A Fővárosi Törvényszék G.41215/2016/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 1. §, 2. §, 3. §, 81. §, 141. §, 146. §, 147. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 200. §, 201. §, 207. §, 236. §, 246. §, 247. §, 296. §, 297. §, 298. §, 318. §, 324. §, 325. §, 326. §, 327. §, 339. §] Bíró: Németh Angéla

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41215/2016/7.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40297/2017/5., Kúria Pfv.20276/2018/7., 3289/2020. (VII. 17.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp., Pf.: 887.

24.G.41.215/2016/7.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Krencz Balázs ügyvéd (Felperesi képviselő címe) által képviselt Felperes (felperes címe.) felperesnek,

Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda (Alperesi képviselő címe) által képviselt

Alperes (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében a bíróság - tárgyaláson - meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000.000 (kettőszáz-millió) forintot és ennek 2008. augusztus 1. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 (hét) %-kal növelt összegét, valamint 2.057.400 (kétmillió-ötvenhétezer-négyszáz) forint perköltséget.

A felperes a magyar államnak külön felhívásra köteles 400.000 (négyszázezer) forint eljárási illeték megfizetésére, míg az alperes 3.600.000 (hárommillió-hatszázezer) forint megfizetésére köteles ugyancsak az államnak külön felhívásra.

A felek felmerülő egyéb költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknél, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet 3 (három) példányban, írásban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték, vagy a másodfokú bíróság megítélése szerint -tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra- az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

A jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és a kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

I n d o k o l á s:

A felperest 1994-ben a MSZA alapította s az A. kizárólagos tulajdonában áll.

Az A.t 1992-ben hozta létre a Közoktatási Minisztérium, az A. a PV., mint költségvetési intézmény általános jogutódja. Az A. tulajdonába került a ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott, felperes címe. szám alatti ingatlan (irodaház), továbbá az A. fennállásának időtartamára a magyar állam tulajdonjogának fenntartása mellett használatba kapta a ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott, ... szám alatti ingatlant (PV.).

A felperesből 2001. október 1. napján kiválással jött létre az irodaház értékesítése céljából a V. KFT

A VI KFT.-ből 2008. szeptember 30. napjával kivált a K. KFT., a VÜI KFT., valamint a VPI KFT.. A fennmaradó VI KFT. társaságot illették meg a szétváló társaságnak a jelen perrel kapcsolatos szétválást megelőzően keletkezett jogok és kötelezettségek.

A VI KFT. a 2011. június 30. napján egyesüléssel beolvadt az ITI KFT.-be, ezzel a VI KFT. megszűnt és teljes körű jogutódja az IT KFT. lett.

Az IT KFT. 2011. november 30. napjával beolvadt az IMI KFT.-be, jelen per alperesébe. Az egyesülés eredményeként az alperes ezen társaság általános jogutódja.

Az IMI KFT.. (I KFT..), a MSZA, a V. KFT, valamint a VIISZ KFT. 2002. október 15. napján együttműködési megállapodást és előszerződést kötöttek.

A megállapodás 1.1.1. pontjában rögzítésre került, hogy az A. kizárólagos tulajdonában áll a társaság 100 %-os üzletrésze, a társaság kizárólagos tulajdonosa a természetben a ... szám alatt található Fővárosi Kerületek Földhivatalánál ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott irodaháznak.

Az 1.1.2. pont alapján az I KFT.. a társaság 66,66 %-os társasági részesedését képviselő 228.100.000 Ft névértékű üzletrészét megvásárolta az A.tól.