BH 2007.1.14 Az adatkezelő nem köteles kiadni az adatvédelmi törvény 2005. június 1-jén hatályba lépett módosítását megelőzően keletkezett személyes adatokat, mert azok nem váltak közérdekből nyilvános adattá [1992. évi LXIII. tv. 2. §, 3. §, 19. §].

A felperes 2005. augusztus 23-án írásban, az alábbi, közérdekből nyilvános adatok kiadását kérte az alperestől:

1. A szerkesztőbizottság tagjai 2002-2003-2004-ben és 2005. első felében milyen címen és milyen formában kaptak a kiadótól juttatásokat?

2. A szerkesztőbizottság tagjai a fenti időpontokban összesen milyen értékben kaptak a kiadótól juttatásokat?

3. A szerkesztőbizottság tagjai a fenti időpontokban, személyekre lebontva, milyen értékben kaptak a kiadótól juttatásokat?

Az alperes 2005. augusztus 31-én kelt válaszlevelében közölte a felperessel, hogy a szerkesztőbizottság tagjai (akiknek neve a kiadó web honlapján megtalálható) 2005 júniusában juttatásban nem részesültek. Az ezt megelőző időre kért adatok kiadását ugyanakkor az alperes megtagadta, arra hivatkozással, hogy azok személyes adatoknak minősülnek, amelyek nem nyilvánosak és így a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (továbbiakban: Avtv.) 8. § (1) bekezdés alapján nem közölhetők.

A felperes ezt követően benyújtott keresetében az adatok kiszolgáltatására kérte kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság az Alkotmány 61. § (1) bekezdés, továbbá az Avtv. 1. § (1) bekezdés, (2) és (3) bekezdés, a 8. § (1) bekezdés és a 19. § (1) bekezdésre hivatkozva azért utasította el a felperesnek a 2005. évi XIX. törvénnyel módosított Avtv. 19. § (4) bekezdésre alapított keresetét, mert megállapította, hogy az Avtv.-nek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek feladat­ és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adatának, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adatának, mint közérdekből nyilvános adatnak a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezések szerinti megismerését, csak 2005. június 1-jével lépett hatályba és e jogszabály visszamenőleges alkalmazására nincs törvényi felhatalmazás. Ezért a jogbiztonság általános követelményének is az felel meg, ha az alperes szerződéses partnereinek a 2005. június 1. előtti szerződésekben rögzített személyes adatai utóbb nem válnak nyilvánossá.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül "közölje a felperessel személyenkénti lebontásban azt, hogy a kiadó szerkesztőbizottságának tagjai 2002-2003. és 2004-ben, valamint 2005 első félévében milyen címen és formában, valamint milyen értékben kaptak a kiadótól juttatásokat".

A jogerős ítélet álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében, illetve az Alkotmánybíróság 11/1992. (III. 5.) AB határozatában megfogalmazott jogbiztonság követelményéből főszabályként az következik, hogy múltban keletkezett, lezárt jogviszonyokat sem jogszabállyal, sem jogszabály hatályon kívül helyezésével utóbb nem lehet alkotmányosan megváltoztatni. Ugyanígy rendelkezik a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 12. § (1) és (2) bekezdése, amely szerint jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Az Avtv. 2005. június 1-jétől hatályos rendelkezéseinek alkalmazásánál azonban nem a visszaható hatály kérdésének van jelentősége, mert az Avtv. nem tartós, lezárt, vagy fennálló jogviszonyokat szabályoz, hanem egy speciális jogterületet, azt a jogosultságot rendezi, amely a közérdekű adatok megismerését lehetővé teszi. A törvénymódosítás hatálybalépésének időpontja ezért nem az adatok keletkezésének, hanem a kérelem előterjesztésének időpontja szempontjából releváns. A kérelem előterjesztésekor hatályos jogszabályi rendelkezés alapján kell ugyanis azt megítélni, hogy az adatok megismerése iránti kérelem elutasítása alapos volt-e vagy sem. Az elsőfokú bíróság álláspontjából az következne, hogy az Avtv. hatálybalépését megelőző időben keletkezett adatok megismerésére egyáltalán nem lenne lehetőség. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság több olyan ügyben is érdemben tárgyalt, amikor az 1950-es, illetve az 1970-es években keletkezett adatok kiadását kérték, rámutatva arra, hogy a jogszabály hatálybalépésekor, illetve az azt követően kezelt közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesíthető. Az Avtv. felperes keresetét megalapozó módosításának hatályba lépéséről szóló rendelkezés olyan korlátozást, amely a visszamenőleges alkalmazást kizárná, nem határozott meg. Ezért a megismerési kérelem előterjesztésekor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az alperesnek a kérelem elutasítására vonatkozó indokai nem voltak jogszerűek. A kifejtettekből következően az alperest az Avtv. 19. § (4) bekezdés alapján a kért adatoknak, mint közérdekből nyilvános adatoknak kiadására kötelezte.

A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és "a felperes keresetének elutasítását". A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet az Avtv. 19. § (4) bekezdésébe ütköző módon tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a törvénymódosítás hatálybalépését megelőző szerződéskötésen alapuló és már lezárt jogviszonyok eredményeként keletkezett személyes adatok visszamenőleges hatályt kimondó törvényi rendelkezés hiányában, mint közérdekből nyilvános adatok megismerhetők. Állította, hogy a 11/1992. (III. 5.) AB határozat megállapításaival is ellentétes a jogerős ítélet rendelkezése, mert az sérti a jogbiztonság elvét.

A felperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. Azt állította, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmében sem jelölte meg azt a jogszabályhelyet, amelyre tekintettel az adatközlést megtagadhatta. Rámutatott arra is, hogy az Avtv. módosítása alkotmányos alapjog érvényesítését szolgálja és nem "lezárt jogviszonyokat" érint.