A Kúria Kfv.37312/2012/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. §, 10. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A zaklatás hátrányos megkülönböztetés, amelynek lényege az, hogy a munkáltató visszaélve a foglalkoztatott kiszolgáltatott helyzetével, jellegadó tulajdonságára tekintettel az emberi méltóságot sértő, avagy önkényes magatartásával ellehetetleníti a környezetében. A megtorlás, mint a hátrányos megkülönböztetés másik speciális esete akkor áll fenn, ha a sérelmezett magatartás és a kérelmező diszkriminációval kapcsolatos fellépése között ok-okozati összefüggés áll fenn, illetve a sérelmezett magatartás jogsérelmet jelent(het), mert sért(het)i a kérelmező emberi méltóságát, méltóságsérelem hiányában pedig önkényesnek minősül.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.33057/2011/7., *Kúria Kfv.37312/2012/10.* (BH+ 2014.5.234)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.37.312/2012/10.szám

A Kúria dr. Schreier Tibor ügyvéd (fél címe 3) által képviselt "B." K. Sz felperesnek, a dr. Gregor Katalin jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve alperes ellen, esélyegyenlőség tárgyában meghozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Kutni Anikó ügyvéd által képviselt L. N. beavatkozott, a Fővárosi Törvényszék 2012. március 22. napján kelt 8.K.33.057/2011/7. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 8.K.33.057/2011/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 40.000 (azaz negyvenezer) forint, valamint az alperesi beavatkozó részére 30.000 (azaz harmincezer) forint+áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A beavatkozó 2009. augusztusától határozatlan időtartamú jogviszonyban állt nyelvtanárként a felperes alkalmazásában. 2011. januárjában a felperes meg kívánta szünteti munkaviszonyát. A beavatkozó orvosi igazolást bocsátott a felperes rendelkezésére, amellyel igazolta, hogy meddőségi kezelés alatt áll. Ezt követően több olyan intézkedésre került sor a felperesi vezetés részéről, amelyből a beavatkozó arra a következtetésre jutott, hogy a tantestület más szaktanáraihoz képest hátrányos elbírálásban részesül. Annak ellenére, hogy pedagógiai munkájával szemben egyértelmű negatív kritika, súlyos hiányosság nem fogalmazódott meg, munkakörére másik nyelvtanárt alkalmaztak. Ezért a 2010/2011. tanév második félévére először ideiglenes intézkedésként, majd állandósítva más tanárok túlóráinak átvállalását, azaz nem szaktanári helyettesítést írtak elő a beavatkozó számára.

Emellett a felperes vezetése - a beavatkozó tudta nélkül, ügyvéd meghatalmazásával - megkereste a beavatkozó meddőségi vizsgálatát folytató kezelőorvost az eljárás körülményeinek feltárása érdekében.

Végül az érettségi vizsgák alkalmával a beavatkozóra folyosói ügyeleti feladatokat osztottak. Mivel az érettségi vizsgán tapasztalt szabálytalanságot nem jelentette a felperes vezetésének, ezzel szemben az iskolát engedély nélkül elhagyva, feljelentetést tett a rendőrhatóságnál az érettségi vizsgák idején tapasztaltak kapcsán, a felperes a beavatkozóval szemben rendkívüli felmondást alkalmazott fegyelmi büntetésként. Más felügyelő tanárok ellen is indult fegyelmi eljárás, de azon eljárások írásbeli figyelmeztetéssel zárultak.

A beavatkozó 2011. február 2-án fordult kérelemmel az alpereshez munkaviszonyának azonnali hatállyal történt felmondása miatti hátrányos megkülönböztetésre hivatkozással. Beadványát 2011. május 10-én a vele szemben alkalmazott megtorló intézkedések bejelentésével egészítette ki.

Az alperes 2011. június 17-én hozta meg határozatát, amelyben megállapította, hogy a felperes kimerítette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 10. § (1) bekezdése szerinti zaklatás, valamint a 10. § (3) bekezdésében szabályozott megtorlás tényállását. Ezért az alperes elrendelte a határozatának nyilvánosságra hozatalát, valamint a felperesi intézményt 500.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.

A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 2012. március 22-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéleti indokolásában megállapította, hogy az alperes megfelelően feltárta a tényállást, amelyből egyértelműen kimutatható volt a hátrányosan megkülönböztető intézkedések, vezetői döntések és a beavatkozó védett tulajdonsága közötti kapcsolat. A lefolytatott bizonyítás során az alperes a bizonyítékokat, a tanúvallomásokat, a csatolt okiratokat és a beavatkozó által csatolt hangfelvételeket is helyesen értékelte. Okszerűnek és megalapozottnak minősítette továbbá a megtorlás megállapítását is.

A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál, amelyben arra hivatkozott, hogy a Törvényszék ítélete a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164. § (1) bekezdésébe, 206. § (1) bekezdésébe, valamint a 221. § (1) bekezdésébe ütközik. Ezért kérte, hogy a Kúria az ítéletet a közigazgatási szerv határozatára is kiterjedően helyezze hatályon kívül.