A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20554/2007/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 215. §, 228. §, 239. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 345. §, 355. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 2. §, 14. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.554./2007/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szabó Róbert ügyvéd (cím) által képviselt név (cím) II. rendű, név (cím) IV. rendű, név (cím) V. rendű, név (cím) VI. rendű, név (cím) VII. rendű felpereseknek, a dr. Hajer György jogtanácsos által képviselt név Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cím) alperes ellen, kártérítés iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2006 november 16. napján meghozott, 5.P.21.159/2005/15. számú ítélete ellen, az alperes részéről 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és az alperes marasztalását a II. rendű felperes javára 3.237.340 (hárommillió-kettőszázharminchétezer-háromszáznegyven) Ft-ra és ennek 2005 február 23. napjától a kifizetésig terjedő időszakra a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamat összegével megegyező mértékű késedelmi kamatára, továbbá 2006 november 1. napjától kezdődően havi 37.959 (harminchétezer-kilencszázötvenkilenc) Ft járadékra leszállítja; míg a IV.,V., VI., VII. rendű felperesek keresetét elutasítja.

Az alperes kereseti illetéktérítési kötelezettségét 129.330 (százhuszonkilencezer-háromszázharminc) Ft-ra leszállítja.

Kötelezi a IV. rendű felperest, hogy 50.000 (ötvenezer) forint, az V. rendű felperest, hogy 25.000 (huszonötezer) forint, míg a VI. és VII. rendű felpereseket, hogy külön-külön 15.000-15.000 (tizenötezer- tizenötezer) forint első- és másodfokú perköltséget fizessenek meg az alperesnek 15 nap alatt.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 15 nap alatt 120.000 (százhúszezer) Ft másodfokú részperköltséget és térítsen meg az államnak felhívásra 129.330 (százhuszonkilencezer-háromszázharminc) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek módosított keresetükben arra kérték kötelezni az alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 138.500 Ft vagyoni kártérítést, 2003 június 15-től havi 41.960 Ft baleseti járadékot, továbbá 2.000.000 Ft nem vagyoni kártérítést; a IV. rendű felperes részére 1.000.000 Ft, az V. rendű felperes részére 500.000 Ft, míg VI-VII. rendű felperesek részére személyenként 300.000-300.000 Ft nem vagyoni kártérítést. Előadták, hogy 2003 június 15-én közúti balesetben életét vesztette I.rendű felperes , aki a II. rendű felperes házastársa, V-VII. rendű felperesek testvére volt, valamint R. R. aki a IV. rendű felperes testvére volt. A II. rendű felperes egészségi állapota miatt segítségre szorul, a korábban házastársa által nyújtott segítséget háztartási kisegítők nyújtják térítés ellenében, továbbá a házastársa által korábban végzett mezőgazdasági munkákat is ellenérték fejében, napszámossal végezteti. Emellett a baleset évében nem tudta értékesíteni a megtermelt gyümölcsöket, ezáltal jövedelme maradt el. A felesége elvesztése miatt személyisége is megváltozott, életvitele elnehezült. A IV-VII. rendű felperesek azt adták elő, hogy testvérük halála pótolhatatlan veszteséget jelentett számukra, ezáltal nem vagyoni károsodás érte őket. Az alperes ellenkérelmében a jogalap elismerése ellenére azért kérte a kereset elutasítását, mert álláspontja szerint a II. rendű felperes vagyoni és nem vagyoni kárait megtérítette, míg az IV-VII. rendű felpereseket nem érte nem vagyoni kár.

Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy a II. rendű felperesnek összesen 3.537.839 Ft-ot és kamatát, továbbá 2006 november 1-től kezdődően havi 41.960 Ft járadékot; a IV. rendű felperesnek 800.000 Ft-ot, az V. rendű felperesnek 500.000 Ft-ot a VI-VII. rendű felperesek pedig személyenként 300.000-300.000 Ft-ot fizessen meg, kamataival együtt. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az alperes kártérítési felelősségét a Ptk. 339. §-a, 345. §-a és a 171/2000. Korm. rendelet alapján állapította meg. A kártérítés összegéről a Ptk. 355. §-a alapján rendelkezett. Úgy foglalt állást, hogy a II. rendű felperes számára a balesettel összefüggésben felmerülő rendszeres kiadásként jelentkezik a hétköznapi ebédszállítás havi 4.400 Ft-os, a hétvégi ebédfőzés havi 5.000 Ft-os és a személye körüli ügyintézés havi 6.600 Ft-os, összesen 16.000 Ft-os költsége. Emellett a takarítással havi 10.000 Ft rendszeres kiadása áll fenn, míg a mezőgazdasági munkák ellenértékeként a szakértő által megállapított havi 15.960 Ft többletköltsége merül fel. Mindezeket, a baleset bekövetkezésétől eltelt 40,5 hónapra összesen 3.537.839 Ft-ot kitevő költségeket az alperes köteles részére megtéríteni. Ezen kívül az alperest terheli a baleset következtében tönkrement gyümölcsök értékesítésének elmaradásából származó 138.500 Ft jövedelemveszteség megtérítése is. A nem vagyoni kártérítés tekintetében úgy foglalt állást, hogy a II. rendű felperest ért nem vagyoni károk kiküszöbölésére 2.500.000 Ft kártérítés alkalmas, amelyből levonta az alperes által peren kívül, illetve a per során teljesített összesen 800.000 Ft-ot. A IV-VII. rendű felperesek vonatkozásában pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy testvérük elvesztése olyan mértékű nem vagyoni károsodást okozott nekik, amely a IV. rendű felperes esetében 800.000 Ft-tal, az V. rendű felperes esetében 500.000 Ft-tal, míg a VI-VII. rendű felperesek esetében 300.000-300.000 Ft-tal egyenlíthető ki.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben annak részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte. Azért támadta az elsőfokú bíróság döntését, mert a II. rendű felperes részére mezőgazdasági kártérítés és baleseti járadék megfizetésére, továbbá valamennyi felperes részére nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte. Előadta, hogy a II. rendű felperes termésveszteségből eredő kára a baleset bekövetkezésének évében kétszer került megtérítésre, egyrészt a termények értékesítésének elmaradása miatt felmerült vagyoni kár, másrészt pedig az erre az évre is kiterjedő járadék megállapítása miatt. Amennyiben megfelel a valóságnak, hogy a II. rendű felperes más személlyel, ellenérték fejében végeztette el a mezőgazdasági munkákat az ingatlanain, úgy nem keletkezhetett terméskiesésből eredő kára, de ha ilyen keletkezett is, akkor sem lehet azt kétszeresen, egyösszegű kártérítésként és a 2003 évet is felölelő járadékként is megállapítani. Sérelmezte az alperes, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a II. rendű felperes járadékigényén az ételszállítás, valamint hétvégi főzések tekintetében. Emellett vitatta, hogy a II. rendű felperes egészségi állapota miatt rászorulna az étel házhozszállítására. A hétvégi főzés költségeinek összegét azért vitatta, mert II. rendű felperes előadása szerint a kifizetett díj az alapanyagok beszerzési költségét is magában foglalja, amit egyébként is a II. rendű felperesnek kellett volna viselnie. Azért is támadta az első fokú ítéletet, mert a II. rendű felperes ápolási költségeire is járadékot állapított meg. Álláspontja szerint a II. rendű felperes egészségi állapota az ápolást, gondozást nem teszi indokolttá. A takarítással kapcsolatos költségeket nem vitatta, azonban azért kérte mégis a felperes teljes járadékigényének az elutasítását, mert álláspontja szerint a II. rendű felperes által felvett özvegyi nyugdíj fedezi a házastársa elvesztése következtében felmerülő rendszeres kiadásait. A nem vagyoni kártérítés tekintetében egyrészt azt sérelmezte, hogy az első fokú ítélet túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, érdemben pedig azért kérte a kereset elutasítását, mert az általa megfizetett 800.000 Ft nem vagyoni kártérítés alkalmas a II. rendű felperes személyiségi jogsérelmének kiküszöbölésére. A IV-VII. rendű felperesek keresete tekintetében pedig azért kérte az első fokú döntés megváltoztatását, mert álláspontja szerint őket nem érte olyan mértékű jogsérelem, amely nem vagyoni kártérítés megfizetését indokolttá tenné.