33/1976. (IX. 5.) MT rendelet

a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. § A Tvr. és e rendelet rendelkezéseit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kisajátítási eljárás keretében földhasználati jogot kell visszavonni, illetőleg állami tulajdonban levő ingatlant kell kezelésbe adni.

2. § (1) Város- és községrendezés céljára a város (község) rendezési programja, rendezési tervei vagy város- és községrendezés végrehajtására irányuló (pl. területfelhasználást engedélyező, házhelyterületet kijelölő, telekátalakítást elrendelő) hatósági határozat alapján lehet ingatlant kisajátítani. Házhelyterületet kijelölő hatósági határozat alapján családi ház építése érdekében legalább négy lakótelek kialakítására szolgáló összefüggő terület sajátítható ki.

(2)

(3) A volt tulajdonosnak - a kisajátítási tárgyalás befejezéséig - előterjesztett kérelmére a kisajátítást kérőt a határozatban az alábbiakra kell kötelezni:

a) családi ház építése érdekében való kisajátítás esetén telek biztosítására,

b) csoportház és többszintes lakóházépítés céljára való kisajátítás esetén pedig arra, hogy a volt tulajdonos a telek beépítésében részt vehessen (építőközösségbe, illetőleg lakásépítő szövetkezetbe felvegyék stb.).

(4) A volt tulajdonost a (3) bekezdésben említett jogára a kisajátítási tárgyalás kitűzésekor figyelmeztetni kell.

(5) A lakásépítés akkor tekintendő munkáltatói támogatással megvalósulónak, ha a munkáltató az építésben résztvevők több mint 50%-a részére legalább a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 10%-ának megfelelő kölcsöntámogatást nyújt.

3. § (1) Bányászati létesítmény elhelyezése céljára [1960. évi III. tv. 46. § (3) bekezdés] akkor lehet ingatlant kisajátítani, ha a kívánt cél bányaszolgalom alapításával nem érhető el.

(2) Bányászat céljára helye van kisajátításnak akkor is, ha a bányászati tevékenység vagy a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszüntették vagy súlyosan akadályozzák, továbbá, ha a bányavállalatnak az ingatlanra tartósan szüksége van.

4. § (1) Közút létesítése, bővítése vagy szabályozása céljára akkor lehet ingatlant kisajátítani, ha ilyen célra az ingatlan igénybevételének (1964. évi III. tv. 17. §) nincs helye.

(2) Posta és távközlés céljára postai és távközlési létesítmények, ezek berendezéseinek és tartozékainak elhelyezése érdekében van helye kisajátításnak (1964. évi II. tv. 16. §).

(3) Villamosműhöz tartozó átalakító és kapcsoló berendezés, valamint vezetékek és tartószerkezeteik céljára akkor van helye kisajátításnak, ha az ingatlanon nem lehet használati vagy vezetékjogot (1962. évi IV. tv. 7. és 9. §) létesíteni.

(4) Ha a vízügyi feladatok ellátásához szükséges jelek és létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntetik, vagy lényegesen akadályozzák, a tulajdonos kérheti az ingatlan kisajátítását [32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 55. § (3) bekezdés].

5. § (1) Műemléket műemlékvédelem céljára csak akkor lehet kisajátítani, ha a tulajdonos a fenntartással kapcsolatos kötelezettségeinek felszólítás ellenére nem tett eleget és ezzel a műemlék épségét, jellegét vagy zavartalan érvényesülését veszélyezteti, továbbá, ha a műemlék fenntartása a tulajdonosnál nem biztosítható.

(2) Műemlékvédelem céljára az illetékes műemléki hatóság kérhet kisajátítást.

6. § (1) Természetvédelem céljára az illetékes természetvédelmi hatóság kérhet kisajátítást.

(2) Véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés céljára akkor van helye kisajátításnak, ha az erdőtelepítés (fásítás) a tulajdonos közreműködésével eredményesen nem valósítható meg, vagy aránytalanul nagy költséggel járna.

7. § (1) Építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése jogcímén az olyan beépítetlen telket lehet - a tulajdonos kérelmére - kisajátítani, amelyet öt évnél hosszabb idő óta az 1964. évi III. törvény 13. §-ában szabályozott építési tilalom terhel, feltéve, hogy a tulajdonos a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint cseretelekre jogosult, de

a) cseretelek nem áll rendelkezésre, vagy

b) a tulajdonos - szociális helyzete vagy egyéb méltánylást érdemlő körülményei miatt - a cseretelek beépítésére nem tud kötelezettséget vállalni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha az építési tilalom alatt álló ingatlan közös tulajdonban van, és a feltételek csak az egyik tulajdonostárs esetében állnak fenn.

8. §

9. § Nincs helye az egész ingatlan kisajátításának, ha a kisajátítást kérő a szomszédos ingatlanból a visszamaradó ingatlannak olyan kiegészítését ajánlja fel, hogy az eredeti céljának megfelelően használható lesz, az előírt legkisebb teleknagyságot eléri, illetőleg a jog vagy a foglalkozás gyakorlása számottevő költségtöbblet nélkül lehetővé válik. Az említett feltételeknek megfelelő terület elfogadása kötelező.

10. § (1)

(2) Az egész ingatlan kisajátítását a határozat jogerőre emelkedéséig, illetve a Tvr. 5. §-ában meghatározott feltételek bekövetkezésének tudomására jutásától számított három hónapon belül lehet kérni.

11. § (1) A határozatban kell rendelkezni:

a) a Tvr. 7. §-ának (4) bekezdésében említett jogok és tulajdoni korlátozások fenntartásáról, megszüntetéséről vagy létesítéséről - vezetékjog esetében a fenntartásról vagy megszüntetéséről -, továbbá

b) a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető egyéb jogok megszüntetéséről, a csereingatlanra való átszállásáról és átviteléről.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a határozathozatal előtt az érdekelteket meg kell hallgatni.

(3) Ha a bérleti, haszonbérleti, haszonélvezeti jog, illetőleg a használat jogának átvitelét a csereingatlanra az erre jogosult - legkésőbb a tárgyalás befejezéséig - nem kéri, a jog megszűnik és a volt jogosult részére a Tvr. 15. §-a szerint kártalanítás jár. Erre a jogosultat a tárgyaláson figyelmeztetni kell.

(4)

12. § (1) A bérlő és a haszonbérlő az ingatlan egy részének kisajátítása esetében a jogviszony megszüntetését vagy a bér (egyéb ellenérték) mérséklését kezdeményezheti; az ügyfelek között ezzel kapcsolatban keletkezett vitában a bíróság dönt.

(2) Ha az ingatlan egy részének kisajátítása folytán lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség szűnt meg, a Tvr. 15. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

13. §

14. §

15. § (1) Nem jár kártalanítás

a) a használhatatlan romépületért,

b) az olyan épületért, amelynél az építést vagy fennmaradást engedélyező határozat a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetőleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte.

(2) Az (1) bekezdésben említett épületet a tulajdonos lebontathatja és anyagát elviheti.

(3) Ha a kisajátítást kérő a kisajátított épületre vagy annak tartozékaira nem tart igényt, a tulajdonos azokat az (1) bekezdésben nem említett esetekben is lebontathatja, és anyagukat elviheti. A bontási anyagnak és tartozékoknak a bontási költséggel csökkentett értékét a kártalanításból le kell vonni.

(4) A kisajátítást kérőnek a tárgyaláson nyilatkoznia kell arra vonatkozólag, hogy az épületre és annak tartozékaira igényt tart-e. Ha a kisajátítást kérő az épületre vagy annak tartozékaira nem tart igényt, a tárgyaláson a tulajdonosnak nyilatkoznia kell arról, hogy azokat lebontja és anyagukat elviszi-e, vagy kártalanításra tart igényt.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az épületnek nem minősülő építményekre, továbbá az építményrészekre is.

16. § Ha a kisajátítás következtében a faállomány vagy más évelő növényzet kitermelése válik szükségessé, ezt a tulajdonos elvégezheti. Ebben az esetben a faanyag (más évelő növényzet) értékét az ingatlan értékének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

17. §

18. § (1)

(2) A Tvr. 13. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a részben kisajátított ingatlan kiegészítése céljára felajánlott terület értéke és a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás összege különböző. A felajánlott terület értékét a Tvr. 9-11. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával kell megállapítani.

19-24. §

25. § (1) A kisajátítással kapcsolatos értékveszteségként meg kell téríteni különösen

a) mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függő termés értékét, ha az a birtokbaadás időpontjában már megállapítható, ennek hiányában a folyó gazdasági év várható termésének értékét;

b) az ingatlan egy részének kisajátítása esetén a visszamaradt ingatlanrész értékének csökkentését, továbbá

c) szövetkezet közös használatában álló, állami tulajdonban levő ingatlanra vonatkozó földhasználati jog visszavonása esetén az állam által használatba adott és a visszavont ingatlan értékkülönbségét.

(2) A lábon álló és függő termés értékéből, illetőleg a folyó gazdasági év várható termésének értékéből le kell vonni az elmaradt mezőgazdasági munkák költségét.

26. § A kisajátítással kapcsolatos költségként meg kell téríteni

a) mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munkák költségét, és az egyéb ráfordítások költségét, ha a költségek az ingatlanért járó kártalanításban, illetőleg a 25. § (1) bekezdésének a) pontja alapján nem térülnek meg;

b) a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét;

c) a kisajátított épületben levő lakás (nem lakás céljára szolgáló helyiség) és a cserelakás (cserehelyiség) bére közötti öt évi különbözetet, továbbá

d) az egyéb hasonló igazolt költségeket.

27. §

28. §[1] (1) A kisajátítási eljárás a kérelemnek és a kisajátítási tervnek az eljárás lefolytatására illetékes közigazgatási hivatal vezetőjéhez történő benyújtásával indul meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt közigazgatási hivatal vezetője a kisajátítási terv egy példányát mellékelve, a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) hatálya alá tartozó kisajátítási kérelem esetén pedig az ennek beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi a földhivatalt a kisajátítási eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében.

29. § A kisajátítási eljárásban ügyfél

a) a kisajátítást kérő,

b) az ingatlanért járó kártalanításra jogosult tulajdonos, illetőleg szövetkezet, továbbá

c) mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, az ingatlan-nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult stb.).

30. § (1) A kisajátítási kérelemhez mellékelni kell:

a) a kisajátítási tervet öt példányban;

b) az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi keletű - egyszerű kivonatos másolatát;

c) a kisajátítást kérő bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követően megváltoztak, illetőleg a 31. § értelmében kisajátítási tervet nem kell csatolni;

d) beruházás esetében a jogerős területfelhasználási engedélyt;

e)[2] a kisajátítást kérő nyilatkozatát - kivéve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (a továbbiakban: Ét.) 30. §-ának (4) bekezdése szerinti és az Aptv. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti kisajátítást -arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet, illetve lakás (helyiség) rendelkezésre áll.

f) az e rendeletben meghatározott más iratokat.

(2) A kisajátítási terv térképből (tervrajzból) és területkimutatásból áll.

(3) A kisajátítási terv elkészítését és felülvizsgálását a földművelésügyi miniszter a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben szabályozza.

31. § Ha az építési tilalom alatt álló ingatlan kisajátításának feltételei (7. §) fennállnak, és a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítható, a köztársasági megbízott - a tulajdonos kérelmére - határozattal kötelezi a kisajátítási kérelem benyújtására azt a szervet, amelynek érdekében az építési tilalmat elrendelték; ha ilyen szerv nincs, az illetékes jegyzőt hívja fel a kisajátítási kérelem benyújtására. Ebben az esetben a kisajátítási kérelemhez a területfelhasználási engedélyt, továbbá - ha a kisajátítás folytán az ingatlan alakja és terjedelme nem változik meg - a kisajátítási tervet nem kell csatolni.

32. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű vagy mezőgazdaságilag hasznosítható föld kisajátítására akkor kerülhet sor, ha a földnek a mezőgazdasági termelésből való kivonását, illetőleg a művelési ág megváltoztatását - a külön jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - engedélyezték. Az engedélyezést tartalmazó jogerős határozatot - nyomvonalas létesítmény céljára történő kisajátítás esetében a helyszíni bejárásról felvett jegyzőkönyvet - mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez.

(2) Erdőterület kisajátítására irányuló kérelemhez mellékelni kell a földhivatal, a kerületi földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) által a művelési ág megváltoztatásához, illetőleg az erdő megosztásához adott engedélyt.

(3) Természetvédelmi területet érintő kisajátításra irányuló kérelemhez csatolni kell az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulását.

(4) Védetté nyilvánított régészeti (történeti) jelentőségű földterületet csak akkor lehet kisajátítani, ha a művelődési és közoktatási miniszter a kisajátításhoz hozzájárult. A hozzájárulást mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez.

(5) Sportlétesítmény [38/1968. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §] kisajátításához a Országos Testnevelési és Sporthivatalnak - a Magyar Honvédelmi Szövetség tulajdonában álló ingatlan esetében a honvédelmi miniszterrel egyetértésben adott - előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez; annak megadása feltételekhez köthető.

(6) Műemlék, műemlék jellegű, továbbá a városkép szempontjából jelentős építmény, valamint műemléki jelentőségű területen vagy műemlék környezetében fekvő ingatlan kisajátítására irányuló kérelemhez csatolni kell az illetékes műemléki hatóság [1964. évi III. tv. 21. § (2) bekezdése, 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése] hozzájárulását.

33. § (1) A kisajátítás feltételeinek elbírálása során a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője köteles megvizsgálni azt is, hogy biztosítható-e a kisajátítani kért épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak megfelelő időn belül való elhelyezése.[3]

(2)

34. § (1) Véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés céljára történő kisajátítás előtt meg kell szerezni a területileg illetékes erdőfelügyelőség hozzájárulását, ha a kisajátítást más szerv kérte. Ez a rendelkezés véderdőnek vagy védőfásításnak közút és vasút mentén, valamint hullámtérben való telepítése céljára kért kisajátítás esetére nem vonatkozik.

(2) Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet tulajdonában álló ingatlan kisajátítása előtt a Külügyminisztériumot és a Pénzintézeti Központot, a tervszerű devizagazdálkodásról szóló jogszabályok értelmében külföldinek minősülő személy és jogi személy, valamint más külföldi állampolgár tulajdonában álló ingatlan kisajátítása előtt pedig a Pénzintézeti Központot meg kell hallgatni.

(3)

35. § (1) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a 34. §-ban említett szervek meghallgatását követően - ha a kisajátítási kérelmet nem utasítja el - tárgyalást tűz ki.[4]

(2) A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg

a) tájékoztatni kell az ügyfeleket arról, hogy az ingatlanra milyen közérdekű célra kértek kisajátítást és a kisajátítási terv észrevételezés céljából hol és mikor tekinthető meg, továbbá

b) a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője szakértőt rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. A tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni.[5]

(3)[6]

(4) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője mellőzi a szakértő kirendelését, ha a kisajátítást kérő csatolta az előmunkálatokat engedélyező határozatban kirendelt szakértő kártalanításra vonatkozó szakvéleményét, és azt a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője megalapozottnak tartja.[7]

36. § Nincs szükség tárgyalás kitűzésére, illetőleg a kitűzött tárgyalás megtartására, ha a kisajátítást kérő csatolja a kártalanítás tárgyában kötött egyezségről szóló okiratot, és az egyezséget a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője jogszerűnek tartja. Az egyezség jogszerűségét - szükség esetén - szakértő bevonásával kell megállapítani.[8]

37. § (1) A tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a kisajátítási tervre, továbbá a szakvéleményre tett észrevételeket.

(2) Ha a lakások, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak elhelyezéséről a lakásügyi, illetve az elhelyező hatóságnak kell határoznia, annak legkésőbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell az elhelyezés módjáról; ettől a nyilatkozatától egyoldalúan nem térhet el.

38. §

39. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben a határozathozatalra előírt harmincnapos határidőt a tárgyalás befejezésétől, illetőleg - ha a tárgyalás kitűzésére vagy annak megtartására nincs szükség - az egyezség csatolásától kell számítani.

40. § (1) A határozatban rendelkezni kell arról, hogy a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a kisajátítási kérelemnek helyt adott, illetőleg azt milyen változással teljesítette vagy a kérelmet elutasította-e.[9]

(2) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének a kérelemnek helyt adó határozatában - a (3) bekezdésben említett kivétellel - külön kell rendelkeznie arról, hogy a kisajátított ingatlanért, az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnéséért és a jogok megszűnése miatt keletkezett kárért, továbbá a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást állapít meg.[10]

(3) Ha a kisajátított ingatlant a kártalanítási összeget meghaladó követelések terhelik, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője határozatában csak a kártalanítás összegét állapítja meg. Ilyen esetben az összeg felosztásáról bármely ügyfél kérelmére - a bírósági végrehajtás szabályainak alkalmazásával - a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője székhelye szerint illetékes bíróság gondoskodik.[11]

(4) Ha a kisajátítást kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött és azt a köztársasági megbízott jogszerűnek tartja, a jóváhagyott egyezséget határozatába foglalja. Az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője határozatot hoz a kártalanítás megállapítására.[12]

(5) A kártalanítás tárgyában kötött, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője által jóváhagyott egyezséget a polgári jognak a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint (1959. évi IV. tv. 234-238. §) lehet megtámadni.[13]

(6) Ha a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás és a csereingatlan értéke különböző, a tulajdonost a határozatban kötelezni kell a különbözet megtérítésére, illetőleg rendelkezni kell arról, hogy a kisajátítást kérő különbözetképpen milyen összegű pénzbeli kártalanítást köteles fizetni.

41. § Ha a kisajátítási cél megvalósításához szövetkezet közös használatában levő ingatlan szükséges és a szövetkezet használatában ugyanabban a városban (községben)

a) belterületi ingatlan esetében a belterületen,

b) zártkerti ingatlan esetében a zártkertben,

c) külterületi ingatlan esetében a külterületen állami tulajdonban álló ingatlan is van, a határozatban az állam tulajdonában levő ingatlanra kell a földhasználati jogot visszavonni, s csak az ezt meghaladó területre kell a kisajátítást megállapítani.

42. § (1) A határozat jogerőre emelkedése után a határozat és a kisajátítási terv egy-egy példányát - a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva - a földhivatal és a kisajátítást kérő részére meg kell küldeni. A határozat jogerőre emelkedéséről a többi ügyfelet is értesíteni kell.

(2) A jogerős határozatot

a) az adó helyesbítése, illetőleg kivetése céljából az illetékes adóhatóságnak, továbbá

b) - ha a kisajátítás a tervszerű devizagazdálkodásról szóló jogszabályok értelmében külföldinek minősülő személy, illetve jogi személy, vagy más külföldi állampolgár jogait érinti - a Pénzintézeti Központnak

is meg kell küldeni.

43. §[14] (1) Ha a közút, vasút vagy nyomvonalas vízilétesítmény, illetve repülőtér fel- és leszállópályájának építése céljából - a korábban hatályos szabályok szerint egyszerűsített kisajátítási terv alapján - folytatott kisajátítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozó tulajdonváltozás bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésről a kisajátítási hatóság megkeresése alapján a földhivatal határoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kisajátítás esetén a kisajátított ingatlan egyötödét meg nem haladó visszaadott területért a kisajátítást kérő a kifizetett kártalanítási összeg visszafizetését nem követelheti.

44. §

45. §[15] (1) A gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények építésével összefüggő tulajdonváltozást az illetékes körzeti földhivatal a jogerős kisajátítási határozat vagy kérelem és adásvételi szerződés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozás az ingatlannak csak egy részét érinti, a tulajdonváltozást és a földrészlet megosztását az illetékes körzeti földhivatal

a) kisajátítás esetén a földrészlet megosztására is kiterjedő jogerős kisajátítási határozat, valamint a földhivatal és az építésügyi hatóság által záradékolt kisajátítási terv alapján készített változási vázrajz,

b) adásvétel esetén kérelem, valamint adásvételi szerződés, közös tulajdont megszüntető szerződés, továbbá a földhivatal és az építésügyi hatóság által záradékolt kisajátítási terv szerint készített változási vázrajz

alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

46. § (1)

(2) A kártalanítási összeget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

47. §

48. § (1) Az előmunkálatok engedélyezését az előmunkálatokat végző szerv köteles kérni. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan adatait, a tulajdonos és a használó lakáscímét (telephelyét), az elvégezni kívánt előmunkálatokat és a kisajátítás célját.

(2)[16] A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. és 2. melléklete szerinti gyorsforgalmi út építése céljára történő kisajátításhoz szükséges előmunkálat esetén az Aptv. 4. §-ának (1) bekezdése szerinti építtető is kérheti az előmunkálat engedélyezését. Az előmunkálatok megkezdésének időpontjában a beruházó köteles a földvédelmi járulék területarányos részét megfizetni:

(3)[17] Az előmunkálatokat a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője engedélyezi. Az engedélyezés előtt a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője köteles elbírálni, hogy kisajátítás feltételei fennállnak-e; e feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani.[18]

(4)[19] A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője az előmunkálatokat engedélyező határozatában a kisajátítást kérő kérelmére - a kártalanításra vonatkozó szakvélemény [35. § (2) bekezdés b) pont] elkészítése céljából - szakértőt rendel ki.[20]

(5)[21] Az előmunkálatokat engedélyező határozat azonnali végrehajtását lehet elrendelni.

49. § (1) Az előmunkálatokat végző szerv az előmunkálatok megkezdése előtt legalább tizenöt nappal köteles a kezdés időpontját az ingatlan fekvése szerinti megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjéhez bejelenteni. A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője az előmunkálatok megkezdésének időpontja előtt legalább három nappal az érdekelteket az előmunkálatokról és azok megkezdésének időpontjáról írásban értesíti.[22]

(2) Ha az előmunkálatok engedélyezésekor azok megkezdésének időpontja megállapítható, azt a kérelemnek helyt adó határozatban kell megjelölni.

50. § (1) Az előmunkálati engedélyben meghatározott munkálatok során okozott károkért járó kártalanítást - a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával - a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg.[23]

(2) Ha az előmunkálatok során az engedélyt túllépték, az emiatt keletkezett károkért járó kártérítést - polgári jog kártérítési felelősségre vonatkozó szabályainak alkalmazásával - a bíróság állapítja meg.

51. § Honvédelmi érdekből a határozat azonnali végrehajtását el kell rendelni.

52. § Ha a kisajátított ingatlan mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokbaadásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot csak kivételesen, sürgős szükség esetében szabad megjelölni; a körülményekhez képest ilyenkor is lehetővé kell tenni, hogy a föld használója (tulajdonosa) a termést betakaríthassa.

53. § (1) A birtokbaadás az ingatlan fekvése szerinti megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője feladata.[24]

(2) Ha a kisajátított épület használója részére cserelakást (cserehelyiséget) kell biztosítani, a birtokbaadás időpontját úgy kell megjelölni, hogy arra csak a használó megfelelő elhelyezése után kerüljön sor.

(3) -(4)

54. § (1) A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a birtokbaadás tényét, továbbá az ingatlanon és tartozékaiban a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítését követően bekövetkezett változásokat.

(2) A jegyzőkönyv egy példányát a kisajátítást kérő részére kell megküldeni.

(3) A kisajátítást kérő távollétében az ingatlant nem lehet birtokba adni. Más ügyfelek távolmaradása a birtokbaadást nem akadályozza; erre az ügyfelet a határozatban figyelmeztetni kell.

(4) A kisajátított ingatlan birtokbaadása a helyiséggazdálkodási eljárást pótolja.

(5) A csereingatlan birtokbaadását az ingatlan fekvése szerinti megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője rendeli el. A birtokbaadás során az 52-54. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.[25]

(6)[26] Az Aptv. szerinti célra kisajátított, épület és építmény nélküli ingatlant a kártalanítási összeg megfizetésének igazolását követően, helyszíni eljárás nélkül kell birtokba adni.

55. § (1) A kisajátítást kérő a határozat jogerőre emelkedéséig az eljárás megszüntetését kérheti. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az ingatlant már birtokba adták.

(2) A megszüntetett eljárás során keletkezett károkat a kártalanításra vonatkozó rendelkezések szerint kell megtéríteni.

(3) A kisajátítási eljárás megszüntetésére vonatkozó határozatot a földhivatal részére is meg kell küldeni.

56-57. §

58. § (1) A kisajátított ingatlanok kezelésbe adása, továbbá a kisajátítási cél megvalósításához szükséges állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésének átadása a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője hatáskörébe tartozik.[27]

(2) A kezelés átadása esetében a kártalanítást - az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg.[28]

59. § (1) A kisajátítással kapcsolatos szakértői díj és költség a kisajátítást kérőt terheli. Ennek összegét a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője külön határozattal állapítja meg.[29]

(2) A bírósági eljárásban a feleket - ideértve a 11-12. §-ban és a 46. §-ban említett eljárásokat is - illetékfeljegyzési jog illeti meg. A 40. § (3) bekezdésében említett eljárás illetékmentes.

60. § A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a neki alárendelt szervre ruházhatja át hatáskörét azokban az esetekben, amelyekben e rendelet a kisajátításhoz hozzájárulást vagy meghallgatását írja elő.

61. § (1) Ez a rendelet 1977. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) Ha a kisajátítási kérelmet e rendelet hatálybalépése előtt nyújtották be, az államigazgatási eljárást a korábbi jogszabályok alapján kell befejezni.

(3) A (2) bekezdésben említett ügyekben a kártalanítást a bíróság állapítja meg.

(4) A bíróságnak - ha a kártalanítás megállapítására e rendelet hatálybalépéséig jogerős határozatot nem hozott - a kártalanítás összegét a Tvr. és e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kell megállapítania.

62. § (1) E rendelet hatálybalépésével

a) a 13/1965. (VII. 24.) Korm. rendelet és az azt módosító 9/1970. (IV. 21.) Korm. rendelet, a 38/1968. (X. 6.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése és a 29/1972. (X. 4.) MT endelet mellékletének I/17. pontja,

b) a 22/1970. (VI. 26.) Korm. rendelet,

c) az 1/1965. (VII. 24.) PM-IM együttes rendelet és az azt módosító 13/1970. (IV. 21.) PM-IM együttes rendelet, valamint a 37/1973. (XII. 1.) PM-IM együttes rendelet hatályát veszti.

(2) -(3)

(4) E rendelet nem érinti az 1056/1974. (XI. 12.) MT határozat hatályát.

63. § (1) Az államigazgatási eljárásban közreműködő szakértőkkel kapcsolatos kérdéseket - a belügyminiszterrel, továbbá a díjazás tekintetében a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - az igazságügyminiszter szabályozza.

(2) A kártalanítási összeg kifizetésére, továbbá a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás és a csereingatlan értéke közötti különbözet megfizetésére, a mentesítésre és a fizetési kedvezményre vonatkozó részletes szabályokat - a kártalanítási összeg bírósági letétbe helyezésének feltételeivel kapcsolatban az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a pénzügyminiszter állapítja meg.