32010R0617[1]

A Tanács 617/2010/EU, Euratom rendelete ( 2010. június 24. ) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 617/2010/EU, EURATOM RENDELETE

(2010. június 24.)

az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 337. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 187. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1) A Bizottság energiaügyi feladatainak ellátásához alapvető fontosságú, hogy áttekintést nyerjen az Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházások alakulásáról. A rendszeresen, naprakész állapotban rendelkezésre álló adatoknak és információknak lehetővé kell tenniük a Bizottság számára, hogy megfelelő számadatok és elemzések alapján elvégezze a szükséges összehasonlításokat és értékeléseket, illetve megfelelő intézkedésekre tegyen javaslatot, különösen az energiakereslet és -kínálat egyensúlyának jövőbeli alakulását illetően.

(2) Az energiaágazatban az elmúlt években - az Unión kívül és belül egyaránt - komoly változások mentek végbe, és az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházások kulcsfontosságú kérdéssé váltak az Unió energiaellátásának és a belső piac működésének biztosítása, valamint az Unió alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való megkezdett áttérése szempontjából egyaránt.

(3) Az energiaágazat új körülményei között valamennyi energiaágazatban valamennyi fajta infrastruktúra esetében jelentős beruházásokra van szükség, továbbá új típusú infrastruktúrákat kell kiépíteni, a piacon pedig új technológiáknak kell teret hódítaniuk. Az energiaágazat liberalizációja és a belső piac folytatódó integrációja következtében a beruházások megvalósításában nagyobb szerephez jutnak a gazdasági szereplők. Ezzel párhuzamosan pedig az olyan új szakpolitikai követelmények, mint az egyes energiaforrások részarányára vonatkozó célszámok megváltoztatják a tagállamok új és/vagy korszerűsített energiaipari infrastruktúrákkal kapcsolatos szakpolitikáit.

(4) Ezzel összefüggésben nagyobb figyelmet kell fordítani az Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházásokra, különösen azért, hogy időben előre lehessen jelezni a problémákat, terjeszteni lehessen a legjobb gyakorlatokat és az Unió energiarendszerének jövőbeli fejlődését illetően nagyobb átláthatóságot lehessen biztosítani.

(5) A Bizottságnak és különösen Energiapiaci Megfigyelőközpontja számára ezért pontos adatoknak és információknak kell rendelkezésre állnia az Unió energiarendszerének legjelentősebb elemeit érintő beruházási projektekről, köztük a leszerelési projektekről.

(6) Az Uniónak érdekében áll, valamint a jövőbeli beruházások szempontjából fontos a különböző energiaipari ágazatok termelési, átviteli és tárolási kapacitásainak és projektjeinek előrelátható alakulására vonatkozó adatok és információk gyűjtése. Ezért biztosítani kell, hogy a Bizottság értesüljön arról, hogy mely beruházási projektek esetében kezdődtek már meg az építkezési vagy leszerelési munkálatok, illetve hogy melyekre vonatkozóan hoztak végleges beruházási döntést.

(7) Az Euratom-Szerződés 41. és 42. cikkének megfelelően a vállalkozások kötelesek tájékoztatni a Bizottságot beruházási projektjeikről. E tájékoztatáson túl rendszeresen jelentést kell tenni különösen a beruházási projektek végrehajtásáról. E kiegészítő jelentés nem érinti az Euratom- Szerződés 41-44. cikkét.

(8) Annak érdekében, hogy a Bizottság teljes áttekintéssel rendelkezzen az Unió energiarendszerének egészét érintő jövőbeli fejleményekről, a beruházási projektekre vonatkozóan olyan harmonizált jelentéstételi keretrendszerre van szükség, amely a tagállamok által továbbítandó hivatalos adatok és információk naprakész kategóriáin alapul.

(9) A tagállamoknak e célból közölniük kell a Bizottsággal a kőolaj, a földgáz, a villamos energia, - a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát is beleértve - a bioüzemanyagok termelésével, szállításával és tárolásával, valamint a szén-dioxid leválasztásával és tárolásával összefüggésben területükön tervezett vagy megvalósítás alatt lévő, energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekre vonatkozó adatokat és információkat, ideértve azok harmadik országokhoz való kapcsolódásait is. Az érintett vállalkozások számára elő kell írni, hogy a szóban forgó adatokat és információkat közöljék a tagállammal.

(10) Az energiaszektorban végrehajtott beruházási projektek időtartamára tekintettel elegendő, ha a jelentéstételre kétévente kerül sor.

(11) Annak érdekében, hogy a tagállamokra és a vállalkozásokra - különösen a kis- és középvállalkozásokra - ne háruljanak aránytalanul magas adminisztratív terhek és a költségek a minimálisra korlátozódjanak, e rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok és a vállalkozások mentesüljenek a bejelentési kötelezettségek alól, feltéve, hogy az energiapiacot szabályozó, az Unió intézményei által elfogadott, az Unión belüli versenyalapú energiapiacokkal, az Unió energiarendszerének fenntarthatóságával és az Unió energiaellátásának biztonságosságával kapcsolatos célok elérésére törekvő ágazatspecifikus jogi aktusok alapján már szolgáltatnak a Bizottság részére egyenértékű információkat. Ezért el kell kerülni az átfedéseket a harmadik villamos energia- és földgáz belső piaci intézkedéscsomagban meghatározott jelentéstételi kötelezettségekkel.

(12) Az adatok feldolgozása és az adatközlés egyszerűsítése és biztonságossá tétele érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság és különösen az Energiapiaci Megfigyelőközpont számára, hogy e célok érdekében, különösen az integrált informatikai eszközök és folyamatok működtetése céljából, meghozzon minden szükséges intézkedést.

(13) Az egyéneknek a személyes adatok tagállamok általi feldolgozása tekintetében való védelmét a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1), az egyéneknek a személyes adatok Bizottság általi feldolgozása tekintetében való védelmét pedig a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szabályozza. Ez a rendelet nem érinti az említett jogszabályokban foglalt rendelkezéseket.

(14) A tagállamoknak és az általuk megbízott szerveknek, valamint a Bizottságnak meg kell őrizniük az üzleti szempontból érzékeny adatok és információk titkosságát. A tagállamoknak vagy az általuk megbízott szerveknek ezért az ilyen adatokat és információkat - a határokon átnyúló átviteli projektekre vonatkozó adatok és információk kivételével - a Bizottság részére való benyújtásuk előtt nemzeti szinten összesíteniük kell. Ezeket az adatokat a Bizottságnak szükség esetén tovább kell összesítenie olyan módon, hogy azokból az egyes vállalkozásokra és létesítményekre vonatkozóan semmilyen részletes információ ne derüljön ki és ne legyen kikövetkeztethető.

(15) A Bizottságnak és különösen Energiapiaci Megfigyelőközpontjának rendszeres, ágazatokon átívelő elemzést kell készítenie az Unió energiarendszerének szerkezeti fejlődéséről és kilátásairól, illetve - szükség esetén - célirányosabb elemzéseket is az energiarendszer egyes vonatkozásairól. Ezen elemzéseknek különösen az energiakereslet és -kínálat egyensúlyát befolyásoló, az infrastruktúrákat és a beruházásokat érintő esetleges hiányosságok feltérképezését kell elősegíteniük. Az elemzést figyelembe kell venni az energiaipari infrastruktúráról uniós szinten folytatandó egyeztetés során is, ezért azt továbbítani kell az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére, valamint hozzáférhetővé kell tenni az érdekelt felek számára.

(16) Az infrastruktúra potenciális hiányosságaira és az azokhoz kapcsolódó kockázatokra vonatkozó közös elképzelések kialakítása, valamint a jövőbeli fejlemények tekintetében az átláthatóság fokozása érdekében a Bizottságot a tagállamok szakértői vagy más, a témában jártas szakemberek segíthetik.

(17) A Bizottságnak - a lehető legnagyobb mértékben építve a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-ágazatokban a Bizottságnak a közösségi érdekű beruházási projektekről történő értesítéséről szóló, 1996. április 22-i 736/96/EK tanácsi rendelet (3) alkalmazásáról szóló, 1996. december 16-i 2386/96/EK bizottsági rendelet (4) értelmében alkalmazott értesítési formátumra, valamint a nemzeti szakértőkkel való konzultációt követően - el kell fogadnia az e rendelet végrehajtásához szükséges technikai intézkedéseket.

(18) A 736/96/EK rendeletet - tekintettel arra, hogy napjaink energiaügyi kihívásai annak terjedelmes módosítását teszik szükségessé, valamint az egyértelműség érdekében - hatályon kívül kell helyezni és helyébe új rendeletnek kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet közös keretet hoz létre a kőolaj-, a földgáz-, a villamosenergia- - a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát is beleértve - és a bioüzemanyag-ágazatbeli energiaipari infrastruktúrát érintő, illetve az ezen ágazatokban kibocsátott szén-dioxid leválasztásával és tárolásával kapcsolatos beruházási projektekre vonatkozó adatoknak és információknak a Bizottság számára való bejelentéséhez.

(2) E rendeletet a mellékletben felsorolt azon beruházási projekttípusokra kell alkalmazni, amelyek esetében az építési vagy leszerelési munkálatok már megkezdődtek, vagy amelyekre vonatkozóan már végleges beruházási döntést hoztak.

A tagállamok továbbá szolgáltathatnak becsült adatokat vagy előzetes információkat olyan, a mellékletben felsorolt beruházási projekttípusokkal kapcsolatban is, amelyek építési munkálatai a tervek szerint öt éven belül megkezdődnek vagy amelyeket a tervek szerint a következő három évben leszerelnek, de amelyekre vonatkozóan még nem hoztak végleges beruházási döntést.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "infrastruktúra": a termeléssel, átvitellel vagy tárolással összefüggő bármilyen típusú létesítmény, illetve ilyen létesítmények bármely része;

2. "beruházási projektek": olyan projektek, amelyek célja:

3. "végleges beruházási döntés": vállalkozási szinten hozott döntés arról, hogy egy adott projekt beruházási szakaszára végleges jelleggel elkülönítik a forrásokat, ahol beruházási szakasz alatt az a szakasz értendő, amikor az építésre vagy leszerelésre sor kerül, és beruházási kiadások merülnek fel. Nem tartozik a beruházási szakaszhoz a tervezési szakasz, amelynek során előkészítik a projekt végrehajtását, és amely kiterjed - szükség szerint - a megvalósíthatósági elemzésre, az előkészítő és műszaki tanulmányokra, az engedélyek és felhatalmazások beszerzésére, és amelynek során szintén beruházási kiadások merülnek fel;

4. "megvalósítás alatt lévő beruházási projektek": olyan beruházási projektek, amelyek esetében a kivitelezés megkezdődött és beruházási kiadás merült fel;

5. "leszerelés": az a szakasz, amelynek során egy infrastruktúrát tartósan üzemen kívül helyeznek;

6. "termelés": villamos energia előállítása és tüzelőanyagok - köztük bioüzemanyagok - feldolgozása;

7. "átvitel": energiaforrások, energiatermékek vagy szén-dioxid szállítása hálózaton keresztül, különösen:

8. "tárolás": energia vagy energiaforrások állandó vagy ideiglenes készleten tartása felszíni vagy föld alatti létesítményekben vagy geológiai tárolásra alkalmas helyszíneken, vagy a szén-dioxid földfelszín alatti földtani közegben való elraktározása;

9. "vállalkozás": bármely olyan természetes vagy közjogi vagy magánjogi jogi személy, aki vagy amely beruházási projektekről döntést hoz vagy beruházási projektet valósít meg;

10. "energiaforrás":

i. elsődleges energiaforrások, így a kőolaj, a földgáz és a kőszén;

ii. átalakított energiaforrások, például villamos energia;

iii. megújuló energiaforrások, ideértve a vízenergiát, a biomasszát, a biogázt, a szélenergiát, a naphőenergiát, az árapály-energiát, a hullámenergiát és a geotermikus energiát; és

iv. energiatermékek, így a finomított olajtermékek és a bioüzemanyagok;

11. "kijelölt testület": bármely energiaágazat-specifikus jogi aktus által az energiaipari infrastruktúrát érintő, többéves, uniós szintű, hálózatfejlesztési és beruházási tervek elkészítésével és elfogadásával megbízott szerv, így például a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 4. cikke szerinti villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata ("ENTSO-E"), valamint a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 4. cikke szerinti földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózata ("ENTSO-G").

3. cikk

Adatközlés

(1) Szem előtt tartva, hogy az adatgyűjtési és -közlési kötelezettségnek a célokkal arányosnak kell lennie, a tagállamok vagy az általuk e feladattal megbízott szervek 2011. január 1-jétől, majd ezt követően kétévente összegyűjtik az e rendeletben meghatározott valamennyi adatot és információt.

Az e rendeletben meghatározott adatokat és releváns projektinformációkat első ízben 2011-ben, majd azt követően kétévente közlik a Bizottsággal. E tájékoztatást összesített formában kell teljesíteni, azon adatok és releváns információk kivételével, amelyek határokon átnyúló átviteli projektekhez kapcsolódnak.

A tagállamok vagy az általuk e feladattal megbízott szervek az összesített adatokat és releváns projektinformációkat az érintett jelentéstételi év július 31. napjáig küldik meg.

(2) A tagállamok vagy az általuk megbízott szervek mentesülnek az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek alól, amenymyiben és amilyen mértékben az energiaágazat-specifikus uniós jog vagy az Euratom-Szerződés alapján:

a) az érintett tagállam vagy az általa megbízott szerv az ebben a rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő adatokat és információkat már korábban közölte a Bizottsággal, és megjelölte ezen adatközlés időpontját és az érintett konkrét jogi aktust; vagy

b) egy erre kijelölt testület megbízást kapott arra, hogy többéves beruházási tervet készítsen az uniós szintű energiaipari infrastruktúra területén, és e célból az ebben a rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő adatokat és információkat gyűjt össze. Ez esetben, valamint e rendelet alkalmazásában az összes releváns adatot és információt a kijelölt testület küldi meg a Bizottság részére.

4. cikk

Adatforrások

Az érintett vállalkozások minden jelentéstételi évben június 1-je előtt közlik azon tagállamokkal - vagy azok megbízott szerveivel - a 3. cikkben előírt adatokat vagy információkat, amelynek területén beruházási projektet kívánnak megvalósítani. A közölt adatoknak vagy információknak a beruházási projektnek a vonatkozó jelentéstételi év március 31. napján fennálló állapotát kell tükrözniük.

Az első bekezdés nem vonatkozik azon vállalkozásokra, amelyek esetében az érintett tagállam úgy dönt, hogy a 3. cikkben említett adatokat vagy információkat más módon közli a Bizottsággal.

5. cikk

Az adatközlés tartalma

(1) A mellékletben felsorolt beruházási projekttípusok vonatkozásában a 3. cikkben előírt adatközlés értelemszerűen az alábbi adatokra terjed ki:

a) a tervezett vagy megvalósítás alatt lévő kapacitások volumene;

b) a tervezett vagy megvalósítás alatt lévő infrastruktúrák vagy kapacitások típusa és fő jellemzői, ideértve adott esetben a határokon átnyúló átviteli projektek helyszínét is;

c) az üzembe helyezés várható éve;

d) a felhasznált energiaforrások típusa;

e) az ellátás biztonságát érintő válsághelyzetekre való reagálást lehetővé tevő létesítmények, így például az ellentétes irányú igénybevételt vagy a más tüzelőanyagra való átállást biztosító berendezések; és

f) a szén-dioxid leválasztására szolgáló berendezések eredeti beszerelése vagy utólagos beszerelési mechanizmus a szén-dioxid-leválasztására és tárolására.

(2) A kapacitások leszerelését célzó projektek vonatkozásában a 3. cikkben előírt adatközlés az alábbi adatokra terjed ki:

a) az érintett infrastruktúra jellege és kapacitása; és

b) a leszerelés várható éve.

(3) A 3. cikk szerinti adatközlésnek ki kell terjednie adott esetben mindazon telepített termelési, átviteli és tárolási kapacitás teljes volumenére, amely az adott jelentéstételi év kezdetén rendelkezésre áll, vagy amelynek üzemeltetése három évnél hosszabb ideig szünetel.

A tagállam, az általa megbízott szerv vagy a 3. cikk (2) bekezdés b) pontjában említett kijelölt testület az értesítést kiegészítheti kapcsolódó megjegyzéseivel, így például a beruházási projektek végrehajtását érintő késedelmekkel vagy akadályokkal kapcsolatos megjegyzésekkel.

6. cikk

Az adatok minősége és nyilvánossága

(1) A tagállamok, megbízott szerveik vagy - adott esetben - a kijelölt testületek törekednek arra, hogy biztosítsák a Bizottsággal közölt adatok és információk jó minőségét, relevanciáját, pontosságát, egyértelműségét, időbeli pontosságát és koherenciáját.

A kijelölt testületek esetében a közölt adatok és információk kiegészíthetők a tagállamok megfelelő észrevételeivel.

(2) A Bizottság az e rendelet értelmében továbbított adatokat és információkat - különösen a 10. cikk (3) bekezdésében említett elemzésekben - nyilvánosságra hozhatja, feltéve, hogy az adatokat és információkat összesített formában teszi közzé, és azokból az egyes vállalkozásokra és létesítményekre vonatkozó adatok nem derülnek ki, illetve nem következtethetők ki.

(3) A tagállamok, a Bizottság vagy az általuk megbízott szervek valamennyien megőrzik a birtokukban lévő, üzleti szempontból érzékeny adatok és információk titkosságát.

7. cikk

Végrehajtási rendelkezések

A Bizottság az e rendelet által előírt korlátok között, 2010. október 31-ig elfogadja az e rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket a 3. és 5. cikkben említett adat- és információközlés formájára és egyéb technikai részleteire vonatkozóan.

8. cikk

Adatfeldolgozás

A Bizottság felelős az e rendelet alapján vele közölt, az energiaipari infrastruktúrára vonatkozó adatok és információk fogadására, tárolására és feldolgozásához szükséges informatikai erőforrások kifejlesztéséért, elhelyezéséért, kezeléséért és karbantartásáért.

9. cikk

A természetes személyek védelme az adatfeldolgozás tekintetében

Ez a rendelet nem érinti az uniós jogot és különösen nem módosítja a tagállamoknak a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában a 95/46/EK irányelv alapján fennálló kötelezettségeit, illetve az Unió intézményeit és szerveit a személyes adatoknak a feladataik teljesítése során történő feldolgozása tekintetében a 45/2001/EK rendelet alapján terhelő kötelezettségeket.

10. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A továbbított adatok és információk, valamint adott esetben a Bizottság által beszerzett adatokat is magukban foglaló egyéb adatforrások alapján, továbbá a vonatkozó elemzéseknek, így például a földgáz- és villamosenergia-hálózatok többéves fejlesztési terveinek figyelembevételével a Bizottság kétévente ágazatközi elemzést ad ki az Unió energiarendszerének szerkezeti fejlődéséről és kilátásairól, amelyet továbbít az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára. Az elemzés különösen az alábbiakra irányul:

a) az energiakereslet és -kínálat között a jövőben esetlegesen fellépő olyan különbségek azonosítása, amelyek az Unió energiapolitikája szempontjából jelentőséggel bírnak;

b) a beruházásokat akadályozó tényezők azonosítása és a kezelésükre alkalmas legjobb gyakorlati megoldások terjesztése; és

c) a piaci szereplők és az esetleges újonnan piacra lépők számára nagyobb átláthatóság biztosítása.

Mindezen adatok és információk alapján a Bizottság egyéb szükségesnek vagy célszerűnek ítélt célirányos elemzéseket is készíthet.

(2) Az (1) bekezdésben említett elemzések készítése során a Bizottságot a tagállamok szakértői és/vagy más, az érintett területen különleges szakértelemmel rendelkező szakértők és szakmai szervezetek is segíthetik.

A Bizottság valamennyi tagállam számára lehetőséget biztosít az elemzések tervezetével kapcsolatos észrevételek megtételére.

(3) A Bizottság az elemzéseket megvitatja az érdekelt felekkel, így például az ENTSO-E-vel, az ENTSO-G-vel, a gázkoordinációs csoporttal és az olajellátási csoporttal.

11. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2015. július 23-ig felülvizsgálja e rendelet végrehajtását, és e felülvizsgálat eredményeiről jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A felülvizsgálat keretében a Bizottság többek között megvizsgálja a hatálynak a földgáz-, kőolaj- és kőszénkitermelésre való kiterjesztésének lehetőségét.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 736/96/EK rendelet hatályát veszti.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2010. június 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BLANCO LÓPEZ

(1) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3) HL L 102., 1996.4.25., 1. o.

(4) HL L 326., 1996.12.17., 13. o.

(5) HL L 211., 2009.8.14., 15. o.

(6) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

MELLÉKLET

BERUHÁZÁSI PROJEKTEK

1. KŐOLAJ

1.1. Kőolaj-finomítás

- Legalább 1 millió tonna/év kapacitású kőolaj-desztilláló létesítmények,

- a kőolaj-desztilláló kapacitás 1 millió tonna/év fölé való növelése,

- legalább 500 tonna/nap kapacitású reformáló- és krakkolóüzemek,

- maradék fűtőolaj/gázolaj/alapanyagok/egyéb kőolajszármazékok kéntelenítését végző üzemek.

Nem tartoznak ide azok a vegyipari létesítmények, amelyek fűtőolajat és/vagy motor-tüzelőanyagot nem, illetve csupán melléktermékként termelnek.

1.2. Szállítás

- Nyersolaj szállítására szolgáló, legalább 3 millió tonna/év kapacitású csővezetékek, illetve ezek legalább 30 km hosszúságban való kiterjesztése vagy meghosszabbítása,

- kőolajszármazékok szállítására szolgáló, legalább 1,5 millió tonna/év kapacitású csővezetékek, illetve ezek legalább 30 km hosszúságban való kiterjesztése meghosszabbítása,

- nemzeti vagy nemzetközi összekapcsolt hálózatok lényegi elemét képező csővezetékek, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 171. cikkének (1) megfelelően kidolgozott iránymutatásokban szereplő közös érdekű csővezetékek és projektek.

Nem tartoznak ide a katonai célokra szolgáló és az 1.1. pont alá tartozóktól eltérő létesítményeket kiszolgáló csővezetékek.

1.3. Tárolás

- Nyersolaj és kőolajszármazékok tárolására szolgáló létesítmények (legalább 150 000 m3, illetve tartályok esetében legalább 100 000 m3 kapacitású létesítmények).

Nem tartoznak ide a katonai célokra szolgáló és az 1.1. pont alá tartozóktól eltérő létesítményeket kiszolgáló tartályok.

2. GÁZ

2.1. Átvitel

- A gáz - ideértve a földgázt és a biogázt is - átvitelére szolgáló olyan csővezetékek, amelyek túlnyomórészt nagynyomású csővezetékeket tartalmazó hálózathoz tartoznak, kivéve az upstream csővezeték hálózathoz tartozó csővezetékeket és kivéve az elsődlegesen a helyi földgázelosztás keretében használt, nagynyomású vezetékek részét,

- az EUMSz. 171. cikkének (2) megfelelően kidolgozott iránymutatásokban meghatározott közös érdekű csővezetékek és projektek.

2.2. LNG-terminálok

- Cseppfolyósított földgáz importálására szolgáló, legalább 1 milliárd m3/év visszaalakítási kapacitással rendelkező terminálok.

2.3. Tárolás

- A 2.1. pontban említett szállítóvezetékekhez kapcsolódó tárolólétesítmények.

Nem tartoznak ide a katonai célokra szolgáló és az energiatermékeket nem, illetve azokat csupán melléktermékként termelő vegyipari üzemeket kiszolgáló csővezetékek, terminálok és létesítmények.

3. VILLAMOS ENERGIA

3.1. Előállítás

- Hő- és atomerőművek (legalább 100 MWe kapacitású generátorok),

- biomasszát/folyékony bio-energiahordozókat/hulladékot hasznosító energiatermelő létesítmények (legalább 20 MW kapacitással),

- kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést megvalósító erőművek (legalább 20 MW elektromos kapacitású létesítmények),

- vízi erőművek (legalább 30 MW kapacitású létesítmények),

- legalább 20 MW kapacitású szélerőműtelepek,

- koncentrált napenergiát és geotermikus energiát előállító létesítmények (legalább 20 MW kapacitással),

- fotovoltaikus energiát előállító létesítmények (legalább 10 MW kapacitással).

3.2. Átvitel

- Az adott tagállamban a rendszerösszekötő vezetékek esetében szokásosan használt feszültségre tervezett, villamos energia átvitelére szolgáló légvezetékek, amennyiben azokat legalább 220 kV feszültségre tervezték,

- legalább 150 kV feszültség átvitelére tervezett föld alatti és tenger alatti vezetékek,

- az EUMSz. 171. cikkének (3) megfelelően kidolgozott iránymutatásokban szereplő közös érdekű projektek.

4. BIOÜZEMANYAG

4.1. Előállítás

- Bioüzemanyagok előállítására vagy finomítására alkalmas létesítmények (legalább 50 000 tonna/év kapacitású létesítmények).

5. SZÉN-DIOXID

5.1. Szállítás

- Az 1.1. és a 3.1. pontban említett termelőlétesítményekhez kapcsolódó CO2-csővezetékek.

5.2. Tárolás

- Tárolólétesítmények (legalább 100 kt kapacitású tárolóhelyek és -komplexumok).

Nem tartoznak ide a kutatási és technológiafejlesztési célú tárolólétesítmények.

(1) A transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1364/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (HL L 262., 2006.9.22., 1. o.) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 155. cikke alapján fogadták el.

(2) Az 1364/2006/EK határozatot az EK-Szerződés 155. cikke alapján fogadták el.

(3) Az 1364/2006/EK határozatot az EK-Szerződés 155. cikke alapján fogadták el.