A Fővárosi Törvényszék P.20066/2018/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 119. §, (2) bek., 163. §, (2) bek., 166. §, (1) bek., 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 136. §, (1) bek., 137/A. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, (5) bek., 27. §, (3) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) 38. cikk, 39. cikk] Bíró: Karaszi Margarita

Fővárosi Törvényszék

...P..../2018/4.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Sepsi Tibor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

az Őszy Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Hamvas Péter Adrián ügyvéd) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

Az alperes köteles 15 napon belül elektronikus másolatban a felperes részére megküldeni az alperes és az cég neve Zrt. között 2011. január 1-je és 2017. november 24. között kötött minden szerződést azok mellékleteivel együtt; köteles továbbá a felperesnek megfizetni 30.000,- (harmincezer) Ft perköltséget.

A peres eljárás tárgyi illetékmentesség alá esik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, összegére, az előzetesen le nem rótt eljárási illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

Indokolás

Az alperes 2011. január 1. óta létező közfeladatot ellátó, közpénzből gazdálkodó szervezet.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 82. §-a szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás működésének biztosítása elsősorban a Magyarországon élők közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik.

A felperes szerződéseket kötött az cég neve Zrt-vel annak infrastruktúrája használata és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások tárgyában; a 2011. január 1. és 2017. november 24. napja között kötött szerződéseik tartalma közérdekű adat, azok kezelője az alperes.

A felperes 2017. november 24. napján elektronikus úton kérte, hogy az alperes adja ki részére közérdekű adatként a felperes és az cég neve Zrt. között 2011. január 1. napjától a kérelem érkezéséig terjedő időszakban létrejött szerződéseket azok mellékleteivel együtt oly módon, hogy azokat e-mailben küldje meg vagy a kimittud.portál weboldalra töltse fel.

Az alperes 2017. december 9-i válaszlevelében a kért adatok kiadását megtagadta arra hivatkozással, hogy kiadni kért adatok üzleti titoknak minősülnek, s az Info. törvény 27. § (3) bekezdése szerint azok kiadása megtagadható, ui. amennyiben ezen adatokat más médiapiaci szereplők megismerik, az a felperesnek aránytalan sérelmet okozna. Tájékoztatta a felperest arról, hogy az cég neve Zrt-vel kötött szerződések a felperes interneten elérhető közzétételi listáján megtekinthetők.

A felperes 2018. január 8. napján előterjesztett keresetével kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy küldje meg részére a köze és az cég neve Zrt. között a 2011. január 1. és 2017. november 24. napja között létrejött szerződéseket azok mellékleteivel együtt, továbbá az alperes perköltségben való marasztalását kérte azzal, hogy jogi képviselője Im rendelet szerinti díja ÁFA-mentes.

Kifejtette, hogy az alperes honlapján elérhető közzétételi lista alapján csak a 2017 szeptemberéig terjedő időszakra elérhetők az 5 millió Ft feletti szerződések egyes adatai.

Kifejtette, hogy a 2010. évi CLXXXV. törvény ( Mttv.) 136. §-a és az alperes alapító okirata szerint az alperes a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló vagyonkezelő- és pénzalap, jogi személy, s közfeladatot lát el. Emellett a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint az alperes mint pénzügyi eszköz nemzeti vagyonba tartozik és működése során nemzeti vagyont használ. Mivel az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése szerint a nemzeti vagyonnal kapcsolatos adatok közérdekű adatok, a 8/2016. (IV. 6.) AB határozat 23. pontja nyomán a közpénzt kezelő alperes köteles az adatnyilvánosságot biztosítani oly módon, hogy a nemzeti vagyont érintő visszterhes szerződéseket részére kiadja; erre egyébként az Info. törvény 3. § 5. pontja alapján is köteles. Vitatta, hogy az Info. törvény 27. § (3) bekezdése alapján a kért adatok üzletit titoknak minősülnek, s kétségbe vonta, hogy a szerződések know-how-t vagy más védett ismeretet tartalmaznak, így az alperesi érdekek védelme előnyt élvezne az információszabadsághoz fűződő joggal szemben.

A tárgyaláson az üzleti tevékenység aránytalan sérelmének alperesi bizonyítását hiányolta, s rámutatott arra, hogy az alperes nem jelölt meg olyan tevékenységet, sem olyan versenytársat, mely az üzleti tevékenysége végzése szempontjából az aránytalan sérelem eredményét mérlegelhetővé tenné. Emellett felvetette, hogy más médiapiaci szereplők nem közpénzből gazdálkodnak és nem látnak el közfeladatot - így az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése szerint a közpénzek átlátható felhasználásához fűződő érdeket a közpénzeket felhasználó szervezetek érdekei csak kivételesen írhatják felül. Állította, hogy az ún. üvegzseb törvény alapján az alperes a szerződések alapvető adatainak a közzétételére mindenképpen köteles. Ehhez képest az alperesnek olyan aránytalan sérelmet kellene bizonyítania a versenyhátrányra vonatkozóan, amelyet a felperes nem talált bizonyítottnak.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte azzal, hogy az alperesi jogi képviselő díját ÁFA terheli.

Az üzleti titok Ptk. szerinti fogalmát értelmezve előadta, hogy az cég neve Zrt-vel kötött szerződések nyilvánossága esetén a magyarországi médiapiac többi szereplőjével szemben behozhatatlan versenyhátrányt szenvedne el, a továbbiakban előnyös megállpodások megkötésére objektíve soha nem nyílna lehetőség. Az Mttv. 108. § (1) és (14) bekezdését, a 136. § (6), a 137/A. § (1), (4) és (5), a 137/B. § (1) és (7) bekezdéseit, valamint a 229. §-t és a Vtv. 7. és 19. §-ait, továbbá az Alaptörvény 38. cikkének (1) és 39. cikkének (2) bekezdéseit idézve állította, hogy a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás követelménye (hatékony működtetés, állagvédelem, értékmegőrzés és -gyarapítás) szempontjából hátrányos eredménnyel járna az adatok kiadása, "az alperes portfóliójába tartozó vagyonelemek rövid idő alatt jelentős értékvesztést szenvednének". Így ezen érdek védelméhez fűződő érdeket erősebbnek állította, mint az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerint védett átláthatósághoz fűződő érdeket; ezen érvelését az Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdésével támasztotta alá.