BH+ 2015.3.133 A kormánytisztviselő kinevezése egyoldalúan, indokolás nélkül módosítható, mert annak garanciális feltételeit a törvény meghatározza, és ennek ismeretében a tisztviselő a törvényi feltételek fennállásától függően jogvitát kezdeményezhet az intézkedés jogszerűsége tekintetében [2010. évi LVIII. tv. (a továbbiakban: Ktjv.) 6/A. § (1) bek., (2) bek. a)-c) pont].

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2002. október 21-én létesített jogviszonyt az alperes jogelődjével. 2010. február 15-étől az alperes Operatív Ellenőrzési Osztályán főosztályvezető-helyettesi feladatok ellátásával bízták meg, majd 2010. október 1-jétől az alperes Kiemelt Ügyek Igazgatóságán főosztályvezetői munkakört töltött be. A munkáltatónál szervezeti és tevékenységi kör változás zajlott le, amely érintette a felperes által irányított területet is. A tervezett változásokkal kapcsolatban több konzultációt tartottak, amelynek egy részén a felperes is részt vett, a szakmai vezetés által hozott döntéseket azonban nem fogadta el, és a szolgálati utat be nem tartva igazgatójához ellentétes koncepciót terjesztett elő. Ezt követően az igazgató a főosztályon belül a Rapid Osztály vezetésével kívánta a továbbiakban megbízni, az ezzel kapcsolatos kinevezés-módosítást előkészítette, amelyet a felperes nem fogadott el. Felajánlották számára a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését is, e megállapodás azonban a felek között nem jött létre.

Az alperes a Ktjv. 6/A. § (1) bekezdése alapján 2011. június 1-jétől mentesítette a felperest a főosztályvezetői munkaköri feladatok ellátása alól, és e nappal adóellenőri munkakörbe sorolta be. A felperes a kinevezés-módosítást nem fogadta el, munkahelyén 2011. június 2-ától keresőképtelensége miatt nem jelent meg, majd 2011. június 5-én írásban kérte felmentését. A munkáltató ennek megfelelően 2011. június 15-én kelt felmentésével két havi felmentési idővel 2011. augusztus 1-jével - a Ktjv. 8. § (2) bekezdés d) pontja alapján - megszüntette a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát, melyet 2011. június 27-én kézbesítettek számára.

A felperes az intézkedést sérelmezve keresetet nyújtott be a munkaügyi bíróságon, majd azt az eljárás során többször módosította. Álláspontja szerint a munkáltató jogszabályba ütköző módon módosította egyoldalúan kinevezését a munkakör vonatkozásában, és jogellenes az azon alapuló felmentése is. Ezen túl helyettesítési díj, vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Mind keresetében, mind az eljárás során hivatkozott arra is, hogy a munkáltató rendeltetésellenesen gyakorolta jogát.

Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy intézkedése jogszerű volt, a felperes kinevezés-módosítására a jogszabályoknak megfelelően került sor, és a felperes kérelmén alapult a jogviszonya megszüntetése.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, megállapította, hogy a felperes felmentési ideje a közlés napjától, 2011. június 27-étől 2011. augusztus 27-éig tartott. Kötelezte az alperest 677 365 forint felmentési időre járó végkielégítés-különbözet és kamatai megfizetésére, továbbá megalapozatlanul levont 33 000 forint visszafizetésére.

Indokolásában kifejtette, hogy az alperes az eljárás során hitelt érdemlően igazolta azt, hogy a felperes főosztályvezetői munkakörre történő kinevezését indokolás nélkül visszavonhatta, valamint, hogy jogász feladatokra üres státusszal nem rendelkezett a felmentés idején. Megállapítása szerint az adóellenőri munkakör megfelelt a felperes végzettségének és képzettségének, és a munkáltató jogszerűen járt el, amikor a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. tv. (a továbbiakban: Ktjv.) 6/A. § (1) bekezdése értelmében a kormánytisztviselő munkakörét hozzájárulása nélkül módosította. Az alperesi intézkedések sorozatát nem tartotta rendeltetésellenesnek, megállapítása szerint az alperes bizonyította, hogy a munkakör-módosítás előtt szándékában állt a Rapid Osztály vezetésére szóló felperesi megbízás átadása, erre azonban azért nem került sor, mert a kormánytisztviselő május 31-én maga indítványozta jogviszonya indokolás nélküli, felmentéssel történő megszüntetését. A munkáltató ezt akként értékelte, hogy a felperes a továbbiakban nem kíván együttműködni vele, és ezért került sor a kinevezés módosítására, majd a felperes kérelmére a jogviszony megszüntetésére. Megállapította, hogy az alperesi intézkedések sorozata azért sem minősült rendeltetésellenes joggyakorlásnak, mert a felperes nem jelent meg 2011. június 2-án a munkavégzés helyén, és maga sürgette jogviszonya mielőbbi megszüntetését. A felperes nem működött együtt a munkáltatóval, közléseit nem tette meg haladéktalanul, és az orvosi iratokat is elkésetten küldte meg.

A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének "a felmentés jogellenességének elutasítására vonatkozó ítéleti rendelkezését" helybenhagyta, ezt meghaladóan a helyettesítési díj, a jutalom, a nem vagyoni kártérítés vonatkozásában az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

Indokolásában kifejtette, hogy a helyettesítési díj, a nem vagyoni kártérítés és a jutalom kapcsán előterjesztett kereseti kérelmek vonatkozásában az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást nem folytatta le, ezért volt szükség e körben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítására. A kinevezés-módosítás és a felmentés körében a másodfokú bíróság kiegészítette a tényállást. Megállapította, hogy a felmentést megelőzően országos hatáskörű átszervezés történt az alperesnél, amely érintette a felperes főosztályvezetői beosztását is.

A felperest értesítették arról, hogy kinevezése szerinti főosztályvezetői munkaköre adóellenőri munkakörre módosult. Másnap a felperest a testvére T.-n keresőképtelen állományba vette, és ezt követően a felperes az alperesnél érdemi munkát már nem végzett. A felperes 2011. június 5-én kelt aláírásával ellátott nyilatkozatában a Ktjv. 6/A. § (4) bekezdésére hivatkozva felmentését kérte, majd később ezt megerősítette.

A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, hogy a Ktjv. 6/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése alapján a munkáltató jogosult volt egyoldalúan módosítani a felperes munkakörét. A köztisztviselők képesítési előírásáról szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rend. 3. számú mellékletének 10. pontja szerint adóügyi ellenőrzési feladatkörben többek között jogász végzettség szükséges, ennek megfelelően megállapította, hogy a munkáltató a végzettségének megfelelő munkakörbe sorolta be a felperest. Nem találta aránytalan sérelemnek azt a körülményt, hogy az új munkakörben a felperesnek a munkáját B.-n kellett volna végeznie, figyelemmel arra, hogy korábban is itt végezte főosztályvezetői tevékenységét, és utazási költségtérítésre jogosult volt.