BH 2001.3.113 Korlátolt felelősségű társaság tagja által elkövetett, bűncselekményt megvalósító környezetszennyezéssel okozott kárért való felelősség [1988. évi VI. tv (Gt.) 54. § (1) bek., 155. § (1) bek., Ptk. 306. §, 310. §, 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 425. §].

A bíróság a jogerős ítéletében a felperes keresetének részben helyt adva kötelezte a II. és III. r. alpereseket, hogy 15 napon belül 400 000 forintot és járulékait fizessenek meg a felperes részére.

A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a II-VIII. r. alperesek 1989. november 6. napján alapították meg az N. Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.-t (I. r. alperes), amely céget a megyei bíróság az 1995. február 6-án kelt végzéssel egyszerűsített felszámolási eljárás alapján megszüntette. A felperes a tulajdonában álló b.-i 0477. helyrajzi számú és 0478. helyrajzi számú, úgynevezett Ó.-K. tanya (a továbbiakban: perbeli) ingatlanából 1000 m2-nyi területet az 1990. január 12-én kelt szerződéssel bérbe adott az I. r. alperes részére, anyagok tárolására.

1990 áprilisában a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a helyszíni szemléje során megállapította, hogy a perbeli ingatlanra az I. r. alperes engedély nélkül veszélyes hulladékot szállított, és emiatt 3 175 000 forint veszélyeshulladék-bírságot szabott ki, és előírta a szennyező anyagok elszállítását, illetve a szükséges mértékű talajcserét is. A II. és III. r. alperesekkel szemben kezdeményezett büntetőeljárásban a folytatólagosan elkövetett környezetkárosítás bűntette miatt pénzbüntetést állapítottak meg. Ezt követően az I. r. alperes a veszélyes hulladékot elszállította, a talajcserét azonban nem végezte el. A szennyezés kb. 650 m2-es területen 50 cm-es mélységig állt fenn a talajban.

A felperes a perbeli ingatlant az 1991 decemberében kötött szerződéssel, 400 000 forint vételárért eladta a perben nem álló A. T. részére. Az adásvételi szerződés 9. pontja szerint az eladó felperes és az I. r. alperes között lévő polgári perben a vevőnek anyagi követelése nincs.

Az I. r. alperes 1990. március 14-én tartott taggyűlésén napirendi pontként szerepelt az V. és VII. r. alperesek kiválása a gazdasági társaságból, így az N. Kft.-nek öt tagja maradt. 1990 augusztusától a kft. érdemi munkát nem végzett. Miután a környezetvédelmi bírságot nem fizették ki, emiatt felszámolási eljárás megindítására került sor. A felszámoló a zárójelentésében azt állapította meg, hogy az adósnak felszámolás alá vonható vagyona nincs.

A felperes a keresetében 1 000 000 forint megfizetését igényelte az I. r. alperestől és a mögöttes felelősség alapján a II-VIII. r. alperesektől. Jogi álláspontja szerint az ingatlanát a szennyezés folytán 1 000 000 forinttal kevesebb vételárért tudta eladni, ezért a különbözetet kártérítésként követelte az alperesektől.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy a felperesnek okozott kárért az I. r. alperest terheli a felelősség. Miután az I. r. alperes perbeli jogképességgel már nem rendelkezett, ezért vele szemben a pert megszüntette. A tagok felelősségének megítélése során a korábban hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) rendelkezéseit vette figyelembe. A Gt. 155. §-ának (1) bekezdésében és az 54. §-ában foglalt rendelkezésekre utalással a mögöttes felelősség megállapítását - társasági vagyon hiányában - nem tartotta indokoltnak, mert a tag felelőssége csak a törzsbetét szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. Ugyanakkor azonban a II-III. r. alperesek a bűncselekménnyel okozott kárért a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján felelnek. Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában utalt a Ptk. 344. §-ának (1) bekezdésére is, továbbá arra, hogy a felperes közrehatása a kár bekövetkezésében nem állapítható meg. A kár mértékét a beszerzett szakértői véleményre alapozta arra hivatkozással, hogy a kár az elvégzendő talajcseréhez igazodik, és nem haladhatja meg többszörösen az egész ingatlan vételárát, azaz a 400 000 forintot.