1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat

a jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról

1. A Kormány egyetért azzal, hogy a jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületeknek és az azokra vonatkozó rendelkezéseknek - a Kormány ügyrendjében létrehozott testületek, a Kormány által létrehozott kabinetek és kormánybizottságok, a fejlesztéspolitikai reform keretében felülvizsgálandó területfejlesztési tanácsok, az európai uniós források kifizetésével kapcsolatos döntések előkészítésére és azok végrehajtásának nyomon követésére létrehozott, valamint az egyértelmű és kifejezett nemzetközi jogi vagy európai uniós kötelezettség alapján létrejött testületek, a helyi önkormányzatok által létrehozott testületek és az ezekre vonatkozó rendelkezések kivételével - a következő követelményeknek kell megfelelniük.

a) A Kormány rendelete, a Kormány által benyújtandó törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat, valamint miniszteri rendelet - a 2. mellékletben felsorolt, a jogérvényesítés szempontjából nélkülözhetetlen, és más megoldással ki nem váltható és a 3. mellékletben felsorolt fontos társadalmi okból kivételes szabályozást igénylő testületekre vonatkozó rendelkezések, valamint a kizárólag eljárási jellegű rendelkezések kivételével - ne tartalmazzon államigazgatási szerv, állami vezető, valamint kormánytisztviselő, a Magyar Honvédség vagy fegyveres szerv hivatásos állományú vagy szerződéses tagja, államigazgatási szervhez beosztott bíró, ügyész (a továbbiakban együtt: tisztviselő) tagságát igénylő testület létrehozásáról szóló rendelkezést.[1]

b) A Kormány rendeletében, a Kormány által benyújtandó törvényjavaslatban, országgyűlési határozati javaslatban, valamint a miniszteri rendeletben törekedni kell a törvényben, országgyűlési határozatban, Kormány- vagy miniszteri rendeletben szabályozott, államigazgatási szerv, állami vezető vagy tisztviselő tagságát igénylő testületekre vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezésére.

c) Az alkotmányosan védett önkormányzati vagy önrendelkezési jogok érvényesítése érdekében jogszabállyal létrehozott testületekben állami vezető vagy tisztviselő lehetőség szerint ne vegyen részt.

d) A Kormány normatív határozatával létrehozott testületek tanács, tárcaközi bizottság, munkacsoport vagy bizottság, miniszter normatív utasításával létrehozott testületek munkacsoport vagy bizottság, más állami vezető vagy államigazgatási szerv vezetőjének utasításával létrehozott testületek bizottság testülettípusba tartozzanak.

e) A tanács testülettípusba tartozzanak a Kormány által a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 30. § (1) bekezdése szerint normatív határozattal létrehozott, a Kormány, valamint - ha a létrehozó határozat így rendelkezik - a tanács működéséért, valamint javaslatainak, tanácsainak és véleményeinek a kormányzati munkába való becsatornázásáért (a továbbiakban: a tanács működéséért) fő felelősséget viselő állami vezető számára javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző testületek.

f) A tárcaközi bizottság testülettípusba tartozzanak a Kormány hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldására - a Ksztv. 30. § (1) bekezdése szerint normatív határozattal - létrehozott testületek, amelyekben az érintett minisztériumok miniszter alatti szinten képviseltetik magukat.

g) A munkacsoport testülettípusba tartozzanak a Kormány által a Ksztv. 30. § (1) bekezdése szerint normatív határozattal, vagy miniszter által a Ksztv. 64. § (1) bekezdése szerint normatív utasítással, eseti vagy jól körülhatárolható állandó feladat ellátására létrehozott testületek.[2]

h) A bizottság testülettípusba tartozzanak a Kormány a Ksztv. 30. § (1) bekezdése szerinti normatív határozatával, miniszter Ksztv. 64. § (1) bekezdése szerinti normatív utasításával, valamint állami vezető vagy államigazgatási szerv vezetőjének utasításával közpénzek felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítés vagy programvégrehajtás monitoringja céljából létrehozott testületek.

i) A testület neve igazodjon ahhoz a testülettípushoz, amelybe tartozik.

j) A tanácsnak - a tanács működéséért fő felelősséget viselő állami vezetőn, valamint az általa vezetett, irányított vagy felügyelt szervek vagy szervezeti egységek kijelölt tisztviselőin kívül - államigazgatáson kívüli szervezetek és személyek legyenek tagjai. A tanácsnak kivételesen a tanács működésért fő felelősséget viselő állami vezetőn kívül más állami vezető, tisztviselő vagy köztisztviselő akkor legyen tagja, amennyiben jelenléte előreláthatóan a napirendi pontok túlnyomó részénél indokolt, és az állandó meghívottként való nevesítés fontos kormányzati érdeket sértene.

k) A tanács működéséért fő felelősséget viselő állami vezető a tanács ülésének egyes napirendi pontjaihoz tanácskozási joggal hívja meg a napirendi ponttal érintett szakterületért felelős állami vezetőt, vagy a szakterületért felelős állami vezető által kijelölt tisztviselőt, köztisztviselőt, központi költségvetési szervnél foglalkoztatott közalkalmazottat, vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét vagy munkavállalóját. Azt az állami vezetőt, tisztviselőt vagy köztisztviselőt, akinek jelenléte előreláthatóan a napirendi pontok túlnyomó részénél indokolt, a tanácsot létrehozó határozatban állandó meghívottként is indokolt nevesíteni. A meghívottak jelenléte nem érinti a tanács működéséért fő felelősséget viselő állami vezetőnek a képviselt kormányálláspontért, különösen annak egységességéért való felelősségét.

l) A tanács ügyrendje lehetőség szerint tartalmazzon olyan rendelkezést, amely szerint a tanács javaslatait, véleményeit és tanácsait minden esetben a többségi és kisebbségi vélemények azonos súlyú és részletességű bemutatásával kell rögzíteni.

m) A tanács ügyrendjét a tanács működéséért fő felelősséget viselő állami vezető határozza meg, a tanács tagjai véleményének kikérését követően.

n) Tárcaközi bizottságot csak a Kormány programjában kiemelt szerepet betöltő ügyben indokolt létrehozni, amennyiben hosszú távon szükséges az ahhoz kapcsolódó folyamatos kormányzati feladatok összehangolása.

o) Tárcaközi bizottságnak tagja csak állami vezető és tisztviselő, állandó vagy eseti meghívottja állami vezető, tisztviselő, köztisztviselő, központi költségvetési szerv közalkalmazottja, valamint kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója legyen.

p) Az előreláthatólag öt évnél hosszabb ideig szükséges munkacsoportok határozatlan időre, az egyéb munkacsoportok határozott időre jöjjenek létre.[3]

q) Háromnál több miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó államigazgatási szervek állami vezetőiből és tisztviselőiből álló munkacsoportot - lehetőség szerint - a Kormány hozzon létre.

r) Három, vagy annál kevesebb miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó államigazgatási szervek állami vezetőiből és tisztviselőiből álló munkacsoportot a miniszterek közös normatív utasítással hozzanak létre.

s) A testület működéséért fő felelősséget viselő állami vezető a testület ülésének emlékeztetőjét küldje meg valamennyi, a testület által érintett szakterületért felelős állami vezető számára.

t) A testület munkájában tagként vagy meghívottként részt vevő személy a testületben való részvételéért díjazásban csak kivételesen indokolt esetben részesüljön. Állami vezető, tisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója testület munkájában - a 4. mellékletben felsorolt testületek kivételével - tagként vagy meghívottként való részvételéért semmiféle díjazásban ne részesüljön.[4]

u) A jogérvényesítés szempontjából nélkülözhetetlennek minősülnek azok a testületek, amelyek hatékonysági szempontokra közvetlenül nem visszavezethető, sajátos szakmai értékrenden alapuló, önálló közhatalmi döntéseket hoznak, vagy törvényben, kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyekben érdemi döntést meghatározó véleményt adnak.

v) A tisztviselő tagságát nem igénylő, jogszabályban, vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben létrehozott testületek esetében a létrehozásról rendelkező jogforrás rendelkezzen arról, hogy a testületnek tisztviselő nem lehet tagja.[5]

2. A Kormány felhívja a minisztereket, hogy az 1. pontban foglaltak alapján vizsgálják felül a fő felelősségi körükbe tartozó testületekre vonatkozó jogszabályban, vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben található rendelkezéseket, és készítsenek intézkedési tervet - a jogérvényesítés szempontjából nélkülözhetetlen és más megoldásokkal nem kiváltható testületek kivételével - a testületekre vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezésére, vagy az 1. pontban foglaltaknak megfelelő módosítására, valamint szükség esetén új, az 1. pontban foglaltaknak megfelelő testületek felállítására, és az intézkedési tervet küldjék meg a közigazgatási és igazságügyi miniszter számára.

Felelős: miniszterek

Határidő: 2011. június 30.

3. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a miniszterek által megküldött intézkedési tervek alapján készítsen egységes előterjesztést a Kormány számára, a felülvizsgálat alapján szükséges intézkedésekről.

Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter

Határidő: 2011. augusztus 31.

4. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a minisztériumok által a jogérvényesítés szempontjából nélkülözhetetlenként megjelölt testületek áttekintése alapján - az érintett miniszterek bevonásával -tegyen javaslatot az ilyen testületekre vonatkozó egységes szabályozási elvekre.

Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter

miniszterek

Határidő: 2011. augusztus 31.

5. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy

a) gondoskodjon az 1. pontban foglalt követelményeknek a kormányzati döntés-előkészítés során történő következetes érvényesítéséről,

b) vezessen teljes körű, pontos és naprakész nyilvántartást a kormányzati szervezetrendszerben működő, jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületekről a Mellékletben meghatározott adattartalommal.

Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter

Határidő: folyamatos

6. A Kormány felhívja a minisztereket, hogy

a) a felelősségi körükbe tartozó, jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek tekintetében gondoskodjanak arról, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter folyamatos tájékoztatást kapjon a Melléklet szerinti adatokban bekövetkezett változásokról,

b) a felelősségi körükbe tartozó, jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek üléseinek az ülésen kormányzati oldalról résztvevők nevét, valamint az ülés kezdő és befejező időpontját tartalmazó kivonatos emlékeztetőit az ülés időpontját követő 30 napon belül küldjék meg a közigazgatási és igazságügyi miniszter számára.

Felelős: miniszterek

Határidő: folyamatos

7. Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a felülvizsgálat tapasztalatai alapján - szükség szerint -tegyen javaslatot az 1. pontban foglalt követelmények, valamint a Ksztv. testületekre vonatkozó rendelkezéseinek pontosítására.

Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter

Határidő: 2011. augusztus 31.

8. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozathoz[6]

A kormányzati testületek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

1. A testület neve

2. A testület típusa (tanács, tárcaközi bizottság, bizottság, munkacsoport)

3. A testületet létrehozó jogforrás

4. A testület célja

5. Testület jogkörei

6. Létszám

7. A létszám delegálók szerinti megoszlása

8. A testület működéséért felelős miniszter

9. A testület működésének időtartama

10. Ülések gyakorisága

11. A testületbe állandó tagként, állandó meghívottként vagy helyettesként delegáltak név szerint

12. A testület melletti titkársági feladatait ellátó szervezeti egység elérhetősége, a szervezeti egység telefonszáma, a szervezeti egység e-mail címe.

2. melléklet az 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozathoz[7]

Jogérvényesítés szempontjából nélkülözhetetlen, más megoldással ki nem váltható testületek

3. melléklet az 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozathoz[9]

Fontos társadalmi okból kivételes szabályozást igénylő testületek

4. melléklet az 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozathoz[11]

A közreműködői díjazás tilalma alól mentes testületek