BH 2023.9.214 A hivatalból tett feljelentést a bíróság elnöke igazgatási jogkörében eljárva, elnöki ügyként intézi, amellyel kapcsolatban felvilágosítás csak az elnöki üggyel érintett személynek adható, következésképpen a feljelentéssel kapcsolatos adatok kiadása közérdekű adatigénylés körében nem kérhető [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. §, 5-6. §, 27. § (2) bek. g) pont; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 1. §; 2017. évi XC. törvény (Be.) 100. §, 111. §, 376. § (1)-(2) bek.; 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 86. § (1) bek.].

Pertörténet:

Szegedi Járásbíróság P.21649/2021/27., Szegedi Törvényszék Pf.20110/2022/9., Kúria Pfv.21176/2022/4. (*BH 2023.9.214*), 3089/2025. (III. 14.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2021. augusztus 6-án az alperestől elektronikus úton a következő közérdekű adatok kiadásának a teljesítését kérte:

1. Közfeladatot ellátó szerv-e, illetve bíróság-e?

2. Annak felsorolása, hogy milyen veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatokat végzett a 2020. szeptember 1-30. közötti és e közfeladatok elvégzését elrendelő törvény/jogszabály/utasítás megjelölését.

3. "Az alperes elnöksége" által 2020. augusztus 1. óta tett feljelentések időpontja, tárgya, továbbá annak közlése, hogy a feljelentést magánszemély vagy hivatalos személy ellen tette-e?

[2] Az alperes az adatmegismerési igény teljesítését részben megtagadta. A 2021. augusztus 12-i levelében tájékoztatta a felperest, hogy az 1. pont szerinti adatok nem minősülnek közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak, azok ugyanis jogi álláspont kifejtésére irányulnak. A 2. kérdést megválaszolta, míg a 3. kérdés tárgyában arról tájékoztatta a felperest, hogy a bíróságok feljelentéseivel kapcsolatos adatok nem minősülnek közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak, mivel azok nem a bíróságok közfeladatai ellátása során keletkeztek. A bíróságok elnökei a feljelentéseket igazgatási feladatkörükben eljárva elnöki ügyszámon intézik. Az elnöki ügyek ügyszámáról és arról, hogy az ügy befejezett-e, felvilágosítás a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 86. § (1) bekezdése és a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (a továbbiakban: Beisz.) 177. §-a értelmében kizárólag az érdekeltnek adható.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[3] A felperes keresetében a pert megelőző adatmegismerési igényében megjelölt adatok közül a következő közérdekű adat kiadásának teljesítését kérte: az alperes közfeladatot ellátó szerv-e (a továbbiakban: I. kereset); bíróság-e (a továbbiakban: II. kereset); az alperes elnöksége által 2020. augusztus 1. óta tett feljelentések időpontja, tárgya és az az adat, hogy a feljelentést magánszemély vagy hivatalos személy ellen tette-e (a továbbiakban: III. kereset).

[4] Álláspontja szerint az I-II. keresete olyan közérdekű tény, illetőleg adat megismerésére irányul, amelynek a teljesítését az alperes jogszabályt sértve tagadta meg. A III. kereset tárgyában arra hivatkozott, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 111. §-a bíróságok számára szignalizációs kötelezettséget ír elő. A Be. 376. § (2) bekezdése értelmében közvádas bűncselekmény gyanújának észlelése esetén az alperes köteles feljelentést tenni. Állította, hogy a bíróság a feljelentést közfeladata ellátása körében teszi, ezért köteles az erre vonatkozó adatmegismerés iránti igényét teljesíteni.

[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy bár közfeladatot ellátó szerv, a felperes keresetei nem közérdekű, illetve nem közérdekből nyilvános adatok megismerésének a teljesítésére irányul.

Az első- és a másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[7] Az elsőfokú bíróság indokolása szerint az I. és a II. keresetben megjelölt adatok nem minősülnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. és 6. pontjaiban meghatározott, közérdekű és közérdekből nyilvános adatnak, azokat az alperes nem kezeli.

[8] Az elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint a III. keresetben megjelölt adatigény nem az alperes igazságszolgáltatási tevékenységére vonatkozik, azok nem a közfeladatai ellátása során keletkeznek, ezért nem minősülnek közérdekű és közérdekből nyilvános adatnak. A felperes a feljelentések vonatkozásában nem igazolta a jogi érdekét, azok megismerését kifejezetten közérdekű adatként igényelte. Ezért az adatigény teljesítésére még anonimizált formában sincs lehetőség, azt az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja, a Büsz. 86. § (1) bekezdése és a Beisz. 177. §-a nem teszi lehetővé. Kiemelte, hogy a Be. 117. § (1) és (2) bekezdései kógens rendelkezésként írják elő, hogy az eljárás egyes szakaszaiban az irat megtekintésére, megismerésére mikor, milyen feltételek mellett és ki jogosult. Mivel az alperes elnöke által konkrét büntetőeljárásokban tett feljelentések adatai nem szolgálják az alperes működésének az átláthatóságát, nem tartoznak az Infotv. 1. §-ában deklarált közügyek átláthatóságához fűződő közérdekhez. Az ilyen adatok visszaélésszerű gyűjtése az alperes törvényes működését veszélyeztetné vagy adott esetben befolyásolná az elnököt a feljelentések megtételében.

[9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest a 2020. augusztus 1-jét követően tett "feljelentések anonimizált másolata indokolás nélküli kiadására".

[10] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az I. és II. keresetben megjelölt igény jogszabályon alapuló köztudomású tény, ezért az alperes jogszerűen tagadta meg annak teljesítését.

[11] A másodfokú bíróság a III. kereset tárgyában az Alkotmánybíróság határozatára utalva kiemelte, hogy az információszabadság korlátozása nem automatikusan, a törvény erejénél fogva áll be, az mindig az adatkezelő döntésének közbejöttét igényli. Az elsőfokú bíróság annak ellenére korlátozta az információszabadságot, hogy a peres felek erre irányuló indítványa hiányában nem vizsgálta az adatigénylés tárgyát képező dokumentumokat, illetve e körben nem kérte ki a büntetőeljárást folytató hatóság állásfoglalását. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a kiadni kért dokumentum tartalmának ismerete és annak vizsgálata nem lett volna mellőzhető, enélkül ugyanis az adatkezelő által az információszabadság korlátozása körében előadott megtagadási ok megalapozottságának, okszerűségének érdemi felülvizsgálata - s ekként az önkényes adatkezelői döntés kizárása - nem lehetséges a bíróság részéről.

[12] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint a közügyek átláthatósága a közérdekű adatokhoz való hozzáférés a közhatalmi szervek demokratikus működésének, a jogszerűség, hatékonyság ellenőrzésének a garanciája. Ezért az adatigénylő (felperes) jogosult megismerni, hogy az alperes, ha hatáskörében eljárva bűncselekményt észlel, eleget tesz-e a feljelentési kötelezettségének. Az Infotv. 1. §-ában meghatározott cél a feljelentések anonimizált formában történő kiadásával mindenképpen teljesül, ez önmagában nem jelenti a Be., a Büsz. és a Beisz. hivatkozott rendelkezéseinek a sérelmét, nem vezet a büntetőeljárás tisztességes lefolytatásához vezető érdek sérelméhez, a büntetőeljárás meghiúsulásához.