3531/2023. (XII. 14.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Gfv.VI.30.428/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője útján (dr. Imre András ügyvéd) alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kúria Gfv.VI.30.428/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert az véleménye szerint sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, C) cikk (1) bekezdését, T) cikk (1) bekezdését, 25. cikk (3) bekezdését, 28. cikkét, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését.
[3] 1.1. A bíróságok által megállapított tényállás szerint az indítványozó kft. két tagja a cég üzletrészének 50-50%-os arányban - ugyanilyen szavazati joggal rendelkező - tulajdonosai, illetve együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselői voltak. Az indítványozó kft. a férj 2021. december 5-én történt elhalálozására figyelemmel változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságnál a feleség együttes képviseleti joggal rendelkező cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselő jogviszonyának törlése és egyidejűleg önálló képviseleti joggal történő ismételt bejegyzése iránt. Kérelméhez csatolta a 2022. június 14-én tartott megismételt taggyűlésről szóló jegyzőkönyvet, amely rögzítette, hogy az elhunyt tag üzletrésze vonatkozásában hagyatéki eljárás van folyamatban, valamint azt, hogy az erre tekintettel a Szeged Megyei Jogú Város jegyzője előtt a cég 2022. június 7-én tartott taggyűlése miatt kért ügygondnok kirendelése iránti kérelméről a taggyűlés megtartásáig döntés nem született. A társasági szerződés szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő tag részt vesz, a taggyűlés határozatait a társasági szerződés módosításáról háromnegyedes szótöbbséggel hozhatja meg. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a 2022. június 14-én tartott megismételt taggyűlés megtartásának ezért nincs akadálya, és a feleség a jelenlévő szavazatok 100%-ával meghozta az 1/2022. számú és a 2/2022. számú határozatokat, amelyekkel többek között úgy módosították a társasági szerződést, hogy a cég önálló cégjegyzéssel rendelkező ügyvezetője határozatlan időtartamra a feleség.
[4] Az elsőfokú bíróság hiánypótló végzésében felhívta a céget, hogy csatolja az elhunyt tag nevében kirendelt ügygondok által a megismételt taggyűlés időpontjától számított 30 napon belül aláírt határozatok elfogadására vonatkozó jegyzőkönyvet, és az ügygondnokot kirendelő határozatot. Ezt követően a cég nyilatkozatában kifejtette, hogy a végzésben foglaltakat nem tudja teljesíteni, mivel a hiányok teljesítését jogszabály nem írja elő, és kérte a változásbejegyzési kérelmének megfelelően az adatok cégjegyzékbe történő bejegyzését.
[5] Az elsőfokú bíróság végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 32. § (1) és (2) bekezdése, 46. § (1) bekezdése, 50. § (1) bekezdése alapján elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, amennyiben a tagot a taggyűlésre szabályszerűen nem hívják meg, a taggyűlésen hozott határozatok jogszabálysértőnek, illetve érvénytelennek minősülnek. Az első taggyűlés nem csupán határozatképtelennek, hanem szabályosan össze nem hívottnak minősült, ebből következően a megismételt taggyűlés sem volt jogszerűen megtartható.
[6] A kft. fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[7] A bíróság kiemelte, hogy a cég számára jogszabály nem ír elő kötelezettséget az elhunyt tag üzletrészével kapcsolatos hagyatéki eljárás, illetve az örökös jogainak eseti gondnok vagy ügygondok kirendelése útján való védelme tekintetében. Nagy taglétszámú társaság esetében előfordulhat, hogy valamely tag elhalálozásáról a társaság tudomást sem szerez, jelen eljárásban azonban ez ismert körülmény, ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az első taggyűlés szabályszerű összehívása akadályba ütközött. Egyetértett azon fellebbezési állásponttal, amely szerint az ügygondok kirendeléséről szóló határozat csatolása nem kötelező, azonban ez nem jelentheti azt, hogy az ügygondok kirendelésének meghiúsulása következtében a bíróság eltekinthet a jogszabályi feltételek teljesülésétől a változásbejegyzési kérelem vizsgálata során.
[8] A jogerős végzés ellen a kft. terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.
[9] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasította, mert a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.
[10] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 408. § (2) bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha felülvizsgálatnak a Pp. 408. §-a alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen, a Pp. 409. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt okokból engedélyezheti.
[11] A Pp. három pertípust különböztet meg: személyállapoti, személyiségi jogi és vagyonjogi pereket. A Pp. 7. § 28. pontja alapján vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. A Pp. alapján vagyonjogi per fogalma a korábbi gyakorlathoz képest kiegészült azokkal a pénzösszegben nem meghatározható értékű perekkel, amelyekben a perben érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul. A polgári jog ugyanis a felek személyi állapotát, személyiségi jogait és vagyoni viszonyait szabályozza, az utóbbi jogviszonyok tárgyában indított perek is vagyonjogi perek, mert alkalmasak arra, hogy a per által a felek vagyonában változás következzen be.
[12] A változásbejegyzési eljárás a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartozik, mivel a cég és tagjai vagyoni viszonyait érinti, alkalmas arra, hogy vagyonukba változást idézzen elő. A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezért a Ctv. 32. § (1) bekezdésében foglaltakra, tehát a Pp. funkcionális hatályára (mögöttes jogszabályi jellegére), illetve a "megfelelő alkalmazás" követelményére figyelemmel ezekben az ügyekben is alkalmazni kell. A Pp. 406. § (1) bekezdése értelmében ezekben az ügyekben a Pp. 408. § (2) bekezdésében említett ítélet alatt az ügy érdemében hozott végzést kell érteni [a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 13. pont].
[13] A változásbejegyzési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálatot a Pp. 409. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt okokból engedélyezi. A felülvizsgálat engedélyezése minden esetben a fél előzetesen előterjesztett kérelmén alapul, erre vonatkozóan hiánypótlás elrendelésének nincs helye (Pp. 410. §).
[14] Ha Pp. 408. § alapján nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasítja.
[15] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság végzésének tartalma szerint azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát. E körben rámutat, hogy a Pp. 383. § (2) bekezdésén alapuló helybenhagyó ítélet akkor is megfelel a 408. § (2) bekezdése szerinti döntés kritériumainak, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által is helyesnek tartott és a döntését megalapozó érveit - alapvetően a fellebbezésben felhozott érvekre reagáló - további indokokkal, érvekkel kiegészíti, ez tehát nem zárja ki a 408. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazását [1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 11. pont]. Ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához a cégnek engedélyezés iránti kérelmet is elő kellett volna terjesztenie.
[16] Miután a cég felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben nem vizsgálhatta, ezért azt a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasította.
[17] 1.2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Gfv.VI.30.428/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert az véleménye szerint sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, C) cikk (1) bekezdését, T) cikk (1) bekezdését, 25. cikk (3) bekezdését, 28. cikkét, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését.
[18] Az indítványozó szerint azáltal, hogy a Kúria a Pp. 408. §-ában foglalt, a rendkívüli jogorvoslati jog igénybevételének korlátozására vonatkozó törvényi előírásokat kiterjesztette valamennyi vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásra, azaz valamennyi cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásra megsértette az Alaptörvény fent felsorolt rendelkezéseit. A Kúria jogértelmezésbe bújtatott jogalkotással, törvényi felhatalmazás nélkül megvonta az indítványozótól a rendkívüli jogorvoslat lehetőségét, azáltal, hogy a felülvizsgálat köréből generális jelleggel kizárta a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásokat. A Kúria megalkotta a "vagyonjogi tárgyú" nemperes eljárások fogalmát, mely nem egyeztethető össze a Pp.-ben meghatározott "vagyonjogi perek" definíciójával. A Kúria döntésében gyakorlatilag mindenkire kiható, kötelezően alkalmazandó jogi normaként hivatkozik az 1/2021. (VII. 12.) PK véleményre. Az indítványozó szerint a Kúria tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az általa kezdeményezett nemperes eljárás vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásnak minősül. Egyrészt mert az igény értéke pénzösszegben nem fejezhető ki, másrészt pedig nem a fél vagyoni jogain alapul. Álláspontja szerint nem minősíthető vagyonjogi tárgyúnak az a változásbejegyzési kérelem, amelyben az indítványozó kérelme mindössze arra irányult, hogy az elhunyt üzletvezetőt a cégbíróság a cégjegyzékből törölje, a túlélő házastársnak pedig a bejegyzett együttes cégjegyzési jogát oly módon törölje, hogy helyette önálló cégjegyzési jogát jegyezze be. A cégjegyzékben átvezetni kért változások ezáltal nem is hathatnak ki az indítványozó társasági vagyonára, vagyoni viszonyaira sem. A Kúria ennek ellenére a Pp. 408. §-át és 409. §-át alkalmazta a nemperes eljárásokra is. A Kúria saját álláspontja alátámasztására kizárólag a Pp. funkcionális hatályára (mögöttes jogszabályi jellegére) és a "megfelelő alkalmazás" követelményére hivatkozott, amely nem jogosítja fel jogalkotásra. Az indítványozó szerint a Kúria elvonta a törvényhozó hatalmi ág jogkörét, jogértelmezésnek álcázott jogalkalmazásával valamennyi vagyonjogi tárgyú nemperes eljárást, így valamennyi cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárást kizárt a felülvizsgálatból. Az indítványozó szerint erre sem a Ctv., sem más törvény nem ad lehetőséget. Véleménye szerint a Kúria akkor járt volna el helyesen, ha felülvizsgálati kérelmét érdemben elbírálja. A Kúria, valamint az első- és másodfokon eljáró bíróságok önkényesen, jogot alkotva olyan követelményeket állapítottak meg a változásbejegyzési kérelemével szemben, amelyeket egyetlen jogszabály sem ír elő.
[19] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben foglalt befogadhatósági feltételeknek.
[20] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz határidőben érkezett és azt a benyújtásra jogosult és érintett nyújtotta be jogorvoslati jogának kimerítését követően.
[21] A befogadhatóság további feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság az alábbi következtetésekre jutott.
[22] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján csak az Alaptörvényben biztosított jogok védelmének eszköze. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény megsértett rendelkezéseként jelölte meg - többek között - a B) cikk (1) bekezdését, C) cikk (1) bekezdését, T) cikk (1) bekezdését, 25. cikk (3) bekezdését és 28. cikkét. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépése után is fenntartotta korábbi értelmezését, mely szerint a jogbiztonság önmagában nem alapjog, így a B) cikk (1) bekezdésének a sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben - a visszaható hatályú jogalkotás és a felkészülési idő hiánya esetén - lehet alapítani (3323/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [9]). Mivel jelen esetben az indítvány ilyen irányú indokolást nem tartalmazott, ezért a B) cikk (1) bekezdésének sérelme érdemben nem vizsgálható. Az Alkotmánybíróság továbbá az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével, T) cikk (1) bekezdésével, 25. cikk (3) bekezdésével és 28. cikkével összefüggésben rámutat arra, hogy valamely államcél vagy egyéb alaptörvényi rendelkezés megsértésének a megállapítása alkotmányjogi panasz keretében nem indítványozható. Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései nem minősülnek az Alaptörvényben biztosított jognak, a felhívott alaptörvényi rendelkezések címzettjei nem az indítványozó, nem biztosítanak számára jogot, ezért alkotmányjogi panaszt sem lehet közvetlenül ezekre alapítani. Ezért az utalt alaptörvényi rendelkezésekkel összefüggésben érdemi vizsgálat lefolytatásának nincs helye (3181/2023. (IV. 12.) AB végzés, Indokolás [33]; 3029/2021. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [17]).
[23] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[24] Az Alkotmánybíróság az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével, a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben előadott érveivel kapcsolatban a következőket állapította meg.
[25] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja értelmében alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Az alkotmányjogi panasz jellegének megfelelően a testület hatáskörébe a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogvédelem nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ami nem adhat alapot számára minden olyan esetben történő beavatkozásra, amikor vélt vagy esetleg valós jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor (3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]). Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon (3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]).
[26] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza valójában a bírósági döntések felülbírálatára irányul. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó panasza egészében nem alkotmányossági, hanem törvényességi kérdésekre vonatkozik, az eljáró bíróságok jogalkalmazásának és jogértelmezésének helytállóságát vitatja és a támadott kúriai ítéletben foglalt döntést magát, annak hátrányos voltát tekinti alapjogi sérelemnek a döntés Alkotmánybíróság általi megváltoztatása érdekében.
[27] Az Alkotmánybíróság továbbá kiemeli, hogy következetes gyakorlatának megfelelően az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jog a rendes jogorvoslatokra vonatkozik, ebből következően nem terjed ki a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra, így nem hozható összefüggésbe a felülvizsgálat során hozott bírói döntéssel (3344/2020. (VIII. 5.) AB végzés, Indokolás [11]). "Annak megítélése, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei fennállnak-e vagy sem, nem alkotmányossági, hanem szakjogi-törvényértelmezési kérdés, melyben az Alkotmánybíróság - következetes gyakorlatának megfelelően - a Kúria döntését nem bírálhatja felül." (3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [22])
[28] Mindezek alapján az indítványozó által az alkotmányjogi panaszban felvetett aggályok a támadott bírói döntés érdemi alkotmányossági vizsgálatát nem teszik lehetővé, mert az indítvány nem tartalmaz olyan érvet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kérdését.
[29] 3. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában és 29. §-ában meghatározott törvényi feltételeknek, ezért azt az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.
Budapest, 2023. november 28.
Dr. Horváth Attila s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
Dr. Horváth Attila s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Juhász Imre s. k., alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Réka s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/930/2023.