119/D/1990. AB határozat

a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság Dr. Kacsóh József budapesti lakosnak a kisajátításról szóló tvr. kártalanításra vonatkozó rendelkezései alkotmányellenességére hivatkozó alkotmányjogi panaszában foglaltakra meghozta az alábbi

határozatot

Az Alkotmánybíróság a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása iránti alkotmányjogi panaszt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. 48. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Ebben kérte, hogy kisajátítási kártalanítási ügyében a Baranya megyei Bíróság, mint II. fokú bíróság 1. PF. 20. 330/1989/12. sz. keresetet elutasító ítéletében hivatkozott és az eljárás során alkalmazott 1976. évi 24. tvr. 10. § (1) bekezdését az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek. Álláspontja szerint ügye törvényességi óvás iránti kérelme kapcsán még folyamatban volt, amikor hatályba lépett az Alkotmány módosítása. A módosított Alkotmány 13. §-ában írt rendelkezéssel pedig ellentétes az elbírálás során alkalmazott törvényhely. Ezt a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem észlelte, és elutasította a törvényességi óvás iránti kérelmét. Ezzel - álláspontja szerint - a Legfelsőbb Bíróság megsértette azt a kötelezettségét, amelyet számára az Alkotmánybíróságról szóló törvény 38. §-a előír.

II.

Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalma és a beszerzett bírósági határozatok alapján a következőket állapította meg:

A polgári peres eljárásban az indítványozó a kisajátított ingatlanért nyújtandó kártalanítás összegének felemelését kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete részben helyt adott a keresetnek, a megyei bíróság másodfokú ítélete azonban teljes egészében elutasította azt.

Az eljáró bíróságok - az ítéletek indokolásából kitűnően - a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 10. § (1) bekezdésébe foglalták azt a rendelkezést, amely szerint "a kártalanítás megállapítása során figyelembe kell venni hosszabb idő - legfeljebb 5 év - alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket" vették figyelembe, valamint a 33/1976. (IX. 5.) MT rendeletben és a 21/1976. (IX. 5.) PM rendeletben felsorolt egyéb kártalanítási tényezőket.

Az alkotmányjogi panasz elbírálásánál az Alkotmánybíróság azt vizsgálja, hogy a jogsérelem "...az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be" (AB tv. 48. § (1) bek.). Megállapította, hogy a jogerős ítélet meghozatalakor - tehát a jogszabály alkalmazásának idején - nem volt hatályban az az alkotmányos rendezés, amellyel - az indítványozó szerint - a tvr. 10. §-ának (1) bekezdése ütközött volna.

Az Alkotmánynak az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvénnyel megállapított 13. §-a így szól: "Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet." Az Alkotmánynak ez a rendelkezése azonban 1989. október 23-án lépett hatályba, a jogerős, a peres eljárást befejező másodfokú ítélet viszont 1989. június 22-én kelt.

Téves az indítványozónak az az érvelése, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálta az eljárásban az Alkotmánynak való megfelelést.

A perben a Legfelsőbb Bíróság nem ítélkezett. A jogerős ítélet meghozatalát követően a Legfelsőbb Bíróság elnöke vizsgálta meg a törvényességi óvás iránt benyújtott kérelmet, és adott arra olyan tartalmú választ 1989. november 8-án, hogy a jogerős ítéletet törvényesnek és megalapozottnak tartja, ezért a törvényességi óvás emelése nem indokolt.

Az alkotmányossági panaszban az 1990. január 1-jével hatályba lépett Alkotmánybíróságról szóló 1989. XXXII. tv. 38. §-ára való utalásnak tehát a Legfelsőbb Bíróság elnökének ezen intézkedésével összefüggésben nincs jelentősége.

Mivel az indítvány kizárólag alkotmányjogi panaszt tartalmazott, amely - a fentiekből kitűnően - alaptalan, az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1990. október 16.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró