A Veszprémi Törvényszék K.20993/2009/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. §, 81. §, 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 3. §, 7. §, 13. §, 14. §, 15. §, 49. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Balassa Szilvia

Kapcsolódó határozatok:

*Veszprémi Törvényszék K.20993/2009/6.*, Kúria Kfv.37395/2010/5. (EH 2010.2279, BH 2011.4.120)

***********

Veszprém Megyei Bíróság

5.K.20.993/2009/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Veszprém Megyei Bíróság dr. Benda Balázs (felperesi képviselő címe.) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek a Gellérthegyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Gellérthegyi István, alperesi képviselő címe.) által képviselt Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (alperes címe.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes határozat sz. 1.. sz. határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a bíróság alperest, a felperes részére 15 napon belül fizessen meg 21.875,- (huszonegyezer-nyolcszázhetvenöt) Ft perköltséget.

Az eljárás során felmerült 16.500,- (tizenhatezer-ötszáz) Ft eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes által lerótt 16.500,- (tizenhatezer-ötszáz) Ft eljárási illeték visszatérítésének van helye.

Erre figyelemmel a bíróság az ítélet egy kiadmányát megküldi az hivatal neve (hivatal címe.) azzal, hogy a felperes által bélyeggel lerótt 16.500,- (tizenhatezer-ötszáz) Ft eljárási illetéket utalja vissza a felperes, felperes neve (felperes címe.) részére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen, különös tekintettel a felek által előadottakra, az általuk becsatolt okirati bizonyítékok tartalmára alapítottan az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes általános jogutódja 2008. június 1. napjától a Kft. neve 1.-nek, amely jogelőd társaság bazaltgyapot gyártással foglalkozott 2008. első negyedévéig.

A Kft. neve 1.. 2006. január 10. napján együttműködési szerződést kötött a szintén város neve 1.i, a "Vulkánkomplex" termék gyártási és forgalmazási jogával, valamint a szükséges műszaki és kereskedelmi feltételekkel rendelkező Bt. neve 1.-vel határozatlan időtartamra évi kb. 5000 m3 bazaltfilc alapanyag átruházása tárgyában, meghatározva a felek kötelezettségeit, elszámolásuk módját.

Az FVM 2005. december 1. napján kelt határozat sz. 2.. sz., Vulkánkomplex komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedélyében gyártóként feltüntetésre került többek között a Kft. neve 1.. és az Bt. neve 1.., az engedély tulajdonosaként a Kft. neve 2.. (cím 1..) került nevesítésre.

A felügyelőség neve 1. 2008. október 8. napján hatósági ellenőrzést tartott a felperes címe szám alatti felperesi telephelyen. A hatósági ellenőrzés a felperes hulladékgazdálkodási tevékenységére terjedt ki.

Az ellenőrzés során az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes által vezetett nyilvántartás nem felel meg a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 160/2003. (X.18.) Korm. rend. (továbbiakban: R.) előírásainak. Megállapította továbbá, hogy 2007-ben a jogelőd társaságnál a legnagyobb mennyiségben képződő hulladék a kódszám 1. kódszámú üvegalapú szálas anyag volt, amelyből az adatszolgáltatás szerint 2.194.400,- kg keletkezett, valamint 2006-ról megmaradt a telephelyen 411.600,- kg. Az ellenőrzés során bemutatott dokumentumok alapján a Kft. neve 3.-nak adtak át 723.060,- kg-t, az Bt. neve 1.-nek pedig 1.883.000,- kg-t. A rendelkezésre bocsátott információk szerint az Bt. neve 1.. a hulladék felhasználásával Vulkánkomplex komposztot állít elő. Az Bt. neve 1.. nem rendelkezik ezen hulladék kezelésére a Felügyelőségtől hulladékkezelési engedéllyel. Felperes az ellenőrzés alkalmával jegyzőkönyvben nyilatkozta, hogy a fenti hulladékot kereskedelmi tételként adta el az Bt. neve 1.-nek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hgt.) 15.§ (4) bek. alapján. Az elsőfokú hatóság hivatkozott arra, a Hgt.13.§ (2) bek. b) pontja szerint a hulladék termelője köteles - amennyiben saját maga erre nem rendelkezik engedéllyel - az általa termelt hulladékot hasznosításra vagy ártalmatlanításra átadni arra engedéllyel rendelkező szervezetnek. A felperesnek a hulladék jogszabályszerű átadásánál arról kellett volna meggyőződnie, hogy az átvevő rendelkezik-e az adott hulladékra begyűjtési, kezelési vagy hasznosítási engedéllyel. A felperes megszegte a Hgt. előírásait, mivel nem tartotta be a hulladékokra vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási szabályokat, valamint olyannak adta át a keletkező hulladékát, aki nem rendelkezik engedéllyel annak kezelésére. A Hgt. előírásának megszegése miatt a Hgt.49.§ (1) bek. a) pontja alapján a felperes bírságot köteles fizetni, melynek mértékét az elsőfokú hatóság 40.560.000,- Ft-ban állapította meg.

Az elsőfokú határozattal szemben a felperes által előterjesztett fellebbezést elbírálva alperes a határozat sz. 1.. sz. határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta akként, hogy felperes a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok megsértése miatt 22.308.000,- Ft-t köteles hulladékbírság címén fizetni, egyebekben pedig az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Döntését azzal indokolta, hogy a felperes megszegte a Hgt. előírásait, mivel nem tartotta be a hulladékokra vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási szabályokat, valamint olyannak adta át a keletkező hulladékát, aki nem rendelkezik engedéllyel annak kezelésére. A bírság számítása a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII.21.) Korm. rend. alapján történt. Megalapozatlannak minősítette a felperes azon hivatkozását, hogy a hulladékot kereskedelmi tételként értékesítette az Bt. neve 1.. részére, így nem kellett vizsgálnia, hogy az átvevő rendelkezik-e hulladékkezelési engedéllyel. A felperes bejegyzett tevékenységi körében nem szerepel a hulladékkereskedelem, az kódszám 1. bazaltgyapot hulladékot tehát nem tevékenységi körében, hanem hulladékkereskedőként értékesítette az Bt. neve 1.. részére. Megszegte a Hgt.15.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat, valamint nem megfelelően tett eleget a rendelet 3.§-ában foglalt nyilvántartási és a 7.§-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének, ezért hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.

A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte azzal az indokolással, hogy álláspontja szerint bírság kiszabására nem kerülhetett volna sor. Arra az esetre, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a bírság körében további vizsgálódás szükséges, úgy a határozatok hatályon kívül helyezése mellett kérte az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését.