2/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat

A társadalmi szervezet természetes személy tagja által gyakorolható, az egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott jogok szabályairól, és a 2/2005. Közigazgatási jogegységi határozat alkalmazásánk tilalmáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának héttagú jogegységi tanácsa 2007. február 19. napján megtartott nem nyilvános ülésén a Polgári Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A Legfelsőbb Bíróság 2/2005. KJE jogegységi határozata e jogegységi határozat közzétételétől nem alkalmazható.

INDOKOLÁS

I.

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 31. § (1) bekezdés a) pontjában írt jogkörében a Bszi. 29. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatását és annak keretében a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Jogegységi Tanácsa által meghozott 2/2005. KJE jogegységi határozatnak a Bszi. 30. § (2) bekezdés szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöke által vezetett héttagú jogegységi tanács általi felülvizsgálatát indítványozta.

Az indítványozó a 2/2005. KJE jogegységi határozat felülvizsgálatának szükségességét azzal indokolta, hogy az abban foglalt és az alsóbb fokú bíróságok által aggályosnak tartott jogértelmezés - mely szerint a társadalmi szervezet természetes személy tagja az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben meghatározott jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazás alapján más nem képviselheti -, a határozat indokolásában foglaltakra is tekintettel a polgári jog szabályainak alkalmazhatóságát érinti, ezért indokolt lett volna a jogegységi eljárást a Bszi. 30. § (2) bekezdés szerinti összetételű, héttagú jogegységi tanács közreműködésével lefolytatni.

II.

A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője a 2/2005. KJE jogegységi határozat fenntartását indítványozta.

III.

Az öt tagból álló Közigazgatási Jogegységi Tanács a legfőbb ügyész indítványa alapján lefolytatott jogegységi eljárásban azt vizsgálta, hogy a társadalmi szervezet tagja tagsági jogait gyakorolhatja-e képviselő útján. Az eljárás eredményeként meghozott 2/2005. KJE jogegységi határozat szerint a társadalmi szervezet természetes személy tagja az 1989. évi II. törvényben meghatározott jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazás alapján más nem képviselheti.

A jogegységi tanács a határozatát az alábbiakra alapította:

1. Az állami, önkormányzati testületi szervek és a társadalmi szervezetek működése a képviseleti demokrácián, illetve a tagok személyes joggyakorlásán alapul. A parlamenti, önkormányzati képviselők saját személyükben képviselik az őket megválasztókat. A társadalmi szervezet tagjai nem választott képviselők ugyan, de ők is személyesen működnek közre az egyesület feladatainak ellátásában. Kivételt csak a választott küldöttek részvételével működő küldöttközgyűlések jelentenek.

2. Az 1989. évi II. törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné a tagsági jogok meghatalmazott útján való gyakorlását.

3. A Ptk. kötelmi jogról szóló részében található 219. § (1) bekezdésének a képviselő általi jognyilatkozat tételi szabálya csak szerződéses jogviszonyokban alkalmazható és nem irányadó a társadalmi szervezetek közjogi jogviszonyaiban.

IV.

Az Alkotmány 63. § (1) bekezdés értelmében a Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni.

1. Az Alkotmányban biztosított egyesülési jog alapján, szabadon megválasztott cél érdekében, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezetet a Ptk. egyesületnek, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) társadalmi szervezetnek jelöli. A Ptk. 64. § szerint az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók. Az Etv. 4/A. § szerint az egyesületekre (Ptk. 61-64. §) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok az irányadók.

A Ptk. 62. § (1) bekezdés szerint az egyesület alapszabályában kell rendelkezni az egyesület nevéről, céljáról, székhelyéről, valamint szervezetéről. Az Etv. 6. § (1) bekezdés értelmében a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A tagok jogait és kötelességeit az Etv. 9. § akként szabályozza, hogy a társadalmi szervezet tagja részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe, köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

Az egyesülési jog alapján létrejött szervezet tagjait a Ptk. és az Etv. alapján megillető és a szervezet alapszabályában is rögzíthető jogok magukban foglalják a tagok által a szervezet működésével kapcsolatban megtehető jognyilatkozatokat is.

2. A Ptk. 219. § (1) és (2) bekezdés szerint más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve, ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.

Az idézett jogszabály szerint a képviselő útján tett jognyilatkozat nem minden esetben keletkeztet szerződést, képviselő útján ugyanis egyéb okból is tehető jognyilatkozat. Ennek korlátot csak az szab, ha jogszabály a jognyilatkozat személyes megtételét írja elő.

Az egyesülési jog alapján létrejött szervezet tagjai által a szervezet működésével kapcsolatban megtehető jognyilatkozat gyakorlásának módja, a képviselő általi jognyilatkozat tétel lehetőségének kérdése ezért nem függetleníthető a polgári jog szabályaitól.

A Közigazgatási Jogegységi Tanács által a legfőbb ügyész indítványa alapján hozott döntés indokolása - a Ptk. 219. § (1) bekezdéshez fűzött jogértelmezés folytán - a polgári szakág ügykörét közvetlenül is érintette, ezért a jogegységi eljárást a Bszi. 30. § (2) bekezdés szerint a polgári szakág bíráinak arányos részvétele mellett, a Legfelsőbb Bíróság elnöke által vezetett héttagú jogegységi tanácsban kellett volna lefolytatni.

V.

Az Alkotmány 47. § (2) bekezdés szerint a Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek. Az Alkotmány e rendelkezéséből következően a Legfelsőbb Bíróság feladata, hogy az eltérő törvényi értelmezéseket egységesítse, a bírói jogalkalmazásban kötelező értelmezési tartalmat meghatározza. Ezáltal a jogszabály tartalma és értelme az, amit az állandó és egységes bírói gyakorlat annak tulajdonít [70/2006. (XII. 13.) AB határozat IV. 1. 1. pont, 42/2005. (XI. 14.) AB határozat III. 2. 1. pont]. A Legfelsőbb Bíróság az önálló jogszabály-értelmezés folytán az alapul fekvő jogszabály tartalmát bővítheti, szűkítheti vagy éppen az értelmezéssel joghézagot tölthet ki. A jogértelmezés azonban csak a jogszabály tartalmának feltárását célozhatja és nem vezethet a jogszabály tartalmának módosításával új jogszabály megalkotására [42/2005. (XI. 14.) AB határozat III. 2. 3. pont, IV. 3. pont].

A jelen jogegységi eljárásban felülvizsgált 2/2005. KJE jogegységi határozat nem egy konkrét jogszabály tartalmát tárta fel azzal, hogy a társadalmi szervezet tagjait megillető jogok (jognyilatkozatok) képviselő útján való gyakorlását általános érvénnyel (az alapszabályban való eltérés lehetőségére is kiterjedően) kizárta. A felülvizsgált jogegységi határozat szerint sincs ugyanis olyan rendelkezés az Etv. -ben (de a Ptk. -ban sem), amely a tagsági jogok, ezen belül a jognyilatkozatok gyakorlásának módját szabályozná. A törvény "hallgatása" azonban önmagában nem jelent felhatalmazást jogokat általános érvénnyel és kötelező erővel korlátozó új rendelkezések meghozatalára. A legfőbb ügyész indítványában felvetett jogkérdés ilyen módon való megválaszolása ezért meghaladta a Legfelsőbb Bíróság feladatkörét. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az új magyar Polgári Törvénykönyv tervezete Második Könyvének 131. §-a kifejezett rendelkezést tartalmaz az egyesületi tagsági jogok gyakorlásának módjáról, a képviselő útján való joggyakorlás lehetőségéről.

Mindezekre tekintettel a jogegységi tanács úgy foglalt állást, hogy a jelen jogegységi határozat Magyar Közlönyben való közzétételétől a 2/2005. KJE jogegységi határozat nem alkalmazható [Bszi. 32. § (4) bekezdés, 105. §].

Budapest, 2007. február 19.

Dr. Lomnici Zoltán s. k.,

a jogegységi tanács elnöke

Dr. Völgyesi Lászlóné s. k.,

előadó bíró

Dr. Wellmann György s. k.,

bíró

Dr. Buzinkay Zoltán s. k.,

bíró

Dr. Murányi Katalin s. k.,

bíró

Bauer Jánosné dr. s. k.,

bíró

Dr. Kozma György s. k.,

bíró