32001L0037[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/37/EK irányelve (2001. június 5.) a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001/37/EK IRÁNYELVE

(2001. június 5.)

a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. és 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak ( 4 ) megfelelően az egyeztető bizottság által 2001. április 5-én jóváhagyott együttes szövegtervezet figyelembevételével,

(1)

A dohánytermékek címkézésére és az egyes szájon át fogyasztott dohányfajták árusításának tilalmára vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1989. november 13-i 89/622/EGK tanácsi irányelvet ( 5 ) a 92/41/EGK irányelv ( 6 ) jelentősen módosította. Miután ennek az irányelvnek, valamint a cigaretták megengedett legnagyobb kátránytartalmára vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1990. május 17-i 90/239/EGK tanácsi irányelvnek ( 7 ) további módosítása vált szükségessé, ezeket az irányelveket az egyértelműség érdekében újra kell szövegezni.

(2)

Még mindig jelentősek az eltérések a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések között, ami a belső piac működését akadályozza.

(3)

Ezeket az akadályokat fel kell számolni és ennek érdekében a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket közelíteni kell egymáshoz, fenntartva azonban a tagállamok jogát, hogy bizonyos feltételek mellett az emberi egészség védelmének biztosításához szükségesnek tartott követelményeket írjanak elő.

(4)

A Szerződés 95. cikkének (3) bekezdésével összhangban magas szintű egészségvédelmi, biztonsági és környezetvédelmi valamint fogyasztóvédelmi követelményekből kell kiindulni, és megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a tudományos tényeken nyugvó minden új fejleményre; a dohány különösen káros hatása miatt az egészségvédelemnek elsőbbséget kell adni e téren.

(5)

A 90/239/EGK irányelv 1992. december 31-i hatállyal megállapította a tagállamokban árusított cigaretták kátránytartalmának megengedett legmagasabb határértékeit. A kátrány rákkeltő hatása a cigaretták kátránytartalmának további csökkentését teszi szükségessé.

(6)

A 89/622/EGK irányelv előírta egy általános figyelmeztető szöveg feltüntetését a dohánytermékek egységcsomagján a kizárólag a cigarettákra kiterjedő további figyelmeztetések elhelyezése mellett, és 1992-től kezdődően e kiegészítő figyelmeztetés követelményét kiterjesztette a többi dohánytermékekre is.

(7)

Több tagállam is jelezte, hogy amennyiben közösségi szinten nem történik intézkedés a cigaretták megengedett legmagasabb szénmonoxid-szintjének meghatározására, tagállami szinten hoznak ilyen intézkedéseket. A szén-monoxid tartalmára vonatkozó szabályozásban mutatkozó esetleges különbségek minden bizonnyal akadályoznák a kereskedelmet, és lehetetlenné tennék a belső piac zavartalan működését. Ezen túlmenően bebizonyosodott, hogy a cigaretták olyan mértékű szén-monoxidot termelnek, amely károsítja az emberi egészséget és szívbetegségek, valamint egyéb megbetegedések kialakulását idézheti elő.

(8)

A szabályozási keretek felülvizsgálata során szükség van arra, hogy a bizonyítékok alapján megvizsgálják a gyártók állításait, miszerint egyes dohánytermékeket "a kockázat csökkentése" jegyében terveztek meg és/vagy hoztak forgalomba, illetve valamely termék káros hatásai csökkent mértékűek.

(9)

A cigaretták megengedett legmagasabb nikotintartalmára vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések eltérőek a tagállamokban. Ezek az eltérések feltehetően akadályozzák a kereskedelmet és a belső piac zavartalan működését is. A tagállamok és a tudományos testületek a közegészséget érintő sajátos problémákat vetettek fel e területen, mely már korábban összehangoló intézkedések tárgya volt, és a Bizottság e problémákat megvizsgálta.

(10)

Ezeket az akadályokat éppen ezért fel kell számolni, s ennek érdekében a cigaretták szabad kereskedelmi forgalmazását, árusítását és gyártását közös szabályozás tárgyává kell tenni nemcsak a kátrány, hanem a nikotin és a szén-monoxid megengedett legnagyobb szintje tekintetében is.

(11)

Ez az irányelv az Európai Közösség területéről exportált dohánytermékekre is irányadó. Az export szabályozása a közös kereskedelempolitika része. A Szerződés 152. cikkének (1) bekezdése értelmében, valamint az Európai Közösségek Bíróságának esetjoga alapján az egészségügyi követelményeknek a Közösség egyéb politikáinak is alkotó elemét kell képezniük. Megfelelő szabályokat kell elfogadni annak érdekében, hogy a belső piacra vonatkozó rendelkezések érvényesülésének ne legyen akadálya.

(12)

Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a Közösségnek a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) alkalmazására és feliratozására vonatkozó jogszabályait.

(13)

A dohánytermékekre alkalmazandó nemzetközi szabványok az Egészségügyi Világszervezetnek a dohánytermékek ellenőrzéséről készülő keretegyezmény-tervezetéről folyó tárgyalások tárgyát képezik.

(14)

A cigaretták nikotin-, kátrány- és szénmonoxid-tartalmának mérésénél az ISO 4387, 10315 és 8454 nemzetközi szabványokra kell hivatkozni, mivel jelenleg ezek a nemzetközi szinten is elismert egyedüli szabványok, azzal, hogy a későbbi tudományos kutatás és a műszaki haladás, melyet támogatni kell, lehetővé teheti a cigaretták összetételét alkotó anyagok még pontosabb és megbízhatóbb mérési módszereinek kifejlesztését és alkalmazását, valamint a többi dohánytermékekre is alkalmazható mérési módszerek kidolgozását.

(15)

A kátrányon, nikotinon és szén-monoxidon kívül a cigarettafüstnek nincs más olyan összetevője, amelynek mennyiségét nemzetközileg elfogadott szabványok vagy vizsgálatok alapján mérni és értékelni lehetne. Ezért szükség van ilyen szabványok kidolgozására a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel történő konzultáció útján.

(16)

A 90/239/EGK irányelvben Görögország különleges társadalmi-gazdasági nehézségeire tekintettel engedélyt kapott arra, hogy a megengedett legnagyobb kátránytartalom bevezetésének végrehajtására előírt határidőktől eltérjen. Ezt az eltérést az előírt ideig fenn kell tartani.

(17)

Az exportált cigaretták megengedett legnagyobb nikotin-, kátrány- és szénmonoxid-tartalmának alkalmazását átmeneti megállapodások rendezhetik, több időt hagyva a termékleírás módosítására és a nemzetközileg elfogadott szabványok bevezetésére.

(18)

Ezen irányelvnek egyéb rendelkezéseire nézve is szükséges átmeneti időszakokat megállapítani, hogy a szükséges módosításokat a termelésben elvégezhessék, és különösen a cigarettának nem minősülő termékek készleteit felszámolhassák. Az eltávolíthatatlan címkék használatát az ezen irányelvben előírt feliratozási követelmények bevezetésének előmozdítására engedélyezni kell.

(19)

A figyelmeztető feliratok elhelyezésének és a káros anyagtartalom feltüntetésének gyakorlata továbbra is eltérő az egyes tagállamokban. Ennek következtében a fogyasztók az egyik tagállamban tájékozottabbak lehetnek a dohányzás ártalmairól, mint egy másikban. Az ilyen különbségek elfogadhatatlanok, és akadályozzák a kereskedelmet, valamint hátráltatják a dohánytermékek belső piacának zavartalan működését, ezért azokat fel kell számolni. Ehhez szükség van arra, hogy megszigorítsák, és egyértelműbbé tegyék a már meglévő jogszabályokat, és egyúttal biztosítsák a nagyfokú egészségvédelmet.

(20)

Rendelkezni kell arról, hogy a dohánytermékek gyártási tételeit ezen irányelv betartásának ellenőrzése céljából úgy jelöljék meg, hogy lehetőség legyen azok nyomon követésére.

(21)

Az aktív és passzív dohányzás közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági költségeit rendszeresen fel kell mérni, és annak eredményét a megfelelő közösségi programok keretében a közvélemény elé kell tárni.

(22)

A dohánytermékek gyártásához használt összetevők és adalékanyagok szabályozása tagállamonként eltérő. A tagállamok egy részében ezekre az anyagokra vonatkozó jogszabály vagy önként vállalt megállapodás nincs. Több tagállam, amelyben ezirányú jogszabály vagy önkéntesen vállalt megállapodás létezik, semmiféle információt nem kap a dohánytermékek gyártóitól az egyes termékekben található ilyen jellegű összetevők és adalékanyagok mennyiségéről, márkanévre lebontva. A nagyobb áttekinthetőség érdekében az e területen alkalmazandó intézkedések közelítésére van szükség.

(23)

Az információ és a toxikológiai adatok együttes hiánya lehetetlenné teszi, hogy az egyes tagállamok illetékes hatóságai bármely megfelelő módon felmérjék a dohánytermékeknek a fogyasztók egészségére gyakorolt veszélyes és toxikus hatásait. Ez nem egyeztethető össze a Közösségnek az emberi egészség nagyfokú védelme biztosítására vonatkozó kötelezettségével.

(24)

A tagállamoknak lehetőséget kell adni a dohánytermékekre vonatkozó olyan szigorúbb intézkedések bevezetésére, amelyeket a népesség egészségének védelmében szükségesnek tartanak, amennyiben azok nem sértik az ezen irányelvben foglalt szabályokat, és megfelelnek a Szerződés rendelkezéseinek.

(25)

Az összetevők 12. cikkben említett összesített jegyzékének megállapításáig a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy megtiltják olyan összetevők alkalmazását, amelyek hatása növeli a dohánytermékek függőséget kialakító tulajdonságait, miután ezeknek az összetevőknek az alkalmazása alááshatja az ezen irányelvben a nikotin mennyiségére előírt határértékeket.

(26)

Kimutatták, hogy a dohánytermékek az emberi egészségre ártalmas számos káros anyagot és ismert rákkeltő vegyületet tartalmaznak és bocsátanak ki elégésük során. Az utóbbi években az is megállapítást nyert, hogy a passzív dohányzás is káros, különösen a még meg nem született gyermekekre, valamint az újszülöttekre nézve, és légzőszervi problémákat okozhat, illetve súlyosbíthat olyan személyeknél, akik a füstöt belélegzik. Ezenfelül a Közösségben a dohányzásra újonnan rászokók 80 %-a 18 év alatti. Biztosítani kell a termékekre vonatkozó információ lehető legnagyobb áttekinthetőségét, miközben gondoskodni kell arról, hogy a dohány gyártóinak kereskedelmi és szellemi tulajdonjogait is megfelelően figyelembe vegyék.

(27)

A dohánytermékek csomagolásán alkalmazott egyes szövegek, például "alacsony kátránytartalom", "könnyű", "egészen könnyű", "enyhe", valamint egyes nevek, képek és alakzatok vagy egyéb jelek félrevezethetik a fogyasztót, elhitetve, hogy ezek a termékek kevésbé károsak, és ezáltal a fogyasztás változásához vezethetnek. A dohányzási szokások és a függőség is meghatározza a belélegzett káros anyagok szintjét, nem csupán az, hogy egyes anyagok a fogyasztás előtt milyen mennyiségben vannak jelen a termékben. Ezt az említett feliratok alkalmazása nem tükrözi, és ezáltal az ezen irányelvben előírt feliratozási követelményeknek ellentmond. A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében, és a javasolt nemzetközi szabályozás kialakítására tekintettel, az ilyen jellegű feliratok alkalmazásának tilalmát közösségi szinten kell elrendelni, kellő időt hagyva e szabály bevezetésére.

(28)

A 89/622/EGK irányelv megtiltotta a szájon át fogyasztható egyes dohánytermékek értékesítését a tagállamokban. Ausztria, Finnország, és Svédország csatlakozási okmányának 151. cikke felhatalmazza a Svéd Királyságot, hogy e tekintetben eltérjen a 89/622/EGK irányelv említett rendelkezéseitől.

(29)

A dohánytermékek terén tapasztalható tudományos és műszaki haladás szükségessé teszi az ezen irányelv rendelkezéseinek és a tagállamokban történő végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatát. Ebből a célból rendelkezni kell a Bizottság olyan eljárásának kialakításáról, amelynek alapján tudományos és műszaki adatokkal alátámasztott rendszeres jelentést készít. Ebben az összefüggésben egyes adatokat különös figyelemmel kell megvizsgálni.

(30)

A káros anyag megengedett maximális tartalmával összefüggésben meg kell fontolni, hogy egyrészt célszerű-e a káros anyagok megállapított tartalmát egy későbbi időpontban csökkenteni, különösen pedig, hogy kölcsönös függésben vannak-e azok, és ha igen, miként, másrészt, kell-e e téren szabványt kidolgozni a cigarettán kívüli más dohánytermékekre, különösen a sodort cigarettára.

(31)

Ami a cigarettán kívüli többi dohányterméket illeti, közösségi szintű szabványok és mérési technológiák kidolgozására van szükség, s ennek érdekében kérni kell a Bizottságot, hogy e tárgyban megfelelő javaslatokat terjesszen elő.

(32)

Ami a többi összetevőt illeti, beleértve az adalékanyagokat is, a későbbi összehangolásra tekintettel fontolóra kell venni azok összesített jegyzékének elkészítését.

(33)

A dohánytermékek belső piacának mérete, és a dohánygyártók egyre fokozódó törekvése, hogy a termelést a Közösség egészében a tagállamok csupán néhány termelő üzemére összpontosítsák, jogalkotási lépésekre ösztönöz azért, hogy a dohánytermékek belső piaca zavartalanul működjön, amit inkább közösségi, semmint tagállami szinten kell megvalósítani.

(34)

A Bizottságnak 2002-ben kell jelentést tennie ( 8 ) az Európai Parlament és a Tanács számára a nyersdohány piaca közös szervezésének működéséről. A Bizottság jelezte, hogy ez a jelentés a közegészségügyi követelmények integrációjának ügyét is vizsgálni fogja, beleértve az ezen irányelvben és más közösségi jogszabályokban megfogalmazott szabványokat is, amint azt a Szerződés 152. cikke előírja.

(35)

Ezen irányelv alkalmazása során rendelkezni kell olyan időkorlátok kitűzéséről, amelyek lehetővé teszik egyrészről, hogy a 90/239/EGK irányelvben már megkezdett átállási folyamatot a lehető leghatékonyabban befejezzék, másrészről hogy a fogyasztók és a gyártók átálljanak azokra a termékekre, amelyeknek a kátrány, a nikotin és a szén-monoxid tartalma alacsonyabb.

(36)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 9 ) összhangban kell meghozni.

(37)

Ezen irányelv nem érinti azokat a határidőket, amelyen belül a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt irányelveket át kell venniük és alkalmazniuk kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Cél

Ennek az irányelvnek az a célja, hogy összehangolja a dohányipari termékek megengedett legnagyobb kátrány-, nikotin- és szénmonoxid-tartalmára, az azok egységcsomagján alkalmazandó egészségügyi és más jellegű figyelmeztető feliratokra, valamint a dohánytermékek ismertetésével és az összetevőivel kapcsolatos bizonyos intézkedésekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az igen magas szintű egészségvédelem igényét veszik alapul.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1. "dohánytermék": olyan termék, amelyet dohányzás, tubákolás, szopogatás vagy rágás céljából gyártanak, még abban az esetben is, ha csupán részben tartalmaz dohányt, akár géntechnológiával módosított formában, akár nem;

2. "kátrány": nikotinmentes száraz füstkondenzátum;

3. "nikotin": a nikotinalkaloid-tartalom;

4. "szájon át fogyasztott dohány": minden szájon át fogyasztott termék, kivéve a szívásra és rágásra szántakat, amely részben vagy teljes egészében dohányból készült, porított vagy szemcsés szerkezetű, vagy e formák kombinációiból áll, különösen azok, amelyeket zacskós kiszerelésben vagy porózus zacskókban, illetve bármely egyéb, élelmiszerre emlékeztető formában hoznak forgalomba;

5. "összetevő": bármely olyan anyag vagy alkotóelem - kivéve a dohánylevelet vagy a dohány növény egyéb természetes vagy feldolgozatlan részét -, amelyet egy dohánytermék gyártásához vagy előállításához használnak fel, és amely a késztermékben - akár megváltozott formában - jelen van, beleértve a papírt, a füstszűrőt, a tintát és a ragasztóanyagokat is.

3. cikk

Cigaretták megengedett legnagyobb kátrány-, nikotin- és szénmonoxid-tartalma

(1) 2004. január 1-jétől kezdődően a tagállamok területén szabad kereskedelmi forgalomba hozott, árusított vagy gyártott cigaretták nem tartalmazhatnak cigarettánként többet, mint:

- 10 milligramm kátrányt,

- 1 milligramm nikotint,

- 10 milligramm szén-monoxidot.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben előírt határidőtől eltérően az Európai Közösség területén gyártott, de onnan exportált cigaretták esetében a káros anyag e cikkben meghatározott tartalmára előírt határértékeket 2005. január 1-jétől is alkalmazhatják, de legkésőbb 2007. január 1-jétől mindenképpen kötelesek alkalmazni.

(3) Görögország esetében ideiglenes eltérésként az ország területén gyártott és árusított cigaretták (1) bekezdés szerinti megengedett legnagyobb kátránytartalmának alkalmazási határideje 2007. január 1.

4. cikk

Mérési módszerek

(1) A cigaretta kátránytartalmát az ISO 4387, nikotintartalmát az ISO 10315, míg szénmonoxid-tartalmát az ISO 8454 szabvány módszereivel kell mérni.

A csomagoláson szereplő jelölés helyességét az ISO 8243 szabványnak megfelelően kell ellenőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatokat az érintett tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett és felügyelt vizsgálati laboratóriumokban kell elvégezni vagy hitelesíttetni.

A tagállamok 2002. szeptember 20-ig megküldik a Bizottságnak az általuk engedélyezett laboratóriumok névjegyzékét, meghatározva azt is, hogy milyen kritériumokat alkalmaztak azok engedélyezése során, és milyen módszerrel felügyelik azokat, úgyszintén az azokban a későbbiek során bekövetkezett minden változást.

(3) A tagállamok kötelezhetik a dohánygyártókat vagy a dohányimportőröket bármilyen egyéb, az illetékes országos hatóságok által előírt vizsgálat elvégzésére is annak érdekében, hogy márkanevenként és terméktípusonként meghatározzák a dohánytermékeikben található egyéb anyagok mennyiségét, valamint azért, hogy ezen egyéb anyagoknak az emberi egészségre gyakorolt káros hatását, így egyebek mellett a függőség kialakulásának veszélyét is felmérjék. A tagállamok előírhatják azt is, hogy ezeket a vizsgálatokat a (2) bekezdésben említett engedéllyel rendelkező laboratóriumok végezzék el vagy hitelesítsék.

(4) A (3) bekezdésnek megfelelően elvégzett vizsgálatok eredményét évente el kell juttatni az illetékes országos hatóságokhoz. A tagállamok, olyan esetekben, amikor a termékleírás részletei nem változtak, ennél ritkább vizsgálati adatszolgáltatásról is rendelkezhetnek. A tagállamokat a termékleírás változásairól tájékoztatni kell.

A tagállamok a fogyasztók tájékoztatása érdekében minden megfelelő módon biztosítják az ennek a cikknek megfelelően szolgáltatott információk terjesztését, s ennek során értelemszerűen figyelmet fordítanak az üzleti titkot képező minden információra.

(5) A tagállamok az e cikk szerint benyújtott összes információt és adatot minden évben közlik a Bizottsággal, amely azokat a 11. cikkben említett jelentésének elkészítése során figyelembe veszi.

5. cikk

Címkézés

(1) A kátrány, a nikotin és a szénmonoxid - 4. cikkben foglaltak szerint mért - tartalmának adatait a cigarettacsomag egyik oldalára kell nyomtatni annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén, illetve nyelvein, amelyben a terméket forgalomba hozzák, úgy hogy az adott felületnek legalább 10 %-át fedje.

Ez az arány a két hivatalos nyelvet alkalmazó országokban 12 %-ra, a három hivatalos nyelvet alkalmazó országokban pedig 15 %-ra módosul.

(2) A dohánytermék minden egységcsomagján, kivéve a szájon át fogyasztott dohányt és egyéb füstmentes dohányterméket, az alábbi figyelmeztetésnek kell szerepelnie:

a) általános figyelmeztetések:

1. "A dohányzás halált okoz./A dohányzás halált okozhat.", vagy

2. "A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét."

A fenti általános figyelmezetéseket úgy kell felváltva alkalmazni, hogy rendszeres megjelenésük a csomagon biztosított legyen. A figyelmeztetést az egységcsomag és minden külső csomagolás legfeltűnőbb felszínén kell elhelyezni, kivéve a termék kiskereskedelmi értékesítése során használt átlátszó csomagolást; és

b) egy kiegészítő figyelmeztetés az I. mellékletben közölt listáról.

A fenti kiegészítő figyelmeztetéseket úgy kell megválasztani, hogy az biztosítsa rendszeres megjelenésüket a csomagon.

A figyelmeztetést az egységcsomag és minden külső csomagolás legfeltűnőbb felszínén kell elhelyezni, kivéve a termék kiskereskedelmi értékesítése során használt átlátszó csomagolást.

A tagállamok a nyelvi követelmények szerint határozhatják meg a figyelmezető feliratok elhelyezését a felületen.

(3) A Bizottság szabályokat állapíthat meg színes fényképek és egyéb illusztrációk alkalmazására, amelyek a dohányzásnak az egészségre gyakorolt káros hatását ábrázolják és magyarázzák, szem előtt tartva, hogy ezzel a belső piacra vonatkozó rendelkezések sérelmet nem szenvedhetnek. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy színes fényképek és egyéb illusztrációk formájában további kiegészítő figyelmeztetés alkalmazását követelik meg, ez utóbbiaknak a fent említett szabályokkal összhangban kell lenniük.

(4) A szájon át fogyasztott dohány, ha árusítása a 8. cikk értelmében engedélyezett, valamint a füstmentes dohánytermékeket a következő figyelmeztető felirattal kell ellátni:

"Ez a dohánytermék károsíthatja az Ön egészségét és függőséghez vezet."

Ezt a figyelmeztetést az egységcsomag és minden külső csomagolás legfeltűnőbb felszínén kell elhelyezni, kivéve a termék kiskereskedelmi értékesítése során használt átlátszó csomagolást.

A tagállamok a nyelvi követelmények alapján előírhatják, hogy a figyelmezető feliratok a felületen hogyan helyezkedjenek el.

(5) A (2) bekezdés a) pontja szerint előírt általános figyelmeztetésnek, és a (4) bekezdésben meghatározott, a szájon át fogyasztott és füstmentes dohánytermékekre vonatkozó figyelmeztetésnek a dohánytermék-egységcsomag megfelelő felületén, amelyre nyomtatják, legalább a felület 30 %-át kell elfoglalnia. Ez az arány a két hivatalos nyelvet elismerő országokban 32 %-ra, a három hivatalos nyelvvel rendelkezőknél pedig 35 %-ra módosul. A (2) bekezdés b) pontja szerint megkövetelt kiegészítő figyelmeztetésnek a dohánytermék-egységcsomag megfelelő felületén, amelyre nyomtatják, legalább a felület 40 %-át kell elfoglalnia. Ez az arány a két hivatalos nyelvet alkalmazó országokban 45 %-ra, a három hivatalos nyelvvel rendelkezőknél pedig 50 %-ra módosul.

A nem cigaretták számára készített egységcsomagoláson azonban, abban az esetben, ha a legjobban látható felület mérete meghaladja a 75 cm2-t, a (2) bekezdésben előírt figyelmeztetésnek minden felületen legalább 22,5 cm2-t kell fednie. Ez az arány a két hivatalos nyelvet használó országokban 24,0 cm2-re, három hivatalos nyelvvel rendelkezőknél pedig 26,25 cm2-re módosul.

(6) Az e cikk értelmében kötelező figyelmeztető felirat és a káros anyag tartalmára utaló szöveg megjelenése a következő:

a) fekete színű Helvetica betűtípussal fehér alapra nyomtatott szöveg. A nyelvi követelmények teljesítése érdekében a tagállamok meghatározhatják a betű nagyságát, feltéve hogy a jogszabályaikban előírt betűnagyság a kötelező szöveg számára fenntartott hely lehető legjobb kitöltését eredményezi;

b) kisbetűkkel készül, kivéve a felirat első betűjét, és azokat a szavakat, amelyek esetében a nyelvtani szabályok mást követelnek;

c) a szöveg elhelyezésére szolgáló felület közepére igazítva, a csomag felső szélével párhuzamosan;

d) a (4) bekezdésben felsoroltaktól eltérő termékek esetében 3 milliméternél nem vékonyabb, és 4 milliméternél nem vastagabb fekete szegéllyel körülvéve, amely semmiképpen sem zavarja a figyelmeztető feliratot vagy a közölt információt;

e) annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein, amelyben a terméket forgalomba hozzák.

(7) Az e cikkben előírt szövegeket az egységcsomagok zárjegyére nyomtatni tilos. A szöveget eltávolíthatatlanul kell nyomtatni, annak kitörölhetetlennek kell lennie, és semmilyen módon nem maradhat rejtve, nem lehet álcázott vagy megszakított egyéb írott vagy képi anyaggal, illetve a csomag felnyitásával. A cigarettáktól eltérő dohánytermék esetében a szöveget öntapadós matricával is el lehet helyezni, amennyiben az eltávolíthatatlan.

(8) A tagállamok előírhatják, hogy a (2) és a (4) bekezdésben említett figyelmeztetéseket a felirat szövegmezőjén kívül a kibocsátó hatóságra utaló szöveg kísérje.

(9) A dohányterméket a termékek azonosíthatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében a célnak megfelelő bármilyen módon meg kell jelölni a tételszám vagy azzal egyenértékű azonosítás feltüntetésével, amely a gyártás helyének és idejének megnevezését lehetővé teszi az egységcsomagon.

Az e rendelkezés alkalmazására szolgáló technikai intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint kell megállapítani.

6. cikk

További termékinformációk

(1) A tagállamok a dohánytermékek gyártóit és importőreit kötelezik, hogy nyújtsanak be egy listát az illetékes hatóságaikhoz a dohánytermékek gyártásában felhasznált valamennyi összetevőről és azok mennyiségeiről márkanevenként és típusonként.

A listát nyilatkozatnak kell kísérnie, amely megindokolja, miért kell az egyes összetevőket az adott dohánytermékekbe elegyíteni. A nyilatkozatnak jeleznie kell az összetevők rendeltetését és típusát. A felsoroláshoz mellékelni kell ezeknek az összetevőknek az elégetett vagy el nem égetett formáira vonatkozó mindazokat a toxikológiai adatokat is, amelyek a gyártó vagy importőr rendelkezésére állnak, különös tekintettel azoknak az emberi egészségre gyakorolt hatására, figyelemmel többek között a függőség kialakulásának veszélyére. A felsorolást a termékben található egyes összetevők súlyának csökkenő sorrendjében kell összeállítani.

Az első albekezdésben említett információt évente kell megadni, első alkalommal legkésőbb 2002. december 31-ig.

(2) A fogyasztók tájékoztatása érdekében a tagállamok minden megfelelő módon biztosítják az e cikkben foglaltak alapján szolgáltatott információk terjesztését. Kellő mértékben figyelembe vesznek azonban minden olyan információt, amely a termék sajátos összetételével kapcsolatos, és így üzleti titkot képez.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy minden olyan termék összetételének felsorolása, amely kátrányt, nikotint és szén-monoxidot tartalmaz, nyilvános legyen.

(4) Az e cikkben foglaltak alapján benyújtott összes információt és adatot a tagállamok közlik a Bizottsággal, amely ezeket a 11. cikkben említett jelentésének elkészítése során figyelembe veszi.

7. cikk

Termékleírás

Az 5. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül 2003. szeptember 30-tól kezdődően semmiféle olyan szöveg, név, márkanév, képi vagy egyéb jel, amely azt sugallja, hogy az adott dohánytermék kevésbé káros, mint mások, nem alkalmazható a dohánytermékek csomagolásán.

8. cikk

Szájon át fogyasztott dohány

A tagállamok Ausztria, Finnország, és Svédország csatlakozási okmánya 151. cikkének sérelme nélkül megtiltják a szájon át fogyasztható dohány forgalmazását.

9. cikk

Kiigazítások

(1) A Bizottság határoz a 4. cikkben említett mérési módszereknek és az azokkal kapcsolatos fogalommeghatározásoknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazításáról. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A Bizottság határozza meg a dohánytermékek egységcsomagján az I. melléklet szerint kötelezően feltüntetni rendelt egészségügyi figyelmezetések tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítását és azok váltogatásának gyakoriságát. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A Bizottság a dohánytermékek azonosítására és nyomon követésére szolgáló megjelöléseket a 10. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban hozzáigazítja a tudományos és műszaki fejlődéshez.

10. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

11. cikk

Jelentés

A Bizottság ezen irányelv alkalmazásáról legkésőbb 2004. december 31-ig és azt követően minden második évben jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz.

Az első bekezdésben említett jelentés összeállításában a Bizottságot tudományos és műszaki szakértők segítik, hogy az összes szükséges információ rendelkezésére álljon.

A Bizottság az első jelentés benyújtása során jelzi különösen azokat a jellemzőket, amelyeket a tudományos-technikai fejlemények alapján felül kell vizsgálni vagy tovább kell fejleszteni, beleértve a termékekre vonatkozóan nemzetközileg egyeztetett minden szabályt és szabványt, és megkülönböztetett figyelmet fordít:

- a káros anyag - 3. cikk (1) bekezdésében megállapított - megengedett legnagyobb tartalmának későbbi csökkentésére,

- az e káros anyagok közötti esetleges összefüggésekre,

- az egészségügyi figyelmeztető feliratok javítására, méreteik, elhelyezésük és szövegezésük tekintetében,

- a cigarettacsomagokra nyomtatott és elhelyezett, a dohányzás káros egészségügyi következményeit ábrázoló és magyarázó fényképekkel és egyéb illusztrációkkal kapcsolatos új tudományos-műszaki ismeretekre,

- a káros anyagoknak kitett ember veszélyeztetettségének és a károsodásoknak a reálisabb felmérési és szabályozási módszereire,

- a függőség veszélyével fenyegető összetevők függőséget kialakító hatásának értékelésére,

- olyan dohánytermékek értékelésére, amelyek esetleg csökkenthetik a károsodást,

- szabványos vizsgálati módszerek kidolgozására a cigarettafüstben a kátrányon, a nikotinon és a szén-monoxidon kívüli egyéb összetevők mérésére,

- a gyártóktól az összetevőkre vonatkozóan megkövetelt toxikológiai adatokra és azok vizsgálatára szóló módszerre annak érdekében, hogy a közegészségügyi hatóságok mérlegelhessék azok felhasználását,

- a cigarettán kívül egyéb dohánytermékekre, különösen a sodort cigarettára vonatkozó szabványok kialakítására.

A jelentésnek meg kell vizsgálnia az 5. cikkben meghatározott feliratozási követelmények és a fogyasztói szokások közötti kapcsolatot is. A jelentéshez csatolni kell az ezen irányelv módosítására vonatkozó minden olyan javaslatot, amit a Bizottság ezen irányelvnek a dohánytermékek területén végbement változásokhoz történő hozzáigazítása érdekében szükségesnek tart a belső piac kialakításához és működéséhez szükséges mértékben, figyelembe véve a nemzetközi szinten egyeztetett termékszabványokkal kapcsolatos minden, tudományos tényen vagy fejleményen alapuló új elemet.

12. cikk

Az összetevők összesített listája

A 11. cikkben említett első jelentés keretében a Bizottságot felkérik, hogy - szem előtt tartva a belső piac megfelelő működését - legkésőbb 2004. december 31-ig a 6. cikkben szolgáltatott információ alapján terjessze elő a dohánytermékekben engedélyezett összetevők összesített listáját tartalmazó javaslatát, figyelembe véve többek között azok függőséget kialakító hatását.

13. cikk

Dohánytermékek importja, árusítása és fogyasztása

(1) A tagállamok, a cigaretták kátrány-, nikotin- vagy szénmonoxid-tartalmának korlátozására, az egészségügyi figyelmeztető feliratokra, és más jelzésekre, vagy az ezen irányelv egyéb rendelkezéseire alapozott megfontolásokból nem tilthatják meg, illetve nem korlátozhatják az olyan dohánytermékek importját, árusítását, illetve fogyasztását, amelyek megfelelnek ezen irányelv előírásainak, kivéve a 4. cikkben szolgáltatott adatok hitelességének igazolása céljából.

(2) Ezen irányelv nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy a Szerződéssel összhangban ennél szigorúbb olyan szabályozást vezessenek be vagy tartsanak fenn a dohánytermékeknek az importjára, árusítására és fogyasztására vonatkozóan, amelyet a közegészség védelme érdekében szükségesnek tartanak, feltéve hogy a szigorúbb követelmények nem járnak az ezen irányelvben szabályozott rendelkezések sérelmével.

(3) A tagállamok az összetevők 12. cikkben említett összesített listájának megállapításáig különösen megtilthatják olyan összetevők felhasználását, amelyek fokozzák a dohánytermékek függőséget kialakító tulajdonságait.

14. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok a 15. cikk első bekezdésének sérelme nélkül hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2002. szeptember 30-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket arendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg az ezen irányelv rendelkezéseinek, az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követő egy évig forgalmazhatók.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a cigarettán kívül azok a termékek, amelyek nem felelnek meg ezen irányelv rendelkezéseinek, az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően még két évig forgalmazhatók.

(4) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 89/622/EGK irányelv és a 90/239/EK irányelv hatályát veszti, nem érintve a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a II. mellékletben felsorolt irányelveket az előírt határidőre átvegyék és alkalmazzák.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat a továbbiakban az ezen irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és azok a III. mellékletben ismertetett korrelációs táblázattal összefüggésben értelmezendők.

16. cikk

Hatályba lépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

17. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A kiegészítő egészségügyi figyelmeztető feliratok listája

(az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említettek szerint)

1. A tüdőrákot tízből kilenc esetben a dohányzás okozza.

2. A dohányzás száj-, garat- és gégerákot okoz.

3. A dohányzás roncsolja tüdejét.

4. A dohányzás szívinfarktust okoz.

5. A dohányzás agyvérzést és fogyatékosságot okoz.

6. A dohányzás következtében elzáródnak az artériák.

7. A dohányzás növeli a vakság kockázatát.

8. A dohányzás roncsolja a fogakat és a fogínyt.

9. A dohányzás megölheti születendő gyermekét.

10. A dohányzással árt gyermekeinek, családjának és barátainak.

11. A dohányosok gyermekei körében nagyobb a dohányzás valószínűsége.

12. Szokjon le, hogy tovább élhessen szerettei körében! ( 10 )

13. A dohányzás csökkenti a termékenységet.

14. A dohányzás növeli az impotencia kockázatát.

II. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett irányelvek átvételének és végrehajtásának határideje

(a 15. cikkben említett irányelvek)

III. MELLÉKLET

KORRELÁCIÓS TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 150. E, 2000.5.30., 43. o. és

HL C 337. E, 2000.11.28., 177. o.

( 2 ) HL C 140., 2000.5.18., 24. o.

( 3 ) HL C 226., 2000.8.8., 5. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 2000. június 14-i állásfoglalása (HL C 67., 2001.3.1., 150. o.), a Tanács 2000. július 31-i közös állásfoglalása (HL C 300., 2000.10.20., 49. o.), valamint az Európai Parlament 2000. december 13-i határozata (A Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2001. május 15-i határozata és a Tanács 2001. május 14-i határozata.

( 5 ) HL L 359., 1989.12.8., 1. o.

( 6 ) HL L 158., 1992.6.11., 30. o.

( 7 ) HL L 137., 1990.5.30., 36. o.

( 8 ) A legutóbb az 1998. július 20-i 1636/98/EK rendelettel (HL L 210., 1998.7.28., 23. o.) módosított, a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 2075/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 215., 1992.7.30., 70. o.) 26. cikke.

( 9 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 10 ) Kiegészítendő a dohányzásról való leszokást segítő segélyvonalak/szolgálatok telefonszámával/internetes címével (amennyiben léteznek ilyenek).