1976. évi 24. törvényerejű rendelet

a kisajátításról

Általános rendelkezések

1. §[1] E törvényerejű rendelet célja, hogy az általa meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetővé tegye - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében - nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére.

2. §[2]

3. §[3] (1) Az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges.

(2)[4] Az adásvételi szerződés megkötését különösen abban az esetben kell meghiúsultnak tekinteni, ha

a) a kisajátítást kérő ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem fogadja el, illetőleg arra nem nyilatkozik; vagy

b) a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye bizonytalan, illetőleg az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban; vagy

c) a tulajdonos lakóhelye, tartózkodási helye, illetőleg székhelye ismeretlen vagy az adásvételi ajánlat közlése a tulajdonos egyéb körülményei folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.

(3)[5] A kisajátítással az ingatlan az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerül.

(4)[6] A kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes.

Közérdekű célok; a kisajátítás módja

4. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:

a)[7] állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése;

b) város- és községrendezés;

c)[8] állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés;

d) bányászat;

e) honvédelem;

f) közlekedés;

g) posta és távközlés;

h)[9] közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható;

i) vízgazdálkodás;

j)[10]

k)[11] a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása;

l) műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható;

m) véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;

n) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése;

o)[12] a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás;

p)[13]

q)[14]

r)[15] hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése.

s)[16] hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére, ha az másképpen nem biztosítható, és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-, illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta.

t)[17] szénhidrogén-szállító, gázelosztó vezeték és tartozékaik létesítése, ha a létesítés másként nem biztosítható.

(2)[18]

5. § Az ingatlan egy része is kisajátítható. A tulajdonos kérelmére azonban az egész ingatlant kell kisajátítani, ha az ingatlan egy részének kisajátítása következtében

a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik,

b) belterületi be nem épített ingatlan visszamaradó része a helyben előírt legkisebb teleknagyságot nem éri el, vagy

c) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.

Az ingatlanra vonatkozó jogok rendezése

6. §[19] Az állam, illetőleg az önkormányzat - ha e törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg.

7. § (1) Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok és az ingatlanra bejegyzett tények - a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével - megszűnnek.

(2) Ha a kártalanítás részben vagy egészben csereingatlannal történik, a kisajátított ingatlanra vonatkozó jogok - a (3) és a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével - a csereingatlanra szállnak át.

(3) A bérleti, a haszonbérleti, a haszonélvezeti jogot és a használat jogát csak a jogosult kérelmére kell a csereingatlanra átvinni; a lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti jog a csereingatlanra nem vihető át.

(4) A telki szolgalom, továbbá a jogszabályon alapuló szolgalom, vezetékjog és más használati jog, valamint tulajdoni korlátozás tekintetében szükség szerint kell rendelkezni.

Kártalanítás

8. § (1)[20]

(2) A kártalanítást csereingatlannal, pénzben vagy mindkettővel lehet nyújtani.

9. §[21]

10. § (1)[22]

(2) Ha a kisajátított épületben levő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos, bérlő vagy egyéb használó használja, forgalmi értékként a lakott értéket kell figyelembe venni.

(3) A beköltözhető forgalmi értéket kell figyelembe venni, ha a kisajátított épületben levő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget

a) a tulajdonos használja és részére cserelakást (cserehelyiséget) nem kell adni, vagy

b) bérlő vagy egyéb használó használja, és a cserelakásra (cserehelyiségre) vonatkozó igényéről lemond, valamint pénzbeli kártalanításra sem tart igényt.

(4)[23]

11. §[24]

12. §[25]

13. § (1) Csereingatlannal történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik.

(2) A csereingatlan értékét a 9-11. § rendelkezései szerint kell megállapítani.

(3) Ha a csereingatlan értéke nagyobb, mint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás, a különbözetet a tulajdonos köteles megfizetni. A különbözet megfizetése alól - jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben - mentesítés, továbbá fizetési kedvezmény adható.

(4) Ha a csereingatlan értéke kisebb a kisajátított ingatlanért járó kártalanításnál, a tulajdonos részére a különbözetnek megfelelő pénzbeli kártalanítás jár.

14. § (1) A kisajátított ingatlanért járó kártalanítás a tulajdonost illeti meg.

(2)[26]

(3)[27]

15. § (1) A kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jogok értékét a jogosult részére meg kell téríteni.

(2) A földhasználati jogot ingyenesen megszerző használó részére a telekért, illetőleg a földért kártalanítás nem jár. A telek, illetőleg a föld értékét növelő munkák ellenértékét azonban a földhasználó részére meg kell téríteni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján járó kártalanítást az ingatlanért járó kártalanításnál figyelembe kell venni.

(4)[28] A kisajátított épületben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére a kisajátítást kérő köteles megfelelő cserelakást (cserehelyiséget) biztosítani. A cserelakás megfelelőségének megállapításánál a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas.

15/A. §[29] Ha az ingatlant önkormányzati célra sajátítják ki, a használó részére - a kisajátítást kérővel való megegyezése hiányában - cserelakásként önkormányzati bérlakást kell adni.

15/B. §[30] (1) A kisajátításra kerülő épületben lévő lakás használója részére nem kell cserelakást adni, ha

a) a használó a cserelakásra vonatkozó igényéről - legkésőbb a kisajátítási tárgyaláson - lemond;

b) a használó tulajdonában ugyanabban a városban (községben) beköltözhető és megfelelő lakás van;

c) a jogcím nélküli használó - törvény rendelkezése alapján - másik lakásra nem tarthat igényt.

(2) A kisajátításra kerülő épületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére nem kell cserehelyiséget adni, ha a használó

a) a cserehelyiségre vonatkozó igényéről - legkésőbb a kisajátítási tárgyaláson - lemond;

b) a helyiségben gyakorolt tevékenységét tovább nem folytatja;

c) tulajdonában (kezelésében, használatában) olyan más, nem lakás céljára szolgáló helyiség van, amely megfelelő a tevékenység folytatására.

(3) Ha a kisajátított épületben lévő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget nem a tulajdonos használja és az (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján cserelakást, vagy a (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján cserehelyiséget nem kell adni, a használó részére pénzbeli kártalanítás jár.

(4) A pénzbeli kártalanítás összegében a felek megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a kisajátított épületben lévő lakásra megállapítható pénzbeli kártalanítás összege legalább az önkormányzat rendelete alapján - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetében - az önkormányzati lakásra meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg.

(5)[31] Műemlék kisajátítása esetén a pénzbeli kártalanítás összegének megállapításakor a műemlék fenntartására, illetve helyreállítására a kisajátítási eljárás megindítását megelőző öt évben adott költségvetési támogatások összegét olyan arányban kell csökkentő tényezőként figyelembe venni, amilyen arányban az a műemlék forgalmi értékére hatással volt. A költségvetési támogatások közé kell számítani a Központi Környezetvédelmi Alapból kapott összegeket is.

16. § A kisajátítással kapcsolatos értékveszteséget és költségeket meg kell téríteni.

17. §[32]

Hatásköri és eljárási szabályok

18. § (1)[33] A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le.

(2)[34] A kisajátítási eljárás kérelemre indul. Az azonos célra irányuló, több ingatlant érintő kisajátítási kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni.

(3)[35] A közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni, hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e, a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani, s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. E feltételek hiányában a kérelmet el kell utasítani.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak elbírálása során a mezőgazdasági rendeltetésű és mezőgazdaságilag hasznosítható földeket, valamint az erdőket fokozott védelemben kell részesíteni.

(5)[36] Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni - ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja - a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Ügygondnok kirendelésének van helye a 3. § (2) bekezdésnek b) pontja esetén is, a közigazgatási hivatal megkeresésére.

18/A. §[37] Amennyiben a gyorsforgalmi út építésével, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények építésével összefüggésben a kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti, nem kell telekalakítási eljárást lefolytatni.

19. §[38] (1)[39] A közigazgatási hivatal határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti.

(2) A perre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pert a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani, és abban a bíróság - a kisajátítást kérő kérelmére -

a) soron kívül jár el, továbbá

b) közbenső ítéletet hoz, ha annak a Pp. 213. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételei fennállanak.

20. §[40] Törvény

a) a gyorsforgalmi utak,

b) a közforgalmú vasutak felszín alatti,

c) a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények

építésével összefüggő kisajátítási eljárásra a 18. § (3) bekezdésében és a 19. §-ban foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

21. § (1)[41] A kisajátításhoz szükséges előmunkálatokra engedélyt kell kérni. Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, hogy az engedélyezett előmunkálatokat elvégezzék. Gyorsforgalmi út építése esetében előmunkálatnak minősül a lőszermentesítés és - feltárási engedély birtokában - a megelőző régészeti feltárás is.

(2) Az előmunkálatok elvégzése során okozott kárt meg kell téríteni.

22. §[42] A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni.

23. §[43] (1) A kisajátítást kérő a jogerős kisajátítási határozat visszavonását, vagy módosítását addig kérheti, amíg a kisajátított ingatlant nem vette birtokba, illetőleg a kártalanítást nem teljesítette. Az okozott károkat, e törvényerejű rendelet rendelkezései szerint kell megtéríteni.

(2)[44] A kisajátítás esetében annak, akinek az érdekében a kisajátítás történik, kötelezettséget kell vállalnia, hogy az ingatlant meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára felhasználja.

(3)[45] Amennyiben a kisajátítás célja nem valósul meg az ingatlan korábbi tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg.

Záró rendelkezések

24. § (1) E törvényerejű rendelet 1977. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.[46]

(2)[47]

25. §[48]

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára