14/1991. (X. 31.) BM rendelet

a kézilőfegyverekről, lőszerekről, gáz- és riasztófegyverekről, légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A kézilőfegyverekről, lőszerekről, gáz- és riasztófegyverekről, légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 35. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, az 1. számú melléklet tekintetében a pénzügyminiszterrel, valamint az országos hatáskörű szervek vezetőivel és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

I.

Általános rendelkezések

1. §

(1)[1] Az R.-ben meghatározott hatósági ügyekben első fokon:

a) a rendőrkapitányság,

b) Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapesti Rendőr-főkapitányság Fegyver- és Engedélyügyi Osztály jár el.

(2)[2] Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezésétől eltérően a megyei rendőr-főkapitányság jár el első fokon:

a) a szolgálati és önvédelmi célú maroklőfegyver és a hozzá tartozó lőszer megszerzésével, tartásával kapcsolatos ügyekben és az R. 18. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetekben,

b) a lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver és légfegyver (a továbbiakban együtt: fegyver) gyártásával, kereskedelmével, továbbá a fegyver és a hatástalanított lőfegyver kereskedelmi célú behozatalával, kivitelével és az országon történő átszállításával kapcsolatos ügyekben.

(3)[3] Másodfokon az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a megyei rendőr-főkapitányság, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztálya, a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyekben pedig az Országos Rendőr-főkapitányság jár el.

(4) A magyar állampolgár és a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi ügyében az ügyfél állandó lakóhelye, a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (továbbiakban együtt: jogi személy) ügyében a működési hely (az engedélyhez kötött tevékenység helye), változó működési hely esetén a jogi személy székhelye (telephelye) szerint illetékes rendőrhatóság jogosult eljárni.

(5) A (4) bekezdésben nem említett tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a külföldi részvétellel működő jogi személy ügyében a belföldi tartózkodási hely, valamint a jogi személy működési helye, illetőleg székhelye szerint illetékes rendőrhatóság jár el.

(6) A belföldi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi részére az átszállítási engedélyt a határvámhivatal adja ki.

(7)[4] A fegyvertartási engedély visszavonását [R. 6. § (1)-(2) bekezdés], a fegyver beszolgáltatását [R. 6. § (3) bekezdés], a fegyver forgalomba hozatalára, tartására kiadott engedély szüneteltetését, a fegyver rendőrségnél történő tárolását, használatának korlátozását [R. 7. § (1) bekezdés] - ha az azonnali végrehajtás szükséges - a rendőrkapitányság is elrendelheti, illetőleg a beszolgáltatott fegyvert átveheti, erről azonban az illetékes, az engedélyt kiállító hatóságot haladéktalanul értesítenie kell.

2. §

(1) A R.-ben előírt hatósági engedélyek és igazolások kiadásával kapcsolatos eljárásért az 1. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - illetékbélyeggel kell leróni az eljárást kezdeményező iraton, vagy az engedélynek (igazolásnak) a hatóságnál maradó példányán.

(3)[5] A fegyver hatósági tárolásáért, letétbe helyezéséért, és a szükséges karbantartás elvégzéséért, valamint a R.-ben előírt elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgáért járó díjat átutalási postautalványon az illetékes megyei (Budapesti) rendőr-főkapitányság bevételi számlájára kell befizetni.

3. §

A rendőrhatóság a R. 4-5. §-ában meghatározott kizáró és korlátozó okok fennállását az érintett hatósági nyilvántartásokból nyert információ alapján a kérelem elbírálásakor, és az engedély érvényességi idején belül hivatalból vizsgálja.

4. §

(1) A R. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedély visszavonásáról és az engedélyben meghatározott fegyver bevonásáról egy határozatban kell rendelkezni, és a határozat egy példányát csatolni kell a bevont lőfegyverhez.

(2) A fegyver bevonásáról rendelkező határozatnak az általános kellékeken túl tartalmaznia kell:

a) a bevonás időtartamát;

b) a fegyver azonosító adatait, a lőszer mennyiségét;

c)[6] a tulajdonosnak a fegyver elidegenítésére, elajándékozására, hatástalaníttatására vonatkozó jogáról szóló tájékoztatást,

d) a tárolás díját.

(3) A leadott fegyver biztonsági tárolásáról, karbantartásáról az illetékes megyei rendőr-főkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság gondoskodik.

(4) A bevonás okának megszűnése esetén gondoskodni kell a fegyver visszaadásáról. A bevonást elrendelő határozat visszavonásáról és a fegyver visszaadásáról a visszavonást elrendelő határozat irattári példányára feljegyzett határozatban kell rendelkezni. A közlés tényét és a fegyver átvételét az ügyfél aláírásával igazolja.

(5) A két évig tárolt és el nem idegeníthető fegyver megsemmisítését határozatban kell elrendelni. A megsemmisítést két hatósági tanú jelenlétében fegyvermester hajtja végre. A megsemmisítésről jegyzőkönyv készül.

(6) Az ügyfél kérelmére történő letétbe helyezésre a Polgári Törvénykönyv letétre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(7)[7] Az R. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján beszolgáltatott lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert a rendőrhatóság jegyzőkönyvvel veszi át, adja ki, amely tartalmazza a fegyver azonosító adatait, a lőszer mennyiségét, a beszolgáltató - kiadás esetén a jogosult - személyi, illetőleg cégadatait, lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), az engedély számát, a fegyverrel együtt átvett (kiadott) tartozékokat (tok, fegyvertávcső stb.).

(8)[8] Az R. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedély és az engedélyben szereplő fegyver bevonása esetén a bevonástól számított két évig az engedély jogosítottja bármikor rendelkezhet a fegyver elidegenítéséről, elajándékozásáról vagy hatástalanításáról.

(9)[9] Az engedély és a fegyver (7) bekezdés szerinti beszolgáltatása esetén az (5) és a (8) bekezdés rendelkezését a jogutód (örökös) megállapításának napjától lehet alkalmazni. Ettől a naptól kell megfizetni a tárolási díjat is.

(10)[10] A lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver hatósági tárolásának az R. 7. §-a (1) bekezdése alapján történő elrendelése esetén a tárolási díjat nem kell megfizetni, ha az engedély jogosítottját jogerősen felmentik.

II.

A fegyver gyártására, kereskedelmére, forgalmára és javítására vonatkozó külön szabályok

5. §

(1)[11] A lőfegyver, valamint annak betétcsöve és váltócsöve tartósságát, biztonságos kezelhetőségét és műszaki állapotát az arra jogosult (kijelölt) szervezet ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzést nem kell elvégezni a hazai kereskedelmi forgalomban újonnan beszerzett vagy külföldön vásárolt lőfegyvereken, betétcsöveken és váltócsöveken, ha azokon olyan ország ellenőrző jele szerepel, amelyeket az adott országgal kötött megállapodás alapján el kell ismerni - kivéve a rendeletben előírt rendszeres felülvizsgálatot.

6. §

(1) A fegyver gyártása, kereskedelme, javítása iránti kérelemnek a 2. számú mellékletben foglalt adatokat kell tartalmaznia.

(2) Az engedélyben - az általános kellékeken túl - fel kell tüntetni:

a) a gyártási, kereskedelmi vagy javítási tevékenység folytatásának helyét;

b) gyártási engedély esetén az egy gyártási folyamatban készíthető fegyverek típusát, valamint a raktári készletet;

c) kereskedelmi engedély esetén a raktári készleten tárolható fegyverek fajtáját és mennyiségét.

(3) Aki fegyver gyártási, kereskedelmi tevékenységet folytat, köteles a 3-8. számú mellékletek szerint az adatokat az országos nyilvántartás részére [27. § (2) bek.] 3 napon belül bejelenteni. Az adatbejelentő lap másolatát a jelentés napjától számított tíz évig meg kell őrizni.

(4) A gyártási, kereskedelmi vagy javítási tevékenységre kiadott engedély a visszavonásig érvényes.

7. §

(1) A fegyver gyártását, kereskedelmét vagy javítását végző személy szakképzettségeként előírt képesítésnek kell tekinteni a puskaműves, fémipari technikus, gépészüzemmérnöki, gépészmérnöki oklevelet, a fegyvermesteri szakvizsgát, valamint kereskedelmi tevékenység esetén a rendőrhatóság előtt letett fegyverismereti vizsgát.

(2)[12] A fegyverismereti vizsga eredményéről a rendőrhatóság bizonyítványt ad ki. A vizsgakérdéseket és a vizsga szabályait a 10. számú melléklet, a vizsgabizonyítvány formáját és tartalmát a 11. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vizsgabizottság tagjait a rendőrhatóság vezetője jelöli ki, egy tagjának puskaművesi, fegyvermesteri szakvizsgával vagy igazságügyi fegyverszakértői képesítéssel kell rendelkeznie.

(4) A vizsgabizonyítványt a vizsga napján kell kiállítani és a vizsgázónak átadni.

8. §

(1) Fegyver gyártási tevékenység esetén a gyártó köteles negyedévenként az általa gyártott és raktározott fegyvert leltározni, és erről jegyzőkönyvet felvenni.

(2) Fegyver kereskedelmi tevékenység esetén

a) a bizományi értékesítésre átvett lőfegyverről, gáz- és riasztófegyverről, légfegyverről két példányban a 12. számú mellékletben meghatározott átvételi elismervényt kell adni;

b) az eladott lőfegyver, gáz- és riasztófegyver adatait, az eladás időpontját a megszerzési engedélyben fel kell tüntetni, a vásárlást aláírásával, az üzlet bélyegzőlenyomatával igazolni kell;

c)[13] a lőfegyver javítására jogosult személy vagy az igazságügyi fegyverszakértő vagy a kézilőfegyverek és lőszerek vizsgálatára jogosult (kijelölt) szervezet az általa balesetveszélyesnek minősített vagy selejtezésre utalt fegyverekről 8 napon belül jegyzőkönyvet küld a tevékenységet engedélyező rendőri szervnek;

d) a nyilvántartásokat naponta le kell zárni és azok adatait a raktárkészlettel egyeztetni.

9. §

Fegyver javítási tevékenység esetén:

a)[14] a javítási engedéllyel rendelkező a kézilőfegyverek és lőszerek vizsgálatára jogosult (kijelölt) szervezet által selejtezésre utalt lőfegyvert vagy más használt lőfegyvert a tartásra jogosulttól - az illetékes rendőrhatóság külön engedélyével - alkatrészként megvásárolhatja;

b) a javításra leadott lőfegyver, gáz- és riasztófegyver és tartási engedély adatait a 9. számú melléklet szerinti - a rendőrhatóság által hitelesített nyilvántartókönyvbe kell vezetni;

c) a b) pontban említett nyilvántartókönyv elkülönített részében nyilvántartást kell vezetni a selejtként megvásárolt fődarabokról és azok hasznosításáról;

d)[15] az R.-ben meghatározott esetekben a javítást végző a javított lőfegyvert az arra jogosult (kijelölt) szervezetnél a lőfegyvernek a jogosult részére történő kiadása előtt köteles bevizsgáltatni.

10. §

(1) A R. 13. §-ának (3) bekezdésében meghatározott behozatal esetén ennek tényét a határvámhivatal a megszerzési engedélyen bélyegző lenyomattal és aláírással igazolja.

(2) A R. 14. §-ában meghatározott személyes jog esetén a nemzetközi magánjogról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[16] A R. 15. §-ában meghatározott igazolás formáját és tartalmát a 13. számú melléklet tartalmazza. E nyomtatványt kell alkalmazni a lőszerre is.

(4) A behozott, kivitt vagy átszállított fegyver határidőben történő kivitelének, behozatalának, átszállításának felügyeletét a Vám- és Pénzügyőrség szervei látják el, és ebben - kérelmükre - a rendőrség közreműködik.

(5)[17] A fegyver behozatalához, kiviteléhez és átszállításához szükséges engedély beszerzésére szóló kérelem tartalmára a 14. számú mellékletben foglaltak irányadók. Az engedély a kérelmező részére postai úton is kézbesíthető, az engedély formáját és tartalmát a 15. számú melléklet tartalmazza. A fegyver kereskedelmi célú behozatalához benyújtott kérelemben a gyártási szám hiányozhat. Ebben az esetben a fegyver csak belső áruvizsgálattal együtt tartott vámkezeléssel, a (6) bekezdésben szabályozott bejelentésnek a vámszerv által történő ellenjegyzésével hozható be.

(6) A kereskedelmi célból behozott fegyverekről a behozatali engedéllyel rendelkező köteles a 16. számú melléklet szerinti adatokat legkésőbb 3 napon belül az országos nyilvántartás [27. § (2) bek.] részére bejelenteni.

(7)[18] A hatástalanított lőfegyver behozatalánál, kivitelénél és átszállításánál az e §-ban a lőfegyverre megállapított nyomtatványokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatástalanítás tényét a nyomtatványon jelölni kell.

III.

Lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver megszerzése és tartása

11. §

(1) Lőfegyver megszerzése és tartása iránti kérelmet természetes személy esetén a 17. számú melléklettel, jogi személy esetén a 18. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A megszerzési engedélyt a 19. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell kiállítani.

(3) Külfölditől történő megszerzés esetén a kérelemhez csatolni kell a behozatali engedélyt vagy a Vám- és Pénzügyőrség szervei által kiállított igazolást és a vámeljárás megtörténtét igazoló okiratot.

(4) A R. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt munkakörök fogalma alá tartozó személyeket, foglalkozásokat a 20. számú melléklet tartalmazza.

(5) A R. 21. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt vizsgálati fegyver bizonyítványt a tartási engedély kiadása előtt be kell mutatni, és azt az engedéllyel együtt kell tartani.

12. §

(1) A fegyvertartási engedélynek az általános kellékeken felül tartalmaznia kell a fegyver azonosító adatait, természetes személy esetében az egészségügyi alkalmasság igazolására vonatkozó bejegyzéseket.

(2) A természetes személyek részére a fegyvertartási engedélyt igazolvány formájában kell kiadni.

(3) A tartási engedélyt a rendőrhatóság kicseréli, ha a bejegyzett adatok olvashatatlanná váltak, az engedéllyel rendelkező adatai megváltoztak, vagy a tartási engedélye betelt. A cseréért az 1. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell leróni.

13. §

(1) Jogi személy részére az engedély kiadása határozattal történik. Az ebben felsorolt fegyverekre a 21. számú mellékletben meghatározott engedélyt kell kiállítani.

(2)[19] A jogi személy részére kiállított engedélyben fel kell tüntetni azokat a tagokat, alkalmazottakat (a továbbiakban együtt: alkalmazott), akik a fegyver kezelését (tárolás, kiadás, visszavétel) végzik és/vagy a fegyvert őrzési célra használhatják.

(3) A jogi személy vezetője felelős a fegyver biztonságos tárolásáért és nyilvántartásáért, továbbá azért, hogy a fegyvert csak rendeltetése céljából és csak az engedélyben megnevezett alkalmazott részére adják ki.

(4) A jogi személy vezetője felelős az alkalmazott személyében, illetve a munkakörében bekövetkezett változás esetén a lőfegyver bevonásáért, és a változásnak a rendőrhatósághoz történő bejelentéséért.

(5) A jogi személy köteles gondoskodni a lőfegyver használatára jogosult alkalmazottak rendszeres, legalább két évenkénti lőkiképzéséről.

14. §

(1) A lőfegyver, gáz- és riasztófegyver tartásához a R. 17. § (2) bekezdésének b) pontjában előírt elméleti és gyakorlati jártasság az alábbi ismereteket foglalja magában:

a) a fegyver szerkezete, működése, hatásmódja, hatótávolsága és kezelése;

b) a fegyver megszerzésének, tartásának és használatának szabályai;

c) lőtéren végzett lőgyakorlat.

(2)[20] Az (1) bekezdés szerinti ismereteket csak arra a lőfegyverfajtára - az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása kivételével gáz- és riasztófegyverre - kell igazolni, amelyre a kérelmet benyújtották.

(3)[21] A szakismeretet, illetve szakértelmet igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmezőnek igazságügyi fegyverszakértői, puskaművesi vagy fegyvermesteri, fegyverműszerész szakvizsgája van, továbbá a vadászlőfegyver tekintetében vadászat és vadgazdálkodás tantárgyból legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. Igazoltnak kell tekinteni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabályok ismeretét akkor is, ha a kérelmező mezőőri szolgálati igazolvánnyal rendelkezik.

(4)[22] Az R. 17. §-a (1) bekezdésének b)-e) pontjában felsorolt munkakörökbe tartozó személyeket, foglalkozásokat külön jogszabály állapítja meg.

(5)[23] Önvédelmi célú maroklőfegyverre az elméleti és a gyakorlati jártasságot igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább két évig ilyen szolgálati lőfegyver viselésére folyamatosan jogosult volt.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott ismeretekből a megyei rendőr-főkapitányságon, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságon kell vizsgát tenni.

(7)[24] A vizsgára jelentkező köteles megjelölni, hogy milyen lőfegyver, gáz- és riasztófegyver fajtával kapcsolatban kívánja a jártasság megállapítását. Egyidejűleg több lőfegyver, gáz- és riasztófegyver fajtára is lehet vizsgát tenni. A vizsgára jelentkezésnek és a vizsgának a fegyver megszerzésére vonatkozó és az egyéb hatósági engedély iránti kérelem benyújtása nem feltétele.

15. §

(1) A szolgálati célú vadászlőfegyver megszerzésére és tartására vonatkozó engedély kiadását személyre szólóan kell kérni. A munkáltató szerv vezetője igazolja a munkaviszony fennállását, továbbá az előírt vizsga letételét.

(2) A hivatásos vadász és az erdész szolgálati vadászlőfegyverének a munkaterületén kívüli vadászati célra történő használatát a munkáltató írásban engedélyezheti, ha az engedéllyel rendelkező a vadászat egyéb feltételeinek megfelel.

(3)[25] Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezését értelemszerűen az R. 17. §-ában szabályozott egyéb szolgálati lőfegyverre is alkalmazni kell.

16. §

(1) Lakott területen a kártékony vadak irtásához a területileg illetékes rendőrhatóság által kiállított engedély szükséges.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tevékenységet irányító és a résztvevők nevét, személyi adatait, a fegyvertartási engedélyek adatait;

b) a tevékenység pontos helyét, idejét;

c) az érintett helyi önkormányzat állásfoglalását;

d) a területileg illetékes vadászatra jogosult szerv állásfoglalását;

e) a biztonsági intézkedéseket, a lakosság tájékoztatásának módját.

17. §

(1) Ha a fegyver tartására jogosult akadályoztatása miatt a tartásra, tárolásra vonatkozó kötelezettségeit teljesíteni nem képes, akkor azt haladéktalanul írásban köteles bejelenteni a rendőrhatóságnak. A bejelentésben meg kell nevezni azt az engedéllyel rendelkező személyt, akit a fegyver tárolásával megbízott.

(2) Ha a biztonságos tárolásról az (1) bekezdésben meghatározott módon nem tud gondoskodni, a fegyvert költségtérítés ellenében ideiglenesen a megyei rendőr-főkapitányságon, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon köteles tárolni.

(3) Jogi személy az (1) bekezdésben biztosított lehetőséggel nem élhet.

18. §

(1)[26]

(2) Fegyver hatástalanítását a tartás engedélyezésére jogosult rendőrhatóság engedélyezi, és azt a 22. számú mellékletben foglaltak szerint kell elvégezni.

(3) Hatástalanítást csak gyártási, javítási engedéllyel rendelkező végezhet.

19. §

(1) A lőfegyver-kiállítás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kiállítás pontos helyét, időtartamát;

- a helyiségek alaprajzát;

- a kiállítás szervezéséért felelős személy(ek) személyadatait;

- a biztonsági berendezések leírását;

- a kiállított fegyverek adatait.

(2) A színházi és filmfelvétel célját szolgáló, vaktölténnyel üzemeltethető lőfegyverek megszerzése és tartása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tárolásért, használatért felelős személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét;

b) a használat helyét és idejét.

(3)[27] A színházi és filmfelvételi célokat szolgáló, vaktölténnyel üzemeltethető lőfegyvereket 5 évenként megvizsgálásra az arra jogosult (kijelölt) szervezetnek be kell mutatni.

20. §

(1) A rendőrhatóság helyszíni ellenőrzése során megvizsgálja a jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését és a hatósági határozatban foglalt előírások betartását.

(2) A rendőrhatóság a fegyver ellenőrzése céljából elrendelheti a fegyver rendőrhatóságnál történő bemutatását.

IV.

Lőterekre vonatkozó szabályok

21. §

(1) A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély iránti kérelemnek a 23. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.

(2) A lőtér létesítése előtt be kell szerezni a lőtér tervezett helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulását is.

(3) Ha a tereplőtér

a) az államhatártól 2 km távolságon belül létesül, az illetékes határőrizeti szerv,

b) fegyveres szerv lőterétől számított 10 km távolságon belül létesül, az illetékes fegyveres szerv,

c) repülőtértől 2 km távolságon belül létesül, a légügyi hatóság

hozzájárulását is csatolni kell a kérelemhez.

(4) A lőtér üzemeltetési engedély visszavonásig érvényes.

22. §

(1) A lőtereket a rendőrhatóság biztonságtechnikai szempontból rendszeresen ellenőrzi. Az ellenőrzésnek a lőtér előírásszerű állapotára, a szükséges lőtechnikai berendezések meglétére, valamint a lőtér üzemeltetési engedélyben és a 24. számú melléklet szerinti lőtérszabályzatban foglaltak betartására kell kiterjednie. A lőtér meghatározását a 25. számú melléklet tartalmazza.

(2) Ha az ellenőrzés olyan hiányosságokat tár fel, amely a lőtérhasználók, vagy mások életét, testi épségét veszélyezteti, a hiányosságok megszüntetéséig a rendőrhatóság betilthatja a lőtér további használatát. A betiltott lőtér újbóli használatba vétele csak a rendőrhatóság újabb helyszíni ellenőrzése alapján engedélyezhető.

23. §

(1) A tanfolyamokon vagy lőgyakorlatokon - a (2) bekezdés kivételével - csak olyan személyek vehetnek részt, akik a lőfegyver tartására jogosultak.

(2) Az illetékes rendőrhatósághoz 8 nappal előbb be kell jelenteni azt a tanfolyamot, lőgyakorlatot, melyen a résztvevők nem rendelkeznek érvényes hatósági engedéllyel.

(3) A bejelentés tartalmazza:

a) a résztvevők személyi adatait;

b) a lőgyakorlat, tanfolyam helyét, időpontját;

c) a használni tervezett fegyver típusát.

24. §

(1) A lőtérüzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles az alábbi adatokat tartalmazó kimutatást vezetni a lövészetvezetekről és a résztvevőkről:

a) név, születési hely, idő, lakcím;

b) lőfegyvertartási engedély száma, kiállítás időpontja, kiállító hatóság;

c) a tanfolyam vagy lőgyakorlat időpontja, időtartama.

(2) A kimutatást az ellenőrzéskor be kell mutatni.

(3) A lőtérüzemeltetési engedéllyel rendelkező a kimutatást köteles az utolsó bejegyzés napjától számított öt éven át megőrizni, ezt követően az engedélyező rendőrhatóságnak átadni.

V.

Vegyes rendelkezések

25. §

(1) A R. 31. §-ának (1) bekezdése alapján a leadott fegyver átvételéről a rendőrhatóság elismervényt ad, amely tartalmazza annak típusát, mennyiségét, a leadó személy adatait, lakcímét és azt, hogyan került a birtokába.

(2) A megszerzési vagy tartási engedélyhez kötött fegyver, illetőleg a fegyverre vonatkozó engedélyek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését az esemény bekövetkezésétől, vagy ha annak időpontja nem ismert, a felfedezésétől számított 24 órán belül az engedélyező rendőrhatóságnak be kell jelenteni. A bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy példányát aláírás után a BM Bűnügyi Nyilvántartónak, egy példányát a Központi Lőfegyver Nyilvántartónak kell megküldeni, egy példányát az alapanyaghoz kell csatolni. Ha a bejelentés helye nem az engedélyt kiállító rendőrhatóság, a jegyzőkönyv egy példányát e rendőrhatóságnak is meg kell küldeni.

(3) Az elveszett, ellopott, megsemmisült megszerzési vagy tartási engedély pótlása során az új kérelemre és engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

26. §

(1) A rendőrhatóság a hatáskörébe tartozó illetékességi területén lévő gyártási, kereskedelmi, javítási, megszerzési és tartási engedéllyel rendelkező jogi és természetes személyről, az engedélyezett lőfegyverekről, ezek hatástalanításáról, a gáz- és riasztófegyverekről, a színházi előadás és filmfelvétel célját szolgáló vaktölténnyel üzemeltetett lőfegyverekről, a fegyvertároló helyekről, lőterekről, telephelyekről nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás az alapkérelmeken, a kiadott határozatokon és az azok adatain alapuló kartonok kiállításával, nyilvántartó könyv vezetésével történik. A kartonok és nyilvántartókönyvek számítógépes nyilvántartással helyettesíthetők.

(2) Az Országos Rendőr-főkapitányság az (1) bekezdésben említett adatokról országos nyilvántartást vezet.

VI.

Záró rendelkezések

27. §

(1) A R. hatályba lépésének napján a rendőrségnél tárolt lőfegyverekre és lőszerekre 1992. március 31-éig a tárolásért és szükséges karbantartásért díj nem számítható fel.

(2) A R. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt esetben a lőfegyverre kiadott tartási engedély 1992. március 31-éig történő megújításáért 300 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) A R. 38. §-ának (2) bekezdése alapján folyamatban lévő el nem bírált ügynek kell tekinteni, ha a kérelmezőnek a R. hatályba lépése előtt a rendőrhatóság csak lőfegyvervásárlási engedélyt adott ki. Ezekben az ügyekben a (2) bekezdésben előírt díjat kell fizetni.

(4) A R. hatályba lépése előtt kiadott lőfegyver és lőszer vásárlási, behozatali, kiviteli, átszállítási engedély az abban feltüntetett érvényességi ideig használható fel.

(5) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, azonban rendelkezéseit az 1991. október 1-je után benyújtott kérelmek elbírálásánál alkalmazni kell.

(6) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzőrzést nem hivatásszerűen teljesítő és lőfegyverrel rendelkező személyekről szóló 1/1984. (VII. 17.) BM rendelet és az azt módosító 5/1989. (VII. 25.) BM rendelet.

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez[28]

A hatósági engedélyekkel kapcsolatos eljárások igazgatási, szolgáltatási, tárolási és vizsga díjtételei

I. A díjak mértéke

Nem kell a d) pont szerinti eljárási díjat külön leróni, ha az a)-c) pontok szerinti tevékenység engedélyezésével egyidejűleg a tárolóhely is elbírálásra kerül, feltéve, hogy a tárolóhely közvetlen fizikai kapcsolatban áll a tevékenység gyakorlásának helyszínével.

Nem minősül személyek megbízására irányuló hozzájárulásnak a sportlövészettel foglalkozó, nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, sportegyesület lőfegyverének a sportlövője részére, sportlövészet céljára történő átadása.

4. Engedélyek cseréje, pótlása, érvényességének mmeghosszabbítása, egyéb hatósági bejegyzés

Nem kell a díjat megfizetni a fegyvernek az R. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján történő beszolgáltatása miatti tárolásáért a jogutód (örökös) megállapításáig.

7. A hatástalanított lőfegyverrel kapcsolatos eljárásért - a 3. pont i) alpontja kivételével - a 3. pontban megállapított díjak felét kell megfizetni.

A lőfegyver, gáz- és riasztófegyver tartására kiadott engedély meghosszabbításának díja (R. 20. §):

2. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

1. A lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, valamint légfegyver gyártása, kereskedelme, illetve a lőfegyver, javítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező vezeték és utónevét;

- születési helyét, idejét, anyja nevét;

- állampolgárságát;

- foglalkozását (gyártó, kereskedő stb.);

- a tevékenység gyakorlásának pontos helyét (utca, házszám, helyrajziszám);

- a tevékenység gyakorlásának módját (egyéni vállalkozó vagy társaság, vállalat stb.);

- a cégbírósági bejegyzés másolatát;

- természetes személy kérelmező esetén vállalkozói igazolványának másolatát;

- a szakképzettség igazolását;

- az épület méretarányos tervrajzát:

- a tevékenység végzésére és a raktározásra szolgáló helyiségek elválasztásának módját;

- a biztonsági berendezésre vonatkozó adatokat, műszaki leírást (acélrács, riasztóberendezés stb.);

- az alkalmazottak személyi adatait.

2. A gyártási kérelemnek ezenkívül tartalmaznia kell:

- a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatal szakvéleményét;

- a gyártani kívánt lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver adatait és mennyiségét;

- a gyártás idejét;

- a gyártás célját.

3. A lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, valamint légfegyver kereskedelmére jogosító engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az 1. pontban foglaltakon túl:

- a forgalmazni kívánt lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver megnevezését és a raktárkészlet nagyságát;

- az üzlet vezetőjének, helyettesének, eladóinak személyi adatait (név, születési hely, idő, anyja neve, állandó lakcíme).

4. A lőfegyver javítására jogosító engedély iránti kérelemnek az 1. pontban foglaltakon túl:

- a javítóműhely számát és nagyságát;

- a javító tevékenység pontos leírását (lőfegyverjavítás, gáz- és riasztófegyver javítás, távcső-szerelés, farészek készítése stb.).

3. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

4. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

5. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

6. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

7. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

8. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

9. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

1. A fegyverjavítási nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a bejegyzés sorszámát;

b) a beérkezés és kiadás dátumát;

c) a fegyver adatait (típus, kaliber, gyártási szám);

d) az átadó nevét, címét;

e) a tartási engedély számát.

2. Alkatrészként megvásárolt fődarabok nyilvántartásának tartalmaznia kell:

a) a bejegyzés sorszámát;

b) a beérkezés dátumát;

c) gyártmányt;

d) a típust;

e) a kalibert;

f) a hasznosítást.

10. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

Vizsgakérdések és a vizsga szabályai[29]

1. A lőfegyverismeret fontossága.

2. A lőfegyver fogalma.

3. A lőszer fogalma.

4. A lőfegyver megszerzésére és tartására ki kaphat engedélyt?

5. Hol, hogyan kell a lőfegyvert és a lőszert tárolni?

6. Hol nem szabad a lőfegyvert és lőszert tárolni?

7. Sörétes lőfegyvert milyen célra szabad használni?

8. Sörétes lőfegyverek csoportosítása rendszerük és csőelrendezésük szerint.

9. Sorolja fel hazánkban leggyakrabban használatos sörétes kalibereket.

10. Sörétes lőfegyver fő részei és rendeltetésük.

11. A sörétes lőfegyver hatásos lőtávolsága.

12. Hogyan számítja ki a sörétes lőfegyver biztonsági távolságát?

13. A sörétes lőszerek csoportosítása.

14. A sörétes lőszer részei.

15. A vadászat megkezdésekor mikor szabad a sörétes lőfegyvert megtölteni és mikor köteles üríteni?

16. Hogyan kell a sörétes lőfegyvert tűzkész állapotba hozni, üríteni?

17. A sörétes lőfegyver vadászat közbeni hord módja.

18. A sörétes lőfegyverből milyen szögben szabad lövéseket leadni (léniázás, zsákolás)?

19. Mikor kell megkülönböztetett figyelemmel lenni a lövés leadására?

20. A fegyver meghibásodása esetén mi a teendője a vadásznak, kinek adhatja át javítás céljára a lőfegyvert?

21. Sörétlövéstől eredő baleset esetén mi a teendő, mely szerveket kell értesíteni?

22. Sörétes lőfegyver jellemzői (szerkezet, lövedék, hatótávolság).

23. A golyós lőfegyvert milyen célra szabad használni?

24. A golyós lőfegyverek csoportosítása cső és töltési rendszerük szerint.

25. Milyen rendszerű golyós lőfegyverek használhatók vadászat céljára és melyek nem?

26. A golyós vadászlőfegyverek tárrendszerei.

27. A golyós vadászlőfegyverek fő részei és rendeltetésük.

28. A golyós lőfegyverek hatásos lőtávolsága. Milyen messzire repülhet el a lövedék?

29. A golyós lőszerek csoportosítása, hüvelyük és lövedéktípusuk szerint.

30. A golyós lőszer részei.

31. Mit jelöl például a 8 x 57; 7 x 64; 6,5 x 57, stb. kifejezés?

32. A golyós lőfegyver kaliberének mérése.

33. A golyós lőfegyverből történő lövés leadásának szabályai.

34. Mondja el, hogyan kell a golyós lőfegyvert tűzkész állapotba hozni?

35. A célzást segítő eszközök.

36. A céltávcső szerepe, szükségessége.

37. A lőfegyverek karbantartásának szabályai, eszközei.

38. A vadászlőfegyverek szállításának szabályai.

39. Hogyan készül fel a vadász a vadászatra (tárgyi, személyi)?

40. Milyen eszközöket és okmányokat kötelező vinni apró és nagyvad vadászatára?

41. Hatósági ellenőrzéskor mi a kötelessége a lőfegyver tulajdonosának?

42. Nem vadászat céljára kinek adható át a lőfegyver?

43. Vadászat céljára átadható-e a lőfegyver és kinek?

44. Mire kell figyelni a járműről történő lövés leadásakor (barkácsolás)?

Önvédelmi lőfegyver (gáz-, riasztófegyver) témakörben.

45. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver (gáz- és riasztófegyver) működési elvét, hatásadatait.

46. Ismertesse a pisztolylőszerek részeit (éles, gáz- és riasztólőszer).

47. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver (gáz- és riasztófegyver) fő részeit, azok rendeltetését.

48. Ismertesse a maroklőfegyver (gáz- és riasztófegyver) töltésének, ürítésének szabályait.

49. Ismertesse a lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) megvizsgálásának - ellenőrzésének - módját.

50. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver (gáz- és riasztófegyver) hatásos lőtávolságát, hatásmódját.

51. Sorolja fel az önvédelmi lőfegyverek (gáz- és riasztófegyver) használata során előforduló leggyakoribb akadályokat és azok elhárításának módját.

52. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver (gáz- és riasztófegyver) karbantartásának szabályait, a karbantartás eszközeit és módját.

53. Ismertesse az önvédelmi lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) viselésére vonatkozó szabályokat.

54. Ismertesse az önvédelmi lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) és lőszer tárolására vonatkozó szabályokat.

55. Az öntöltő maroklőfegyver (gáz- és riasztófegyver) részleges szét- és összeszerelésének végrehajtása.

56. Az önvédelmi lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) töltésének és ürítésének végrehajtása.

57. Mely rendőrhatóság jogosult a lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, valamint a légfegyver kereskedelmi engedély kiadására?

58. Milyen lőfegyvereket tilos kereskedelmi forgalomba hozni, valamint az ország területére behozni?

59. Aki lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, valamint légfegyver kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, milyen nyilvántartásokat köteles vezetni?

Az utolsó bejegyzést követően azokat mennyi ideig kell megőrizni?

60. Magyarországon mely gáz- és riasztófegyverek kerülhetnek kereskedelmi forgalomba?

61. A lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, valamint a légfegyver kereskedelmi tevékenységet ellátó személyeknek milyen feltételeknek kell megfelelni?

62. Sorolja fel azokat az eseteket, amikor a megszerzési engedélyre (vásárlási engedély) lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert nem szolgálhat ki.

63. Milyen hatóság tarthat ellenőrzést a lőfegyverüzletben, az ellenőrző hatóságnak milyen jogai vannak?

64. Mi a fegyverüzlet alkalmazottjának legelső teendője, ha egy lőfegyvert kézbevesz, a vizsgálat végrehajtásának módja?

65. Hogyan és milyen biztonsági intézkedések megtétele mellett szabad a lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert közúton szállítani?

66. Mi a teendő, ha a kereskedő a lőfegyver vagy a lőszer csomagolóláda felbontásakor hiányt tapasztal? A hiányt kinek köteles jelenteni?

67. A fegyverkereskedő az értékesítésre átvett fegyverről és lőszerről milyen okmányt, hány példányban köteles kiállítani, azt kinek kell továbbítani és átadni?

68. Balesetveszélyes és selejtes fegyvert forgalomba hozhat-e a kereskedő?

Ha ilyen fegyverrel rendelkezik, milyen intézkedéseket tehet?

69. A 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadott jelen rendeletből a vizsgázó érdekkörébe tartozó bármely kérdés.

A vizsga szabályai:[30]

1. Vizsgára az bocsátható, aki a vizsgadíjat befizette.[31]

2. A vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll.[32]

3. A gyakorlati vizsgarész a fegyver kezelését és használatát, valamint a megfelelő lőkészséget ellenőrzi.[33]

4. Az elméleti vizsgarész írásbeli tesztből és szóbeli vizsgából áll. A vizsgázó csak eredményes tesztvizsga után bocsátható szóbeli vizsgára, majd annak eredményessége esetén gyakorlati vizsgára.[34]

5. Nem kell gyakorlati vizsgát tennie annak:[35]

a) aki kereskedelmi tevékenység folytatásához tesz vizsgát,

b) vadászlőfegyver megszerzéséhez és tartásához, aki állami vadászvizsgával rendelkezik.

6. Nem kell a lőkészséget ellenőrizni a gáz- és riasztófegyverre történő vizsgánál.[36]

7. Sikeres vizsgának minden vizsgarész eredményes letétele minősül. A sikertelen vizsgát - a vizsga napjától számított egy éven belül - abban a részében kell megismételni (elméleti, gyakorlati), amelyben eredménytelen volt. Ennek elmulasztása esetén teljes vizsgát kell tenni.[37]

8. Vizsgát legalább negyedévenként kell szervezni. A vizsgabizottság elnökből és 2 tagból áll. A vizsga eredményéről a vizsgabizottság szótöbbséggel határoz.[38]

11. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

12. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

13. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

14. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

Lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, behozatali, kiviteli, illetőleg az országon történő átszállítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

I. 1. annak az államnak (szervnek) megnevezését, ahonnan (ahová) a lőfegyvert, fegyvert, a lőszert behozzák, kiviszik, illetve szállítják;

2. a lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver adatait (gyártmány, gyártási szám, kaliber) mennyiségét;

3. az országba (országból) való belépés (kilépés) helyét (határállomás);

4. a behozatal, a kivitel és az átszállítás módját (gépkocsi, repülő, vasút stb.) és célját;

5. a behozatal, kivitel és az átszállítás tervezett időpontját.

6. a szállításért felelős személy személyi adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve, állandó lakóhelye, útlevél száma), valamint a megrendelőnek a lőfegyver és lőszer polgári célú rendeltetésére vonatkozó jognyilatkozatát.[39]

II. Kereskedelmi szállítás esetén:

- annak a gazdálkodó szervezetnek a megnevezését és címét, amely a tevékenységet végzi;

- a feladó és címzett nevét, lakhelyét.

III. Természetes személy kérelme esetén:

- a személyi adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve, állandó lakcíme, útlevél száma).

IV. Sportszerv kérelme esetén:

- a csapat vezetőjének nevét, útlevelének számát.

V. A külföldi kérelmező esetén:

- állampolgárságát, útlevelének számát, születési helyét, idejét, a külföldön élő állampolgár lakhelyét.

VI. Nemzetközileg védett személy biztonsági személyzete esetén[40]

- Név (rendfokozat)

- Születési hely, idő

- Útlevél szám

- Védett személy megnevezése

15. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

16. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

17. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

18. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

19. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

MEGSZERZÉSI ENGEDÉLY

A MEGSZERZÉSI ENGEDÉLY HÁTOLDALA

20. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez[41]

21. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

[42]

22. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez[43]

Lőfegyverek hatástalanítása

Hatástalanításkor a fegyvercsőbe, a töltényűr felől, a csőfar síkjáról 5 mm-rel beljebb egy, legalább 80 mm hosszú vagy a csőhossz 2/3-ának megfelelő hosszúságú, a töltényűr és a csőfurat átmérőjének megfelelő, szorosan illeszkedő acéldugót kell betenni. Az acéldugót hegesztéssel kell a töltényűr (fegyvercső) falához rögzíteni.

Az acéldugót a csővel együtt a töltényűrnél legalább a lőfegyver calibere felének megfelelő méretben át kell fúrni. Az így elkészített furatba acélcsapot kell ütni, és hegesztéssel rögzíteni.

A tölténytámasz (tűzfal) felületét (a billenőcsövű fegyverek kivételével) 45 fokban, ha lehet teljes mértékben, ha nem, akkor minimálisan az ütőszegvezető furat felső széléig köszörüléssel, marással le kell munkálni. Az ütőszegvezető furatot (a forgópisztolyoknál is) hegesztéssel ki kell tölteni. A fegyver ütőszegcsúcsát le kell vágni.

Azon lőfegyvereknél (hadipuska, géppisztoly, vadászfegyverek stb.), ahol a fegyvercső fedett vagy részben fedett, a csőfalat 1-2 mm szélességben, a csőfar síkjától a fedett rész fele hosszában marással, fűrészeléssel stb. át kell vágni.

Forgópisztolyok, revolverek csőfuratának bedugózása mellett a dobfuratok teljes hosszában acéldugót kell beilleszteni, melynek mellső (fegyvercső felőli) részét hegesztéssel kell rögzíteni. A hegesztett felületet a forgódob síkjával egyvonalban le kell munkálni.

Színházi fegyverek hatástalanítása

A színházi (film) célt szolgáló fegyverek hatástalanításánál a fegyvercsövet a csőfartól a fegyverhez rendszeresített lőszer hosszánál 35 mm-rel előbb el kell vágni. Az elválasztott csőfurat-részekre csavarmenetet kell fúrni, majd a két részt egy, végig lyukas (csőszerű) menetes közdarabbal kell összekötni. A közdarabot a fegyvercsőbe be kell ragasztani.

A csőtorkolatba menetet kell fúrni, melybe egy kb. 30 mm hosszú csőszűkítőt kell becsavarni, és azt a csőfuratba forrasztással kell rögzíteni. A közdarabot és a szűkítőt egy kb. 4-5 mm-es fúróval át kell fúrni. Az öntöltő és automata fegyvereknél a fegyver működtetését lehetővé tevő furatméreteket kell alkalmazni.

A sörétes vadászfegyverek töltényűrébe egy, kb. 25 mm hosszú, 12 mm furatú, a töltényűrbe szorosan illeszkedő szűkítőgyűrűt kell betenni, és azt a töltényűr falához keményforrasztással kell rögzíteni. Ezekhez a fegyverekhez csak papírfojtással és füstös lőporral töltött vaktöltényeket lehet használni.

23. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező személyi adatait;

- a lőtér használatát kérelmező szerv megnevezését és címét (cégbírósági bejegyzést);

- a lőtér fekvését (elhelyezését) pontos címét, (helyrajzi számát);

- a lőtér leírását (25. számú melléklet), amely tartalmazza a veszélyességi terület, a lőtérhez tartozó épületek, a jelzőállás, a lőállás, a lőtéri berendezések pontos meghatározását;

- annak megjelölését, hogy a lőtéren milyen lőfegyvereket kívánnak használni (kis- és nagykaliberű puska, pisztoly, futóvad, koronglövő, skeet stb.);

- a lőtér felelős vezetőjének személyi adatait, lakcímét;

- a lövészetvezető(k) adatai(t), a jártasság igazolását;

- a kérelemhez csatolni kell a lőtér alaprajzát, a szomszédos földrészleteket tartalmazó helyszínrajzot, az illetékes szerv vezetőjének az ingatlan átadásáról, használatba adásáról szóló igazolást és a kérelmező szerv által elkészített lőtérszabályok kivonatát két példányban (24. számú melléklet), mely tartalmazza a lőtér igénybevételének fontosabb biztonsági szabályait.

24. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

25. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez

A lőtér meghatározása

Lőtér az a terület (építmény), amelyen kis- és nagykaliberű golyós vagy sörétes lőfegyverekkel (kis- és nagykaliberű puska, pisztoly, futóvad, trap, skeet stb.) kiképző-, edző- és versenyszerű lövészetet lehet végrehajtani.

a) A lőtér lehet:

- ideiglenes jellegű tereplőtér,

- állandó jellegű tereplőtér,

- épített lőtér.

A lőterek építésénél a "Lőterek-lövészpavilonok" építésére kiadott szempontok az irányadók. A lőterek építésénél követelmény, hogy megfeleljen a biztonsági előírásoknak (pl. kispuska lövészetre használt tereplőterektől - megfelelő golyófogó és bevédés hiányában - lőirányban és oldalirányban 1500 m-ig, koronglövő lőterektől 300 m-ig lakott terület nem lehet. Kispuska lőtereken szabályos golyófogó esetén a távolság csökken.

A lőterek veszélyességi területét a lőtér engedélyezésével egyidejűleg - a fegyverszakértő véleménye alapján - az engedélyező rendőrhatóságnak kell megállapítani.

b) A lőtér részei:

- Veszélyességi terület, amely felé a lövők a lövéseiket leadják. A veszélyességi terület határa a lövedék röptávolságával egyezik, amelyet a szükséghez mérten zászlókkal, figyelmeztető táblákkal kell megjelölni. Ha a veszélyességi területet utak, ösvények szelik át, vagy az bármilyen módon megközelíthető, a lövészet időtartamára biztonsági őröket kell felállítani. Amennyiben a lőtér folyó vagy tó partján épült, a veszélyességi terület határát a vízen bójákkal kell megjelölni.

- Lőállás (tüzelőállás) az, ahonnan a lövő lövéseit leadja.

- Jelzőállás céljára minden lőtávolsághoz teljes biztonságot nyújtó fedezéket kell létesíteni. A lőtereken a lőállástól a jelzőállásig a jelzők, közreműködők részére teljes biztonságot nyújtó utat kell létesíteni, hogy a lövészet tartama alatt is veszélymentesen lehessen közlekedni.

- Bírói terület. A versenyek időtartamára a lőállások mögött megfelelő területet kell biztosítani a versenybírók és a versenyen közreműködők részére. Ezt a területet korláttal vagy kötélkordonnal kell a nézőtértől elválasztani.

- Nézőtér a bírói terület mögött a nézők rendelkezésére kijelölt hely.

c) Lőtéri berendezések:

A lőtéri berendezéshez tartoznak: a jelző zászlók (kb. 1,20 m-es rúdon 70x45 cm méretű vörös színű zászló), bóják, figyelmeztető-, eredmény-, közlő-, és céltáblák, jelzőtárcsa, fegyverállvány, távközlő eszközök, gépállások, mentőláda, kordon, asztalok, székek stb.

d) Lőtért kiszolgáló épületek:

A kiszolgáló épületek körébe tartoznak: a lőfegyver-, lőszertárolóhelyek, irodák, lőfegyverjavító műhely, öltözők, pihenőszobák stb.