BH 1994.2.99 Egy eljárásban a félnek több meghatalmazottja (képviselője) lehet. Ilyen esetben a bíróság bármelyik képviselő részére joghatályosan kézbesíttetheti a bírósági iratokat. Ha a képviselők egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek az ügyben, ezeket a bíróság úgy bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek [Pp. 66. § (2) bek., 97. §, 109. § (3)-(4) bek., 1991. évi XL. tv. 6. § (2) bek.].

Az adós gazdálkodó szervezet vezérigazgatója, F. Á. T. 1992. április 9-én csődeljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be az elsőfokon eljárt bírósághoz. Kérelmében jelezte, hogy a vállalat a jogi képviseletére általános meghatalmazást adott a 178. sz. K. Jogtanácsosi Munkaközösség, Ügyvédi Iroda részére, dr. T. L. ügyvéd ügyintézése mellett.

A bíróság az 1992. október 9-én kelt végzésével a csődeljárást megindította és elrendelte annak a Cégközlönyben való közzétételét. A végzés a Cégközlöny 1992. november 12-i számában került közzétételre.

Az ezt követő napon, november 13-án dr. K. É. ügyvéd, az adós vállalat megbízott vezérigazgatója, dr. G. Cs. által aláírt, a vállalatnak a csőd-, illetve felszámolási eljárás során a bíróságok előtti képviseletére szóló meghatalmazást csatolt, s bejelentette, hogy a csődbejelentést követően eltelt időben a vállalat pénzügyi helyzete súlyosan megromlott. A nyilatkozatát tartalmazó 7. sorszámú jegyzőkönyvben a bíróság rögzítette: az adós nem lát lehetőséget arra, hogy a hitelezőivel bármilyen feltételek mellett is egyezséget köthessen, ezért a csődeljárás helyett a felszámolási eljárás lefolytatását kérte. A bíróság az adós bejelentése miatt végzésével - az I991. évi IL. törvény (Csftv.) 21. §-ának (2) bekezdése alapján - a felszámolási eljárást hivatalból megindította. Egyúttal kötelezte az adóst, valamennyi ismert hitelezőjét 8 napon belül értesítse arról, hogy az anyagi helyzetében történt változás miatt a csődegyezséget nem tudja megkötni, és hogy ezt a Csftv. 21. §-ának (1) bekezdése alapján, felszámolási eljárást kérve, a bíróságnak bejelentette.

Ugyancsak 1992. november 13-án, az adós jogi képviselőjének személyes meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvbe foglaltan a bíróság az 1-1. sorszámú végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét. Határozatának indokolásában arra utalt, hogy a fizetésképtelenség vélelmének törvényes feltételei az adóssal szemben fennállanak, aki ezt nem tudta megdönteni, sőt maga is kérte a nem vitatott, illetőleg elismert kiegyenlítetlen tartozásaira figyelemmel a felszámolási eljárás lefolytatását. A bíróság döntését a Csftv. 26. §-ának (2) bekezdésére és a 27. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapította. A végzés kihirdetése után az adós jogi képviselője a fizetésképtelenséget megállapító végzés elleni fellebbezési jogáról lemondott.

Az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító végzés ellen az adós az általános meghatalmazással igazolt jogi képviselője - T., L., B. & Társai Ügyvédi Iroda; dr. T. L. ügyvéd - útján fellebbezést, és egyúttal a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelmet nyújtott be. Az I992. december 11-én kelt igazolási kérelme indokolásául előadta, hogy az adós általános jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda csak a csődeljárás bírósági iratainak a kérelem megírásának napján történt, megtekintésekor szerzett tudomást dr. K. É. képviseleti meghatalmazásáról s az általa a csődügyben tett bejelentésről, a felszámolási eljárás megindításáról, valamint a fizetésképtelenség tényét megállapító végzésről. Ennek következtében menthető okból nem nyújtott be a végzés ellen fellebbezést, azt az igazolási kérelemmel egyidejűleg terjesztette elő.

Fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének - az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatti - hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, illetve az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását. Azt adta elő, az elsőfokú bíróság nem észlelte, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nem a cég szabályszerűen meghatalmazott képviselője terjesztette elő, ugyanakkor a szabályszerűen meghatalmazott általános képviselő részére az eljárás során keletkezett határozatokat nem kézbesítette. Arra hivatkozott, hogy a dr. K. É. ügyvéd meghatalmazását aláíró dr. G. Cs. nem megbízott vezérigazgatója a cégnek, és önálló cégszerű aláírási joggal nem rendelkezik. A bírósági iratokhoz becsatolt cégkivonatból megállapíthatóan dr. G. Cs. közgazdasági igazgató elsőhelyű - tehát nem önálló - cégszerű aláírásra jogosult. Mivel a becsatolt képviseleti meghatalmazás aláírása nem felel meg a cégkivonatnak, az nem cégszerű, tehát nem hoz létre képviseleti jogosultságot. Beadványában kijelentette: a csődeljárás lehetőségével élni kíván; az adós nevében az álképviselő által a felszámolás érdekében tett nyilatkozatokat visszavonja, továbbá semmisnek tekinti, illetve visszavonja dr. G. Cs. által dr. K. É. ügyvéd részére az adós képviseletére adott meghatalmazást is.

A fellebbező álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta döntésénél a Csftv. 25. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt azon szabályt, amely szerint a bíróság a felszámolás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha azt a moratórium időszakában terjesztették elő. Nem volt figyelemmel a bíróság a csődtörvény 23. §-ának előírására sem. Aszerint, ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a csődtörvény 8. §-ában foglaltak az irányadók.

A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki: F. Á. T.-t - aki korábban a csődbejelentést előterjesztette - a földművelésügyi miniszter 1992. június 26-i hatállyal felmentette az adós vállalatnál betöltött vezérigazgatói munkaköréből, s utasította munkaköre átadására.

A vállalat igazgatótanácsa 1992. július 1-jén megtartott ülésén a következő határozatot hozta: "figyelemmel arra, hogy a vezérigazgató-helyettesi munkakört mint önálló munkakört az igazgatótanács megszüntette, az alapító szerv intézkedéséig a vezérigazgatói munkakör helyettesítését az 1984. január 1-jén hatályba lépett szervezeti és működési szabályzat 3.1.1. pontjában foglaltak szerint e pont alábbi módosításával rendezi: a vezérigazgatót távolléte esetén a közgazdasági igazgató (dr. G. Cs.), annak távolléte esetén pedig a kereskedelmi igazgató (S. I.) helyettesíti, azzal a korlátozással, hogy a cégszerű aláírási jogok nem módosulnak, minden egyéb vonatkozásban azonban teljes jogkörrel." A határozat alapján dr. G. Cs. gazdasági igazgató 1992. július 7-én átvette a vezérigazgatói munkakört F. Á. T.-től.

A cégszerű aláírás módjáról az 1982. augusztus 30-án kelt 25/1982. számú vezérigazgatói utasítás I/1. pontja rendelkezik, eszerint a vállalat nevében cégszerű aláírásra a vezérigazgató és azon alkalmazottak jogosultak, akiket a vezérigazgató a cégszerű aláírásra feljogosít.

A Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság által kiadott, az adós cég 1991. április 12. napján hatályos adatait tartalmazó cégkivonat szerint dr. G. Cs. közgazdasági igazgató mind külkereskedelmi ügyekben, mind egyéb ügyekben korlátozás nélkül elsőhelyű aláírásra jogosult.