BH 2002.9.341 A fegyvercsempészet, valamint a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés csekély tárgyi súlya esetén az enyhítő rendelkezés kimerítő alkalmazásával történő büntetés kiszabása indokolt, és helye lehet eggyel enyhébb büntetés-végrehajtási fokozat kijelölé sének is [Btk. 83. §, 87. § (2) bek. c) és d) pont, 263/A. § (1) bek. a) pont, 263/B. § (1) bek., 43. § (a) pont, 45. § (2) bek., 47. § (3) bek., 115/1991. (IX. 10.) Korm. r. 13. § (1) bek., 14/1991. (X. 31.) BM r. 1. §].

A megyei bíróság a 2000. november 16. napján kelt ítéletével az I. r. vádlott bűnösségét fegyvercsempészet bűntettében, míg a II. r. vádlott bűnösségét lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében állapította meg. Ezért a megyei bíróság az I. r. vádlottat 3 évi fegyházbüntetésre, mellékbüntetésül 5 évre a Magyar Köztársaság területéről kiutasításra; a II. r. vádlottat 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 3 évre a Magyar Köztársaság területéről kiutasításra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az I. r. vádlott 27 éves, osztrák állampolgár, a gimnázium három osztályát végezte el. Családi vállalkozásban üzemeltetett kávéházban üzletvezető, büntetve nem volt.

A II. r. vádlott 30 éves, magyar anyanyelvű román állampolgár, 1990-től menekültként Ausztriában él. Elvált családi állapotú, élettársi közösségben él, élettársi kapcsolatából a vádlottnak egy kiskorú gyermeke van. A II. r. vádlott Ausztriában discót üzemeltetett, büntetve nem volt.

Az I. r. vádlott és a II. r. vádlott 1999. év végén Ausztriában ismerkedtek meg, közöttük üzleti és baráti kapcsolat alakult ki. A II. r. vádlott felvetette, hogy panziót szeretne nyitni Magyarországon, és ehhez a vállalkozáshoz társat keres. Az I. r. vádlottnak megtetszett az ötlet, és készséget mutatott arra, hogy részt vegyen a vállalkozásban. S.-ban 2000. év március hónapjától kibéreltek egy házat a vállalkozás (panzió, vendéglátás) céljából. A bérleti szerződést a II. r. vádlott magyar állampolgárságú élettársa kötötte meg a bérbeadóval, és be is költözött ebbe a házba. Magyarországi tartózkodása idején rendszeresen itt lakott a II. r. vádlott is, aki ausztriai lakóhelyét továbbra sem adta fel, így rendszeresen, de csak turistaként tartózkodott Magyarországon.

A tervezett vállalkozás vitele céljából 2000. év márciusában az I. r. vádlott linzi lakásából bútorokat is szállítottak a bérelt házba. A költözéshez a II. r. vádlott szerzett Magyarországról teherautót, fuvarost, rakodót, és a vámolást is ő intézte.

A tervezett vállalkozás végül is nem jött létre, mivel az I. r. vádlott és a II. r. vádlott között a viszony időközben megromlott, és anyagi, elszámolási vitáik keletkeztek. Az I. r. vádlott 2000. április 13-án a reggeli órákban Ausztriából kocsival S.-ba utazott, elhatározta, hogy kilép a vállalkozásból, ezért megszervezi a bútorai hazaszállítását. Az I. r. vádlott ekkor a gépkocsiban birtokában tartotta a tulajdonában levő 357 Magnum cal. forgópisztolyt, 42 db. a fegyverhez tartozó tölténnyel együtt. Erre a fegyverre az I. r. vádlott hazájában korábban fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, az engedélyét azonban az osztrák hatóságok 2000. április 5.-én bevonták.

Az I. r. vádlott az élettársával együtt az osztrák-magyar államhatárt a közúti határátkelő helyen lépte át. Az átlépés alkalmával - noha tudott arról, hogy a lőfegyver és a lőszerek a birtokában vannak - azokat nem jelentette be, és a behozatalukra engedélyt nem kért, ezt a tényt a vámellenőrzés sem fedte fel.

Az I. r. vádlott 18 óra körüli időben a gépkocsival S.-ba a bérelt házhoz ment, melyben ekkor egyedül a II. r. vádlott élettársa tartózkodott. Az I. r. vádlott magához vette, és ruházata zsebébe helyezte a lőfegyvert és 12 db. lőszert, majd az élettársával együtt a házhoz ment. Kopogtatásukra a II. r. vádlott élettársa nem nyitott ajtót. Az I. r. vádlott ekkor a terasz felőli üvegezett ajtó üvegét betörte, a kitört ablakszemen benyúlva az ajtót kinyitotta, és a lakásba bement, és beengedte a lakásba az élettársát is. Eközben a II. r. vádlott élettársa telefonon felhívta a II. r. vádlottat, hogy siessen haza. Az I. r. vádlott a házban kiabált, ordítozott a II. r. vádlott élettársával, és arcul is ütötte őt. Elővette fegyverét, amely töltetlen állapotban volt, és azzal fenyegetőzött, kijelentette, hogy a fegyverrel a II. r. vádlott lábát szét fogja lőni. A pisztolyt egyszer a II. r. vádlott élettársára fenyegetően ráfogta, a halántékához tartotta, aki ezután a házból kiment, a ház előtti kertben várta a segítség megérkezését, míg az I. r. vádlott és élettársa a házban maradtak.

A II. r. vádlott kérte az ismerősét, hogy a házhoz hívja ki a rendőrséget, majd hazaindult. Az utcán meglátott egy rendőrautót, az abban ülő rendőrhadnagyot megkérte, hogy menjenek a házba, mert ott fegyveres betörés történt. Ezután a II. r. vádlott és a szolgálatban levő rendőrhadnagy is a házhoz ment.

Időközben jelentés érkezett a rendőrkapitányság ügyeletére is, hogy a kérdéses házba két személy erőszakkal behatolt. A bejelentésre 18 órakor a helyszínen megjelent két rendőr, akiket a II. r. vádlott élettársa tájékoztatott arról, hogy a fegyveres férfi hol tartózkodik. A rendőrök a ház egyik földszinti helyiségében megtalálták az I. r. vádlottat, akit a helyszínen megmotoztak, elfogtak és megbilincseltek. Az I. r. vádlott a rendőrök felhívására közölte, hogy hol található a fegyver. A rendőrök ennek alapján a kanapé ülőpárnái alatt megtaláltak a pisztolyt töltetlen állapotban, valamint a 12 db. töltényt.

Az I. r. vádlott a vele szemben eljáró rendőrnek elmondta, hogy a II. r. vádlottnak is van olyan fegyvere, amit a ház emeletén tart. Az időközben a helyszínre érkezett II. r. vádlott az eljáró rendőröknek maga is megerősítette, hogy van egy puska a házban, és kijelentette, hogy az az I. r. vádlotté, aki azt korábban a ház padlásán rejtette el. Közölte, hogy a puskát ő vette magához, és rejtette el az általa használt helyiségben. Ezután a II. r. vádlott a rendőr főtörzsőrmesterrel felment a ház emeleti részébe, és megmutatta a puska rejtekhelyét, ennek megfelelően a rendőr az emeleti lakóhelyiségben, annak fürdőszobai részében megtalált egy Winchester 12 típusú sörétes puskát, megtöltött állapotban. A fegyverben 6 db. 12 cal. sörétes töltény volt. Ezt a lakóhelyiséget, amelyben a fegyvert megtalálták, rendszeresen a II. r. vádlott használta. A puska az I. r. vádlott tulajdona volt, a fegyvert korábban az ausztriai lakásában tárolta, erre a fegyverre az I. r. vádlott hazájában korábban rendelkezett fegyvertartási engedéllyel, az engedélyt azonban az osztrák hatóságok 2000. április 5. napán bevonták. A II. r. vádlott a lőfegyver és lőszer birtoklására, tartására a 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében írt engedéllyel nem rendelkezett.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, az I. r. vádlott és a védője enyhítésért, ennek keretei között megrovás alkalmazása érdekében; a II. r. vádlott és a védője felmentésért jelentett be fellebbezést.

A legfőbb ügyész az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, I. r. vádlott tekintetében börtön végrehajtási fokozat meghatározását, a II. r. vádlott esetében pedig a kiutasítás tartamának az enyhítését indítványozta.