443/D/2006. AB határozat

alkotmányjogi panaszokról és jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz és jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt érintően az eljárást megszünteti.

3. Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló, az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével és 59. § (1) bekezdésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó, egy korlátolt felelősségű társaság meghatalmazásában eljáró jogi képviselő, első beadványában alkotmányjogi panaszt terjeszteti: elő, és kérte a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint az alkotmányellenes rendelkezés alkalmazásának kizárását "a Fővárosi ítélőtábla előtt 2.Pf.20.224/2006. számon folyamatban volt és a Fővárosi ítélőtábla 2.Pf.20.224/2006/4. számú ítéletével jogerősen lezárt ügyben".

Az Avtv.-t módosító 2005. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) 3. § (2) bekezdése iktatta be az Avtv. 19. §-ának új (4) bekezdését, melyet az indítványozó kifogásolt. Az Avtv. 19. §-ának új (4) bekezdése 2005. június 1-jével lépett hatályba. Ez a rendelkezés vezette be a közérdekből nyilvános adat fogalmát. Az Avtv. támadott 19. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a közérdekből nyilvános adatok megismerésére az Avtv.-nek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az indítványozó részletesen bemutatta saját ügyét, amelyben a jogértelmezésre szoruló kérdés az volt, hogy a Mód.tv. hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok is közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e, s ennek megfelelően hozzáférhetővé kell-e azokat tenni? Az ügyben másodfokon eljárt bíróság jogerős álláspontja szerint: az Avtv.-nek - a Mód.tv.-nyel beiktatott - 19. § (4) bekezdése lehetővé teszi a Mód.tv. hatálybalépése előtt keletkezett, de a Mód.tv. következtében közérdekből nyilvános adatokká vált személyes adatok közzétételét. A jogerős ítélet szerint a törvényhely ilyen értelmezése nem sérti a jogszabályok visszaható hatályának tilalmát.

Az indítványozó meglátása szerint ugyanakkor az Avtv. módosított 19. § (4) bekezdése az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szereplő jogállamiság elválaszthatatlan részét képező jogbiztonságot sérti, mivel a kifogásolt rendelkezést a már lezárt jogviszonyokra nézve is alkalmazni kell. Ezen túlmenően, a személyes adatok közérdekből nyilvános adatokká történő "átminősítése" sérti az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, s ennek következtében az Avtv. 19. § (4) bekezdése az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével is ellentétes.

A Legfelsőbb Bíróság tájékoztatása szerint a jogerős ítélet kézbesítésének "megtörténte 2006. április 10-15. napja közötti időben vélelmezhető". Ennek megfelelően az indítványozó jogi képviselője a jogerős ítéletet legkorábban 2006. április 10-én vette át. Az alkotmányjogi panasz 2006. május 5-én, vagyis az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (2) bekezdésében megszabott hatvan napos határidőn belül érkezett az Alkotmánybíróságra.

Az Alkotmánybíróság eljárása során tudomást szerzett arról, hogy az indítvány benyújtását követően a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.21.154/2006/5. számú ítéletével a Fővárosi ítélőtábla 2.Pf.20.224/2006/4. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a Fővárosi Bíróság mint elsőfokú bíróság 19.P.630.840/2005. számú ítéletét hagyta helyben, mely az indítványozó "által kifejtett jogi álláspontot tartotta helytállónak". Ezt követően az Alkotmánybíróság írásban megkereste az indítványozót. Az Alkotmánybíróság tájékoztatást adott arról, hogy az Abtv. 48. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltétele az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán bekövetkezett jogsérelem, s felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzon, hogy alkotmányjogi panaszát jogsérelem hiányában is fenntartja-e.

Az indítványozó válaszában az alkotmányjogi panaszát fenntartotta. Az indítványozó azzal érvelt, hogy a Fővárosi ítélőtábla - utóbb hatályon kívül helyezett - ítéletével a jogsérelem bekövetkezett, ezért az alkotmányjogi panasz benyújtásának az Abtv. 48. §-ában foglalt feltételei megvalósultak. Kifejtette továbbá, hogy a "konkrét jogsérelem rendkívüli eljárásban történő orvoslása az alkotmányjogi panasz iránti eljárás lefolytatását az Abtv. értelmében nem zárja ki". Az indítványozó azonban kérte, hogy kérelmét az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll iránti kezdeményezésként akkor is bírálja el, ha alkotmányjogi panaszként nem kerülhet elbírálásra.

Az Alkotmánybíróság beszerezte az adatvédelmi biztos, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter véleményét.

II.

Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus újogállam."

"8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."

"59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog."

2. Az Avtv. érintett rendelkezései:

"2. § E törvény alkalmazása során:

(...)

5. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

(...)

9. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;

(...)

11. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;"

"5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

(3) Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet el rendelni.

(4) A személyes adatot - akár az érintett hozzájárulásával, akár jogszabály alapján - különösen akkor lehet kezelni, ha ez közérdekű feladat vagy az adatkezelő törvényi kötelezettségének teljesítéséhez, az adatkezelő vagy az adatátvevő harmadik személy hivatalos feladatának gyakorlásához, az érintett létfontosságú érdekeinek védelméhez, az érintett és az adatkezelő között létrejött szerződés teljesítéséhez, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez, társadalmi szervezetek jogszerű működéséhez szükséges."

"19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(...)

(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az (1} bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az indítványozó elsődlegesen alkotmányjogi panasz keretében kérte az Avtv. 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását, valamint az alkotmányellenes rendelkezés alkalmazásának a kizárását "a Fővárosi ítélőtábla előtt 2.Pf.20.224/2006. számon folyamatban volt és a Fővárosi ítélőtábla 2.Pf.20.224/2006/4. számú ítéletével jogerősen lezárt ügyben". Ezért az Alkotmánybíróság elsőként az ind itványozó alkotmányjogi panaszát bírálta el.

1.1. Az indítványozó részben az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerinti alapjogra, a személyes adatok védelméhez való jogra, valamint az Alkotmány 8. § (2) bekezdésére hivatkozással terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.

"Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése a személyes adatok védelméhez való jogot alkotmányos alapjogként fogalmazza meg. Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogot állandó gyakorlata szerint nem hagyományos védelmi jogként, hanem annak aktív oldalát is figyelembe véve, információs önrendelkezési jogként értelmezi és alkalmazza [15/1991. (IV. 13.) AB határozat (ABH 1991, 41-42.) ]. Az Alkotmány 59. §-ában biztosított jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezhet személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról." [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 183.]

Az indítványozó gazdasági társaság - a személyes adatok védelméhez való alapjogra és az Alkotmány 8. § (2) bekezdésére való hivatkozással előterjesztett - alkotmányjogi panaszában az Avtv. 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte. Az alkotmányjogi panasszal érintett jogerős ítéletben (Fővárosi ítélőtábla 2.Pf.20.224/2006/4. számú ítélete) az Avtv. 19. § (4) bekezdését ténylegesen alkalmazták. A jogerős ítélet azonban az Avtv. 19. § (4) bekezdésének alkalmazása folytán az adatok nyilvánosságra hozatalának elrendelésével nem az indítványozó személyes adatai védelmét korlátozta. Ezért az alkotmányjogi panasszal kifogásolt ügyben - az Avtv. 19. § (4) bekezdésének alkalmazásából - a személyes adatok védelméhez való joggal összefüggő jogsérelem az indítványozót nem érhette. A személyes adatok védelméhez való alapjoggal kapcsoktos sérelem hiánya miatt továbbá az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének sérelme sem állapítható meg.

Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az Abtv. 48. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az fordulhat az Alkotmánybírósághoz, "akirek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be". Az indítványozó gazdasági társaság alkotmányjogi panasza az Abtv. 48. § (1) bekezdése e feltételnek nem felelt meg. Az indítványozó mások állítólagos jogsérelmére, mások információs önrendelkezési jogának sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt nem terjeszthet elő. Ezért az Alkotmánybíróság az Alkotmány 59. § (1) bekezdésével, valamint az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt - figyelemmel az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalat 3/2001. (XII. 3.] Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. § e) pontjára -, visszautasította.

1.2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Avtv. 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján is kérte.

Az Alkotmánybíróság eljárása során tudomást szerzett arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.21.154/2006/5. számú ítéletével hatályon kívül helyezte a Fővárosi ítélőtábla 2.Pf.20.224/2006/4. számú jogerős ítéletét. Ezzel párhuzamosan a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság mint elsőfokú bíróság 19.P.630.840/2005. számú ítéletét hagyta helyben, mely az indítványozó "által kifejtett jogi álláspontot tartotta helytállónak".

Az Abtv. 48. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltétele az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán bekövetkezett jogsérelem. Tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság az indítvány benyújtását követően hatályon kívül helyezte azt az ítéletet, mellyel kapcsolatban az indítványozó az alkotmányjogi panaszt előterjesztette, s az indítványozó által kifejtett jogi álláspontot helytállónak tartotta, az alkotmányjogi panaszos jogsérelemre való hivatkozása okafogyottá vált. Ezért az Alkotmánybíróság az Avtv. 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján indított eljárást - figyelemmel az Ügyrend 31. § e) pontjára - megszüntette.

Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz alapján a támadott rendelkezés alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság nem állapította meg, ezért az Avtv. 19. § (4) bekezdése konkrét ügyben való alkalmazhatóságinak kizárásáról történő döntéshozatalt mellőzte.

2. Az indítványozó másodlagos jelleggel utólagos normakontroll iránti kérelmet is előterjesztett, mely tartalmában megegyezett az elsődlegesen benyújtott alkotmányjogi panasszal. Mivel az indítványozó alkotmányjogi panasza érdemi elbírálásra alkalmatlannak minősült, ezért az Alkotmánybíróság a továbbiakban az Avtv. 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványi kérelem alapján járt el.

Az indítványozó azt állította, hogy az Avtv. 19. § (4) bekezdése ellentétes a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmával, s ezért sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szereplő jogállamiság követelményét.

Az Alkotmánybíróság már működése kezdetén rámutatott arra, hogy: "Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

A jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli, hogy

- az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák,

- meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel ne minősítsenek jogellenesnek." [25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.]

Az Avtv. 19. § (4) bekezdése az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adatát, továbbá az egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adatát közérdekből nyilvános adattá minősíti, és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatban az Avtv.-nek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni.

Az Alkotmánybíróság annak vizsgálatánál, hogy az Avty. 19. § (4) bekezdése kizárja-e az e törvényhely hatálybalépését megelőzően keletkezett személyes adatok közérdekből nyilvános adatként történő kezelését, illetve ez sérti-e a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, figyelemmel volt a rendelkezésnek az "élő jogban" megnyilvánuló normatartalmára is.

Alz Alkotmánybíróság 38/1993. (VI. 11.) AB határozatában ugyanis rámutatott arra:

"Ha a vizsgált jogszabálynak van (egy vagy több) olyan értelmezése, amely az alkotmányos követelményeknek megfelel, az Alkotmánybíróságnak nem feltétlenül kell megállapítania a jogszabály alkotmányellenességét. A normát nem kell minden esetben megsemmisíteni csupán azért, mert az alkotmányos követelményeknek meg nem felelő értelmezése is lehetséges vagy előfordul. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az alkotmányossági vizsgálatnál a jogszabálynak az az értelmezése, amelyet a joggyakorlat egységesen követ, vagyis a jogszabálynak az »élő jogban« megnyilvánuló normatartalma. Ha a jogszabály ekként alkotmánysértő tartalommal hatályosul, az alkotmányellenesség megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása elkerülhetetlenül szükséges.

Egyébként azonban a hatályos jogot lehetőleg kímélni kell. Az Alkotmánybíróság elkerüli jogszabály, illetőleg jogszabályi rendelkezés megsemmisítését vagy a törvényhozó felhívását arra, hogy az Alkotmánybíróság által meghatározott határidőn belül alkosson jogot, ha a jogrend alkotmányosságát és a jogbiztonságot enélkül is biztosítani lehet. Ilyenkor az Alkotmánybíróság azoknak az értelmezéseknek körét határozza meg általában, az alkotmányos követelményekkel, amelyek esetében a jogszabály az Alkotmánnyal összhangban van." (ABH 1993, 256, 267.)

Az indítványozó ügye kapcsán a Legfelsőbb Bíróság mintj felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.21.154/2006/5. számú ítéletében megállapította, hogy a Mód.tv. hatálybalépése előtt keletkezett, "megismerni kért személyes adatok (...) e minőségüket az Avtv. 2005. június 1-jei módosítása után is megőrzik és megismerésükre az Avtv. módosított rendelkezései [az Avtv. 19. § (4) bekezdése] nem alkalmazhatók". Azaz a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során hozott ítéletében az Avtv. 19. § (4) bekezdésének olyan értelmezést tulajdonított, mellyel kizárta annak alkalmazását a hatálybalépését megelőzően keletkezett személyes adatokra. [Ezt a jogértelmezést a Legfelsőbb Bíróság elvi jelentőségűnek tartotta, s ezért elvi bírósági határozatban is közzétette (EBH 2006. 1417.), s megjelent a Bírósági Határozatokban is (BH 2007. 14.) .] A Legfelsőbb

Bíróság értelmezése szerint az Avtv. 19. § (4) bekezdése tehát visszamenőlegesen nem volt alkalmazható, ezért az Avtv. 19. § (4) bekezdése visszamenőleges hatályú kötelezettséget nem állapíthatott meg, valamely magatartást visszamenőleg nem minősíthetett jogellenessé. Az Avtv. 19. § (4) bekezdése szerinti adatok megismerhetővé tétele - az indítványozó állításával ellentétben - nem érintette visszamenőlegesen azokat a szerződéses viszonyokat sem, amelyek alapján személyes adatok kezelésére került sor.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésrejutott, hogy az: Avtv. 19. § (4) bekezdésének az »élő jogban« megnyilvánuló normatartalma, mely szerint e rendelkezés visszamenőlegesen nem alkalmazható, nem ellentétes a jogbiztonság elvével, illetve az abból származó követelménnyel: "a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve re állapítsanak meg kötelezettséget" [25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.]. Ennek következtében a visszamenőleges hatályú jogi szabályozás tilalmának, illetve az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerinti jogbiztonság követelményének sérelme nem valósult meg. Ezért az Alkotmánybíróság az Avtv. 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt e részében elutasította.

3. Végül az Alkotmánybíróság az Avtv. 19. § (4) bekezdése alkotmányé [lenességének utólagos megállapítására irányuló kezdeményezést az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerinti alapjoggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, valamint az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével összefüggésben vizsgálta.

Az Avtv. 19. § (4) bekezdése a közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adatait közérdekből nyilvános adattá minősíti, melyek megismerésére a közérdekű adatok m;gismerésére vonatkozó rendelkezéseket rendeli alkalmazni, s ezáltal a személyes adatok védelméhez való jogot korlátozza.

A magántitok és a. személyes adatok védelméhez való jogot az Alkotmány 59. § (1) bekezdése alkotmányos alapjogként garantálja. Az alkotmányos alapjog korlátozható-ságára az Alkotmány 8. § (2) bekezdése irányadó, mely szerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

Az Alkotmánybíróság az alapjog lényeges tartalmát nem érintő korlátozás alkotmányosságának megítéléséhez az alapjogi (az úgynevezett szükségesség-arányosság) tesztet alkalmazza. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében foglalt alapjog korlátozásának felülvizsgálata során megállapította, hogy:

"Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja. (...)

• Ez azt jelenti, hogy az információs önrendelkezési jogot, az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított szabadságjogot mint alapjogot csak elkerülhetetlen esetben lehet alkotmányosan korlátozni, akkor, ha a korlátozás elkerülhetetlenül szükséges és az a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányos." [46/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 219, 222-223.]

Az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében garantált alapjog védelmének részletszabályait az 59. § (2) bekezdésének felhatalmazásán alapuló Avtv. - az Alkotmánybíróság 15/1991. (IV. 13.) AB határozatában (ABH 1991,40.) fog-laltak értelmében - határozta meg. Az Avtv. 5. § (2) bekezdése szerint csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, s az adatkezelésre csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kerülhet sor.

Az Avtv. a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések között biztosítja a közérdekből nyilvános adatoknak a közérdekű adatokhoz hasonló módon történő megismerését. Ez a szabályozási mód arra enged következtetni, hogy a törvényhozó a közfeladatot ellátó személy feladatkörével összefüggő személyes adatainak közérdekből nyilvánossá minősítését ugyanazon indokok alapján tartotta szükségesnek, mint a közérdekű adatok megismerhetővé tételét.

Az Alkotmánybíróság már korábban rámutatott arra, hogy a közérdekű adatok megismerésének garantálása, az információszabadság biztosítása az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével áll összefüggésben. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy: "[a] nyilvánosság, a közhatalom demokratikus működésének a próbája. A közérdekű adatok megismerhetősége tehát a közhatalom, a közügyek intézésének áttetszőségét, mint alapvető demokratikus intézmény garantálását is jelenti. A közérdekű adatok nyilvánossága és az azokhoz való hozzáférhetőség ezért az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált demokratikus jogállamiság alapvető alkotmányos biztosítéka." [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 185.] Az Alkotmánybíróság továbbá azt is megállapította, hogy "[a] nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól »elidege-nedett gépezetté«, működése kiszámíthatatlanná, előrelát-hatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra." [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 192.]

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a személyes adatok védelméhez való jog - Avtv. 19. § (4) bekezdése szerinti - korlátozása, vagyis a közfeladatot ellátó személy feladatkörével összefüggő személyes adatainak közérdekből nyilvánossá minősítése a közhatalom átlátható, demokratikus működésének biztosítása érdekében vált szükségessé.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ugyanakkor: "[a]z alapjog korlátozásának alkotmányosságához (...) önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan." [30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.]

Az Avtv. 19. § (4) bekezdése csak a közhatalmi tevékenység átláthatóságának biztosításához elengedhetetlen mértékben teszi a személyes adatok megismerését lehetővé. Az Avtv. 19. § (4) bekezdése alapján ugyanis kizárólag a cél eléréséhez szükséges mértékű adatok nyilvánosságra hozatalát teszi kötelezővé, azaz kizárólag a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adatai válnak nyilvánossá. A személyes adatok védelméhez való jognak az Avtv. 19. § (4) bekezdése alapján történő korlátozása esetében az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem megfelelő arányban áll egymással.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Avtv. 19. § (4) bekezdése nem ellentétes az Alkotmány 59. § (1) bekezdésével, illetve 8. § (2) bekezdésével.

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Avtv. 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2007. május 29.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke,

előadó alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András si k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s.k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró