A Miskolci Törvényszék Pf.20509/2016/4. számú határozata közös vagyon megosztása (ÉLETTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 568. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Kapcsolódó határozatok:

Tiszaújvárosi Járásbíróság P.20128/2014/46., *Miskolci Törvényszék Pf.20509/2016/4.*, Kúria Pfv.22015/2016/6., 3212/2018. (VI. 21.) AB végzés

***********

Törvényszék, mint másodfokú bíróság

1.Pf.20.509/2016/4. szám

A Törvényszék, mint másodfokú bíróság a .........Ügyvédi Iroda (székhely: , .sz., ügyintéző: dr. ügyvéd) által képviselt felperes neve (.sz. alatti lakos) felperesnek dr. és dr. (, sz. alatti székhelyű) ügyvédek által képviselt alperes neve (sz. alatti lakos) alperessel szemben élettársi közös vagyon megosztása és járulékai iránt a ....... Járásbíróság előtt indított perében ......ban 20.... január hó 31. napján meghozott .............. sorszám alatti ítélet ellen a felperes részéről 48. és 50. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti,

fellebbezett részét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy 619.300 (hatszáztizenkilencezer-háromszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam visel.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével

- a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította;

- kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 339.375 Ft perköltséget,

- megállapította, hogy 494.500 Ft illetéket az állam visel.

A megállapított tényállás szerint a peres felek 20... szeptemberében újsághirdetés útján ismerkedtek meg. Ebben az időszakban a felperes .......i ingatlanában lakott, az alperes pedig a korábbi házastársával közös tulajdonukat képező .....i ingatlanban. Az alperesnek korábbi házastársával közös tulajdonát képezte még egy ..........i családi ház, ekkor az alperes volt házastársa ebben az ingatlanban lakott.

Az alperes és volt házastársa között a házassági bontóper lefolytatására és a házassági vagyonközösség megosztására 20..-ben került sor, ekkor a .........i ingatlan az alperes tulajdonába került.

A felperes és az alperes 20.... szeptemberi megismerkedésüket követően nem éltek élettársi kapcsolatban, szexuális kapcsolat volt közöttük, gyakran találkoztak, volt, hogy a felperes ment ki az alperes .........i ingatlanába, volt, hogy az éjszakát is ott töltötte, de ez csak ilyen jellegű kapcsolatukra korlátozódott.

20... februárjában kiköltözött a ........i ingatlanból az alperes volt házastársa, ezt követően az alperes ezen ingatlan felújítási munkálataiba kezdett, amely munkálatok 20...-ig elhúzódtak, a felújítási munkálatokat az alperes családi, baráti segítséggel, saját anyagi fedezettel valósította meg.

Az alperes a .......-nél műszakvezetőként dolgozott, 20.. évben nyugdíjazták, munkaviszonya mellett ............ként is tevékenykedett. A .........-től kapott dolgozói részvénycsomagokból jelentős megtakarítással rendelkezett.

Volt olyan időszak, hogy a peres felek szexuális kapcsolata megszakadt, ezalatt az alperes más nőkkel is ismerkedett.

20..-ben a felperes ingatlanára végrehajtás volt folyamatban, ekkor a felperes az alperestől 700.000 Ft kölcsönt kért a tartozás kifizetésére, majd később az alperes többszöri kérésére ezt 20..-ben visszaadta a felperes.

Több alkalommal előfordult, hogy az alperes a felperes ......i ingatlanába ment neki segíteni, füvet nyírt, permetezett, kerítést javított. A felperes fia .........i volt, az alperes több alkalommal adott a felperes fiának kölcsönt. A felperes fia 20...-ben öngyilkos lett, amely a felperest lelkileg nagyon megviselte.

20.... februártól a felperes életvitelszerűen az alperes .............i ingatlanában lakott, a lakcímnyilvántartó adatai szerint 20.... február 26-tól 20... december 19-ig lakott ezen ingatlanban. A felek az összeköltözést követően bár egy ingatlanban laktak, de gazdaságilag elkülönülten gazdálkodtak. Az alperes viselte az ingatlan valamennyi rezsiköltségét, a heti nagyobb bevásárlásokat is ő fedezte, amikor nyaralni vagy külföldre mentek, ezen kiadásokat is kizárólag az alperes fedezte. Egyik félnek sem volt a másik fél számlájához hozzáférhetősége. Bár a felperes a házimunkát ellátta, de számos alkalommal az alperes főzött, és a háztartási munkák nagyobb részét is az alperes végezte el. A felperes a napi kiadásokhoz nem járult hozzá. Amikor a felperest betegsége folytán .......re, .......be, ......ra kellett hordani kezelésekre, az ezzel kapcsolatos költségeket is az alperes viselte.

Az anyagiak miatt a felek között számos vita volt, és mivel a felperes a háztartást sem úgy vezette, ahogyan azt az alperes elvárta, az alperes 20....-ben felszólította a felperest, hogy költözzön el, azonban ennek a felperes nem tett eleget.

20.... októberében a felperes azt mondta az alperesnek, hogy vásárol egy ........i lakást, és hajlandó elköltözni az alperestől. 20.... decemberében a felperes féltékenységi jelenetet rendezett, majd az alperes fia, annak élettársa és barátai megjelentek a lakásban és felszólították a felperest, hogy költözzön el, mivel az alperes már nem akarja ezt a kapcsolatot. Ezt követően a felperes az ingatlanból 20...... decemberében elköltözött, és ........ban egy bérházi lakást vásárolt.

A jogi indokolás a régi Ptk. 578/G § (1) bekezdését hívta fel és kifejtette az élettársi kapcsolat bírói gyakorlat szerinti jellemzőit, kritériumait. Megállapította, hogy a felperes nem tudta a perben bizonyítani, hogy 2003 szeptemberétől a felek élettársak lettek volna, ugyanis 20..-ig nem is éltek közös ingatlanban. Önmagában az, hogy többször baráti rendezvényeken együtt jelentek meg, és ott a felperes az alperest, mint barátnőjét mutatta be, nem igazolta, hogy már 20.. előtt élettársak lettek volna.

A perben meghallgatott ..... tanúk vallomása alapján arra a következtetésre jutott, hogy 20..-tól a felek között szexuális kapcsolat volt, illetve voltak közös programjaik, nyaralásaik. Érzelmi kapcsolatot is megállapíthatónak talált, azonban gazdasági közösség a felek között nem állott fenn. A felek a saját jövedelmükkel önállóan rendelkeztek. Az a tény, hogy az alperes a közös szórakozások és utazások anyagi terhét a felpereshez fűződő érzelmi kötődése miatt magára vállalta, még nem ad alapot az élettársi kapcsolat megállapíthatóságára.

Nem volt bizonyítható a perben, hogy a felek állandó jelleggel, mindenre kiterjedő módon, ténylegesen közös gazdálkodást folytattak volna, jövedelmüket a közös cél érdekében rendszeresen együtt használták volna fel.