459/B/1999. AB határozat

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 261. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 261. § (3) bekezdésének az Alkotmány 8. §-ba ütköző alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 261. § (3) bekezdésének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütköző alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján indult eljárást megszünteti.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó kérelemmel fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kezdeményezte a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 261. § (3) bekezdésének megsemmisítését. Véleménye szerint e rendelkezés, - mely a perújítási kérelem előterjesztésének igazolással ki nem menthető, objektív határidejét határozza meg - az Alkotmány 8. §-ában (helyesen: 2. §-ában) meghatározott jogbiztonság elvét sérti. Álláspontja szerint "az Alkotmány 8. §-sában rögzített jogbiztonsághoz való állami önkötelem azt jelenti, hogy ... az államnak a jogellenes élethelyzeteket meg kell szüntetnie!" Érvelése szerint a "Pp. 261. § (3) bek. pont' azt tartalmazza, hogy a jogszerű élethelyzetek csak öt éven belül állíthatók helyre jogszerűen, az állam segítségével. Így, pl. az öt éven túl meghozott AB határozatok még az »alkotmányjogi panaszos« eljárás során sem jelenthetnek perújítási indokot, perújrafelvételi alapot az itélkezőbíróság számára." Álláspontja szerint "a Pp. 261. § (3) bekezdése »eljárási határidőt ír elő az Alkotmánybíróság számára«!" Míg az indítványozó az alkotmányjogi panasz elbírálásnak "határidőtlenségét" az alkotmánybírósági eljárás garanciális elemének tartja, addig az alkotmányellenes norma alapján hozott döntés orvoslására nyitvaálló ötéves határidő - álláspontja szerint - alkotmányellenesen szűk.

II.

Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

(3)

(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható."

A Pp. vizsgált rendelkezései az indítvány elbírálásakor:

"261. § (3) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet

"262/A. § A jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján a XXIV. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak."

"360. § Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Legfelsőbb Bíróság állapítja meg.

361. § A legfelsőbb Bíróság az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz:

a) ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per (vagy nemperes eljárás) volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál;

b) ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, s szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül helyezésével, melynek kimenetelére az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett.

362. § (1) Az eljárás az indítványozó - az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül előterjeszthető - kérelmére indul. A Legfelsőbb Bíróság nemperes eljárásban határoz.

(2) A Legfelsőbb Bíróság indokolt esetben az alkotmányjogi panasz indítványozóját, illetve az Alkotmánybíróság határozatában megjelölt ügyben lefolytatott eljárásban részt vevő ellenérdekű felet meghallgatja. A szabályszerűen megidézettek vagy valamelyikük elmaradása az ügy elintézését nem gátolja.

(3) A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

363. § (1) Az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni.

(2) Ha e Fejezet másként nem rendelkezik, eljárása során a Legfelsőbb Bíróság az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el."

III.

Az indítvány megalapozatlan.

1. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a támadott rendelkezés mennyiben érinti az Alkotmány 8. §-ába foglalt, az alapjogok szabályozására és korlátozására vonatkozó alapjogvédelmi rendelkezést.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó beadványában az Alkotmány 8. §-ára vonatkozó hivatkozás és a Pp.-nek az általa kifogásolt 261. § (3) bekezdésében megfogalmazott, a perújítási kérelem előterjesztésének igazolással ki nem menthető, objektív határidejére vonatkozó előírása között alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem állapítható meg, mert a Pp. 261. § (3) bekezdése alapvető jogot és kötelességet érintő rendelkezést nem tartalmaz. Ezért az Alkotmánybíróság a Pp. 261. § (3) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

2.1. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban a Pp. 261. § (3) bekezdését az indítványozó által hivatkozott, a jogbiztonság védelmére irányuló alkotmányi követelménnyel kapcsolatban is vizsgálta. Az indítványozó ugyan az Alkotmány 8. §-át jelölte meg, mint a jogbiztonság elvét kimondó jogszabályi rendelkezést, de - a tartalmi vizsgálat követelményére tekintettel - az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság követelménye alapján bírálta el az indítványt. Az Alkotmánybíróság vizsgálata elsőként arra vonatkozott, hogy az indítvány nem érint-e "ítélt dolgot".

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 185/B/1991/3. AB határozatában (ABH 1991, 625, 626.) már vizsgálta a Pp. 261. § (3) bekezdésének a jogállamiság részét képező jogbiztonság elvével való kapcsolatát. E határozatban kimondta, hogy "[a] jogorvoslat benyújtását az irányadó jogszabályok, egyéb feltételek mellett, éppen a jogállamhoz tartozó jogbiztonság érvényesülése végett [Alkotmány 2. § (1) bekezdés], határidőket megszabva teszik lehetővé. Ez vonatkozik a Pp. szabályaira, köztük a határozatok jogerőre emelkedése után benyújtható rendkívüli perorvoslat, a perújítás szabályaira is. Azzal, hogy a törvény az ún. igazolható határidőkön túl a perújításra jogvesztő (végső) határidőt is szab, az Alkotmány szerint is lehetővé tett szabályozási körön belül rendelkezett."

Az Alkotmánybíróság a korábbi vizsgálata során tehát a jogállamiság részét képező jogbiztonsággal összefüggésben nem találta alkotmányellenesnek a Pp. 261. § (3) bekezdését. Az Alkotmánybíróság erre tekintettel megállapította, hogy a Pp. 261. § (3) bekezdése tekintetében "res iudicata" esete áll fenn. Az Alkotmánybíróság ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § c) pontja alapján "ítélt dolog" címén a jelen eljárást megszüntette.

2.2. Az Alkotmánybíróság a következőkben rámutat arra, hogy a Pp. 261. § (3) bekezdésébe foglalt, a perújítási kérelem előterjesztésének igazolással ki nem menthető, objektív, ötéves határidejére vonatkozó törvényi előírás, illetve az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-ának az alkotmányjogi panasz benyújtására vonatkozó 60 napos határidőt előíró rendelkezése között nincs összefüggés. A Pp. 261. § (3) bekezdése a rendes bíróságok eljárására állapít meg szabályokat, az Alkotmánybíróság elé azonban nem lehet perújítási kérelmet előterjeszteni. A rendes bíróságokhoz viszont nem lehet az Abtv. 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasszal fordulni, az alkotmányjogi panasz intézménye csak az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó előírás.

Az indítvány benyújtását követően a törvényalkotó az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló 1999. évi XLV. törvényben speciális eljárási szabályokat alkotott. Ennek eredményeként a rendes bíróságok eljárásában a Pp. 262/A. §-a alapján - összhangban Pp. XXIV. fejezetével - "perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak". Ez a perújítási kérelem - a Pp. 362. § (1) bekezdése alapján - az Alkotmánybíróság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül terjeszthető elő. Ennek a perújítási kérelemnek az előterjesztésére tehát nem vonatkozik az ítélet jogerőre emelkedésétől számított ötéves objektív határidő, azaz az ítélet jogerőre emelkedésétől számított, a Pp. 261. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn túl is lehetőség van az alkotmányjogi panasz rendes bírósági eljárásban történő orvoslására.

Budapest, 2004. március 30.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János. s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró