1991. évi XL. törvény

a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról[1]

1. § (1)[2] A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény IV. fejezetének (35-45. §-ainak) alkalmazását az új szövetkezeti törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1992. január 31-ig szólóan az Országgyűlés felfüggeszti.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra a kisszövetkezetekre, amelyek vagyonukat kizárólag a tagok hozzájárulásaiból szerezték.

(3) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az ipari, a lakásépítő és -fenntartó, valamint a takarékszövetkezetekre.

2. § (1)[3] A szövetkezet a tulajdonában álló ingatlant a szövetkezet tulajdonának a tagok közötti megosztásáról rendelkező külön törvényben előírt közgyűlési határozat meghozataláig, de legkésőbb 1992. január 31-ig - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem idegenítheti el.

(2) A korlátozást nem kell alkalmazni, ha az ingatlan elidegenítésére

a) e törvény hatálybalépése előtt már érvényesen létrejött szerződés (alapító okirat, alapszabály, stb.) alapján;

b) felszámolási eljárás keretében;

c) a jelzáloghitelező követelésének kielégítése érdekében kerül sor.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti elidegenítés esetén az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez csatolni kell a földről szóló 1987. évi I. törvény 19. § (1) bekezdésében előírt közgyűlési határozatot is.

3. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba; az 1. §-ának rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló, többször módosított 1967. évi III. törvény 75. §-a (1) bekezdésének f) pontja és

b) az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet 28. §-a (1) bekezdésének h) pontja, valamint 30. §-a (1) bekezdésének "vagy kizárt" szövegrésze.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke