1442/2013. (VII. 16.) Korm. határozat

a Külhoni Magyar Oktatási Tanács létrehozásáról

1. A Kormány annak érdekében, hogy a külhoni magyar tannyelvű nevelés-oktatás területén elősegítse a határon túli magyarság anyanyelvű iskolahálózatának és intézményrendszerének építését, megerősítését és megtartását, integrálódását az egyetemes magyar oktatási rendszerbe, az egységes Kárpát-medencei oktatási térbe, létrehozza a Külhoni Magyar Oktatási Tanácsot (a továbbiakban: KMOT). A KMOT a diaszpórában, a szórványban és a Kárpát-medencében az anyanyelvű oktatásban résztvevő pedagógusok képzésével és továbbképzésével, a szakmai segédanyagok, tankönyvek, folyóiratok elkészítésével kapcsolatos javaslatok, prioritási rendszerek kidolgozásával, a kétoldalú oktatási programok kisebbségeket érintő kérdéseinek rendezéséhez nyújtott javaslatokkal segíti a szakterület munkáját.

2. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján, az oktatásért felelős államtitkár külhoni magyar nevelés-oktatás fejlesztését és a határon túli magyar tanulók és hallgatók tanulmányait elősegítő ösztöndíjazó tevékenységét támogató javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző tanácsként működteti a KMOT-t.[1]

3. A KMOT feladatai:

a) a nevelés-oktatás különböző szintjeit átfogva az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára által irányított egyes szervezeti egységek (a továbbiakban: tárca) szakmai tanácsadó testületeként segíti a szakmai munkát valamennyi, a határon túli magyar nyelvű nevelés-oktatással kapcsolatos kérdésben;[2]

b) a tárca döntés-előkészítő testületeként működik a határon túli anyanyelvű képzés stratégiájának kialakításában régiója érdekeit képviselve, de az egységes oktatási tér alapelvei szerinti javaslatokkal;

c) közreműködik a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 11. §-ában foglalt feladatok végrehajtásában;

d) biztosítja a régiók közötti (beleértve az anyaországot is) információcserét, kapcsolattartást;

e) biztosítja a határon túli magyar oktatási ösztöndíjazásoknak és a külhoni magyar közösségek értelmiségi utánpótlásához fűzött átfogó oktatáspolitikai céloknak a konkrét szülőföldi képzési igényeknek történő megfeleltetését;

f) segíti a tárcát, mint ösztöndíjazót a határon túli (a szülőföldi) köznevelési és felsőoktatási sajátosságok feltérképezésében, hozzájárul a meghirdetendő pályázatok szakmai megalapozottságához és a pályázatoknak a határon túli magyar közösségek körében történő minél nagyobb elfogadottságához, a szubszidiaritás elvéből fakadó hitelességéhez;[3]

g) javaslataival közreműködik abban, hogy a tárca milyen ösztöndíjformákat hirdessen meg, részt vesz az ösztöndíj pályázatok szakmai előkészítésében, a célcsoportok pontos meghatározásában, a pályázatok tanulmányi, tudományos-kutatói szempontú feltételrendszerének és az elbírálási pontrendszerek főbb tartalmi elemeinek kialakításában;

h) bizottságai révén az ösztöndíj-pályázatok elbírálási folyamatában előértékelő és döntés-előkészítő (értékelő) feladatokat is ellát.

4. A KMOT tagjai:

a) elnök (1 fő), akit az oktatásért felelős államtitkár kér fel és nevez ki a határon túli magyar oktatás elismert külhoni szakértői közül;[4]

b) 7 fő a Külhoni Magyar Köznevelési Bizottság tagjai közül (a bizottság többségi döntéssel hozott delegálásával);[5]

c) 3 fő a Külhoni Magyar Tankönyv- és Taneszköz Bizottság tagjai közül (a bizottság többségi döntéssel hozott delegálásával);

d) 6 fő a Regionális Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíj Bizottságokból (6 regionális albizottság részéről 1-1 fő, az albizottságok elnökei).

5. A KMOT és a bizottságok ülésein a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság kijelölt képviselője állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.[6]

6. A KMOT elnöke, amennyiben valamely napirendi pont tárgyalása kapcsán szükségesnek tartja, további szakértőket hívhat meg. Az eseti meghívottakat a KMOT elnöke kéri fel a KMOT ülésén való részvételre.

7. A KMOT szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, üléseit az oktatásért felelős államtitkár hívja össze. Az üléseket a KMOT elnöke vezeti, titkársági teendőit az oktatásért felelős államtitkár által kijelölt szervezeti egység látja el.[7]

8. A KMOT működésének részletes szabályait a KMOT által elfogadott ügyrend tartalmazza, amit első ülésén maga állapít meg és amelyet az oktatásért felelős államtitkár hagy jóvá.[8]

9. A KMOT működésének költségeit a központi költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet költségvetésében (a továbbiakban: költségvetés) kell biztosítani.

10. A KMOT munkájában tagként vagy meghívottként részt vevő személy a testületben való részvételéért díjazásban nem részesül. A KMOT és bizottsági tagjai jogosultak úti- és szállásköltségeik, illetve reprezentációs kiadásaik megtérítésére, ezeknek a fedezete a tárca költségvetésben rendelkezésre áll.

11. A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat 6. pontjában foglaltaknak megfelelően a KMOT működéséről az oktatásért felelős minisztert folyamatosan tájékoztatja.

12. A KMOT három bizottságot működtet:

a) Külhoni Magyar Köznevelési Bizottság[9]

A külhoni magyar neveléssel-oktatással kapcsolatos kérdésekben a tárca tanácsadó testülete, döntés előkészítő, javaslattevő, tanácsadó és véleményezési jogkörrel. Szavazati joggal rendelkező tagjai:

aa) Ausztriából: Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége (a nyugati magyarság képviseletében is) (1 fő);

ab) Felvidéki magyar egyházak (közös megegyezés alapján) (1 fő);

ac) Horvátországból: Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma (1 fő);

ad) Romániából: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (2 fő), Romániai magyar egyházak (közös megegyezés alapján) (1 fő);

ae) Szerbiából: Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (1 fő), Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (1 fő), Vajdasági magyar egyházak (közös megegyezés alapján) (1 fő);

af) Szlovákiából: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (2 fő);

ag) Szlovéniából: Muravidéki Pedagógusok Egyesülete (1 fő);

ah) Ukrajnából: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (2 fő), Kárpátaljai magyar egyházak (közös megegyezés alapján) (1 fő).

b) Külhoni Magyar Tankönyv- és Taneszköz Bizottság

A határon túli magyar tankönyv- taneszköz írással és kiadással, az elektronikus tankönyvtárral, pedagógiai-módszertani folyóiratokkal kapcsolatos területen a tárca szakmai tanácsadó testülete, döntés előkészítő, javaslattevő, tanácsadó és véleményezési jogkörrel. Szavazati joggal rendelkező tagjai:

ba) Ausztriából: Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége (a nyugati magyarság képviseletében is) (1 fő);

bb) Horvátországból: Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma (1fő);

bc) Magyarországról: Taneszközbemutatók Információs Egyesülete (1 fő);

bd) Romániából: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (2 fő);

be) Szerbiából: Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (2 fő), Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (1 fő);

bf) Szlovákiából: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (2 fő);

bg) Szlovéniából: Muravidéki Pedagógusok Egyesülete (1 fő);

bh) Ukrajnából: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (2 fő).

c) Regionális Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíj Bizottságok

A külhoni magyar felsőoktatással és ösztöndíjazással kapcsolatos kérdésekben a tárca szakmai tanácsadó testületei, döntés előkészítő, javaslattevő, tanácsadó és véleményezési jogkörrel. A bizottságok szavazati és tanácskozási jogú tagjait a külhoni magyar tannyelvű oktatás szakértői, illetve a határon túli magyar oktatási szervezetek képviselői közül három éves időtartamra az oktatásért felelős államtitkár kéri fel.[10]

A tanácsnak 6 regionális felsőoktatási és ösztöndíj albizottsága működik:

ca) Horvátországi Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíj Albizottság;

cb) Kárpátaljai Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíj Albizottság;

cc) Muravidéki és a Nyugati Szórvány Magyarság Felsőoktatási és Ösztöndíj Albizottság;

cd) Romániai Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíj Albizottság;

ce) Szlovákiai Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíj Albizottság;

cf) Vajdasági Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíj Albizottság.

13. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök