1285/H/1993. AB határozat

Nógrád Megye Közgyűlése által a közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabályzatáról alkotott, a 11/1993. (V. 27.) Kgy. rendelettel módosított 2/1992. (II. 6.) Kgy. rendelet 2. § (2) bekezdése törvényellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényei lenességének megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Nógrád Megye Közgyűlése által a közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabályzatáról alkotott, és a 11/1993. (V. 27.) Kgy. rendelettel módosított 2/1992. (II. 6.) Kgy. rendelet 2. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Nógrád Megye Közgyűlése 1993. május 27-én tartott ülésén 11/1993. (V. 27.) Kgy. rendeletével módosította az önkormányzatnak a 2/1992. (II. 6.) Kgy. rendelettel elfogadott szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ). Az SZMSZ módosított 2. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "A közgyűlés szervei: a bizottságok, az elnök és a hivatal." E rendelkezés ellen a köztársasági megbízott törvényességi észrevételt tett, arra hivatkozással, hogy a szabály törvénysértő, mert nem tartalmazza az alelnököt, aki szintén a közgyűlés szerve. A törvényességi észrevételt a közgyűlés nem fogadta el. Ezért a köztársasági megbízott a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványozó indítványát arra alapítja, hogy az Ötv. 74. § (1) bekezdése alapján a megyében az alelnöki tisztség betöltése kötelező, az alelnök pedig az elnököt helyettesítő jogkörében önkormányzati feladatokat lát el.

Ezért az alelnök a közgyűlésnek önkormányzati feladatot ellátó szerve, s így a közgyűlés szerveként fel kellett volna tüntetni az SZMSZ 2. § (2) bekezdésében.

Az Alkotmánybíróság megkeresésére a megyei közgyűlés elnöke ismertette a közgyűlés döntésének indokait. Ebben kifejtette, hogy az SZMSZ 58. § (1) bekezdése szerint az alelnök feladata az elnök általános helyettesítése, és munkájának segítése, ezért az alelnök az önkormányzati feladatoknak önállóan nem címzettje. A közgyűlés álláspontjának kialakításakor az Ötv. 9. § (2) bekezdéséből indult ki, ahol a törvény a képviselő-testület szerveként csak azokat ismeri el, amelyek önkormányzati feladatok címzettjei lehetnek. Ezért nem minősítette a közgyűlés az alelnököt a megyei önkormányzat szervének.

II.

Az indítvány alaptalan.

Az SZMSZ 2. § (2) bekezdése úgy szól, hogy "A közgyűlés szervei : a bizottságok, elnök és a hivatal."

Az alelnök jogállásáról, a megyei önkormányzat szervezetében elfoglalt helyéről az SZMSZ 54. és 58. §-ai rendelkeznek. Az 54. § kimondja, hogy "a közgyűlés tisztségviselői az elnök és a főfoglalkozású alelnök...", az 58. § pedig meghatározza az alelnök feladatait: "(1) Az alelnök feladata az elnök általános helyettesítése, munkájának segítése. Tevékenységét az elnök irányításával végzi."

Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontja a helyi önkormányzatok alapjogaként szabályozza, hogy a helyi képviselő-testület a "törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét." Az Alkotmány e rendelkezését megismétli az Ötv. 1. § (6) bekezdésének a) pontja is. E szabályoknak megfelelően a megyei közgyűlés széles autonómiával rendelkezik szervezeti és működési rendjének meghatározása során. Szervezetalakítási autonómiájának egyetlen korlátja van, hogy a szervezeti és működési szabályzatában megállapított szervezeti szabályok nem lehetnek ellentétesek a törvény rendelkezéseivel.

A megyei önkormányzatok szervezetére vonatkozó törvényi szabályokat az Ötv. 72-76. §-ai határozzák meg. Az Ötv. 74. § (1) bekezdése a megyei közgyűlés alelnökére nézve a következő rendelkezést tartalmazza : "A megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök és az alelnök, akiket a közgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmados szavazati többségével, titkos szavazással négy évre választ."

Az SZMSZ 54. §-a az Ötv. e szabályával egyezően a közgyűlés tisztségviselőjeként definiálja az alelnököt. Az Ötv. nem határozza meg az alelnök feladatait. A közgyűlés tisztségviselői, az elnök és az alelnök közötti munkamegosztást, az alelnök feladatait szervezeti és működési szabályzatában a közgyűlés határozza meg. E kérdés szabályozása során a közgyűlés szabadon dönt arról, hogy csupán az elnök helyettesítésében, munkájának segítésében határozza-e meg az alelnök feladatait, vagy valamely önkormányzati feladat ellátását is az alelnök feladatkörébe utalja.

Nógrád Megye Közgyűlése az SZMSZ 58. § (1) bekezdésének elfogadása során úgy határozott, hogy az alelnök feladata az elnök helyettesítése, munkájának segítése. Az SZMSZ 54. és 58. §-ai tehát az Ötv. rendelkezéseivel összhangban szabályozzák a közgyűlés alelnökének jogállását.

Az Ötv.-nek nincs olyan szabálya, amely a megyei közgyűlés szerveit taxatív módon felsorolná, 72-76. §-aiban a megyei önkormányzat szervezeti kereteit szabályozza, intézményesíti a megyei önkormányzat egyes szervtípusait és a megyei közgyűlés tisztségviselőit. A Nógrád Megyei Közgyűlés az Alkotmányban és az Ötv. 1. § (6) bekezdés a) pontjában biztosított szabályozási autonómiája körében állapította meg SZMSZ-ének vitatott 2. § (2) bekezdését.

Az SZMSZ 2. § (2) bekezdésének megalkotása során a közgyűlés - az Ötv. 9. § (2) bekezdésére figyelemmel - azon szerveit és tisztségviselőjét határozta meg a megyei önkormányzat szerveiként, amelyek önkormányzati feladatok ellátására felhatalmazást kaptak. A önkormányzat szervének ilyen értelmezése mellett az alelnök - mivel az alelnök az elnök helyettesítése során, csak az elnököt megillető feladat- és hatáskörben járhat el, önkormányzati feladat önálló ellátására felhatalmazást nem kapott - értelemszerűen nem tekinthető a közgyűlés szervének.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Nógrád Megye Közgyűlése által alkotott SZMSZ 2. § (2) bekezdése nem ellentétes az Ötv. rendelkezéseivel, ezért az indítványt elutasította.

Budapest, 1994. május 2.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró