A Győri Ítélőtábla Pf.20011/2016/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 78. §, 81. §, 177. §, 182. §, 228. §, 229. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 355. §] Bírók: Maurer Ádám, Vass Mária, Világi Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék P.20526/2014/47., *Győri Ítélőtábla Pf.20011/2016/3.*

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.011/2016/3. szám

Az ítélőtábla a dr. Kovács Kázmér ügyvéd által képviselt felperesnek jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Veszprémi Törvényszék 2015. december 18. napján kelt 1.P.20.526/2014/47. számú ítéletével szemben, a felperes által 48., az alperes által 49. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatva, az alperes által a felperesnek fizetendő marasztalási összeget 10.883.654.-(Tízmillió-nyolcszáznyolcvanháromezer-hatszázötvennégy) forintra és ezen összegnek az elsőfokú ítéletben írt kamataira leszállítja.

A felperes köteles az államnak, az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni 683.000.-(Hatszáznyolcvanháromezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket, míg a további 599.600.-(Ötszázkilencvenkilencezer-hatszáz) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

A felek viselni tartoznak a másodfokú eljárásban felmerült további költségeiket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A perben irányadó tényállás szerint a felperes tulajdonában áll a Település 1, .... szám alatt található, országos műemléki védettséget élvező ""A"". Az épületegyüttest - melynek magját egy XVIII. századból származó, háromosztású parasztbarokk stílusú lakóház adja - 1990-1991-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogelődje által készített engedélyezési-, illetve kiviteli tervdokumentáció alapján teljeskörűen felújították. A felperes 1999-ben vásárolta meg az ingatlant, azt szállodaként hasznosítja, illetve benne lakik családjával.

Az ingatlan a Település 1et Település 2 vel összekötő közút mellé épült, mely közútnak 2012. február 23-ig a Magyar Állam, azt követően Település 1 Város Önkormányzata a tulajdonosa, vagyonkezelője 2005-től a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, azt megelőző kezelője az alperes volt.

Kb. 2000-től kezdődően, főként az épület ... úttal határos faltestén és a szárnyépületek erre merőleges szerkezeti falain függőleges nyírási repedések jelentek meg, de az épület központi magján is centiméteres nagyságrendű repedések nyíltak fel.

A felperes 2012. késő őszén a homlokzati falak szerkezeti stabilitásának helyreállítására ki nem terjedő, az épület eredeti architektúrájának visszaállítását megcélzó és esztétikumát is javító homlokzatképzést végeztetett el 1.691.670.-Ft költséggel, melyből 1.000.000.-Ft-nak a forrása Település 1 Város Önkormányzat támogatása volt. 2014-2015-ben az önkormányzat az ... úton jelentős korszerűsítést végzett el, azt az "A" előtti szakaszra is kiterjedően teljes körűen felújította. Az "A" kúriával szemközti ingatlanok részbeni kisajátításával az úttestet mintegy 80 cm-rel távolabb helyezte el az épület falától.

A Győri ítélőtábla Pf.III.20.332/2011/42. számú - a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.21.261/2014/7. számú közbenső ítéletével hatályában fenntartott - közbenső ítéletében megállapította az alperes kártérítési felelősségét a felperes ingatlanán 2006 áprilisa előtt bekövetkezett károkért 20 %-os mértékben, mert az alperes ezen időpontig a súly- és sebességkorlátozó táblák kihelyezéséről nem gondoskodott, holott erre, mint a közút kezelőjének lehetősége volt és az épület károsodásában ennek részoki szerepe van.

A felperes módosított keresetében 19.540.000.-Ft és ennek 2015. április 15-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a szükséges javítás költségei és az értékcsökkenés címén.

Az alperes ellenkérelmében az oszlop helyreállítást, a vegyes kőfalon lévő repedések varrásos módszerrel történő javítását, megerősítését és az azt követő helyreállítást, színezést és az alap megerősítését, rezgésvédelmét meghaladó munkálatok költségei tekintetében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy azok nem az alperes felelősségi körébe tartozó okok által kiváltott sérülések, károsodások javításával összefüggésben merülnek fel. Vitatta továbbá az ingatlan forgalmi értékét, ezen keresztül az értékcsökkenés címén támasztott felperesi igényt.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 11.118.809.-Ft-ot és ennek 2015. április 19-től a kifizetésig, a mindenkori késedelemmel érintett naptári félév első napján irányadó jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatát.

Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 68.591.-Ft perköltséget, az államnak pedig felhívásra 549.000.-Ft feljegyzett illetéket azzal, hogy a további 351.000.-Ft feljegyzett illetéket az állam viseli.

Ítélete jogi indokolásában kiemelte, hogy a jogerős közbenső ítélethez anyagi jogerő fűződik (Pp.229. § (1) bekezdés), a követelés összegszerűségének vizsgálata körében a jogerős közbenső ítéletben meghatározott alperesi mulasztásokkal okozati összefüggésben felmerült felperesi kár volt a vizsgálandó. Ennek meghatározásához a Pp.177. § (1) bekezdése értelmében szakértői bizonyítás lefolytatására volt szükség. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a kirendelt "B", "C" és "D" szakértők szakvéleménye a perben rendelkezésre álló rendkívül nagyszámú adatot kellő alapossággal dolgozta fel, és az általuk vizsgált szakkérdésben meggyőző, a többi peradattal egybevágó, logikai ellentmondásoktól mentes szakvéleményt terjesztettek elő, ezért azokat a határozat meghozatalának alapjául elfogadta azzal, hogy a jogkérdésekben való állásfoglalás a bíróság feladata.

A közbenső ítélethez fűződő anyagi jogerőre figyelemmel a bíróság figyelmen kívül hagyta "B" és "C" 2015. április 20-án kelt szakértői véleményének 25. oldalán írt azon megállapítását, mely szerint az épület szerkezeti falainak szétesését a közlekedési forgalom indította el. Ugyanakkor relevánsnak ítélte azt a szakértői megállapítást, miszerint a későbbi, a szerkezeti limitnél kisebb intenzitású rezgésekre a már szétesett falazatú épület igen kedvezőtlenül reagált, a kisebb energiabevitellel járó rezgések is további repedéseket okoztak, ami a szerkezeti falak lassúbb, de folytatólagos további károsodását jelentették.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az épületegyüttesen bekövetkezett károsodások kiküszöböléséhez a falrepedések és vakolatkárok javítása, helyreállítása, az ... úti homlokzat alapmegerősítése, rezgésvédelme, csapadékvíz-elvezetése, az épület tornácának megerősítése, és a festett szoba helyreállítása szükséges.

A törvényszék ítéletében kifejtette, hogy a szakértők az alperes kártérítési felelősségének körébe tartozó sérülések helyrehozatala érdekében részletesen kidolgozták a helyesnek tartott javítási módszert és technológiát mind a falakra ható vibrációs hatások mérséklése, mind az épület előtti csapadékvíz elvezetésének elősegítése, mind a sérült boltozat megerősítése tekintetében.