32014R0256[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 256/2014/EU rendelete ( 2014. február 26. ) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 256/2014/EU RENDELETE

(2014. február 26.)

az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az Unió energiapolitikájának fejlesztéséhez és a Bizottság energiaügyi feladatainak ellátásához alapvető fontosságú, hogy a Bizottság áttekintést nyerjen az Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházások alakulásáról. A rendszeresen és naprakész állapotban rendelkezésre álló adatoknak és információknak lehetővé kell tenniük a Bizottság számára, hogy megfelelő számadatok és elemzések alapján elvégezze a szükséges összehasonlításokat és értékeléseket, valamint megfelelő intézkedésekre tegyen javaslatot, különösen az energiakereslet és -kínálat egyensúlyának jövőbeli alakulását illetően.

(2) Az energiaágazatban az elmúlt években - az Unión kívül és belül egyaránt - jelentős változások mentek végbe, és az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházások kulcsfontosságú kérdéssé váltak az Unió energiaellátásának biztosítása, a belső piac működése, valamint az Unió alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való megkezdett áttérése szempontjából egyaránt.

(3) Az energiaágazat új körülményei között valamennyi energiaágazatban valamennyi fajta infrastruktúra esetében jelentős beruházásokra van szükség, továbbá új típusú infrastruktúrákat kell kiépíteni, a piacoknak pedig új technológiákat kell átvenniük. Az energiaágazat liberalizációja és a belső piac további integrációja következtében a beruházások megvalósításában nagyobb szerephez jutnak a gazdasági szereplők. Ugyanakkor az olyan új szakpolitikai követelmények, mint az egyes tüzelőanyag-szerkezetre vonatkozó célértékek megváltoztatják a tagállamok új és/vagy korszerűsített energiaipari infrastruktúrákkal kapcsolatos szakpolitikáit.

(4) Ezzel összefüggésben nagyobb figyelmet kell fordítani az Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházásokra, különösen azért, hogy időben előre lehessen jelezni a problémákat, terjeszteni lehessen a bevált gyakorlatokat és az Unió energiarendszerének jövőbeli fejlődését illetően nagyobb átláthatóságot lehessen biztosítani.

(5) Ezért szükséges, hogy pontos adatok és információk álljanak a Bizottság és különösen annak Energiapiaci Megfigyelőközpontja rendelkezésére az Unió energiarendszerének legjelentősebb összetevőit érintő beruházási projektekről, köztük a leszerelési projektekről.

(6) Az Unió érdeklődésére számot tartanak, valamint a jövőbeli beruházások szempontjából fontosak a különböző energiaipari ágazatok termelési, átviteli és tárolási kapacitásainak és projektjeinek előrelátható alakulására vonatkozó adatok és információk. Ezért biztosítani kell, hogy a Bizottság bejelentést kapjon arról, hogy mely beruházási projektek esetében kezdődtek már meg az építkezési vagy leszerelési munkálatok, illetve hogy melyekre vonatkozóan hoztak végleges beruházási döntést.

(7) Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) 41. és 42. cikke szerint a vállalkozások kötelesek közölni a Bizottsággal beruházási projektjeiket. E tájékoztatáson túl rendszeresen jelentést kell tenni különösen a beruházási projektek végrehajtásáról. E kiegészítő jelentés nem érinti az Euratom-Szerződés 41-44. cikkét, ugyanakkor lehetőség szerint el kell kerülni, hogy a vállalkozásokra kettős teher háruljon.

(8) Annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelő áttekintéssel rendelkezzen az Unió energiarendszerének egészét érintő jövőbeli fejleményekről, a beruházási projektekre vonatkozóan olyan harmonizált jelentéstételi keretre van szükség, amely a tagállamok által megküldendő hivatalos adatok és információk naprakész kategóriáin alapul.

(9) A tagállamoknak e célból közölniük kell a Bizottsággal a kőolaj, a földgáz, a villamos energia - többek között a megújuló energiaforrásokból, a kőszénből és lignitből, valamint a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből származó villamos energia - termelésével, szállításával és tárolásával, a bioüzemanyagok termelésével, valamint a szén-dioxid leválasztásával, szállításával és tárolásával összefüggésben területükön tervezett vagy megvalósítás alatt lévő, energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekre vonatkozó adatokat és információkat. A tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal a harmadik országokkal összekapcsolt villamosenergia- és gázösszeköttetésekkel kapcsolatos beruházási projektekre vonatkozó adatokat és információkat is. Az érintett vállalkozások számára elő kell írni, hogy a szóban forgó adatokat és információkat közöljék az érintett tagállammal.

(10) Az energiaágazatbeli beruházási projektek időtartamára tekintettel elegendő, ha a jelentéstételre kétévente kerül sor.

(11) Annak érdekében, hogy a tagállamokra és a vállalkozásokra - különösen a kis- és középvállalkozásokra - ne háruljanak aránytalanul magas adminisztratív terhek, és a költségek a minimálisra korlátozódjanak, e rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok és a vállalkozások mentesüljenek a bejelentési kötelezettségek alól, feltéve, hogy az energiapiacot szabályozó, az Unión belüli versenyalapú energiapiacokkal, az Unió energiarendszerének fenntarthatóságával és az Unión belüli energiaellátás biztonságával kapcsolatos célok elérésére törekvő energiaágazat-specifikus, uniós jogi aktusok alapján már szolgáltattak a Bizottság részére egyenértékű információkat. Ezért el kell kerülni a villamos energiát és földgázt érintő harmadik belső piaci intézkedéscsomagban meghatározott jelentéstételi kötelezettségek megkettőzését. A jelentéstételi teher enyhítése érdekében a Bizottságnak támogatást kell nyújtani a tagállamok részére annak tisztázásában, mely esetekben tekinti úgy, hogy az egyéb jogi aktusok alapján már közölt adatok vagy információk megfelelnek e rendelet előírásainak.

(12) A Bizottság és különösen az Energiapiaci Megfigyelőközpont számára lehetővé kell tenni, hogy meghozzon minden szükséges intézkedést az adatok feldolgozása és az adatközlés egyszerűsítése és biztonságossá tétele és különösen azon integrált informatikai eszközök és folyamatok működtetése érdekében, amelyeknek biztosítaniuk kell a Bizottsággal közölt adatok és információk titkosságát.

(13) Az egyéneknek a személyes adatok tagállamok általi feldolgozása tekintetében való védelmét a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), az egyéneknek a személyes adatok Bizottság általi feldolgozása tekintetében való védelmét pedig a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szabályozza. Ez a rendelet nem érinti az említett rendelkezéseket.

(14) A tagállamoknak vagy az általuk megbízott szerveknek, valamint a Bizottságnak meg kell őrizniük a kereskedelmi szempontból érzékeny adatok és információk titkosságát. A tagállamoknak vagy az általuk megbízott szerveknek ezért az ilyen adatokat és információkat - a határon átnyúló átviteli projektekre vonatkozó adatok és információk kivételével - a Bizottság részére való benyújtásuk előtt nemzeti szinten összesíteniük kell. Ezeket az adatokat a Bizottságnak szükség esetén tovább kell összesítenie olyan módon, hogy azokból az egyes vállalkozásokra vagy létesítményekre vonatkozóan semmilyen részletes információ ne derüljön ki és ne legyen kikövetkeztethető.

(15) A Bizottságnak és különösen Energiapiaci Megfigyelőközpontjának rendszeres, ágazatokon átívelő elemzést kell készítenie az Unió energiarendszerének szerkezeti fejlődéséről és kilátásairól, illetve - szükség esetén - célirányosabb elemzéseket az energiarendszer egyes vonatkozásairól. Ezen elemzéseknek az infrastruktúrákat és a beruházásokat érintő esetleges hiányosságok azonosítása révén különösen az energiabiztonság előmozdítását kell elősegíteniük az energiakereslet és -kínálat egyensúlyának elérése céljából. Az elemzést figyelembe kell venni az energiaipari infrastruktúráról uniós szinten folytatott egyeztetés során is, ezért azt továbbítani kell az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére, valamint hozzáférhetővé kell tenni az érdekelt felek számára.

(16) A kis- és középvállalkozások - beruházási tervezésükön keresztül - felhasználhatják a Bizottság ágazatokon átívelő elemzését és a Bizottság által e rendelet értelmében közzétett adatokat és információkat.

(17) A Bizottságot a tagállamok szakértői vagy más, az érintett területen szakértelemmel rendelkező szakértők segíthetik az infrastruktúra potenciális hiányosságaira és az azokhoz kapcsolódó kockázatokra vonatkozó közös elképzelések kialakítása, valamint a jövőbeli fejlemények tekintetében az átláthatóság fokozása érdekében, ami a piacra újonnan belépők számára rendkívül fontos.

(18) E rendeletnek fel kell váltania a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendeletet (5), amelyet a Bíróság 2012. szeptember 6-án megsemmisített (6), és amely joghatásainak az új rendelet hatálybalépéséig kell fennmaradniuk. E rendelet hatálybalépésével ezért a Bíróság által megsemmisített 617/2010/EU, Euratom rendeletnek hatályát kell veszítenie. Ezenkívül a megsemmisített 617/2010/EU, Euratom rendelet által hatályon kívül helyezett 736/96/EK tanácsi rendeletet (7) e rendeletnek kell hatályon kívül helyeznie.

(19) Az energiaipari infrastruktúrára irányuló beruházási projektekre vonatkozó adatoknak és információknak a Bizottsággal való közlésének formáját és technikai részleteit a 833/2010/EU, Euratom bizottsági rendelet (8) határozza meg. A 833/2010/EU, Euratom rendeletet az e rendelet elfogadását követő felülvizsgálatáig kell alkalmazni.

(20) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelmük és hatásuk miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet közös keretet hoz létre a kőolaj-, a földgáz- és - a megújuló energiaforrásokból, a kőszénből és a lignitből, valamint a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből származó villamos energiát is beleértve - a villamosenergia-ágazatbeli energiaipari infrastruktúrát érintő, valamint a bioüzemanyag-termeléssel, illetve az ezen ágazatok által termelt szén-dioxid leválasztásával, szállításával és tárolásával kapcsolatos beruházási projektekre vonatkozó adatoknak és információknak a Bizottsággal való közléséhez.

(2) E rendeletet a mellékletben felsorolt azon beruházási projekttípusokra kell alkalmazni, amelyek esetében az építési vagy leszerelési munkálatok már megkezdődtek, vagy amelyekre vonatkozóan már végleges beruházási döntést hoztak.

A tagállamok továbbá szolgáltathatnak becsült adatokat vagy előzetes információkat a mellékletben felsorolt azon beruházási projekttípusokkal kapcsolatban is, amelyek esetében az építési munkálatok a tervek szerint öt éven belül megkezdődnek, vagy amelyeket a tervek szerint a következő három évben leszerelnek, de amelyekre vonatkozóan nem hoztak végleges beruházási döntést.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "infrastruktúra": a termeléssel, átvitellel vagy tárolással - beleértve az Unió és a harmadik országok közötti összeköttetésekkel - összefüggő bármilyen típusú létesítmény vagy ilyen létesítmény része;

2. "beruházási projektek": olyan projektek, amelyek célja:

3. "végleges beruházási döntés": vállalkozási szinten hozott döntés arról, hogy egy adott projekt beruházási szakaszára végleges jelleggel elkülönítik a forrásokat;

4. "beruházási szakasz": az a szakasz, amelynek során az építésre vagy leszerelésre sor kerül, és amelynek során beruházási kiadások merülnek fel; nem tartozik ide a tervezési szakasz;

5. "tervezési szakasz": az a szakasz, amelynek során előkészítik a projekt végrehajtását, és amely kiterjed - szükség szerint - a megvalósíthatósági értékelésre, az előkészítő és műszaki tanulmányokra, az engedélyek és hozzájárulások beszerzésére, és amelynek során beruházási kiadások merülnek fel;

6. "megvalósítás alatt lévő beruházási projektek": olyan beruházási projektek, amelyek esetében a kivitelezés megkezdődött és beruházási kiadások merültek fel;

7. "leszerelés": az a szakasz, amelynek során egy infrastruktúrát tartósan üzemen kívül helyeznek;

8. "termelés": villamos energia előállítása és tüzelőanyagok - köztük bioüzemanyagok - feldolgozása;

9. "átvitel": energiaforrások, energiatermékek vagy szén-dioxid szállítása hálózaton keresztül, különösen:

10. "leválasztás": a szén-dioxid leválasztásának folyamata ipari létesítményekben tárolási célból;

11. "tárolás": energia vagy energiaforrások állandó vagy ideiglenes készleten tartása felszíni vagy föld alatti létesítményekben vagy geológiai tárolásra alkalmas helyszíneken, vagy a szén-dioxid földfelszín alatti földtani közegben való elraktározása;

12. "vállalkozás": bármely olyan természetes vagy közjogi vagy magánjogi jogi személy, aki vagy amely beruházási projektekről döntést hoz vagy beruházási projektet valósít meg;

13. "energiaforrás":

i. elsődleges energiaforrások, például a kőolaj, a földgáz és a kőszén;

ii. átalakított energiaforrások, például villamos energia;

iii. megújuló energiaforrások, ideértve a vízenergiát, a biomasszát, a biogázt, a szélenergiát, a naphőenergiát, az árapály-energiát, a hullámenergiát és a geotermikus energiát; valamint

iv. energiatermékek, például a finomított olajtermékek és a bioüzemanyagok;

14. "kijelölt testület": bármely energiaágazat-specifikus uniós jogi aktus által az energiaipari infrastruktúrát érintő, többéves, uniós szintű, hálózatfejlesztési és beruházási tervek elkészítésével és elfogadásával megbízott testület, például a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 4. cikkében említett villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata (a továbbiakban: ENTSO-E), valamint a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 4. cikkében említett földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózata (a továbbiakban: ENTSO-G);

15. "összesített adat": egy vagy több tagállam szintjén összesített adat.

3. cikk

Adatközlés

(1) Szem előtt tartva, hogy az adatgyűjtési és -közlési kötelezettségnek a célokkal arányosnak kell lennie, a tagállamok vagy az általuk e feladattal megbízott szervek 2015. január 1-jétől, majd ezt követően kétévente összegyűjtik az e rendeletben előírt valamennyi adatot és információt.

A tagállamok vagy az általuk e feladattal megbízott szervek az e rendeletben meghatározott adatokat és releváns projektinformációkat 2015-ben - amely év az első jelentéstételi év -, majd azt követően kétévente közlik a Bizottsággal. E bejelentést összesített formában kell teljesíteni, azon adatok és releváns információk kivételével, amelyek határon átnyúló átviteli projektekhez kapcsolódnak.

A tagállamok vagy az általuk e feladattal megbízott szervek az összesített adatokat és releváns projektinformációkat az érintett jelentéstételi év július 31-ig közlik.

(2) A tagállamok vagy az általuk megbízott szervek mentesülnek az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek alól, amennyiben és amilyen mértékben az energiaágazat-specifikus uniós jogi aktusok vagy az Euratom-Szerződés alapján:

a) az érintett tagállam vagy az általa megbízott szerv az ebben a rendeletben előírtakkal egyenértékű adatokat és információkat már korábban közölte a Bizottsággal, és megjelölte ezen adatközlés időpontját és az érintett konkrét jogi aktust; vagy

b) egy erre kijelölt testület megbízást kapott arra, hogy többéves beruházási tervet készítsen az uniós szintű energiaipari infrastruktúra területén, és e célból az ebben a rendeletben előírtakkal egyenértékű adatokat és információkat gyűjt össze. Ez esetben, valamint e rendelet alkalmazásában az összes releváns adatot és információt az említett kijelölt testület közli a Bizottsággal.

4. cikk

Adatforrások

Az érintett vállalkozások minden jelentéstételi évben június 1-je előtt közlik azon tagállamokkal - vagy azok megbízott szerveivel - a 3. cikkben előírt adatokat vagy információkat, amelyeknek a területén beruházási projektet kívánnak megvalósítani. A közölt adatoknak vagy információknak a beruházási projektnek a vonatkozó jelentéstételi év március 31. napján fennálló állapotát kell tükrözniük.

Az első bekezdés nem vonatkozik azon vállalkozásokra, amelyek esetében az érintett tagállam úgy dönt, hogy a 3. cikkben említett adatokat vagy információkat más módon közli a Bizottsággal, azzal a feltétellel, hogy az így közölt adatok vagy információk összehasonlíthatók.

5. cikk

Az adatközlés tartalma

(1) A mellékletben felsorolt beruházási projekttípusok vonatkozásában a 3. cikkben előírt adatközlés értelemszerűen az alábbi adatokra terjed ki:

a) a tervezett vagy megvalósítás alatt lévő kapacitás volumene;

b) a tervezett vagy megvalósítás alatt lévő infrastruktúrák vagy kapacitás típusa és fő jellemzői, ideértve adott esetben a határon átnyúló átviteli projektek helyszínét is;

c) az üzembe helyezés várható éve;

d) a felhasznált energiaforrások típusa;

e) az ellátás biztonságát érintő válsághelyzetekre való reagálást lehetővé tevő létesítmények, például az ellentétes irányú igénybevételt vagy a más tüzelőanyagra való átállást biztosító berendezések; valamint

f) a szén-dioxid leválasztására szolgáló berendezések eredeti beszerelése vagy utólagos beszerelési mechanizmus a szén-dioxid leválasztására és tárolására.

(2) A kapacitások leszerelésére irányuló javaslat vonatkozásában a 3. cikkben előírt adatközlésben meg kell jelölni:

a) az érintett infrastruktúra jellegét és kapacitását; valamint

b) a leszerelés várható évét.

(3) A 3. cikk szerinti adatközlésnek ki kell terjednie adott esetben

a) mindazon létesített termelési, átviteli és tárolási kapacitás teljes volumenére, amely az érintett jelentéstételi év kezdetén rendelkezésre áll, vagy amelynek üzemeltetése három évnél hosszabb ideig szünetel; valamint

b) a beruházási projekt végrehajtását érintő késedelmekkel és/vagy akadályokkal kapcsolatos releváns információkra, amennyiben a tagállam, az általa megbízott szervek vagy az érintett kijelölt testület ezen információk birtokában vannak.

6. cikk

Az adatok minősége és nyilvánossága

(1) A tagállamok, az általuk megbízott szervek vagy - adott esetben - a kijelölt testületek törekednek arra, hogy biztosítsák a Bizottsággal közölt adatok és információk jó minőségét, relevanciáját, pontosságát, egyértelműségét, időbeli pontosságát és koherenciáját.

Amennyiben kijelölt testületek közlik az adatokat és információkat, azokat a tagállamok megfelelő észrevételei kísérhetik.

(2) A Bizottság az e rendelet értelmében továbbított összesített adatokat és információkat - különösen a 10. cikk (3) bekezdésében említett elemzésekben - nyilvánosságra hozhatja, feltéve, hogy azokból az egyes vállalkozásokra és létesítményekre vonatkozó adatok nem derülnek ki, illetve nem következtethetők ki.

(3) A tagállamok, az általuk megbízott szervek vagy a Bizottság valamennyien megőrzik a birtokukban lévő, kereskedelmi szempontból érzékeny adatok és információk titkosságát.

7. cikk

Végrehajtási rendelkezések

A Bizottság az e rendelet által előírt korlátok között, 2014. június 10-ig elfogadja az e rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket a 3. és 5. cikkben említett adat- és információközlés formájára és egyéb technikai részleteire vonatkozóan. Eddig az időpontig továbbra is a 833/2010/EU, Euratom rendeletet kell alkalmazni.

8. cikk

Adatfeldolgozás

A Bizottság felelős az e rendelet alapján vele közölt, az energiaipari infrastruktúrára vonatkozó adatok és információk fogadásához, tárolásához és feldolgozásához szükséges informatikai erőforrások fejlesztéséért, elhelyezéséért, kezeléséért és karbantartásáért.

A Bizottság emellett biztosítja, hogy az első bekezdésben említett informatikai erőforrások biztosítják az e rendelet értelmében a Bizottsággal közölt adatok és információk titkosságát.

9. cikk

Az egyének védelme az adatfeldolgozás tekintetében

Ez a rendelet nem érinti az uniós jogot és különösen nem módosítja a tagállamoknak a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában a 95/46/EK irányelvben meghatározott kötelezettségeit, illetve az Unió intézményeit és szerveit a személyes adatoknak a feladataik teljesítése során történő feldolgozása tekintetében a 45/2001/EK rendelet szerint terhelő kötelezettségeket.

10. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A közölt adatok és információk, valamint adott esetben a Bizottság által beszerzett egyéb adatokat tartalmazó adatforrások alapján, továbbá a vonatkozó elemzéseknek, például a földgáz- és villamosenergia-hálózatok többéves fejlesztési terveinek figyelembevételével a Bizottság kétévente ágazatközi elemzést készít az Unió energiarendszerének szerkezeti fejlődéséről és kilátásairól, amelyet továbbít az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára, valamint nyilvánosságra hozza azt. Az elemzés különösen az alábbiakra irányul:

a) az energiakereslet és -kínálat között a jövőben esetlegesen fellépő olyan különbségek azonosítása, amelyek az Unió energiapolitikája - többek között a belső energiapiac működése - számára jelentőséggel bírnak, hangsúlyt helyezve a termelési és az átviteli infrastruktúra jövőben esetlegesen előforduló hiányosságaira és hibáira;

b) a beruházásokat akadályozó tényezők azonosítása és a kezelésükre alkalmas bevált gyakorlatok terjesztése; valamint

c) a piaci szereplők és az esetleges újonnan piacra lépők számára nagyobb átláthatóság biztosítása.

Mindezen adatok és információk alapján a Bizottság egyéb szükségesnek vagy célszerűnek ítélt egyedi elemzéseket is készíthet.

(2) Az (1) bekezdésben említett elemzések készítése során a Bizottságot a tagállamok szakértői és/vagy más, az érintett területen különleges szakértelemmel rendelkező szakértők és szakmai szervezetek is segíthetik.

A Bizottság valamennyi tagállam számára lehetőséget biztosít az elemzések tervezetével kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(3) A Bizottság az elemzéseket megvitatja az érdekelt felekkel, például az ENTSO-E-vel, az ENTSO-G-vel, a gázkoordinációs csoporttal, a villamosenergia-ügyi koordinációs csoporttal és az olajkoordinációs csoporttal.

11. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2016. december 31-ig felülvizsgálja e rendelet végrehajtását, és e felülvizsgálat eredményeiről jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére. A felülvizsgálat keretében a Bizottság többek között megvizsgálja:

a) e rendelet hatálya kiterjesztésének lehetőségét a következőkre:

i. földgáz-, kőolaj- és kőszénkitermelés;

ii. sűrített földgáz tárolására szolgáló terminálok;

iii. villamosenergia-tárolás további típusai; valamint

b) azt a kérdést, hogy a megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítményekre vonatkozó küszöbértéket csökkenteni kellene-e vagy sem.

E lehetőségek megvizsgálása során a Bizottság figyelembe veszi, hogy egyensúlyt kell biztosítani a megnövekedett adminisztratív terhek és a kiegészítő információk megszerzéséből származó előnyök között.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 736/96/EK rendelet 2014. április 9-től hatályát veszti.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. február 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) HL C 271., 2013.9.19., 153. o.

(2) Az Európai Parlament 2014. február 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. február 20-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(5) A Tanács 2010. június 24-i 617/2010/EU, Euratom rendelete az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 7. o.).

(6) Az Európai Bíróság 2012. szeptember 6-án, a C-490/10. sz. ügyben hozott ítélete, Parlament kontra Tanács EBHT 2012 I-0000.

(7) A Tanács 1996. április 22-i 736/96/EK rendelete a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-ágazatokban a Bizottságnak a közösségi érdekű beruházási projektekről történő értesítéséről (HL L 102., 1996.4.25., 1. o.).

(8) A Bizottság 2010. szeptember 21-i 833/2010/EU, Euratom rendelete az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 248., 2010.9.22., 36. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 714/2009/EK rendelete a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 15. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 715/2009/EK rendelete a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 36. o.).

MELLÉKLET

BERUHÁZÁSI PROJEKTEK

1. KŐOLAJ

1.1. Kőolaj-finomítás

- legalább 1 millió tonna/év kapacitású kőolaj-desztilláló létesítmények,

- a kőolaj-desztilláló kapacitás 1 millió tonna/év fölé való növelése,

- legalább 500 tonna/nap kapacitású reformáló- és krakkolóüzemek,

- maradék fűtőolaj/gázolaj/alapanyagok/egyéb kőolajszármazékok kéntelenítését végző üzemek,

Nem tartoznak ide azok a vegyipari létesítmények, amelyek fűtőolajat és/vagy motor-tüzelőanyagot nem, illetve csupán melléktermékként termelnek.

1.2. Szállítás

- nyersolaj szállítására szolgáló, legalább 3 millió tonna/év kapacitású csővezetékek, illetve ezek legalább 30 km hosszúságban való kiterjesztése vagy meghosszabbítása,

- kőolajszármazékok szállítására szolgáló, legalább 1,5 millió tonna/év kapacitású csővezetékek, illetve ezek legalább 30 km hosszúságban való kiterjesztése vagy meghosszabbítása,

- nemzeti vagy nemzetközi összekapcsolt hálózatok lényegi elemét képező csővezetékek, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 171. cikkének megfelelően kidolgozott iránymutatásokban szereplő közös érdekű csővezetékek és projektek.

Nem tartoznak ide a katonai célokra szolgáló és az 1.1. pont alá tartozóktól eltérő létesítményeket kiszolgáló csővezetékek.

1.3. Tárolás

- nyersolaj és kőolajszármazékok tárolására szolgáló létesítmények (legalább 150 000 m3, illetve tartályok esetében legalább 100 000 m3 kapacitású létesítmények).

Nem tartoznak ide a katonai célokra szolgáló és az 1.1. pont alá tartozóktól eltérő létesítményeket kiszolgáló tartályok.

2. GÁZ

2.1. Szállítás

- a gáz - ideértve a földgázt és a biogázt is - szállítására szolgáló olyan csővezetékek, amelyek túlnyomórészt nagynyomású csővezetékeket tartalmazó hálózathoz tartoznak, kivéve az upstream csővezeték hálózathoz tartozó csővezetékeket és kivéve az elsődlegesen a helyi földgázelosztás keretében használt, nagynyomású vezetékek részét,

- az EUMSZ 171. cikkének megfelelően kidolgozott iránymutatásokban meghatározott "közös érdekű csővezetékek és projektek".

2.2. Cseppfolyósítottföldgáz-terminálok (LNG-terminálok)

- LNG importálására szolgáló, legalább 1 milliárd m3/év visszaalakítási kapacitással rendelkező terminálok.

2.3. Tárolás

- a 2.1. pontban említett szállítóvezetékekhez kapcsolódó tárolólétesítmények.

Nem tartoznak ide a katonai célokra szolgáló és az energiatermékeket nem, illetve azokat csupán melléktermékként termelő vegyipari üzemeket kiszolgáló csővezetékek, terminálok és létesítmények.

3. VILLAMOS ENERGIA

3.1. Termelés

- hő- és atomerőművek (legalább 100 MWe kapacitású generátorok),

- biomasszát/folyékony bio-energiahordozókat/hulladékot hasznosító energiatermelő-létesítmények (legalább 20 MW kapacitással),

- kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést megvalósító erőművek (legalább 20 MW elektromos kapacitású létesítmények),

- vízi erőművek (legalább 30 MW kapacitású létesítmények),

- legalább 20 MW kapacitású szélerőműtelepek,

- koncentrált napenergiát és geotermikus energiát előállító létesítmények (legalább 20 MW kapacitással),

- fotovoltaikus energiát előállító létesítmények (legalább 10 MW kapacitással).

3.2. Átvitel

- a nemzeti szinten a rendszerösszekötő vezetékek esetében szokásosan használt feszültségre tervezett, villamos energia átvitelére szolgáló légvezetékek, amennyiben azokat legalább 220 kV feszültségre tervezték,

- legalább 150 kV feszültség átvitelére tervezett föld alatti és tenger alatti vezetékek,

- az EUMSZ 171. cikkének megfelelően kidolgozott iránymutatásokban szereplő közös érdekű projektek.

4. BIOÜZEMANYAG

4.1. Termelés

- bioüzemanyagok előállítására vagy finomítására alkalmas létesítmények (legalább 50 000 tonna/év kapacitású létesítmények).

5. SZÉN-DIOXID

5.1. Szállítás

- az 1.1. és a 3.1. pontban említett termelőlétesítményekhez kapcsolódó szén-dioxid-szállító csővezetékek.

5.2. Tárolás

- tárolólétesítmények (legalább 100 kt kapacitású tárolóhelyek és -komplexumok).

Nem tartoznak ide a kutatási és technológiafejlesztési célú tárolólétesítmények.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32014R0256 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32014R0256&locale=hu

Tartalomjegyzék