A Kúria Mfv.10274/2013/5. számú precedensképes határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 275. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 13. §, 101. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A felek a munkaszerződésben jogszerűen állapodhatnak meg 3 hónap felmondási időben, erre az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 96. § (1) bekezdés alapján lehetőségük van, ezért e kikötésre az Mt. 13. § (4) bekezdése nem alkalmazható. 1992. XXII. Tv. 13. § (3), 1992. XXII. Tv. 13. § (4), 1992. XXII. Tv. 92. § (1), 1992. XXII. Tv. 92. § (2), 1992. XXII. Tv. 96. § (1), 1992. XXII. Tv. 101. § (1), 2009. CXXII. Tv. 7. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.2944/2011/6., Fővárosi Törvényszék Mf.639599/2012/3., *Kúria Mfv.10274/2013/5.* (BH+ 2014.4.177)

***********

Mfv.I.10.274/2013/5.

A Kúria a dr. Funtig Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szikes Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen munkavállalói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 16.M.2944/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 59.Mf.639.599/2012/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes felülvizsgálati kérelme, és az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme folytán a 2014. február 19. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 59.Mf.639.599/2012/3. számú ítéletének az elsőfokú ítéletet részben megváltoztató, és az alperesi marasztalás összegét 316.558 (háromszáztizenhatezer-ötszázötvennyolc) forintra leszállító rendelkezését a perköltségre és illetékviselésre vonatkozó rendelkezésre is kiterjedően hatályon kívül helyezi egyebekben nem érinti, és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 16.M.2944/2011/6. számú ítéletét helybenhagyja.

Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt napon belül - 33.000 (harmincháromezer) forint és 8.910 (nyolcezer-kilencszáztíz) forint áfa együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési, felülvizsgálati, valamint csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s

A felperes a keresetében az alperes munkavállalót jogellenes rendkívüli felmondása jogkövetkezményeként 3 havi felmondási időre járó átlagkeresetnek megfelelő 949.674 forint megfizetésére kérte kötelezni.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 16.M.2944/2011/6. számú ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 949.674 forint felmondási időre járó átlagkereset és 40.000 forint perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy a kereseti illetéket az állam viseli.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes a 2010. január 25-étől kommunikációs munkatárs munkakörben fennálló munkaviszonyát 2011. május 24-én közölt rendkívüli felmondással megszüntette. Ennek indokolása szerint a munkáltató az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 96. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést megszegte.

A felek a munkaszerződésben 3 hónap felmondási időt kötöttek ki. Az alperes átlagkeresete 316.558 forint volt.

Az elsőfokú bíróság a felperesnek az Mt. 101. § (1) bekezdésre alapított keresetét alaposnak találta. Kifejtette, hogy a rendkívüli felmondást a munkavállaló is köteles megindokolni, annak valósnak, okszerűnek és világosnak kell lennie, és vita esetén ezek bizonyítása a jognyilatkozatot tevőt terheli.

Az alperes által benyújtott rendkívüli felmondás az okszerűség, a valóság és a világosság követelményének nem felelt meg, ugyanis az csak jogszabályra való hivatkozást tartalmazott, emiatt jogellenes. Ezért kötelezte az alperest a munkaszerződésben foglalt rendkívüli felmondás esetén járó átlagkereset megfizetésére. Rögzítette továbbá, hogy a rendkívüli felmondás alaki hiányosságai miatt nem lehetett vizsgálni, hogy az alperes ténylegesen miért szüntette meg a munkaviszonyt, ezért az e körben előterjesztett bizonyítási indítványt elutasította.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 59.Mf.639.599/2012/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperesi marasztalás összegét 316.558 forintra leszállította, a perköltség megfizetésére kötelezést mellőzte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felek viselik a saját költségeiket, míg a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel a tényállást, az abból levont jogkövetkeztetése csak részben helytálló.