21/1976. (IX. 5.) PM rendelet

a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási összeg kifizetéséről, valamint az értékkülönbözet megfizetéséről

A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) végrehajtására kiadott 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 63. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:[1]

A kártalanítási összeg kifizetése

1. § (1) A kártalanítási összeget - a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - egy összegben kell kifizetni; a kifizetést az Országos Takarékpénztár, a kártalanításra jogosult által megnevezett takarékszövetkezet, illetőleg a kártalanításra jogosult számláját vezető pénzintézet útján történik.

(2) A kisajátítást kérő a fizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a számláját vezető pénzintézet a számlát a kártalanítási összeggel megterheli.

(3) A kártalanításhoz szükséges pénzfedezetet a mindenkor érvényes pénzellátási szabályok szerint kell biztosítani.

(4)[2]

2. §[3] (1) A kártalanítási összeg a kisajátítás érdemében hozott határozat jogerőre emelkedésével esedékes, ettől az időponttól jár a kártalanításra jogosultnak a késedelmi kamat is.

(2) Ha a kisajátítani kért ingatlan birtokba adása a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt megtörtént, a késedelmi kamat a birtokbaadás napjától jár.

(3) A közigazgatási hivatal vezetője által a kártalanítási összeg megfizetésére megállapított határidő az esedékesség kezdő időpontját nem érinti.

3. §[4]

4. § (1)[5]

(2) Ha a R. 19. §-ának (2) bekezdés b) pontja szerint a lakás használójának elhelyezéséről tanácsi értékesítésű vagy az Országos Takarékpénztár beruházásában értékesítés céljára épült lakással gondoskodnak, a használó köteles a pénzbeli kártalanítást a lakás tulajdonjogának megszerzésére fordítani.

5. § (1)[6] A kisajátítást kérő az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei városi kerületi hivatal, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: igazgatási osztály) határozata alapján

a) a kisajátított ingatlant terhelő pénzintézeti vagy munkáltatói kölcsönt (vételárhátralékot) közvetlenül a hitelezőnek utalja át,

b) a magánszemély által az államtól vásárolt, majd kisajátított lakóépület tekintetében fennálló vételárhátralékot az értékesítő szerv részére utalja át,

c) a Tvr. 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget az állami költségvetés részére - a Pénzügyminisztériumban kezelt 232-90.103-6002 számú Ng. E.: Vegyes bevételek bevételi számla, Budapest elnevezésű számlájára (a továbbiakban: állami költségvetés) - kell befizetnie,

d) a 4. §-ban meghatározott esetekben a kártalanítási összeget az Országos Takarékpénztárhoz utalja át, amely azt a lakás építési költségeinek, illetőleg vételárának kifizetésére számolja el, a fennmaradt összeget pedig a kártalanításra jogosultnak fizeti ki,

e) ha a kártalanításra jogosult mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezettől, valamint mezőgazdasági szakszövetkezettől állami támogatással megvalósított létesítményt magában foglaló ingatlant sajátítanak ki, az elszámolt támogatásnak az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos részét a megállapított kártalanítási összegből az állami költségvetés részére kell befizetnie.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon elszámolt kártalanítási összeg után a lakás építtetőjét, illetőleg vevőjét nem illeti meg az önkéntes, rendkívüli törlesztéssel járó kedvezmény, de megilletik a külön jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezmények és vonatkoznak rá az előírt feltételek.

6. § A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha

a) a kártalanításra jogosult személye bizonytalan,

b) a kártalanításra jogosult a kártalanítási összeget nem veszi át,

c) a kártalanításra jogosult magánszemély a kisajátítást kérő által megjelölt határidőig az adóigazolást nem mutatja be,

d) a kártalanításra jogosultak között a jogosultság vagy az összeg felosztása kérdésében vita van, és a felek a bírósághoz fordultak,

e) az ingatlant terhelő valamely követelés vitás,

f) sorrendi tárgyalás tartása szükséges,

g) a kártalanításra jogosult, illetőleg annak lakóhelye (székhelye) ismeretlen; a kisajátítási határozatot azonban ilyen esetben is közölni kell a kártalanításra jogosult képviseletére az államigazgatási hatóság által kirendelt ügygondnokkal.

7. § A letét elfogadására, kezelésére, visszautalására és kiutalására a bírósági letétre vonatkozó általános rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a)[7] az önkormányzat költségvetési számlájára kell a letéti összeget visszautalni, ha azt az önkormányzat a pénzeszközeiből utalta át;

b) nincs helye a letéti összeg visszautalásának, ha a kártalanítási per még folyamatban van, vagy sorrendi tárgyalást kell tartani.

8. § Ha a kártalanításra jogosult a devizajogszabályok szerint külföldinek minősül, a kártalanítás összegét zárolt belföldi forintszámlára kell az Országos Takarékpénztárhoz átutalni.

Az értékkülönbözet megfizetése

9. § (1) Az igazgatási osztály a csereingatlannal történő kártalanítás esetében a kisajátított ingatlan és a csereingatlan közötti értékkülönbözet megfizetésére kötelezett magánszemély részére évi 3%-os kamat mellett legfeljebb 15 évi részletfizetést engedélyezhet [Tvr. 13. §-ának (3) bekezdése], a havi részlet összege azonban 300 Ft-nál kevesebb nem lehet. A részletfizetés nyilvántartását, a kötelezettségek előjegyzését, továbbá a részletek megfizetésének elmaradása miatt az igazgatási osztály értesítését a kisajátítási eljárást lefolytató igazgatási osztály székhelyén működő első fokú pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv (a továbbiakban: pénzügyi osztály) végzi.

(2) Részletfizetés esetében az értékkülönbözet és kamata erejéig a kártalanításul adott ingatlanra a földhivatal - az igazgatási osztály, illetőleg polgári per esetében a bíróság megkeresésére - az állam javára jelzálogot jegyez be. Az értékkülönbözet és kamata kiegyenlítéséről a pénzügyi osztály értesíti az igazgatási osztályt, illetőleg a bíróságot, amely a jelzálogjog törlése iránt intézkedik.

(3) Ha az igazgatási osztály az értékkülönbözetet és kamatát méltányosságból részben vagy teljesen elengedi, vagy a fizetésre kötelezettet a jogszabály alapján mentesíti, egyidejűleg a jelzálogjog kiigazítása, illetőleg törlése iránt is intézkedik.

(4) Két részlet megfizetésének elmaradása esetében - eredménytelen felszólítás után - az igazgatási osztály a kedvezményt megszüntetheti; ilyen esetben a fennmaradó értékkülönbözet és kamata egy összegben esedékessé válik, és azt - ha a kártalanítás nem a kisajátítást kérő tulajdonában álló ingatlannal történt - adók módjára kell behajtani.

10. § (1)[8] Az értékkülönbözet és kamata összegét az illetékes tanács költségvetési számlájára kell befizetni. Ha a csereingatlan a kisajátítást kérő tulajdonában (kezelésében) állott, az értékkülönbözetet és kamatát a kisajátítást kérő részére kell megfizetni.

(2) Ha a kártalanítás a kisajátítást kérő tulajdonában álló ingatlannal történt, a részletfizetési kedvezmény megszüntetése esetében az értékkülönbözet és kamata teljes összegére vonatkozó követelést a polgári jog szabályai szerint kell érvényesíteni.

(3)[9] Ha a csereingatlan a kisajátítást kísérő szövetkezet tulajdonában állot és a kisajátított ingatlan tulajdonosa az értékkülönbözet megfizetése alól - a 11. §-ban foglaltak alapján - részben vagy egészben mentesült, az elengedett értékkülönbözet összegét a szövetkezet részére, az igazgatási osztály határozata alapján a pénzügyi osztály a tanács pénzeszközeiből megtéríti. Más csereingatlannal történő kártalanítás esetében a kisajátítást kérő tulajdonos részére a már elengedett értékkülönbözet összege nem téríthető meg.

11. § (1) Az értékkülönbözet és kamatának megfizetése alól az igazgatási osztály - kérelemre - mentesítést ad [Tvr. 13. §-ának (3) bekezdése], ha

a) a tulajdonos, valamint a kisajátítás jogerős befejezését követően a vele együtt élő személy(ek) együttes keresete (jövedelme) egy főre számítva a havi 1200 Ft-ot nem haladja meg, vagyona pedig - a kártalanításul adott cserelakáson, valamint a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, vagy

b) a tulajdonos legalább három kiskorú gyermekének eltartásáról gondoskodik, és a kisajátítás jogerős befejezését követően vele együtt élő személyek együttes havi keresete (jövedelme) egy főre számítva az 1200 Ft-ot nem haladja meg.

(2) E rendelet alkalmazásában a tulajdonossal együtt élő személy az, aki állandó lakásbejelentés alapján vele együtt lakik, és a lakásigény mértéke felső határának megállapításánál [R. 20. §-ának (3) bekezdése] egyébként figyelembe vehető.

(3) Az igazgatási osztály az értékkülönbözet és kamatának megfizetési kötelezettsége alól az (1) bekezdésben nem említett esetben rendkívüli méltányosságból - kérelemre - részbeni vagy teljes mentesítést adhat, ha az eset összes körülményeire tekintettel (szociális helyzet, tartós betegség, tartós munkaképesség-csökkenés, idős kor stb.) ez indokolt.

12. § (1) Kártalanításra jogosult részére a R. 26. §-ának c) pontjában meghatározott költségek között kell megtéríteni a kisajátított épületben levő lakás után egyébként járó házadó (lakbér), valamint a kisajátítást követően e lakás tényleges kiürítésének időtartamára megállapított lakáshasználati díj időarányos különbözeti összegét.

(2) A kisajátított ingatlanra vonatkozó adókat és más közterheket a kisajátítást kérő a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően, ha pedig a birtokbaadás ezt megelőzően történt, a birtokbaadástól kezdődően viseli.

13. § (1) Ez a rendelet 1977. január 1. napján lép hatályba.

(2) Ha a kisajátítási kérelmet 1977. év január hó 1. napja előtt nyújtották be, az államigazgatási eljárást a korábbi jogszabályok alapján kell befejezni.