A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20633/2018/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 136. §, 137/A. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) 38. cikk, 39. cikk] Bírók: Hercsik Zita, Kepesné dr. Bekő Borbála, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.633/2018/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az Őszy Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Hamvas Péter Andrián ügyvéd) által képviselt Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. február 21. napján kelt 69.P.20.066/2018/4. számú ítélete ellen az alperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - m eghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus másolatban a felperes részére küldje meg az MTVA és az ANTENNA Hungária Zrt. között 2011. január 1-je és 2017. november 24-e között kötött minden szerződést azok mellékleteivel együtt. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy az eljárás tárgyi illetékmentes.

Ítéletének indokolásában utalt az Alaptörvény 38. és 39. cikkeire, az Infotv. 3. § 5. pontjában, 27. § (3) bekezdésében írtakra, az Mttv. 136. § (1) bekezdésében és 137/A. §-ában foglaltakra, a Pp. 3. § (3) bekezdésére, 166. § (1) bekezdésére és 119. § (1) bekezdésére.

A megállapított tényállás alapján nem találta szükségesnek az Alaptörvény 38. és 39. cikke által védelmet élvező jogok mérlegelését.

A felek között nem volt vita abban, hogy a kiadni kért szerződések tartalma az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adat.

Az alperes, mint elkülönített vagyonkezelő és pénzalap feladatai közé tartozik a 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 136. § (1) bekezdése szerint egyebek mellett: közszolgálati médiaszolgáltatás, a közszolgálati közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltató (azaz a II. rendű alperes) szervezeti átalakításának támogatása, közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami- és saját vagyonának gondos kezelése és gyarapítása. Ezen feladatok közül a törvény 137/A. § (3) bekezdése kiemeli a közszolgálati médiaszolgáltatást és a hírügynökségi szolgáltatást és ezeket közfeladatként nevezi meg: az alperesre bízott vagyon elsődleges rendeltetése ugyanis ezen közfeladatok ellátásának elősegítése. A peres felek által hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből nem tűnik ki, hogy az ellátás elősegítése valamely, a közfeladattól elhatárolható, annak köréből kivont tevékenységet jelent.

Az Alaptörvény rendelkezése szerint a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdése alapján az alperes köteles elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, így köteles a keresettel érintett szerződéseket közérdekű adatként kiadni.

A Pp. 3. § (2) bekezdése alapján - a kérelemhez és nyilatkozathoz való kötöttség révén - úgy tekintette, hogy az alperes az adatelv alapján nem tartja sérelmesnek azt, hogy a felperesi kereset szerződések kiadására, nem pedig a szerződésekben foglalt egyes adatok kiadására irányul.

Az alperes az Infotv. 27. § (3) bekezdésében írtak szerinti aránytalan sérelemre, mint megtagadási okra hivatkozott. Ennek körében azt kellett bizonyítania, hogy a szerződések nyilvánosságra kerülése olyan adatokhoz (különösen védett ismerethez) való hozzáférést eredményezne, mely által üzleti tevékenysége aránytalan sérelmet szenvedne el. A törvény helyes értelmezése szerint a költségvetésből származó pénz felhasználásával kapcsolatos adatok főszabály szerint nem minősülnek üzleti titoknak, még a bizonyított aránytalan sérelem is csak akkor adhat alapot az adatkiadás megtagadására, ha az nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Az alperes az egyes földi sugárzási joggal rendelkező kereskedelmi médiapiaci szereplők megnevezésével nem bizonyította a szerződések nyilvánossága folytán őt érő aránytalan sérelmet. Az aránytalan sérelem mibenlétét nem tárta fel: egyrészt nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy a szerződésekben kikötött szolgáltatás, ellenszolgáltatás, teljesítési feltételek nyilvánossága milyen tekintetben és mennyiben érinti a médiapiaci pozícióját és nem fejtette ki azt sem, hogy mi az a hátrány, amit a szerződések nyilvánossága okoz.

Az, hogy a szerződések megkötését tárgyalások, egyeztetések előzték meg, olyan nyilvánvaló tény, amelynek az alperes által állított érdeksérelemmel való logikai összefüggése nem mutatható ki.

A felperes kizárólag a két megnevezett fél közötti szerződések kiadását kérte, nem pedig más médiapiaci szereplők és az Antenna Hungária Zrt. közötti szerződésekét. A perbeli szerződések kiadása iránt az Antenna Hungária Zrt.-hez is folyamodhatott volna, ez azonban az adatkiadás megtagadását nem indokolja, különösen azért, mert az alperes adatkezelői minőségét nem tagadta.

Az alperest a keresetben foglaltak teljesítése alól az sem mentesíti, ha eleget tesz az Infotv. IV. fejezetében írt kötelezettségének, a felperes pedig nem köteles arra, hogy az adatigénylés tárgyát képező adatokhoz az alperesi éves beszámoló és közzétételi listái összevetésével kíséreljen meg hozzájutni amellett, hogy ezen nyilvános adatokból a keresettel érintett szerződések adatai nyilvánvalóan nem nyerhető ki.

A Pp. 78. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről.

Az ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú ítéletnek a Pp. 383. § (1) és (2) bekezdései alapján való megváltoztatását, a felperes kereseti kérelmének elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte.

A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. § (3) bekezdés c) pontjára alapította.

Előadása szerint a kért adatösszesség az információszabadságról és információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi XLII. törvény (Infotv.) 27. § (3) bekezdése alapján üzleti titoknak minősül. Az üzleti titok - a Ptk. szerinti definíciója értelmében - a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert, vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése, vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

A megállapodások létrejöttét megelőzően pályázatatás, egyeztetések folytak, melynek során a legelőnyösebb ajánlatot tevővel került sor a szerződések megkötésére. Az MTVA és az Antenna Hungária Zrt. között létrejött szerződések felperes részére történő kiadása esetén az MTVA gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó olyan adatok kerülhetnek nyilvánosságra, amellyel a magyarországi médiapiac egyéb szereplőivel szemben a későbbiekben behozhatatlan hátrányba kerülne, a továbbiakban előnyös megállapodások megkötésére objektíve nem nyílna lehetőség.