A Kúria Mfv.10603/2014/1. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 275. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 12. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése - megtámadás hiányában - kizárja az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Önmagában az, hogy a munkáltató kezdeményezte a közös megegyezést jogellenesség megállapítására nem ad módot.

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.356/2013/13., Gyulai Törvényszék Mf.25370/2014/6., *Kúria Mfv.10603/2014/1.* (BH 2015.9.259)

***********

Mfv.I.10.603/2014/6.

A Kúria a dr. Borszéki Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gál Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 3.M.356/2013. szám alatt megindított és másodfokon a Gyulai Törvényszék 3.Mf.25.370/2014/6. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Gyulai Törvényszék 3.Mf.25.370/2014/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.

I n d o k o l á s

A felperes 2013. október 6-ától állt az alperes alkalmazásában húsipari segédmunkás munkakörben 90 napos próbaidő kikötésével. Az alperes kezdeményezésére a felek 2013. október 25-ei keltezéssel ellátott, és ugyanerre a napra szóló "Munkaszerződés megszüntetése közös megegyezéssel" megnevezésű okiratot írtak alá. A felperes hivatkozása szerint az alperes azért kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, mert megállapította, hogy az édesanyja az a személy, aki perelte az alperes üzleti partnerét, és vele szemben több eljárásban pert nyert.

A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.356/2013/13. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző módon, jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek perköltséget, valamint az államnak felhívásra eljárási illetéket.

Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv.) 8. § t) pontjára, továbbá a 19. § (1) és (2) bekezdésére, valamint a 21. § c) pontjára.

Az ítélet rögzítette, hogy a bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdése alapján tájékoztatta az alperest a bizonyítási teherről, aki annak nem tett eleget. A 2014. március 25-én megtartott tárgyaláson az alperes jogi képviselője, illetve ügyvezetője útján is megjelent. Ekkor kérte, hogy a bíróság tájékoztassa a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésével összefüggésben milyen bizonyításra kötelesek az egyenlő bánásmód megsértése kérdésében, illetve indítványozta, hogy a bíróság tanúként hallgassa ki Gyekiczki János ügyvezetőt, továbbá Szopka Attila művezetőt, valamint Kasubáné Hitz Edit és Goda Márta felperesi munkatársakat.

Az elsőfokú bíróság szerint a perben a felperes az Esélytv. 19. § (1) bekezdés a) pontja alapján valószínűsítette, illetve igazolta, hogy a munkaviszonyának megszüntetését az alperes kezdeményezte, illetve az közös megegyezéssel szűnt meg, amellyel őt hátrány érte. Valószínűsítette, hogy az édesanyja, illetve annak jelenlegi házastársa pereket nyertek B.-k társas vállalkozásaival, illetve B.Gy.-vel szemben, az alperesi céggel pedig ezen társas vállalkozások mind üzleti, mind baráti kapcsolatban állnak, így ez állt a jogviszony megszüntetés hátterében.

Az alperes által elismert, csak terjedelmében vitatott üzleti kapcsolatot a felperes mind szórólapokkal, mind M.Gy. vallomásával igazolta. A szintén tanúként meghallgatott Sz.f. pedig azt valószínűsítette, hogy a felperest édesanyja "fellépése" miatt bocsátották el.

A csatolt munkaügyi perek iratai, a személyiségi jogi, illetve a kártérítési per nem jogerősített elsőfokú ítélete szintén igazolják a felperessel kapcsolatos körülményeket (tulajdonság). A kialakult eljárásjogi helyzetben az alperes által kért bizonyítást a Pp. 3. § (4) bekezdés második mondata érdekében a bíróságnak mellőznie kellett, mert az indítvány egyrészt elkésett, másrészt annak teljesítése nem lenne összeegyeztethető a jóhiszemű pervitel követelményével. A felperes előterjesztéseinek, bizonyítékainak ismeretében a tárgyalás további halasztása nem perrendszerű, megteremtené annak a lehetőségét, hogy az alperes a peranyagok szolgáltatása körében saját érdekét a valós tényállástól is eltérően érvényesítse, mindez kedvezőtlen perbeli helyzetet eredményezhetne a munkavállalóra nézve.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Gyulai Törvényszék 3.Mf.25.370/2014/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította, és mellőzte az alperest perköltségben és illetékben való marasztalását. Kötelezte a felperest együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére, továbbá megállapította, hogy az elsőfokú és a másodfokú illeték az állam terhén marad.

A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint nem nyert bizonyítást az a körülmény, hogy az alperes azért kezdeményezte a felperes munkaviszonyának megszüntetését, mert tudomására jutott, hogy édesanyja az a személy, aki perelte az alperes üzleti partnerét. Az elsőfokú bíróság e körben döntő jelentőséget tulajdonított Sz.F. tanúvallomásának, amellyel kapcsolatosan helyesen mutatott rá arra az alperes, hogy a tanú csupán a településen hallott szóbeszédről tudott nyilatkozni. E körben további bizonyítás felvétele azért nem szükséges, mivel a jogviszony megszűnésére próbaidő alatt került sor, a jogintézmény lényege pedig az, hogy pusztán erre hivatkozva is megszüntethette volna az alperes a felperes jogviszonyát, ugyanakkor nem kizárt, hogy azt más módon tegye.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint jelentősége van annak, hogy a jogviszony megszüntetésére közös megegyezés útján került sor. Ilyen esetben vélelem szól amellett, hogy a megegyezés még akkor is mindkét fél akaratát tükrözi, ha azt valószínűleg az egyik fél kezdeményezte. A felperesnek az a hivatkozása, hogy a közös megegyezéses megszüntetést tartalmazó okiratot aláírás előtt el sem olvasta, nem releváns e körben tekintettel arra, hogy annak hiányában történő aláírás kizárólag a felperes kockázatára történhetett.

A felperesnek volt ideje átgondolni a jogviszony megszüntetését tekintettel arra, hogy szóban az alperesi kezdeményezés már pénteken elhangzott, az okirat aláírására pedig csak a következő héten szerdán került sor. A törvényszék osztotta az alperesnek a fellebbezésében kifejtett azon álláspontját, amely szerint a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az esélyegyenlőség sérelme fel sem merülhet.