A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21225/2018/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. §, 10. §, 23. §, 27. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Világhyné dr. Böcskei Terézia
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék P.22156/2017/27., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21225/2018/9.* (ÍH 2019.89)
***********
Fővárosi Ítélőtábla
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Juhász Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Őri Gábor ügyvéd ügygondnok által képviselt I. rendű, a személyesen eljárt II. rendű, a dr. Módosi Anna-Mária kamarai jogtanácsos által képviselt III. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. szeptember 4. napján meghozott 40.P.22.156/2017/27. számú ítélete ellen a felperes részéről 28. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes ügygondnokának 75.000 (hetvenötezer) forint, a III. rendű alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes végleges keresete szerint az 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) 3. § (2) bekezdése, 10. §-a, 23. § (2) bekezdése, 27. § (1) bekezdés b) pontja és a Ptk. 6:142. §-a alapján elsődlegesen az I. rendű alperes, másodlagosan ha az I. rendű alperes nem teljesít, akkor a II-III. rendű alperesek egyetemleges marasztalását kérte 31.200.000 forint kártérítésben és annak 2016. január 29-től esedékes késedelmi kamatában.
A felperes előadta, hogy 2015. április 24-én az "A" Zrt.-vel a ..., ...u. ..'1'. szám alatti, '1'. helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan adásvételi előszerződést kötött, amely alapján az eladónak 19.000.000 forint vételárat megfizetett. Az előszerződésben meghatározott 2015. október 24-i határidő leteltéig a felek az adásvételi szerződést nem kötötték meg, ehelyett 2015. október 30-án a ..., ... u. ..'2'. szám alatti, '2'. helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan kötöttek adásvételi szerződést. Ezt a szerződést ügyvédként az I. rendű alperes tagjaként eljárt II. rendű alperes szerkesztette és ellenjegyezte. Az eladó ennek az ingatlannak is csupán várományosa volt, azonban tulajdonjogát megszerezni nem tudta, mert a szintén az I-II. rendű alperesek által szerkesztett és ellenjegyzett 2015. július 23-án kelt és október 22-én módosított adásvételi szerződés alapján a vételárat nem fizette meg, ezért a földhivatal a tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelmét 2016. január 29-én elutasította. Az "A" Zrt. pénzügyi helyzete ezt követően megrendült, és felszámolását rendelték el.
A felperes a II. rendű alperes felelősségét abban látta, hogy az adásvételi szerződéssel kapcsolatban külön megbízási szerződést vagy tényvázlatot nem készített, szerződéskötésnél nem volt jelen, ebből következően az arra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének sem tudott eleget tenni, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlant a Zrt. 11.500.000 forinttal magasabb vételáron kívánja megvásárolni. A vételár ügyvédi letétbe való teljesítésének elrendelése helyett a II. rendű alperes egyoldalú, az érdekeit nem védő jogi konstrukciót választott, és az adásvételi szerződés földhivatalhoz történő benyújtása során nem tartotta be az ügyintézési határidőt. Mindezek eredményeként a kifizetett vételárból 19.000.000 forint, az ingatlan elmaradt hasznosításából pedig 12.200.000 forint kára keletkezett.
Az alperesek a jogalapot és összegszerűséget egyaránt vitatva a kereset elutasítását kérték. Az I-II. rendű alperesek vitatták magatartásuk jogellenességét és az ok-okozati összefüggés fennállását. Arra hivatkoztak, hogy az előszerződés elkészítésében nem vettek részt, aláírásánál a II. rendű alperes nem volt jelen, és a felperes a vételárat az előszerződés alapján teljesítette. Állították, hogy a fél évvel korábban már kifizetett vételár ügyvédi letétbe helyeztetésére nem volt lehetőségük. A II. rendű alperesnek az "A" Zrt. pénzügyi nehézségeiről 2016 januárja előtt nem volt tudomása.
A III. rendű alperes álláspontja szerint vele szemben a felperes kereshetőségi joga hiányzik. A felperessel nem állt szerződéses jogviszonyban és a Ptk. 6:473. § (1) bekezdése alapján a károsult kárigényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. Arra is hivatkozott, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítási feltételek 3.1.8. pontja értelmében nem téríti meg azt a kárt, ami a biztosított által elkövetett bűncselekmény miatt következett be, a felperes pedig feljelentést tett a biztosított ügyvéddel szemben.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest az alperes ügygondnokának 40.000 forint ügygondnoki díj, a III. rendű alperes javára pedig 100.000 forint jogtanácsosi munkadíj megfizetésére kötelezte. Az I. rendű alperes ügygondnokának díját 100.000 forintban állapította meg, és felhívta a Gazdasági Hivatalát az elnöki letét letétbe helyezett 60.000 forint díjelőleg kiutalására.
Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az I-II. rendű alperesek nem működtek közre a felperes és az "A" Zrt. közötti, a ..., ... u. ..'1' sz., , '1'. helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó adásvételi előszerződés létrehozásában. Az tartalmazta, hogy az eladó üzletszerűen foglalkozik ingatlanok értékesítésével, a szerződés tárgyát képező ingatlan a szerződéskötés időpontjában nem áll a tulajdonában, és a vevő a szerződéskötésre megállapított 2015. október 24-i határidő lejártát megelőzően, 2015. május 8-ig köteles a teljes vételárat megfizetni. Mindezek, valamint a foglaló jogi sorsára és az elállási jogra vonatkozó szerződési rendelkezések alapján a bíróság arra következtetett, hogy mindkét fél értette a konstrukció lényegét és az abban rejlő kockázatot. Álláspontja szerint a felperes az előszerződés megkötésekor nem volt szorult helyzetben és jogi szakember igénybe vételétől sem volt elzárva. Az adásvétel létrejötte esetén a felperes oldalán mutatkozó többletkockázatot a piaci árnál alacsonyabb vételár kompenzálta volna.
Ugyanezen felek között immár az I-II. rendű alperesek közreműködésével 2015. október 30-án egy másik, a '2'. helyrajzi szám alatti ingatlanra jött létre adásvételi szerződés. A szerződésben a felek a vételárat az előszerződésben meghatározottal egyező összegben állapították meg, és azt már megfizetettnek tekintették. Az elsőfokú bíróság szerint ebből az a nyilvánvaló következtetés vonható, hogy az újabb szerződéskötés oka az előszerződés teljesítésének meghiúsulása volt. A Zrt. valóban megvásárolta a /'2'. helyrajzi számú ingatlant, a vételár megfizetésének hiánya miatt azonban tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelmét a földhivatal elutasította. Az adásvételi szerződés megkötésekor a felperes bízott a Zrt. tulajdonszerzésében, ezért nem élt a '1'. helyrajzi számú ingatlanra kötött szerződéstől való elállás és a vételár visszakövetelésének lehetőségével.
A bíróság megállapította, hogy az I-II. rendű alperesek tudtak arról, hogy a felek korábban a '1'. helyrajzi számú ingatlanra előszerződést kötöttek, és az adásvételi szerződés a Zrt. tulajdonszerzésének a hiánya miatt meghiúsult. Ebben a helyzetben a szerződő felek szándéka egy azonos értékű, hasonló adottságú másik ingatlan adásvételére irányult. Az előzmények alapján azonban a felperesnek számítania kellett arra, hogy a Zrt. tulajdonszerzése az '2'. helyrajzi számú ingatlan tekintetében sem biztos. Figyelemmel arra, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd részletesen körülírta az ingatlan jogi helyzetét, és a felperes kockázatát érintő valamennyi körülményt szerződésbe foglalta, a bíróság álláspontja szerint az I-II. rendű alperesek eljárása az Ügyvédi törvénynek megfelelt.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!