásolta ezt az okozati összefüggést.

6. AZ UNIÓS ÉRDEK

(203) Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy - bár kimutatható volt a dömping káros hatása - jelen esetben az intézkedések elfogadása biztosan nem sértené-e az uniós érdeket. Az uniós érdek meghatározása az összes különböző érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit, valamint az érintett termékhez fűződő közérdeket is, amely a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) (a továbbiakban: a környezetbarát tervezésről szóló irányelv) testesül meg.

6.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(204) Az uniós gazdasági ágazat az Unió különböző tagállamaiban található (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Cseh Köztársaság, Lengyelország és Svédország), és több mint 2 500 főt foglalkoztat közvetlenül az érintett termékkel összefüggésben.

(205) A vizsgálat során valamennyi ismert gyártó együttműködött. Az ismert gyártók egyike sem ellenezte a vizsgálat megindítását. Miként a kármutatók fenti elemzéséből kiderült, a teljes uniós gazdasági ágazatot sújtotta a helyzet romlása és negatívan érintette a dömpingelt behozatal.

(206) Az ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése várhatóan visszaállítja a tisztességes kereskedelmi feltételeket az uniós piacon, véget vet az áreróziónak, és lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön a dömping hatásaiból. Mindezek következtében az uniós gazdasági ágazat nyereségessége javulna, és megközelítené az ebben a tőkeigényes ágazatban szükséges szintet. Az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Emlékeztetni kell arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt valamennyi kármutató kedvezőtlen tendenciát mutatott. Különösen az összes ismert uniós gyártó pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó kármutatók, így a nyereségesség és a pénzforgalom alakult nagyon kedvezőtlenül. Ennélfogva fontos visszaállítani az árakat egy nem dömpingelt vagy legalább kárt nem okozó szintre ahhoz, hogy a különféle gyártók mindegyike tisztességes kereskedelmi körülmények között tudjon működni az uniós piacon. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete intézkedések hiányában tovább romlana.

(207) Ennek megfelelően a Bizottság azt az ideiglenes következtetést vonja le, hogy a dömpingellenes vámok kivetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná. A dömpingellenes intézkedések bevezetése lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön az azonosított, kárt okozó dömping hatásaiból.

6.2. A független importőrök érdeke

(208) A független importőrök esetében nem volt szükség mintavételre, mivel csak két független importőr jelentkezett, és a kitöltött kérdőívet benyújtva teljes mértékben együttműködtek a vizsgálat során.

(209) Az első független importőr esetében az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységei a teljes forgalmának csaknem 100 %-át képviselték, míg a másik független importőr esetében a teljes forgalmának csak egy igen kis részét. Mindkettő kifogásolta a dömpingellenes intézkedések esetleges bevezetését, mivel álláspontjuk szerint ez az érintett termék behozatalának megszűnéséhez vezethetne.

(210) Az első független importőr a vizsgálati időszakot követően beszüntette tevékenységét. Ez a független importőr nem csupán teljes tekercseket értékesített közvetlenül az uniós vevőknek, hanem az uniós vevőknek való feladás előtt le is szélezte és fel is vágta azokat.

(211) A másik importőr csak kis mennyiségben importálta az érintett terméket, amely a forgalmának csupán kis részét képviselte. Ezek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy mivel az érintett termék az importőr teljes forgalmának csak korlátozott részét teszi ki, az intézkedések bevezetése nem jár jelentős negatív hatással ennek az uniós importőrnek az érdekeire.

(212) A fentieket figyelembe véve a Bizottság ideiglenesen megállapítja, hogy az intézkedések bevezetése nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást az uniós importőrök érdekeire.

6.3. A felhasználók érdeke

6.3.1. Bevezetés

(213) Az érintett terméket hálózati és elosztótranszformátorok gyártása során a mag anyagaként használják. A transzformátorgyártók régóta fennálló iparágat alkotnak Európában, amely hagyományosan a nagy energiaszolgáltatókat látja el. A transzformátoripar általában olyan nagy ipari csoportokhoz tartozik, amelyek világszerte jelen vannak. Néhány kisebb független vállalat is működik azonban a piacon, ezek közül néhány olyan réspiacon, mint például a magvágás.

(214) Az érintett termék jelentős költségelemnek számít a felhasználók számára. Az összegyűjtött adatok alapján az érintett termék mint alapanyag a transzformátorgyártás összköltségének átlagosan 6-13 %-át teszi ki. Ez bizonyos kivételes esetekben még magasabb is lehet az érintett termék gyártói és a transzformátorgyártók közé beékelődő, korlátozott számú közvetítő vállalat miatt. Az említett közvetítő vállalkozások tevékenysége arra korlátozódott, hogy a transzformátorgyártók tekercsekre vonatkozó előírásai alapján elvégezzék hosszirányban a megfelelő szélességre vágást és lemezeket vágjanak és/vagy összeállítsák a magokat a transzformátorokhoz.

(215) Néhány felhasználó azt állította, hogy az exportáló gyártók termékei a vasveszteség és a zajszint tekintetében jobb minőségűek. Azt állították továbbá, hogy az intézkedések bevezetése esetén az uniós gazdasági ágazatnak nem lenne elegendő kapacitása arra, hogy ellássa a felhasználóipart különösen nagy permeabilitású típusokkal, és ez ellátási hiányhoz vezetne.

(216) Azzal is érveltek, hogy az érintett országokból származó behozatal szükséges ahhoz, hogy a GOES-termékeket importáló és felhasználó vállalatok erősebb tárgyalási pozícióba kerüljenek. Azt állították, hogy mindezek következtében az intézkedések bevezetése rontaná a versenyképességüket az Unión kívül található transzformátorgyártókkal szemben, már csak azért is, mert az intézkedések bevezetése jelentős áremelkedést eredményezne. Egy ilyen áremelkedés a megrendelések számának és az Unió piaci részesedésének csökkenéséhez vezetne, és esetleg olyan döntéshez, hogy termelésüket az Unión kívülre helyezik át.

(217) E két fő érv értékeléséhez a Bizottság figyelembe vette a következő piaci struktúrát. Világszerte csak 16 jelentős gyártó állítja elő az érintett terméket. Két-két gyártó van Japánban és az USA-ban, egy-egy Oroszországban és Koreában, négy Kínában és hat az Unióban (ebből öt acélmű és egy vágóközpont). Az Unió piacán van tehát a legtöbb gyártó. A japán és az amerikai gyártók elosztó hálózata különösen jól szervezett az uniós piacon, mivel saját szolgáltató központjaik és/vagy kapcsolatban álló importőreik vannak az Unióban. Továbbá úgy tűnik, hogy e 16 gyártó közül nem mindegyik képes az érintett termék egyes nagy permeabilitású típusait szállítani. Az érintett termék egyes nagy permeabilitású típusait előállító gyártók az Unióban, az USA-ban, Japánban, Koreában és Kínában találhatók.

(218) Ami a felhasználók helyzetét illeti, a vizsgálat kimutatta, hogy az együttműködő felhasználók, akik a GOES-termékek érintett országokból származó behozatalának 40 %-át veszik fel, a vizsgálati időszak alatt 48 %-ban az érintett országok gyártóitól, 52 %-ban pedig uniós gyártóktól vásároltak.

6.3.2. Ellátási hiány és minőségbeli különbségek

(219) A felhasználók azon állításával összefüggésben, miszerint az intézkedések bevezetése az érintett termék ellátási hiányához vezetne, a Bizottság megjegyzi, hogy a dömpingellenes vám célja nem az, hogy lezárja az uniós piacot a behozatal elől, hanem az, hogy a dömping káros hatásait megszüntetve helyreállítsa a tisztességes kereskedelmet. Ennélfogva nem az érintett országokból származó behozatal megszűnése várható, hanem a behozatal nem dömpingelt vagy legalább kárt nem okozó árakon való folytatódása.

(220) Az érintett termék minőségét illetően a GOES-termékek és a transzformátorok ágazatában az egyik japán gyártó termékét tekintik referenciának. Két uniós gyártó azonban közismerten képes előállítani az érintett termék bizonyos olyan minőségű típusait, amelyeknek alacsony a vasvesztesége. Emellett most már felzárkóznak más uniós termelők is, amelyek úgy határoztak, hogy nagyobb arányban kezdenek nagy permeabilitású terméktípusokat gyártani, mint hagyományos terméktípusokat, többek között az 548/2014/EU bizottsági rendelet (7) (a továbbiakban: a környezetbarát tervezésről szóló rendelet) (lásd lentebb) végrehajtása első szakaszának eredményeként.

(221) A dömpingellenes vámok kivetése hiányában - figyelembe véve a 2011 óta halmozottan felmerült veszteséget - bizonytalanná válna, hogy az uniós gazdasági ágazat képes lenne-e tovább fejleszteni a GOES-termékek nagy permeabilitású típusait, amelyek szükségesek az 548/2014/EU rendelet végrehajtásának 1. szakaszához.

(222) Tekintettel az uniós gyártók szabad termelési kapacitására és folyamatban lévő stratégiájukra, miszerint a közeljövőben nagyobb arányban fognak nagy permeabilitású típusokat gyártani, mint hagyományos típusokat, nem valószínűsíthető, hogy az uniós gazdasági ágazatnak ne lenne elegendő kapacitása arra, hogy ellássa a felhasználóipart különösen bizonyos nagy permeabilitású típusokkal. E tekintetben az uniós gyártók úgy becsülik, hogy a 2015. évben 144 000 tonna nagy permeabilitású típusokat lennének képesek előállítani.

(223) Ezeket a becsléseket vitatja az egyik felhasználó, amelyik azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat csak 90 000 tonna nagy permeabilitású típusokat lenne képes előállítani a 2015. évben. Az állítást alátámasztó további bizonyítékok hiányában a Bizottság nem tudta ellenőrizni az állítás megalapozottságát. Azonban még ha a jövőben beigazolódnának is a felhasználó becslései, miszerint az uniós gyártók kapacitása nem lesz képes kielégíteni a nagy permeabilitású típusok iránti uniós keresletet, ez önmagában nem lenne meghatározó. Az uniós érdek vizsgálata nem követeli meg, hogy az uniós keresletet teljes egészében az uniós termelés elégítse ki. A dömpingellenes vám célja mindenképpen az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása az uniós piacon. Így az érintett országokból származó behozatal várhatóan továbbra is elláthatja az uniós piacot, de tisztességes árakon. Ezért a Bizottság ideiglenesen megállapította: nem valószínűsíthető bizonyítottan, hogy az intézkedések bevezetése a GOES-termékek nagy permeabilitású típusainak ellátási hiányához vezetne.

(224) Ez a megállapítás nem zárja ki annak további vizsgálatát, hogy egyes különösen jó minőségű, nagy permeabilitású és/vagy DR típusú termékek külön értékelést érdemelnek-e a végleges szakaszban, további benyújtásra váró információk alapján.

6.3.3. Az uniós felhasználók versenyképessége

(225) Mivel az érintett országokból való behozatal várhatóan folytatódik, és noha korlátozott mértékben, de még léteznek alternatív beszerzési források, megalapozatlan az az állítás, hogy a dömpingellenes vámok kivetése az uniós gazdasági ágazat monopolhelyzetét eredményezné. Az uniós piac egynél több termelőből áll, amelyek eddig is aktívan versenyeztek egymással.

(226) Egyes felek azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat monopolhelyzete különösen az érintett termék bizonyos különleges típusait, nevezetesen egyes nagy permeabilitású típusokat illetően állna elő, amelyeket világszerte csak igen korlátozott számú termelő képes előállítani. E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi dömpingellenes eljárás céljából az érintett termék valamennyi típusát egy terméknek kell tekinteni. Ezért a vizsgálatot - az uniós érdek elemzését is beleértve - az érintett termék egészére, nem pedig bizonyos különleges típusokra egyénileg kell elvégezni.

(227) A fentiek ellenére igaz, hogy az érintett termék egyes nagy permeabilitású típusait valóban csak korlátozott számú termelő állítja elő az Unióban, az USA-ban, Japánban, Koreában és Kínába. Ezek a beszerzési források - beleértve az érintett országokból származó behozatalt is - várhatóan az intézkedések bevezetése után is hozzáférhetők maradnak, akkor azonban már nem dömpingelt vagy legalább kárt nem okozó árakon. Ezért a verseny elégséges szintű maradna e különleges terméktípusokat illetően is.

(228) Ezenkívül az intézkedések hatása várhatóan korlátozott lesz a következő okok miatt. A javasolt intézkedések valószínű hatását a Bizottság azt figyelembe véve becsülte meg, hogy az érintett termék mint alapanyag a transzformátorgyártás összköltségének átlagosan 6-13 %-át teszi ki. A GOES árának 30 %-os növekedése legfeljebb 3 %-os emelkedést okozna a transzformátorok költségei tekintetében. Ez azonban a legrosszabb eset forgatókönyve, mivel azt feltételezi, hogy nemcsak a behozatali árak, hanem az uniós gazdasági ágazat árai is 30 %-kal növekednének. Egy ennél valószínűbb forgatókönyv szerint a hatás ennél lényegesen kisebb lenne, mivel az uniós gyártók várhatóan szeretnének profitálni az áremelkedésből és a fokozott méretgazdaságosságból. Ennek következtében az intézkedések javasolt szinten való bevezetésének valószínűleg csak korlátozott hatása lenne a transzformátorok áraira és a felhasználó ágazatbeli foglalkoztatottságra.

(229) Ezenkívül a tisztességes árakon lebonyolított behozatal nem károsítja aránytalanul a felhasználókat, mivel az árak jelentősen csökkentek a figyelembe vett időszak alatt. Az árak még 30 %-os vám mellett is csak általában a 2011. évi árszintre kerülnének. Szem előtt kell tartani azt is, hogy az összegyűjtött adatok alapján az együttműködő felhasználók többsége összességében nyereséges volt az érintett termék tekintetében.

(230) Végül pedig a felhasználók a GOES-termékek jelentős részét - a nagy permeabilitású típusokat is beleértve - az uniós gazdasági ágazattól szerzik be. A dömpingelt behozatal okozta folyamatos árnyomás üzemek bezárásához vezethet az Unióban. A kárt okozó dömping kedvezőtlen hatását megszüntető dömpingellenes intézkedések hiányában nem lehet kizárni, hogy a felhasználók teljes mértékben függő helyzetbe kerülnének a behozataltól, különösen a nagy permeabilitású típusok tekintetében, ami biztosan hátrányos lenne mind a versenyre, mind a felhasználó ágazatra nézve.

6.3.4. Következtetés a felhasználók érdekéről

(231) A fentieket figyelembe véve a Bizottság ideiglenesen megállapítja, hogy az intézkedések bevezetése ellentétes lenne a felhasználók érdekével. A Bizottság azonban ezen a ponton nem tudja elfogadni azt az állítást, hogy az intézkedések bevezetése a GOES-termékek nagy permeabilitású típusainak ellátási hiányához vezetne. A Bizottság azt is megállapította, hogy az intézkedések bevezetése kedvezőtlenül érintené a felhasználó ágazat versenyképességét, a költségekre és a foglalkoztatásra azonban kisebb hatást gyakorolna, mint ahogy azt állították.

6.4. Egyéb tényezők

(232) Számos érdekelt fél felvetette a környezetbarát tervezésről szóló irányelv kérdését, amely az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteit hozza létre oly módon, hogy meghatározza az e termékek energiahatékonyságára vonatkozó kötelező minimumkövetelményeket. Célja az uniós energiafogyasztás csökkentése az elektromos berendezések hatékonyságának javítása által.

(233) A környezetbarát tervezésről szóló irányelv végrehajtása az összes uniós tagállamban közvetlenül alkalmazandó termékspecifikus rendeletek révén valósul meg. A környezetbarát tervezésről szóló rendelet határozza meg a kis, közepes és nagy teljesítményű transzformátorokra vonatkozó új környezettudatos tervezési követelményeket. A környezetbarát tervezésről szóló rendelet 1. cikke a rendelet hatályát határozza meg (az 50 Hz-es villamosenergia-szállító és -elosztó hálózatokban használt vagy ipari használatra szánt, 1 kVA minimális mért teljesítményű transzformátorok forgalomba hozatalára és használatba vételére vonatkozik). A környezetbarát tervezésről szóló rendelet kizárólag a hatálybalépését követően megvásárolt transzformátorokra vonatkozik. A rendelet végrehajtásának 1. szakasza 2015. július 1-jétől alkalmazandó lenne. Az általános vélekedés szerint a környezetbarát tervezésről szóló rendelet eredményeként nagyobb arányban fogják az érintett termék nagy permeabilitású típusait gyártani és értékesíteni. Azonban az érintett termék hagyományos típusainak felhasználásával történő transzformátorgyártás is folytatódni fog, noha kisebb mértékben.

(234) Ezért jogilag kötelező érvényű termékszabványok állapítják meg a célt, miszerint a transzformátorok uniós gyártásához és forgalmazásához elegendő mennyiségben kell kiváló minőségű GOES-t biztosítani, annak eredetétől függetlenül. Az bizonyos, hogy a nagy permeabilitású típusok iránti kereslet növekedni fog, ennek a keresletnek a jövőbeli nagysága azonban még nem világos, mivel az érdekelt felek eddig nem adtak a kérdésről semmilyen bizonyítékokkal alátámasztott, releváns előrejelzést. A fentiek szerint azonban a Bizottság ideiglenesen megállapította: nem valószínűsíthető bizonyítottan, hogy az intézkedések bevezetése a GOES-termékek nagy permeabilitású típusainak olyan mértékű ellátási hiányához vezetne, amely aláaknázná a szóban forgó irányelvben megállapított célkitűzések elérését.

6.5. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(235) A fentieket figyelembe véve a Bizottság ideiglenesen megállapítja, hogy az intézkedések bevezetésével az uniós gazdasági ágazat visszanyerhetné nyereségességét, és végrehajthatná azokat a jövőbeli beruházásokat, amelyek nélkülözhetetlenek azon minőségek gyártásához és fejlesztéséhez, amelyek ahhoz is szükségesek, hogy 2021-re teljesítse a környezetbarát tervezésről szóló rendelet hatékonysági céljait (a környezetbarát tervezésről szóló rendelet végrehajtásának 2. szakasza).

(236) Az intézkedések bevezetése hiányában - figyelembe véve a 2011 óta halmozottan felmerült veszteséget és a beruházások negatív megtérülését - bizonytalanná válna, hogy az uniós gazdasági ágazat képes lenne-e tovább fejleszteni a nagy permeabilitású típusokat, és végeredményben képes lenne-e fennmaradni.

(237) Ami a felhasználók érdekét illeti, az intézkedések javasolt szinten való bevezetésének csak korlátozott hatása lenne a transzformátorok áraira és a felhasználó ágazatbeli foglalkoztatottságra.

(238) A környezetbarát tervezésről szóló rendeletben meghatározott azon célkitűzés tekintetében, miszerint az energiahatékonyság érdekében elegendő mennyiségben kell nagy permeabilitású GOES-t biztosítani az uniós piacon, a Bizottság ezen a ponton nem állapította meg, hogy az intézkedések bevezetése veszélyeztetné e célkitűzés megvalósítását.

(239) A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat e szakaszában összességében megállapította, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján a GOES-termékeknek az érintett országokból származó behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése nem szolgálja az Unió érdekét. Ez a megállapítás nem zárja ki annak további vizsgálatát, hogy egyes különösen jó minőségű, nagy permeabilitású és/vagy DR típusú termékek külön értékelést érdemelnek-e a végleges szakaszban, további benyújtásra váró információk alapján.

7. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(240) A Bizottság dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetései alapján ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

7.1. A kár megszüntetéséhez szükséges különbözet (kárkülönbözet)

(241) Az intézkedések szintjének megállapításához a Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét állapította meg.

(242) A kár abban az esetben szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná termelési költségeit, és a hasonló termék uniós piacon történő értékesítése révén olyan adózás előtti nyereségre tudna szert tenni, amelyet egy ilyen típusú iparág az ágazatban szokásos versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül ésszerűen elérhet. Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a figyelembe vett teljes időszak alatt, azaz 2011 és 2013 között és a vizsgálati időszak alatt negatív volt. A panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy az a forgalom 14 %-át alkalmazza, amely az uniós gyártók által 2010-ben az értékesítésen realizált, adózás előtti átlagos nyereség. A 2010-ben realizált átlagos nyereség azonban rendkívül magasnak tekinthető, figyelembe véve a 2011 óta felmerült veszteségeket és az érintett terméknek a világpiacon már 2010-ben megugró árait. A 14 %-os nyereség ezért nem tekinthető a szokásos versenyfeltételek mellett elért nyereségnek.

(243) A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy a forgalom 5 %-ának megfelelő haszonkulcs olyan megfelelő szintnek tekinthető, amely a dömpingelt behozatal hiányában elérhető. A Bizottság az előző vizsgálat során is ezt a százalékos arányt alkalmazta (8), amikor az uniós gazdasági ágazat értékesítése az ellátási láncban lejjebb található ágazat által támasztott nagyobb keresletnek és a kielégítő árszintnek köszönhetően nyereségessé vált. Az uniós gazdasági ágazat ezt a haszonkulcsot 2001-ben érte el. Az utána következő éveket nem lehetett figyelembe venni, mivel a piacot dömpingelt behozatal sújtotta.

(244) Ezen túlmenően a Bizottság a 2015. január 26-i (EU) 110/2015 bizottsági végrehajtási rendelet (9) (157) preambulumbekezdésére is hivatkozik, amelyben szintén 5 %-os haszonkulcsot alkalmazott. Annak e tekintetben legalább két vonása közös ezzel az üggyel: egyrészt mindkét terméket ugyanaz a gazdasági ágazat állítja elő, másrészt a melegen hengerelt tekercsek mindkét esetben a termelési költségek jelentős részét alkotják.

(245) Mindezek alapján a Bizottság a fent említett 5 %-os haszonkulcsnak és az ismert uniós gyártók vizsgálati időszak alatti termelési költségének összeadásával meghatározta a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát.

(246) A Bizottság ezt követően az érintett országok együttműködő exportáló gyártóinak az áralákínálás kiszámításához megállapított, a behozatali költségek és a vámok tekintetében megfelelően kiigazított, súlyozott átlagos importára, valamint az ismert uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagára összehasonlításának alapján meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges szintet. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a súlyozott átlagos CIF-importérték százalékában fejezték ki.

7.2. Ideiglenes intézkedések

(247) Az érintett országokból származó érintett termék behozatalára ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság elvégezte a kárkülönbözetek és a dömpingkülönbözetek összehasonlítását. A vámok összegét a dömping-, illetve kárkülönbözetek közül az alacsonyabb szintjén kell rögzíteni.

(248) A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámtételek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(249) Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ennek megfelelően a vámok az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. E vámtételek kizárólag az érintett országokból származó és a megnevezett jogi személyek által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében külön nem említett vállalatok - köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok - által gyártott importált érintett termékre a "minden más vállalatra" vonatkozó vámtétel alkalmazandó. Esetükben az egyedi dömpingellenes vámtételek egyike sem alkalmazandó.

(250) Amennyiben egy vállalat módosítja a jogalany nevét, illetve új gyártási vagy értékesítési egységet hoz létre, kérelmezheti a szóban forgó egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (10). A kérelemnek tartalmaznia kell minden vonatkozó információt, ideértve a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeit érintő módosulásokat, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. A Bizottság indokolt esetben frissíteni fogja az egyedi dömpingellenes vámokban részesülő vállalatok jegyzékét.

(251) A dömpingellenes vámok megfelelő végrehajtása érdekében a "minden más vállalatra" megállapított dömpingellenes vám nemcsak a vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(252) A felelősségteljes ügyvitel érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselője előtti meghallgatásukat.

(253) Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a vizsgálat végleges szakaszában módosítják,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból, a Japánból, a Koreai Köztársaságból, az Oroszországi Föderációból és az Amerikai Egyesült Államokból származó, jelenleg az ex 7225 11 00 és ex 7226 11 00 KN-kód alá besorolt (TARIC-kód: 7225110010, 7226110011 és 7226110091), 0,16 mm vastagságot meghaladó, szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

(3) Az (1) bekezdésben említett termék Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1) Az érdekelt felek e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 25 naptári napon belül:

- kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták,

- írásban benyújthatják észrevételeiket a Bizottságnak, és

- kérhetik a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(2) Az 1225/2009/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdésében említett felek az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 25 naptári napon belül észrevételeket tehetnek az ideiglenes intézkedések alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket egy hat hónapos időszakon át kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. május 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) Értesítés a Kínai Népköztársaságból, Japánból, a Koreai Köztársaságból, Oroszországból és az Amerikai Egyesült Államokból származó, szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 267., 2014.8.14., 6. o.).

(3) A hatodik ismert uniós gyártó, a Surahammars Bruks AB a svédországi Surahammarban található, és a Tata Steel UK Limited 100 %-os tulajdonában lévő leányvállalata. Az előbbi vállalat által szolgáltatott információkat magukban foglalják az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére vonatkozó alábbi adatok.

(4) A Hollandiába behozott áru jellegének felfedését elkerülendő érdekében az import az Eurostat gyakorlatát követve bizalmas termékkódot kapott (lásd: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/64445/4439642/FAQ-XT-WEB-EN-final-January2012.pdf/2c387c03-5064-45bc-a949-2d3c75567973).

(5) Az Egyesült Államok kereskedelmi különmegbízottja.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(7) A Bizottság 2014. május 21-i 548/2014/EU rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kis, közepes és nagy teljesítményű transzformátorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 152., 2014.5.22., 1. o.).

(8) A Tanács 2005. augusztus 19-i 1371/2005/EK rendelete az Amerikai Egyesült Államokból és Oroszországból származó szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalát érintő végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az Oroszországból származó egyes szemcseorientált elektromos lemezek behozatalát érintő végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 151/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 223., 2005.8.27., 1. o.).

(9) A Bizottság 2015. január 26-i (EU) 2015/110 végrehajtási rendelete az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó egyes hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél-csövek és csővezetékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az Ukrajnából származó egyes hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél-csövek és csővezetékek behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről (HL L 20., 2015.1.27., 6. o.).

(10) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, 1049 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.