A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27327/2014/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 83. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1994. évi LV. törvény (Földtörvény) 10. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 5. §, 70. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 15. §, 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. §, (1) bek., (2) bek., (3) bek.] Bíró: Ónodi Csaba

KECSKEMÉTI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

16.K.27.327/2014/6. szám

A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Mihala Ferenc fp-i képviselő címe által képviselt felperes neve (fp címe alatti lakos) felperesnek, - a ap-i képviselő által képviselt BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA (ap címe. szám alatti székhelyű) alperes ellen, ingatlannyilvántartási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a beavatkozó képviselője (beavatkozó képviselőjének címe., ügyintéző: Dr. Kócsó Krisztina ) által képviselt Alperesi beavatkozó (fél címe 2 szám alatti lakos) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében alperesi beavatkozóként fellépett, meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint,

az alperesi beavatkozónak 12.700,- Ft, azaz Tizenkettőezer-hétszáz forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 30.000,- Ft, azaz Harmincezer forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felek perbeli előadása, valamint a per egyéb adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes 2013. december 18-án termőföld megvételére irányuló ajánlatot tett XY tulajdonosnak, amelyben arról nyilatkozott, hogy 4.372.660,- Ft vételár ellenében meg kívánja vásárolni a Cím1 alatt felvett szántó művelési ágú és a Cím2 szántó művelési ágú ingatlanokat. Arról is nyilatkozott, hogy a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 10. § (1) bekezdés d) pontja és 10. § (2) bekezdés b) pontja alapján elővásárlásra jogosult. XY tulajdonos a vételi ajánlatot elfogadta.

A vételi ajánlatot 2013. december 20-tól 2014. február 20-ig kifüggesztették a Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hirdetőtáblájára. A kifüggesztés tartalma alatt, 2014. február 05-én az alperesi beavatkozó mint elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatot tett, azt az illetékes jegyzőhöz eljuttatta. Az elfogadó nyilatkozatban előadta, hogy őt a Tft. 10. § (1) bekezdés d) pontja, valamint 10. § (2) bekezdés f) pontja értelmében illeti meg elővásárlási jog mint helyben lakó, nyilvántartási számmal rendelkező őstermelőt. Az illetékes jegyző a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot 2014. február 21-én megküldte XYnek.

XY mint eladó a 2014. március 10-én keltezett adás-vételi szerződéssel az érintett ingatlanokat a vételi ajánlatban megjelölt vételár ellenében eladta a felperesnek mint vevőnek. A felek a szerződésben nyilatkoztak arról, hogy a felperes és az alperesi beavatkozó azonos helyen álló elővásárlási jogosultak a Tft. 10. § (1) bekezdés d) pontja és 10. § (2) bekezdés b) pontja értelmében, ezért az eladó szabadon választhat, hogy melyikükkel kívánja a szerződést megkötni, az eladó erre figyelemmel a felperessel köt adás-vételi szerződést.

Az adás-vételi szerződést szerkesztő és ellenjegyző jogi képviselő 2014. március 11-én kérte a Kecskeméti Járási Hivatal Járási Földhivatalától tulajdonjogának bejegyzését a szerződésben megjelölt ingatlanokra adás-vétel jogcímén.

A földhivatal 2014. május 06-án kelt, Határozat1 számú határozatában a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. A határozat indokolásában írottak szerint a felperesnek az érintett ingatlanok vonatkozásában nincs elővásárlási joga, mert a Tft. 10. §-ában meghatározott helyben lakói státuszra vonatkozó törvényi magyarázat már nem volt hatályban a vételi ajánlat megtételének, illetve a vételi ajánlat közzétételének (kifüggesztésének) időpontjában. Ezzel szemben viszont a 2013. december 15-én hatályba lépett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: földforgalmi törvény) 5. § 9. pontja az a jogszabály, amely a helyben lakó fogalmát meghatározza a következők szerint. "Helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik".

A felperes lakóhelye szerint nem minősül helyben lakónak, az alperesi beavatkozó viszont igen, ezért a felperesnek nincs elővásárlási joga.

A határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt, amelyben előadta, hogy a Tft. és ezen törvény rendelkezéseit felváltó földforgalmi törvény szabályait a jogalkotói szándék figyelembe vételével kell alkalmazni és értelmezni. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) tervezetének miniszteri indokolása (T/13.140) kimondja a következőket: "A földforgalmi törvény 69. §-a szerint a rendelkezések hatályba lépése két nagy blokkban történik meg. 2014. január 01-jével a földek használati jogosultságának megszerzésére, 2014. május 01. napjától a földek tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó rendelkezések lépnek hatályba azzal, hogy a haszonbérleti szerződések 15 napos kifüggesztésére vonatkozó kötelezettség miatt egyes rendelkezések már 2013. december 15-én, az adás-vételi szerződésekre - a 60 napos kifüggesztésre vonatkozó kötelezettség miatt - vonatkozó rendelkezések pedig 2014. március 01-jén lépnek hatályba." Ebből következik felperesi álláspont szerint, hogy a 2013. december 15-én hatályba lépő új értelmező rendelkezéseket csak a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban kell figyelembe venni, az adott időpontban. A helyben lakó fogalmát az előhaszonbérlet szabályai körében is csak a földműves fogalmával együtt használja a jogszabály. Ebből következik, hogy a felperest és az alperesi beavatkozót egyaránt, egy sorban megilleti az elővásárlási jog, vagy - értelmező rendelkezés hiányában - egyiküket sem. Mindkét esetben az eladó szabadon dönthet arról, hogy melyikükkel kívánja az adás-vételi szerződést megkötni.

Az alperes a 2014. június 30-án kelt Határozat2 számú határozatával a felperes fellebbezését elutasította, az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásában kifejtette, hogy a földforgalmi törvény 70. § (3) bekezdése kimondja, hogy az elővásárlási jog gyakorlása céljából 2014. február 28-ig közölt (közzétett) vételi ajánlatra az ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A jogszabály 70. § (4) bekezdése azt is tartalmazza, hogy a (3) bekezdés szerinti határnapig közölt vételi ajánlat esetén az adás-vételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a vételi ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.