A Tatabányai Törvényszék P.20109/2018/17. számú határozata határozat érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1996. évi LV. törvény (Vtv.) 3. §, (1) bek., 4. §, 13. §, (2) bek., 75. §, (1) bek., 81. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:37. §, (1) bek., 6:519. §, 6:526. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 203. §, (1) bek., 365. §, (1) bek., (2) bek. a) pont, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §, (1) bek.] Bíró: Süke András

Tatabányai Törvényszék

4.P.20.109/2018/17.

A Tatabányai Törvényszék mint első fokon eljáró bíróság a ................... (eljár dr. ............ ...... ügyvéd, ......................................) által képviselt ............ (................................) I.r. és ................. (................................) II.r. felpereseknek a dr. .................... (..............................) ügyvéd által képviselt ............................. (...........................................) alperes ellen egyesületi határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság alperesnek a 2018. április 14. napján meghozott, ./..... számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Köteles megfizetni alperes felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 (tizenöt) napon belül 36.000,-(harminchatezer) forint illetékből, 125.000,- (százhuszonötezer) forint + 33.750,- (harmincháromezer-hétszázötven) forint áfa ügyvédi munkadíjból és 6.586,- (hatezer-ötszáznyolcvanhat) forint költségből álló perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Győri Ítélőtáblának címezve a Tatabányai Törvényszéken lehet benyújtani elektronikus úton, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályoknak megfelelően.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s :

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

Felperesek alperesi vadásztársaság tagjai. Alperesi vadásztársaság társult vadászati jog alapján haszonbérlet útján vadászati jogot gyakorol a Komárom-Esztergom megyei ..-...... számú vadászterületen, melynek egy részén felperesek tulajdonában lévő földterületek is vannak, mely területeket felperesek használnak is.

A vadászterület vadászati jogát haszonbérlet útján alperes szerezte meg, majd a 2017. július 27-én megtartott vadászgyűlésen egy vadkár szabályzatot fogadott el, mely szerint a tag vadkárátalányra jogosult, melynek mértéke 1.000,-Ft/hektár/év. Ezen szabályzattal szemben felperesek keresetet nyújtottak be. A Tatabányai Törvényszék 4.P.20.236/2017/20. számú, a Győri Ítélőtábla Pf.III.20.276/2018/4. számú ítéletével jogerőre emelkedett ítéletével a bíróság azon határozatát, mely szerint "mindenkire az 1.000,-Ft/hektár/év vadkárátalány vonatkozzon, kivétel nélkül" hatályon kívül helyezte azon ok miatt, mivel úgy szavaztak róla, hogy az sem előre kiküldésre nem került, sem pedig a közgyűlésen felolvasásra nem került. A bíróság a vadkárátalány alkalmazhatóságával kapcsolatban a jogerős döntésben nem foglalt állást.

Az alperes 2018. április 14-én tartott újabb közgyűlést, ahol 3. napirendi pont alatt ./..... számon az alábbi határozatot fogadták el.

"Az Alapszabály az alábbiak szerint módosul:

A II. fejezet 4.§ 1. pontjának utolsó mondata kiegészül: "továbbá a jelen Alapszabály I. számú mellékletében foglalt Megállapodást aláírja."

A II. fejezet 10. § (2) pontjának utolsó előtti mondata kiegészül az alábbi mondatrésszel "illetve a belépésének napján, vagy a hatályba lépéstől számított 15 napon belül az I. számú mellékletben szereplő Megállapodást nem írja alá." Ezen felül a pont az alábbi szöveggel kiegészítésre kerül: "Azok a tagok, akik az I. számú melléklet hatályba lépésének napján már tagsági viszonnyal rendelkeznek és az abban foglalt Megállapodás aláírását megtagadják, a tagsági jogviszonyukat 2018. május 1-jével törli az elnökség azzal, hogy az általuk befizetett vagyoni hozzájárulást és a 2018. évi tagdíjat hiánytalanul vissza kell fizetni a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 15 napon belül."

Az Alapszabály továbbá kiegészül az alábbi melléklettel:

Megállapodás a .............................

és a tag közötti vadkár-rendezésről

1./ A ............................. közgyűlése által B.................n, 2017. 07. 27-én elfogadott Vadkár-rendezési Szabályzat a vadásztársaság valamennyi rendes tagjára kiterjed, jelen megállapodás a nevezett szabályzat alapján készült. A jelen megállapodás módosítása az Alapszabály módosításával történhet meg a 3. pont kivételével, amelyet a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel is módosíthat, kizárólag valamennyi tagra, együttesen. Jelen megállapodást a vadásztársaság ...................................(anyja neve:..............................................

lakcíme:.............................................................) taggal köti.

2./ A vadásztársaság tagjai a Vtv-ben és a Ptk-ban foglalt általános és különös vadkár megtérítési jogukról lemondva, kizárólag vadkár-átalányra jogosultak azon vadkárral érintett termőföldek után, amelyek a vadásztársaság vadászterületén találhatóak.

3./ A vadkárátalányra a tag a vadászati évben, általa megművelt termőföldek (vadkár térítésre jogosító termőföldek a vad fajára tekintet nélkül, de csak olyan földterület után, amelyben a kártételt a vadásztársaság éves elejtési keretszámai alapján vadászható vadfaj okozhat) után jogosult, melynek mértéke 1000 Ft/ha/év. A tag tudomásul veszi, hogy a vadkárátalány nem károsított terület után is megilleti, de az átalányösszegen felül vadkárt és mezőgazdasági földterületen vad által okozott egyéb kár megtérítése iránti igényt nem érvényesíthet a vadásztársasággal szemben.

4./ A művelt földek mértékét mezőgazdasági termőföld esetén a földhasználati lappal, vagy az MVH támogatás-igénylő lappal, míg erdő esetén a tulajdoni lappal és érvényes erdőtervvel igazolhatja minden tag az egyesület elnöke felé. Amennyiben az adott évben nem történik változás a művelt földek mennyiségében, úgy az előző évi lejelentett mértékkel számol a vadásztársaság. 2018. május 1-jéig köteles valamennyi tag az általa megművelt földek földhasználati lapját másolatban, vagy a földhivatalból kikért elektronikus okiratban eljuttatni az Egyesület elnökének. Minden tag köteles valamennyi változást 15 napon belül bejelenteni az elnök felé. Amennyiben ennek ellenére a tag olyan földterületek után is felvesz legalább 1000 Ft vadkárátalányt, amely után az őt nem illette volna meg, úgy az egész tárgyévi vadkár-átalányra való jogosultságát elveszítette. Amennyiben egy adott, általa megművelt földterületet a tárgyév november 30-ig nem jelenti be az elnöknek, mint vadkár-átalányra jogosító földterületet, úgy azután a földterület alapján a vadkár-átalányra a tárgyévben nem jogosult.